A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-11-17 / 46. szám

Pünkösd után 26-ik vasárnap EVANGÉLIUM

. Szent Lukácstól, VIII. rész, 71.

Azon időben: Tanít vala Jézus a zsinagógában szombaton. És íme egy asszony, kin a betegség lelke tizennyolc év óta vala, ott görbedezve, teljességgel föl nem nézhetvén. Kit midőn látott Jézus, magához hivá őt, és mondá neki: Asszony! mentve vagy betegségedtől. És rája tévé kezét, és azonnal fölegyenesedék, és dicsőité az Istent. Felszólala pedig a zsinagóga fejedelme, bosszankodván, hogy Józus szombaton gyógyított, és mondá a seregnek: Hat nap vagyon, mely alatt dolgozni kell, azokon jöjjetek tehát és gyógy ittasatok, de ne szombatnapon. Felelvén pedig neki az Ur, mondá: Képmutató! Ki közöletek szombaton nem oldja-e el ökrét vagy szamarát a jászolytól, és nem viszi-e itatni? Ábrahám ezen leányát pedig, kit a sátán kötve tartott ime tizennyolc éven át, nem kellett-e feloldani e köteléktől szombatnapon? És mikor ezeket mondotta, pirulának minden ellenkezői, és az egész nap örvende mindazokon, mik általa oly dicsőségesen vitettek véghez.

SZENTBESZÉD

A mai evangéliumban olvassuk, hogy a zsidók Jézust a szombat megszegésével vádolták, mivel ezen a napon egy beteget meggyógyított. A zsidók a legszigorúbban tartották meg a szombatot, mert hiszen a tízparancsolat harmadik parancsolata ezt mondja: Emlékezzél meg róla, hogy a hetedik napot szenteld meg!

Mi keresztények a szombat helyett a vasárnapot szenteljük meg. A vasárnap megszentelése elsősorban nemcsak abból áll, hogy ne dolgozzunk, szüneteljen a munka, ezt követeli nemcsak Isten, de az emberi természet is, mert nem szabad az ember erejét mértéktelen munkával kihasználni.

A vasárnapi munkaszünetnek másik célja, hogy mikor abbahagyjuk a hétköznapi munkát és igy időhöz jutunk, fordítsuk azt lelki ügyeink rendezésére. Vasárnap tehát első kötelességünk templomba menni és imádkozni, mert vannak akik csak félig szentelik meg a vasárnapot, nem dolgoznak, de templomba sem mennek. Pedig vallásosaknak tartják magukat és azt mondják én vallásos vagyok, imádom az Istent, de nem templomban szent misén. A vallásossághoz nem kell okvetlenül templomba járni, imádhatom én az Istent az én szobámban, mert Istent lehet mindenütt imádni. Vallásunk hirdeti ugyan, hogy Istent mindenütt lehet imádni, de hirdeti azt is, hogy nem lehet mindég és mindenütt egyforma melegséggel imádkozni.

Isten ugyan mindenütt közel van hozzánk, de vannak helyek ahol mégis jobban érezzük az ő közelségét, sőt mi katolikusok tudjuk, hogy a templomban valóban közöttünk van az oltáriszentségben. Sokan hivatkoznak Jézus ezen mondására “te pedig mikor imádkozol, menj be kamarádba és az ajtót betéve imádkozzál Atyádhoz rejtőkben és Atyád ki lát rejtőkben megfizet neked.” Ez úgy látszik mintha Jézus elitélte volna a nyilvános Istentiszteletet, a templombajárást. Ez csak látszat, mert Jézus ezt a farizeusokra mondotta, akik hivalkodva az utcaszegleteken imádkozva mutogatták áj tatosságukat, belsőleg pedig gonoszsággal voltak eltelve. Jézus nem tiltja, sőt ajánlja a közös imát, mikor azt mondja: “Ahol ketten, vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Jézus ezen szavai bizonyítják, hogy a nyilvános, közös imádság Isten előtt kedvesebb és hathatósabb, mint a magán imádság. A közös ima növeli bennünk a vallásos érzelmet. Ha sokan vannak a templomban, ha egy nagy tömeg ember térdre hullva énekli: “Szent, szent Uram”, vájjon nem örömmel telik-e meg a szivünk, vájjon nem gyullad-e fel bennünk nagyobb vallási áhitat?

