A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-12 / 19. szám

a jó pásztor

3. OLDAL

Mikor kezdődik az öregkor? Számokban kifejezni az emberi élet egymásután következő szakait igen nehéz. A külső megjelenés után sem lehet mindig biztos Ítéletet mondani. A hanyatlás nem terjed ki az egész szervezetre, annak minden szervére. A hatvanadik évtől kezdve az izommunka fáradságos, mig a szellemi tehetségek rendesen megőrzik teljes képességüket, sőt gyarapodnak az élettapasztalatok következtében. Vannak emberek, akik már öregnek születnek, épugy vannak, akik mindvégig fiatalok maradnak. Általában a 60. évet jelölhetjük meg, mint az öregkor bekövetkeztének az idejét és 80—85 évet, mint az aggkori gyengeség kezdetét. Azonban láthatunk 45—50 éves korban kifejezetten öregeket és 65—70 éves embereket, akiknél alig észlelni a szervezet gyengülésének jeleit. Általában azt mondhatjuk, hogy öregkorban szerveinkben és szöveteinkben fokról-fokra visszafejlődnek a működő sejtek és helyüket elfoglalja és tulburjánzik a kötőszövet.

Nem minden szövet vesz részt egyenlő arányban az öregkori visszafejlődésben. A szervezet legelőször a könnyen nélkülözhető szövetfajtát használja el, a zsírszövetet és az izomzatot, amelyet a legkevesebb öreg ember használ. Ezután áll be csak a csontrendszer és a mirigyek sorvadása, legutoljára marad az idegrendszer és a szív, amely hűségesen ver az utolsó pillanatig. Ennek a fokozatos sorvadásnak a kifejezője az öreg emberek lesoványodása és ezzel kapcsolatosan a bőr ráncosodása. A csontrendszer sorvadása miatt a test kisebb lesz, összetöpörődik, a délceg leventéből lassan kicsiny aggastyán lesz. A fogak életét fenntartó fogból (pulpa) sejtjei elsorvadnak és elhalnak, a fogak ennek következtében kihullanak.

Az összes szervek közül a szakadatlanul dolgozó szív az, amelyen a sorvadás sokáig nem következik be, sőt a szív az, amely az aggkorban megnagyobbodik. A sorvadó szervek működése csökkent és a működési zavarok azok, amelyeket mi aggkori betegség néven ismerünk. Az elaggott egyén szervezete nemcsak a testi munkát nem bírja, hanem egyéb funkciói is csökkennek. A tüdő sorvadása okozza az aggkori tüdőtágulást, I az emésztő traktus nyálkahártyájának sorvadása az oka a gyomor és bélrendszerben mutatkozó zavaroknak. A központi idegrendszer sokáig munkaképes marad, sok öreg ember a testi elgyöngülés után is szellemileg egészen friss. Később azonban az emlékezőtehetség kezd hiányokat elárulni, a szellemi muna hamar kimerültséget okoz, oly fáradtságot, melyet a felserdült kor nem ismert. A képzelő erő fokról-fokra tompul. A szenilis korban a legszebb szellemi képességek összeomlanak és a külső benyomásokat felvevő képesség, a felhevülés, a lelkesedés alábbhagy.

Az uj idők egyik legtöbbet vitatott problémája, lehetséges-e meghosszabbítani életünket oly módon, hogy legalább is száz évig élhessünk jó egészségben?

A természet örök törvénye az, hogy minden szerves lény életét követi a halál. A halált megszüntetni nem tudjuk és az a régi mondás, hogy halál ellen nincs orvosság, ma is változatlanul érvényes. Ha azonban a halált nem is tudjuk kiküszöbölni, azt már el tudjuk érni, hogy az ember életét meghosszabbítjuk.

Manapság már hosszú sora van az élet meghoszszabbitását célul kitűző módszereknek. Mecsnikoff, a párisi Pasteur intézet igazgatója, a szervezetben viszszatartott anyagcseretermékekről azt állította, hogy ezek mérgező hatást gyakorolnak a szervezetre. Az ember bélcsatornájában levő baktériumok mérges anyagokat termelnek. Arra kell tehát törekednünk, hogy ezeknek az anyagoknak képződését megakadályozzuk. Ha ez sikerülne, akkor Mecsnikoff szerint életünket meg tudnék hosszabbítani.

