A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-11-03 / 44. szám
JB. OLDAE Pünkösd után 24-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 8, 41—56 Azon időben: Egy Jairus nevű ember jőve Jézushoz, ki fejedelme vala a zsinagógának és Jézus lábaihoz borulva, kérvén őt, hogy jöjjön házába, mert egyetlen leánya, mintegy tizenkét esztendős, immár halálán vala. És történek, midőn ment, a sereg szorongatá őt. És egy asszony, ki vérfolyásban vala tizenkét esztendő óta és az orvosokra költötte minden vagyonát és egyiktől sem gyógyittathatott meg, hátul járula„ és illeté az ő ruhája szegélyét, és azonnal megállá az ő vérfolyása. És mondá Jézus: Ki az, ki engem illetett? Tagadván pedig mindnyájan, mondá Péter és akik vele valának: Mester, a sereg szorongat téged és nyom és azt kérded: Ki illetett engem? És mondá Jézus: Illetett engem valaki; mert én tudom, hogy erő ment ki belőlem. Látván pedig az asszony, hogy nem maradt titokban, reszketvén eléjöve és leborula lábai előtt és miokért illette őt, kijelenté az egész nép előtt és mimódon gyógyult meg azonnal. Jézus pedig mondá neki: Pizzái leányom, a te hited meggyógyított téged; menj békével. Miért ő szólott, jőve egy valaki a zsinagóga fejedelemhez, mondván neki: Leányod már meghalt, ne fáraszd a Mestert. Jézus pedig hallván ez igét, feleié a leányzó atyjának: Ne félj, csak higyj és megszabadul. És mikor a házhoz érkezett, nem en« gedé meg egyébnek, hogy vele bemenjen, hanme csak / JAIRUS LEÁNYA. Péternek, Jakabnak és Jánosnak és a leányzó atyjának és anyjának. Sirának pedig mind és kesergének fölötte. Jézus pedig mondá: Ne sírjatok, nem halt meg, hanem aluszik. És kineveték őt, tudván, hogy már meghalt. Ő pedig kiküldvén mindnvájokat, megfogd kezét, kiálta, mondván. Leányzó, kelj fel. És viszszatére az ő lelke, és azonnal felkele. És meghagyd, hogy ennie adjanak. És álmélkodának szülői, kiknek megparancsold, hogy senkinek se mondják, ami történt. SZENTBESZÉ1) íme, az Ur Jézus Krisztus feltámasztotta Jairus meghalt leányát. Mi is meghalunk és a lélek elválik a testtől; sírba tétetnek a tetemeink és porrá lesznek, de a lélek fönnmarad és nem hal meg, hanem mint halhatatlan lélek, az utolsó Ítélet napján ismét egyesül a testtel, amelyet a Mindenható Isten feltámaszt, hogy az a test, amely a léleknek eszköze volt a jóra vagy rosszra, és a leiekkel együtt jót vagy rosszat cselekedett, a lélekkel együtt el is Ítéltessék, jutalmat vagy büntetést vegyen, boldogságot élvezzen, vagy pedig kínokat szenvedjen. A nemzetek apostola, Szent Pál bizonyítja, hogy feltámadunk: “Ha nincsen halottak feltámadása, — úgy Krisztus sem támadott fel!” Azonban nem elég csak tudomással bírni a jövendő feltámadásról, hanem arra is kell törekednünk, hogy a jövő feltámadás reánk nézve boldog feltámadás legyen... Támadjunk fel tehát itt e földön, lelkileg. Ha vétekbe merülünk, ha a lélek a vétek következtében meghalt, támasszuk fel a lelket jámbor élettel és jó viselettel. A vétkes állapot a halál, az erkölcs ellenben az élet. Ha igazán fel akarunk támadni, támadjunk fel már itt, e földön, szent életre, és akkor a másvilágon a boldog dicsőségre támadunk fel. Ha mi itt e földön fel nem támadunk vétkeinkből, feltámadunk ugyan a másvilágon, de akkor feltámadásunk a halálnál roszszabb lesz. PERTH, Ausztrália. — Lancefield várost, a közép-ausztráliai pusztaság szélén, a kormány elárverezte és 5600 dollárért a legtöbbet Ígérőnek eladta. Aranybányáiról volt hires ez a város, akkor is alakult meg, amikor aranyat találtak ott. Több mint 16 millió dollár értékű aranyat találtak, aztán kimerültek az aranybányák és a város népe elköltözött. Ott maradtak házak, viskók, műhelyek, gépek, teniszpályák, tankok, motorok, villanyvezetékek és maradt sok ócskavas. Mindez most a város vevőjének tulajdona lett. A J 6 VAMXQ R A munkanélküliség — sokrétű probléma (Folytatás az első oldalról.) munkát keresnek, tehát a munkanélküliek listájára kerülnek. Mik a baj fő okai? A munkanélküliségnek többféle oka van. 1. Némely foglalkozásban, mint mezőgazdasági vagy építési munka, a szezonszerü munkanélküliség valósággal normális állapot. 