Ha valaki tudott egyedül csendben imádkozni, az bizonyára Jézus volt és ha valaki nem szorult arra, hogy templomba járjon az bizonyára Jézus volt és mégis azt olvassuk róla, hogy minden szombaton rendesen eljárt a templmba. Az apostolok is rendesen jártak a templomba.

Járjunk a templomba, mert ott találunk valamit amit lelkünk nélkülözni nem tud, amit sehol másutt nem tudunk megtalálni. Mit? Az érettünk magát feláldozó Krisztus keresztáldozatát, a szentmisét. A szentmise megújítása Jézus kereszthalálának, le hozza lelkűnkhöz Istent és igy a misének az értéke csodálatosan nagy. Nincs egyetlen ájtatossági gyakorlatunk, amely értékben megközelítené a misét. Mivel a mise oly nagy értékű, becsüljük azt meg és könynyelmüen ne mulasszuk el annak hallgatását.

A szentmise nemcsak lehozza hozzánk az Istent, de felviszi lelkünket az Istenhez és megtanít bennünket igazán imádkozni. Ha a szentmisében elbeszélgetünk az Istennel, lelkünk felfrissül, újból erőt kapunk az élet küzdelmeinek az elviselésére. Minden miséből kell, hogy áldás fakadjon.

Nem elég, ha előveszük az imakönyvet és ott egy órát ájtatoskodunk és hazamenve másként cselekszünk, mint ahogy imádkoztunk, de kell, hogy az isteni malaszttal, melyet minden egyes szentmisében kapunk, munkálkodjunk is, vezessen az bennünket minden cselekedetünkben, godolataink érzéseinkben, kerülve mindazt, ami érdemtelenné tenne bennünket Krisztus szeretedére. Amen.

A Nádi Boldogasszony ősi városa — Gyula

Gyulán, a Kőrösköz hajdani székvárosában ma is áll a zömök négyszögben épített régi vár, ha a lábát mosó vizeket el is vezették innen a mrjlt századbeli lecsapol ások. Hajdan itt minden csupa mocsár, vizér, lapos 'és ingovány volt. És itt sarjadt ki a világon talán egyedülállóan Nádi Boldogasszony kultusza. Már 1313-ból Írásos emlékünk van Jula monostoráról. A középkoriban hires búcsú járóhely volt ez a monostor, mert akkor is a nádasok, a végtelen (kiöntések védelmezték a különben is erős várat. 1566 után pedig, mikor a szinte ibevehetetlenniek hitt vár mégis a törökök kezére került, a mészárlásból és rabszolgaságból megmaradt nép a nádasokba menekült Mária képeivel, ahonnan csak másfél évszázad imulva szivároghatott viszsza, hiszen Gyula csak 1694- ben szabadult fel a török uralom alól és újbóli betelepítése

csak a 18-ik század második évtizedében kezdődhetett.

Mindig erős kisiparos város volt, számos céh virágzott benne. A középkorban az ötvöscég is virágzott itten, Dürer Albert nagyatya is ötvösként került ide és legidősebb fia, Albrecht, a ma Gyula város egyik kerületét képező Ajtós faluban született, ahonnan a család magyar nemeslevelét és elmeiét is vette: a kétfelé kitárt ajtót a hármas halmon. S ennek az ajtónak stilizált mását minden Dürer-képén megtalálhatjuk

Albrecht Dürernek, a Németországban világhírűvé vált festőnek apja Gyuláról, azaz Ajtósról vándorolt ki 1455 táján Nürnbergibe, fia pedig 1471 május 21-én született, hegy a német nép legnagyobb müvészegyéniségévé váljék.