Ha sokáig akarunk élni fiatalon, úgy először a fehérjének, húsokban és sókban gazdag étkezéseket kell megszorítani. Manapság egyre gyakrabban jelentkeznek a tultáplálás okozta megbetegedések. A világháború által sok népre rákényszeritett vegetáriánus étkezés idején sokkal kevesebb volt az érelmeszesedéses megbetegedések száma, mint ma és a sok húst fogyasztó államokban, Észak-Amerika, Argentina és Anglia lakói között sokkal több a reumás, köszvényes megbetegedés, mint főleg a növényi táplálékkal, tejen és sajton élő országokban, pl. Bulgáriában.

A zárt levegőn élő, sokat ül őember, aki naponta ötször is bőven étkezik, hamar megöregszik. Tehát kevesebb húst és alkoholt, sok gyümölcsöt és főzeléket fogyasszunk. Tartózkodjunk sokat friss, szabad levegőn, turistaság, kertészkedés, mérsékelt sport rendkívül jó hatású. A szervezetben a szabad levegőn tökéletesebb az égés, a vér tisztulása fokozottabb és kevesebb salak termelődik. Fontos, hogy testi munkánk mellett a szellemi munka végzése egyensúlyban legyen és az izgató és nyugtalan életmód helyett a nyűgöd tabb és jókedvvel végzett munka, mérsékelt szórakozás, jó humor és a bölcs megnyugvás. A szellemi és

HUNTING LODGES

EXPENSIVE LUNCHEONS

Mindez többé már nem lesz levonható üzleti kiadásként az adóból. A magányachi (felső kép), az üzlettel összekötött üdülés (felső jobb), a sétahajózás (bal közép), a klub-tagdij) (jobb közép), a vadászat (bal alsó) és a drága ebédek (jobb alsó).

YACHT EXPENSES

r /

VACATIONS COMBINED WITH BUSINESS TRIPS

CLUB DUES

CONVENTIONS ON CRUISE SHIPS AT FAR-AWAY RESORTS

ANYAK MILLIÓINAK MEGMENTtJE VOLT

A decemberi fagyos, szeles éjszakában a hóboritotta bécsi utcán lerogyott a nehéztestű nő. Keserves kíntól nyöszürgött. És megszülte a gyermekét.

Járókelők megálltak, egyik a másik után térdre ereszkedett. A születés csodája leigázta lelkűket, hálát mormoltak minden élet Teremtőjének.

A kórházból, amelybe utón volt az asszony, éppen akkor lépett ki az utcára egy fiatal, sápadtarcu orvos. Letérdelt az áhitatos térdelők mellé. Hálát adott a sorsnak, hogy ez az asszony a kórházon kívül adott életet gyermekének.

Mert ebben az időben majdnem minden szülőaszszony, aki Bécs városi kórházát kereste fel, a biztos halál martaléka, a gyermekágyi láz áldozata lett.

— hogy azok az asszonyok, akik az utca kövezetén, minden orvosi segítség nélkül hozzák világra gyermekeiket, egészségesek maradnak, mig azok a szerencsétlenek, akik bevetődnek a mi kórházunk szülészeti osztályára, egyremásra a gyermekágyi láz áldozatául esnek? És miért van az, hogy előkelő hölgyek nem is mernek már nemcsak Bécsben, hanem az egész világon orvost magukhoz bocsátani a szülésükhöz, mert mindenütt az a rettenetes hir van elterjedve, hogy az az asszony, akihez szülése közben orvos keze ér, a biztos halálé ?

És mert ezekre a kinzó kérdésekre nem tud feleletet kapni, visszarohan a kórházba, előkeriti a szolgát és megparancsolja neki, hogy azonnal öltöztesse fel az osztályon levő összes szülőnőket,

utca kövezetén, csak ne nála, a halál biztos szigetén . . .

És nem törődve azzal, hogy elöljárói bolondnak fogják-e tartani vagy sem, még ennél is tovább megy; bezáratja a kórház szülőosztályát és hónapokon keresztül egyetlen szülőnőt se enged felvétetni.

Ám éjszakának idején felkeresi a külvárosok nyomortanyáit, órákhosszat ül rothadó szalmazsákok mellett, amelyeken rongyokba burkolt szegény asszonyok fetrengenek és — szülnek! . . .

De hiába, a rejtélyt nem tudja megoldani! A rongyok közül, a szalmazsákokról egészséges anyák kelnek fel és pufók angyalkák jönnek a világra!

Egy borzasztó véletlen kezére játssza a titok kulcsát: egy hulla boncolása közben egy ügyetlen orvopnövendék bonckésével kis sebet ejt Kolletschka tanár kezén, aki akkor a bonctan tanára volt a bécsi egyetemen. Kolletschka tanár ügyet se vet a kis karcolásra, de még az este megdagadt a keze, a következő reggelre már az egész kar egyetlen hatalmas duzzanattá lett és hiába volt tanártársainak minden fáradozása — Kolletschka tanár már a következő' napon mint holttetem azon a boncolóasztalon feküdt, amelyről előző napon hallgatóinak előadást tartott.

