A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-14 / 15. szám

wm 8. üLDaL Husvét után 2. vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 10, 11—16 Én vagyok a jó Pásztor ... A jó pásztor életét ad­ja juhaiért .A béres pedig és aki nem pásztor, ki­nek a juhok nem tulajdonai, látván a farkast jönni, elhagyja a juhokat és elfut, és a farkas elragadozza és elszéleszti azokat. A béres elfut, mert béres és nem törődik a juhokkal ... Én vagyok a jó Pásztor és ismernek engem enyéim, amint ismer engem az Atya, én ismerem az Atyát és életemet adom a juho­kért. Egyéb juhaim is vannak, amelyek nem ez alvói­ból valók, azokat is ide kell teremnem s hallgatni fog­ják az én szómat és egy akol lészen és egy pásztor. SZENTBESZÉD Álljunk meg e jellegzetes szavak mellett s el­mélkedjünk azok fölött. Krisztus a jó Pásztor, a lel­­keknek az igazi pásztora, aki nemcsak tanította az embereket, nemcsak megmutatta nekik az igazságra vezető utat, azt az utat, mely egyedül vezet a jó Is­tenhez, hanem Krisztus az a pásztor is, aki életét is feláldozta az emberekért, vagyis megváltotta az em­bereket a bűntől és a büntetéstől. Mert amint az iga­zi pásztor nemcsak arról gondoskodik, hogy a nyáj­nak jó legelője legyen, hanem meg is védi a farkas­tól és a tolvajtól, úgy Krisztus Urunk is főleg azért mondja önmagáról: “Én vagyok a jó Pásztor”, mert amellett, hogy tanította az embereket, meg is váltot­ta őket a legnagyobb ellenségtől, a legragadozóbl farkastól, a legveszedelmesebb tolvajtól: a bűntől és az ördögtől. A jó pásztor ismeri minden egyes juhát és bá­rányát. Ismeri a hangját, ismeri gyapjút, ismeri ju­harnak a természetét és szokását, tudja, hogy melyik kel hogyan kell bánni; tudja azt is, melyik a jó veze­tő, melyik a jó tejelő és. melyik a jó, báránynevelő Krisztus Urunk is, mint, jó Pásztor, azt mondja ma gáról: “Ismerem enyéimet!” Ez természetes is. Mert ha már egy emberi pásztor ismeri száz és száz juhát száz és száz bárányát, akkor semmi csodálni való nincs abban, hogy Krisztus, az isteni Pásztor ismeri az övéit, ismeri az embereket, ismer bennünket. Is­meri külsőnket, de még inkább belsőnket, mert. hát <iz Isten előtt a belső számit és nem a külső* ismeri ninden egyes tettünket, szavunkat, sőt még gondo tatainkat, is; ismeri a szándékunkat, úgy ismer ben lünket, amilyenek tényleg vagyunk. Vessünk hát számot magunkkal, vájjon elmond­­natjuk-e nyugodtan magunkról, hogy Krisztus nyájá­hoz tartozunk, avagy talán ránk is illenek a szavak; '‘Egyéb juhaim is vannak, melyek — nem ez akolbój Halók.” Az emberek mind Krisztusnak juhai, s követke­zőleg azoknak mind egy akolban, vagyis egy házbar kellene lenniök, de — sajnos — nem igy van. És e* áll nemcsak a pogányokra, nemcsak a zsidókra nézve hanem szomorúan szol a keresztényekről is. Mert hát valljuk meg őszintén, sokan a keresztények közül is elhagyták az Ur Jézus egyházát s Krisztus idejé­től kezdve napjainkig szinte szakadatlanul akadtak s akadnak olyan keresztények, akik nem akartak és nem akarnak a Krisztus Urunk által küldött evan­géliumhirdetőkre és tanítókra hallgatni. A keresztények azért nincsenek egy egyházban, mert nem ismerik igazán Jézust. Ha ismernék, va­gyis, ha igazán az Ur Jézusé lennének, akkor eg1 egyházban is lennének. Akkor ugyanis tudniok kel­lene. hogy Krisztus annak az egyháznak, amelyet