A vár hatalmas tömb je gondos műemléki helyreállítás nyomait mutatja. Négyszögéi

eső vezet és a te'tőkilátó rései közül pompás kilátás nyílik a Fehér-Kőrös kanyargós ezüstcsíkjára, a füzesekre, a hajdani Wencikireim kastély fenyőfa-erdős parkjára, ahol most csecsemőotthon van. A várban, mely a Maróthyak után a Hunyadiaké, majd Corvin Jánosné és Frangepán Beatrix's volt, sokszor víg élet folyt, amíg Magyarország fölött be nem borujt a Dózsa parasztjainak elégetésétől is beikoiimozott égbolt. Ekkor vándorolt ki, a 16-ik század elején, egy másik gyulai ötvösmester is, aki Szegény György névre hallgatott és ugyancsak Németországban őrzik arcmását is. Gyula hosszú időre megszűnt a szépmesterségek és a vigasságok városa lenni

Frangepán Katalin udvarának díszeit c'.koptattak az ostromok. A vár kápolnája azonban néhány gótikus ablakával már helyreállítva várja a látogatókat. És talán kiássák Corvin János feleségének sírboltját, amely a még ma is föld felett látható Ferences zárda alatt lappang.

Gyulának a váron kívül kevés műemléke van. Egy középkori temploma minaret formában átvészelte a törökkorszakot és az első időkben a minaretre illesztett kereszti jelezte, hogy az épület visszakapta régi hivatását. 1744- ben azonban, mikor a mai barakk templom építésébe kezdtek, ezt a régi emléket elbontották.

Gyula városa tulajdonképpen apró szigetikéire épült a •Kőrösköz náderdei között s bár a vizeiket lecsapolták és elvezették, ma is van külön •magyar, német és román városrész, amely hajdanában mind külön települt, templomaik is külön voltak. Ma a sok ér és1 kiöntés helyett egy f ék e tésvizü Körös-csatorna szeli át a várost, amelynek két partját szomorufüzzel ültették ibe hajdanán.

A gyulai nép, amely egykoron kénytelen volt magát a zsombékos-nádas szigetkékre menekíteni, hogy magyarnak maradhasson, kegyoltárt állított főtemplomában a Nádi Boldogasszonynak. Portyázó törökdulások idején mennyi fohász szállhatott a náderdők mélyén rejtőző magyarok ajkáról az égi gondviselchös s ha a férfinép ügyes-bajos dolgában kimerészkedett a nádasoktól kevésbé védett utvon a lakra, az- cétbonmaradt anyák és hitvesek hogy ostromolhatták >a mennyek királyné asszonyát kéréseikkel. Mikor azután hálából oltárt emeltek a Nádi Boldogaszszony tiszteletére, kiválasztották a táj két leghatalmasabbra nőtt nádtövét 'és az oltár két oldalára állították, egy nagy barrokkivü mélyedésbe. Hatalmas templom ez. Fő-oltárképe a mennybemenetelt ábrázolja hatalmas méretű vásznán, de a hódolat leg'szebb jele, mégis ez a több öles nagyságúra nőtt nádcsornő, amely fakózöld, zizegő lombjaival is jelképezi, miként menekülhetett meg a nép egy töredéke a szörnyűséges dulás és emberirtás, a •raMogdosás elől, amikor csak az imádság tartotta bennük a lelket. Amokr Zrínyi szavai szerint:

Harminckétezer török

megszáliá Gyulát . . . Negyven ágyúval kezűé törni bástyáját

És földre rontani szép fejér kőfalát.