A mi fiatal örvösünk a tragikus körülmények között elhunyt Kolletscha tanár hullájánál azonnal látta, hogy őt is ugyanaz a méreg ölte meg, amely a szülő nők életét kioltotta: a hullaméreg! De vájjon milyen utón kerülhetett hullaméreg a szülőnők testébe? Nagyon egyszerűen: a kórházba járó orvosnövendékek délelőtt 10-től 12-ig hullákat boncoltak és 12-től 1-ig ugyanezekkel a kezekkel vizsgálgatták azokat a nőket, akik a kórház szülőosztályára kerültek és akik, bármilyen gondosan is megmosták kezeiket, a méreg egyetlen milligram j át mégis ott cipelték a körmük alatt, amit azután

— Miképpen lehetséges az, — törte a fejét a fiatal orvos a hideg téli éjszakában,

mert elhatározta, hogy elküldi őket a kórházból — szüljenek bárhol, akár künn az

testi munka után rövid ideig tartó és gyakori pihenőket tartsunk.

Rendkívül egészséges a nap- és a légfürdőzés.

Köztudomású, hogy az alkohollal való visszaélés a vesében, a májban és a szivén súlyos elváltozásokat okoz. Az idegrendszerben gyulladás és bénulás képződhet, sőt lelki zavarokat is támaszthat. Kismértékben azonban nem árt az alkohol, sőt tüdőgyulladásnál és vérmérgezésnél értékes gyógyszer. A mindennapi tapasztalat bizonyítja, hogy mérsékelt alkoholfogyasztás sem testi, sem szellemi kárt nem okoz. Az ifjúságot azonban kivétel nélkül el kell tiltani az alkoholtól, valamint azokat is, akik gyengébb idegrendszerrel rendelkeznek.

Az alkohol utá na kávé az az élvezeti cikk, amelylyel sokan visszaélnek. A mai kulturember szellemi munkájánál a kávé értékes segítő eszköz, mert könynyebbé teszi a gondolkodást és legyőzi az idő előtt beálló kimerülést. Nagyobb mennyiségben élvezve azonban szívdobogást és álmatlanságot okoz.

A harmadik élvezeti cikk a dohány, amellyel való visszaélés a véredényekben és az idegrendszerben okoz kárt. A nikotin igen erős méreg. Főleg a krónikus nikotinmérgezés a veszedelmes, mert ingerli az egész tápláló csatornát, fokozza a nyál- és a gyomornedvelválasztást, zavarja az emésztést. Szívdobogást és szivtáji szorongást okoz és az érfalakra gyakorolt hatása elősegíti az érelmeszesedés kifejlődését. Az idegrendszerben fejfájást, szédülést, látási és hallási zavarokat okoz. Újabban a dohányzás és a tüdőrák összefüggését keresik.

KANADA TÁPLÁLJA KÍNA NÉPÉT

HONG KONG. — Kanada földművelésügyi minisztere itt tanácskozott a kínai kommunista kormány kereskedelmi küldöttségével kanadai búza eladásáról. A miniszter csak annyit mondott a konferencia után, hogy “bizonyos mennyiségű búzát bizonyos időn át ’ fognak szállítani Kínába. Több mint évi 200 millió dollár értékű búzáról van szó. Ez a legnagyobb buzaszállitási szerződés Kanada történetében.

A kanadai miniszter megjegyezte, hogy igyekezni fog búzán kívül más élelmiszereket is eladni a kínai kormánynak.

Az Egyesült Államoknak óriási buzafeleslegei vannak, de ezeket nem lehet Kínának eladni, mert törvény tiltja a kereskedést a kínai kommunista kormánynyal.

"Én sem vagyok kommunista!”

Mint kezdetben Fidel Castro egyre azt hajtogatta, hogy ő nem kommunista, úgy most Antonie Gizenga, a kongói néger Kádárjános is azt mondja, hogy ő nem kommunista. Emlékezünk egyébként, hogy Mao Cetung kínai kommunistái is, mielőtt magukhoz ragadták az államhatalmat, azt mondták, hogy ők semmi mást nem akarnak, csak földreformot, földhöz juttatni a földnélküli parasztokat.