2. Munkanélküliségre vezet a technika fejlődése. A fejlődés örökösen munkanélküliséget okoz. Minthogy a termelési eszközök és módok fejlődése következtében a munkás teljesítőképessége, nő, ennek arányában kevesebb munkásra van szükség. Ha például a munka termelékenysége egy évben hét és fél százalékkal nő, egy és félmilliós munkás feleslegessé válik. Jó szerencse, ha ezeknek egy része más iparban vagy . más munkakörben további fogllakoztatást talál. 3. A szabad gazdasági rendszerben a termelés és az üzleti forgalom időszaki ingadozásoknak van kitéve. Hol a gazdasági élet lelanyhulásáról, hol recesszióról, hol enyhe válságról, hol válságról beszélünk. Ezeknek a jelenségeknek közös vonása és következménye - kevesebb munkaalkalom, több munkanélküliség. A statisztikusok számítása szerint: amikor a nemzeti össztermelés 8 billió dollárral csökken, egymillió emberrel kevesebbnek jut munka és kereset. Az acéliparban minden 12,000 dollár termelési kiesésnek folyamánya az, hogy eggyel kevesebb munkás dolgozik. 4. Szünet nélkül őröl a malom. Minden évben körűibe lül egymillió uj jelentkező jelenik meg a munkapiacon és akik az újonnan jöttek közül nem találnak mindjárt munkaalkalmat, növelik a munkanélküliek számát . 5. Helyek és távolságok nagy szerepet játszanak a dolgozó ember sorsa alakításában. Érthető, ha egy munkás, aki évtizedeken át egy kis helyen dolgozott, például pennsyilvaniai vagy west-virginiai bányatelepen, ahol saját kis háza van — nehezen tudja elszánni magát, hogy másutt, messze keressen uj foglalkozásban uj boldogulást. Ennek kapcsán érdekes rámutatni arra, hogy Európában hasonló balsors könnyebben kerülhet ő el azért, mert ott kisebbek a távolságok, közelebb vannak egymáshoz a munkalehetőségek . Szov j ei-országokban itir.es, mégis van... A moszkvai és csatlós propagandisták nagybüszkén hirdetik, hogy munkanélküliség csak a kapitalista országokban van. Ez egyike a kommunista Nagy Hazugságoknak. Az igazság ez: 1. A gyári munkás állásváltoztatási és költözködási szabadsága korlátozva van. van. Nem mehet el tetszés szerint. Ha nem akad számára munka, mégis ott kell maradnia, részidőre foglalkoztatják, egy másik munkás munkájának felét végeztetik vele és mindketten fél fizetést kapnak Hígítják a munkát, mint vízzel a tejet. 2. A kommunista rendszer velejárója a személyzethalmozás: Amit egy ember végezhetne, arra három embert állítanak be. Például: a budapesti Népszava cimü “szakszervezeti” napilap hir- és cikk-anyagának felét a szerkesztőség készen kapja a Magyar Tárivati Irodától és a minisztériumoktól. A pár oldalas lap szerkesztését kényelmesen elvégezhetné féltucat újságíró. Mégis, hányán vannak abban a szerkesztőségben? A szabadságharc után idejött egyik Népszavámunkatárstól hallottuk, — hogy 54-en voltak. Másik példa: Romániában alig lehet automobilt látni az utcákon, de minden második utcasarkon ott áll egy rendőr és szabályozza a nem-létező kocsiforgalmat. 