Ősszel ide zarándokol a környék katolikus népe ima is Nádi Boldogasszony búcsújára, hogy égi gondviselője előtt annyi nemzedék múltán is lerój ja hálája, áhitat-áldozatát.

tornyába kanyargós csigalíp-A HAZAI FRONT HÍREI

WASHINGTON — Amikor a hadügyi államtitkár és utóbb az elnök tudtuladta Amerika népének, a szovjetnek és az egész világnak, hogy az Egyesült Államok atomháborus ereje jóval felülmúlja a szovjetét, sokat mondtak, de — nem mindent. Például nem tettek említést arról, hogy az amerikai Atlas atombombás rakéták irányitó felszerelését sikerült megjavítani, úgy hogy most egy célpontnak, például egy oroszországi városnak elpusztítására nem három Atlast kell kilőni, hanem elég egy. Az eddigi két mérföld pontatlanság az újítással fél mérföldre zsugorodott.

* * * v

GETTYSBURG — A pennsylvaniai republikánusok búslakodnak: A jövő évi szenátorválasztásnál Joseph Clark demokratát egyedül Eisenhower tudná kiemelni a nyeregből, de Eisenhowert sehogysem sikerült rábeszélniük, hogy jelöltesse magát.

*

New Yorkban Wagner polgármester, New Jerseyben Hughes kormányzó, Texasban Gonzales képviselő győzött és miután mindhárom demokrata megbukott ellenfeleit Eisenhower tábornok erőteljesen támogatta, ezeket a választási eredményeket — és még többet — Kennedy elnök népszerűsége jelének tekintik.

Mí t

Kennedy elnök bejelentette, hogy a jövő évben a kongresszustól újabb billiók megajánlását fogja kérni, hogy fenntarthassuk a jelenlegi helyzetet: az abszolút katonai fölényt a szovjet blokk felett.

* * *

Eisenhower tábornok fontos megbízatást kapott utódjától, Kennedy elnöktől: Élére áll a People to People szervezetnek, melynek célja a népek közti baráti kapcsolatok ápolása, kölcsönös látogatások, tudós és diák csere, levelezés, stb.

4- * i

WASHINGTON — Kommunista zsarolás áldozata lett Irvin Scarbeck, a varsói U. S. nagykövetség tisztviselője. Egy házasságonkivüii szerelmi aíférje kapcsán a lengyel kémszolgálat behálózta és államtit kok elárulására csábította. Most 30 évi börtönbüntetést kapott.

❖ * *

EDWARDS, REPÜLŐTÉR, Calif. — Bib White 37 éves repülőőrnagy egy X15 repülőgéppel rekord sebességet ért el: 4070 mérföld egy óra alatt. Mit jeleni ez? New York-Washington 3 perc. New York-Los Angeles 36 perc ...

Egy ember nagy vacsorája EVANGÉLIUM Szent Lukács 14, 16-24

Mondá az Ur e példabeszédet: Egy ember nagy vacsorát szerze és sokat meghiva. És elküldé szolgáját a vacsora idején, megmondani a hivatalosoknak: Jöjjetek, mert már minden el van készítve. És kezdék együtt mindnyájan magokat mentegetni. Az első mondá neki: Majort vettem, és szükség kimennem megnéznem azt; kérlek, ments ki engem. És a másik mondá: Öt igás ökröt vettem, és megyek megpróbálni azokat! kérlek, ments ki engem. Ismét más mondá: Feleséget vettem, és azért nem mehetek. És viszszatérvén a szolga, megjelenté ezeket urának. Akkor megharagudván a családatya, mondá szolgájának: Menj ki hamar az utcákra és a város tereire és a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat hozd be ide. És mondá a szolga: Uram! meglett, a mint parancsoltad, de mégis vagyon hely. És mondá az Ur a szolgának: Menj ki az utakra és a sövényekhez, és kényszeritsd bejönni, hogy megteljék az én házam. Mondom pedig nektek, hogy senki ama férfiak közül, akik hivatalosak voltak, nem ízleli meg az én vacsorámat.