BELGRAD.. — A Tanjug hivatalos hírszolgálati iroda jelenti: Antonie Gizenga munkatársunk előtt kijelentette:

— A nyugati hatalmaknak, valamint kongói bérenceiknek az az állítása, hogy a mi kormányunk kommunistabarát, voltaképp imperialista kísérlet a hazafias kongói erők szétzúzására. A kongói kormány egyáltalában nem szándékozik egyik táborhoz sem csatlakozni. Ellenkezőleg, mi őszinte együttműködésre vágyunk a világ minden nemzetével és országával.

STANLEYVILLE. (Az orosz hírszolgálat jelentése.) Antonie Gizenga, a törvényes kongói kormány vezetője beszélgetést folytatott a Stanley viliében tartózkodó szovjet újságírókkal, s a többi között kijelentette, hogy Kongó népe el van szánva ügyének győzelmes befejezésére. Helyzetünk — jelentette ki Gizenga — napról-napra szilárdabb, a törvényes kormány a kongói nép nagy többségének támogatását élvezi. Az Egyesült Nemzetek azzal, hogy az áruló Kaszavubut, Mobutut és Csombét segíti, a kongói nép ellen tör.

A miniszterelnök felkérte az orosz újságírókat, továbbítsák köszönetét a szovjet népnek és a szovjet kormánynak.

BELGRAD. — A belgrádi Diákok Háza, amelynek építését még az idén megkezdik, az egyetemi tanács határozata értelmében Patrice Lumumba nevét veszi fel.

LILLE, Franciaország. — Háromszáz év óta senkisem zavarta a Chateau de Landas várkastély nyugalmát. Most az ősi kastély hatósági végzést kapott: tessék odébbállni! Országutat építenek és a kastély útban van. Lerombolni nem szabad, mert mint történelmi emlékmű, védelem alatt áll. így hát nem marad más hátra, el kell mozdítani a helyéről. Az épület súlyát körülbelül 1000 tonnára becsülik. És ezt a rengeteg súlyt egy darabban 65 méter távolságba kell odébbvinni. Megjött már az első jelentés: Sikerült a kastély alá cement alapépítményt építeni és az igy szabaddá tett építményt teherautókra siklatni és két méterrel odébbtolni. A további 63 méter majd könnyebben fog menni.

észrevétlen átoltottak a szülőnő testébe.

Ettől a pillanattól kezdve, a jelentéktelen kórházi orvos homloka körül már ott ragyogott a megváltók glóriája, de a megváltók töviskoszoruja is! Pedig ő nem akart és nem prédikált mást ettől a perctől kezdve egészen addig, amig ellenségei a tébolydába kergették, mint ezt az ártatlan, jóindulatú tanácsot:

“Kedves kollégáim, az Isten szerelmére kérlek benneteket, mielőtt hozzányúlnátok a szülő nőkhöz, mossátok meg klórvizbe a kezeiteket!’’

Emiatt az ártalmatlan tanács miatt az orvostudomány akkori csillagai kigunyolták, bolondnak titulálták- És hiába alakult át az ő szülészeti osztálya az általa bevezetett klórvizes kézmosás óta halálszigetből — ahogy ö azt elnevezte — az anyáknak és a csecsemőknek paradicsomává, hiába hirdette világgá az ő zseniális felfedezését: semmi sem használt! A szülőanyák hullahegyei továbbra is megdermesztették azi akkori világ orvostudósait, de a világ minden kincséért, sem hallgattak volna a fiatal kórházi orvos egyszerű tanácsára: “Mossátok meg kezeiteket egy kevés klórvizben !’V Végső kétségbeesésében, a fiatal doktor tollat ragadott és a világhírű Scanzoni tanárnak, a würzburgi egyetem szülészeti klinikája vezetőjének, akinek klinikáján legtöbb áldozata volt a gyermekágyi láznak, a következő levelet irta:

“Ha Ön, tanár ur, továbbra is szembeszáll az én tanaimmal és hallgatóit nem kötelezi tisztaságra és kezeiknek klórvizben való megmosására, akkor én Önt az egész világ előtt. gyilkosnak fogom nevezni!”

De minden hiábavaló volt: a Scanzonik erősebbek voltak és ő, a kis kórházi orvosocska, nem volt képes a hatalmasok ellen sikerrel végigküzdeni a harcot: összeomlott az egyenlőtlen viaskodásban és életének teljében, 47 éves korában a bécsi tébolydában fejezte be áldásdus életét.

De mindhiába akartak sírjára követ hengeriteni, a sir megnyílt és homloka körül glóriafénnyel kikelt sírjából és vele együtt az ő igazsága is- Nevét ezentúl sohasem fogja elfeledni a világ: Semmelweis Ignác Fülöp.

MARADJUNK FIATALOK

A KÉSŐ ÖREGKORIG!

A TÜDOMÁX1 VILÁGÁBÓL