3. Szinte felhőkarcoló mágasságba nyúl a munkanélküliség a végtelen orosz mezőkön. Amit Amerikában egy farmer produkál, azt Oroszországban hét vagy nyolc farmer termeli. Mi ez, ha nem munkanélküliség — propagandafátyollal letakarva! Plusz és mínusz Ennek a cikknek majdnem minden szava elszomorító. A nagy és a kisebb számok neim jelentenek semmit annak az egy embernek, aki munka nélkül van és nem talál uj munkát, uj kenyérkereseti lehetőséget. Sovány vigasz az, hogy sokan vannak hasonló sorsban. Mégis, befejezésül valami megnyugtátót akarunk mondani. Jó időkben, amikor a lelanyhulás vagy recesszió csak aránylag rövid ideig tart, a munkájából “letett” munkás még mindig többet kap, mint kommunista országokban a dolgozó, mert a fél munkabért kitevő segély több, mint a vasfüggöny mögött az egész munkabér. Elképzelhető-e oly állapot, hogy mindenki számára, aki dolgozni akar és tud, mindig akad munka? Ez csak ott lehetséges, ahol a munkás rab. Ez volt a náci koncentrációs táborokban, ahol egy tucat rabot fogtak egy kis szekér elé — pazarolható munkaerő volt bőven. Szabad gazdaságban mindig volt és mindig lesz bizonyosfoku munkanélküliség, a munkaügyi minisztérium statisztikusainak nézete szerint a. rendelkezésre álló munkaerőknek 4 százaléka. E: ma 3 millió munkanélkülit jelent. Minthogy ma nem 4, hanem 6.8 százalék van (szeptemberi adat) munkanélkül, a helyzet egyáltalán nem kielégítő. Játék a számokkal Komoly játékot lehet folytatni a munkanélküliség statisztikájával. például: ha a szeptemberi amerikai munkanélküliséget angol szemmel nézzük és angol mértékkel mérjük, arra a meglepő felfedezésre jutunk, hogy a munkanélküliek száma nem 4, hanem 2 millió volt. Mert Angliában munkakanélkülinek csak azt tekintik, aki nemcsak keres munkát, hanem munkára rá : is van szorulva. Aki mint munkanélküli jelentkezik, annak igazolnia kell, hogy munkára, keresetre szüksége van. Nos, a háziasszony vagy a család fiatal tagja, aki kisegítő munkát keres, hogy legyen tüzpénz és zsebpénz, nem kerül a munkanélküliek statisztikájába. LESZ AUTÓ BŐVEN... BUDAPEST. — A Magyar Nemzet híradása szerint 1962- ben Csehszlovákia 1200 Skoda Oktavia és 100 Skoda Felicia . személygépkocsit fog Magyarországra exportálni. KOLHOZ KUDARC BUDAPEST. — A Magyar Mezőgazdaság közli a helyettes földművelésügyi miniszter cikkét, amely szerint az állami gazdaságok és termelő szövetkéz etek tulajdonában csak a szarvasmarhaállomány 44.3 százaléka, a sertésállomány 35.5 százaléka, a juhállomány 84.9 százaléka és a baromfiállomány 6.4 százaléka van. DUPLA BŐRT NYÚZNAK Magyarországon sokan kaptak külföldi rokonságuktól ajándékba autót. Ezek után az autó értékének 70 százalékát adó címén kellett befizetni. Most utólag, évekkel az ajándékozás után, a pénzügyi hatóságok avval álltak elő, hogy az ajándékozási -nyilatkozat kiállításával tulajdonképpen ajándékozási szerződés jött létre és igy az érdekelt magyarországi feleknek utólag illetéket is kell fizetniük. Ennek megfelelően meg is kezdték a kivetéseket, méghozzá igen magas illetékkulcs alapján. Hírek szerint mindenki felfolyamodással élt. arra a jogi álláspontra helyezkedve, hogy a nyilatkozatokat külföldön állították ki, tehát azok az illető külföldi állam joghatálya alá esnek. BIBLIAI JELENETEK Pünkösd után 24-ik vasárnap EVANGÉLIUM Máté 13, 31—35 Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz ,amelyet vevén az ember, elvete az ő mezejében; a mely kisebb ugyan minden magnál; de amikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira ,hogy reá szállanak az égi madarak és fészket raknak ágain. Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, amelyet vevén az asszony, három mérce lisztbe elegyite, mígnem az egész megkele. Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik. Hogy beteljék amit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, imik e világ alapítása óta rejtve valának. SZENTBESZÉD Amikor a hires egyiptomi gúlákat építették, az jgyik fáraó, az egyik egyiptomi király, valami vétség miatt halálra ostoroztatott egy rabszolgát... Ez ugyan abban az időben nem volt valami rendkívüli, valami szokatlan dolog, mert hiszen Krisztus Urunk előtti időben a rabszolga nem is volt embep, azzal ura kénye-kedve szerint bánhatott, ha éppen úgy tetszett neki, mégis ölhette és azért még csak felelősségre se vonhatták. Mondom tehát: az nem volt valami rendkívüli dolog, hogy az a bizonyos fáraó halálra kinoztatta egyik rabszolgáját, de az már igenis valami rendkívüli, valami szokatlan dolog volt, amit az a rabszolga halála előtt a királynak mondott. A rabszolga ugyanis, aki az épülő gúla mellett magot vetett, azt mondta a királynak: “Az én alkotásom tovább marad fenn, mint a tiéd!” És a rabszolgának igaza volt. — A gúlát, amit a király építgetett, a hosszú századok megrepesztették, a köbeit széthordták, de a mag ,amit a rabszolga elve;ett, az ma is él a sok vadcserjében a gúlák hegyén. Hány és hány ngynak, halhatatlanak hirdetett emberi munkára mondhatjuk el napjainkban: “volt is nincs”, — hány és hány, egyszer világhírű, világszerte ismert s ünnepelt ember volt, akinek ma már a nevét sem tudják és fordítva: mennyi és mennyi kezdetben kicsiny és lenézett isteni, vagy Istentől hletett emberi mü van, am imég napjainkban is él és virul, mint ahogyan él és virul a búza, avagy a ozs, melynek magvát a jó Isten évezredekkel ez Jött hintette el a földbe és mennyi és mennyi, életéjen nem ismert, félreismert vagy pláné a világ részémi eszelősnek, hogy ne mondjam bolondnak tartott ;mber ma ismert, ünnepelt és boldognak, szentnek íirdetett Krisztus Urunknak földi országában, az Egyházban “Az én alkotásom tovább marad fenn, mint a tied...” Amit az egyszerű névtelen rabszolga mondott a királynak, azt mondja mintegy Szent Péter, az ismeretlen, az egyszerű halász, amikor megérkezik Rómába s megáll a római császárok palotája is a pogány istenek emberépitette temploma előtt... Az a rabszolga, kicsiny, szerény magvat vetett csupán, ami meg se látszott a hatalmas gúlák mellett és^mégis: az még ma is él, épugy Szent Péter is kicsiny^ ismeretlen volt az akkori világ nagyjai, császárai és királyai, hatalmasai és tudósai előtt és még- Krisztus Urunk neki mondotta: “Te Péter vagy és e kőszálon építem Anyaszentegyházamat, s a pokol kapui sem vesznek erőt azon.” És ime, hol vannak a Péter idejebeli császárok, királyok, tudósok és hatalmasok; legfeljebb a történelem lapjain olvashatók; Szent Péter azonban él és uralkodik szerte a világon a katolikus Egyházban; él és uralkodik pedig a római pápában a világ végezetéig. A mustármag ugyanis, amelyről a mai szent evangéliumban maga az Ur Jézus szól, az Egyházat jelenti, de jelentheti az Egyház tanítását, a krisztusi tanítást is.. . Általában nagy baj az embereknél, hogy a kicsiny dolgokra, legyenek azok akár jók vagy rosszak, nem fordítanak elég gondolt. Pedig a kicsinyen kell a jót is kezdeni, hogy a nagyobb jót is elérhessük és viszont a kis bajt, a kis bűnt is el kell kerülnünk, nehogy a kis bajból nagyobb származzék. Nagy dolgot nem tud mindenki produkálni, a mindennapi kis dolgokat azonban mindenki elvégezheti, csak legyen meg benne a jóakarat. És erre kell ránevelni az embernek önmagát, a szülőnek a gyermekét, az elöljárónak alattvalóját, a tanítónak tanítványait, mert ne feledjük, hogy az embernek boldogsága a mindennapi kis dolgokon fordul meg s aki a kisebb dolgokban pontos, az a nagyobbakban még inkább azzá lesz. Amen. VARSÓ. — A Glos Pracy cimü munkáslap azt írja, hogy Lengyelországban azért fordul elő oly sok baleset munka közben, mert sokan napi 16 órát is dolgoznak. Legyen békesség ebben a házban!