SZENTBESZÉD

Krisztus Urunk, midőn egy fő-farizeus házában vendégségben volt ,az evangéliumban megirt példabeszédet mondta. A vacsora, melyről a felolvasott evangéliumi példabeszédben szó van, nem más, mint a mennyei boldogság és dicsőség; ezt élvezzük a mennyországban. Vacsorának azért neveztetik a mennyei boldogság és dicsőség, mivel este azaz földi életünk bevégzésével és a világ végén veszünk abban részt.

És elküldé a családatya szolgáját a vacsora idején, megmondani a hivatalosaknak, hogy jöjjenek, mert már minden el van készítve a vacsorára, a mennyei vacsorára, az örök boldogságra, az Isten élvezetére. Ők azonban különféle ürügyekkel kimentették magukat.

És visszatérvén, a szolga jelenté urának, hogy mindnyájan, akik hivatalosak voltak, mentegették magukat. Akkor megharagudván a családatya, mondá szolgájának: Menj ki hamar az utcákra és a város széleire, és a szegényeket, a bénákat, vakokat és sántákat hozd he ide. Krisztus az ő szent evangéliumát és tanítását megvető farizeusok helyébe a közönséges embereket, a szegényeket és az ügyefogyottakat választotta a Szentirás ezen szavai szerint: “A vámosok és parázna személyek megelőztek titeket az Isten országában.” És mondá a szolga: Uram, meglett, amint parancsoltad, de még vagyon hely.

Még nem telt meg boldogokkal a mennyország, még nem teljes a választottak száma. Követésre méltó ezen szolga buzgósága, aki senkit sem vetett meg, meghívni és boldogítani igyekezett.

És mondá az Ur a szolgának: Menj ki az utakra és a sövényekhez és kényszeritsd bejönni, hogy megteljék az én házam.

Eszerint Krisztus parancsa folytán tehát a mezőségeken, erdőségben és a sövények között élő embereket is meg kell hívni az üdvösségre, amint azt az apostolok is megtették és megteszik jelenleg is az apostoli férfiak és hittérítők, kik a föld legsötétebb helyeire is behatolnak ,hogy az ott lakó embereket Krisztus szent evangéliumának világosságával elárasszák és őket az üdvre meghívják.

A halott Sztálin tetemrehivása

PÄRIS — Leon Trockij egykori bolsevik vezérnek, a vörös hadsereg megteremtőjének 80 éves özvegye, az egyik párisi lapban úgy nyilatkozott, hogy hajlandó Oroszországba utazni, hogy tisztára moshassa férje emlékét. Leon Trockijt a sztálini rémuralom idején távollétében árulással vádolta és halálra Ítélte a moszkvai vészbíróság. Az ítéletet Mexico Cityben 1940-ben egy Sztálin által felbérelt orgyilkos végrehajtotta, amiért 20 évi börtönt kapott.

Az özvegy úgy vélekedik, hogy elérkezett az ideje annak, hogy meggyilkolt férjének két évtizeddel halála után elégtételt adjon a jelenlegi szovjet kormány, miután a kommunista pártkongresszuson kinyilatkoztatták, hogy Sztálin véreskezü gyilkos volt. Azt gondolja továbbá Trockij özvegye, hogy a pártkongresszus az orosz nép nyomása alatt határozta el magát Sztálin terroruralmának megbélyegzésére.

Csalódás vár az özvegyre. Abban ugyan igaza lehet, hogy az orosz nép utálattal tekint vissza az elmúlt szörnyűségekre, de téved, ha azt hiszi, hogy Kruscsevet és bandáját erkölcsi motívumok vezérelték, amikor Sztálin emlékét meggyalázták. A Sztaiin-gyalázásnak egyedüli célja az uj zsarnok Nikita S. Kruscsev felmagasztalása.

n. OLPAE

H A JA rÁSZTOR__^