megalapított, megígérte, hogy: “íme, én veletek va­gyok mindennap, egészen a világ végezetéig.” Akkor tudniok kellene, amikor Krisztus Urunk az egyházat alapította, akkor Szent Péternek azt mondotta: “Te Péter vagy, azaz kőszikla s e kősziklán építem anya­­szentegyházamat és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta.” Vagyis Krisztus igazi egyházát semmi földi hatalom le nem győzi és Krisztus egyháza soha nem tévedhet, mert Krisztus állandóan az egyházával van. Legyünk mindnyájan Krisztus engedelmes, szó­fogadó bárányai, akkor majd Ő is mindenkor jó pász­torunk lesz. KONNERSREUTH, Németország. — Mint min­den évben husvét előtt, most is több ezer hivő zarán­dokolt el Therese Neumann házába, hogy tanúi legye­nek a csodálatos jelenségnek, hogy e falusi lány — most már matrónakorban — minden Nagypénteken elszen­vedi a keresztrefeszités minden kínját és vér jelek mu­tatkoznak a homlokán, a szive tájékán, a kezein és a lábain. Amerikai katonák és civilek is nagy számban voltak a zarándokok közt, akik a vérző nő háza előtt és a templomban imádkoztak. A katolikus egyház hiva­talosan sohasem ismerte el e csodás jelenséget, de ké­telyeket sem nyilvánított. A Jó PÁSZTOR A szovjet tudományos akadémia sajtókonferencián mulatta be ezeket a békákat, amelyeket épségben hoztak vissza egy "capsula" belsejében a légibből. A tudósok szerint a békákon a légürutazás után nem mutatkozott semmiféle utóhatás. Gyermekeid otthonod leg­nagyobb értékei. * Még beteg gyermekedet se érezd soha tehernek. * A népes család az öröm, de sohasem az önhittség forrásá­vá legyen. -Gyermeked nem játékszer, akivel jókedvben játszado­zol. ❖ A kis gyermek nem kis ál­lat, akit idomítani kell. Gyermeknevelő munkádat ne a pillanat ötletei, hangula­tai vezessék. * Sohase sajnáld gyermeked­től azt, amit te saját gyermek­korodban nélkülöztél. ' s«s Jó példád eredményeseb­ben nevel, mint intő szavad. , * Ne korhold gyermekedet azért a mulasztásért, amiben magad is- részes vagy. Ne hagyj rá mindent gyer­mekedre, de ne is fosszad meg áz értékes kezdeményezés le­hetőségétől. Támogasd a gyermekeid­ben szunnyadó képességek ki­bontakozását. Ne próbáld előkészíteni már kisgyermek korában fia­dat, lányodat bizonyos élet­hivatásra. :j: Soha ne bánj a kisgyermek­kel, mint csecsemővel, a ser­dülővel, mint gyerekkel és az ifjúval, mint kamasszal. •Légy nagyon óvatos és megfontolt, ha fiad, lányod házasságába kivánsz bele­szólni. * Imádkozhasz fiad papi hi­vatásáért, de még szelíd kényszert se alkalmazz annak érdekében. A családi harmónia mindig nagyobb kincs a lakás ké­nyelménél. A jó szülő nem az erély­telen, gyenge szülő. * Gyermekednek ne csak munkájára, hanem szórakozá­sára, pihenésére is ügyelj. .7 * A serdülés kényes kérdé­seiről éppúgy szólj, mint ahogy a gyermekkor egysze­rű kérdéseire válaszoltál. * Nem igaz, hogy fiadnak mindent szabad, lányodnak pedig minden tilos. ❖ Ne gyötörd gyermekedet, hogy művész vagy sportbaj­nok legyen, ha nincs hozzá megfelelő képessége. * Neveld gyermeked szolgá­latkészségre, de ne feledd, hogy fiad nem inasod, lányod nem szolgálód. ij: Többet ér a családi vallá­sos szellem az aprólékos val­lási gyakorlatoknál. * Ne csak a saját, hanem há­zastársad tekintélyére is légy kényes gyermekeid előtt. :«c Sohase tégy különbséget gyermekeid között. Tiszteld felnőttkora “gyer­meked” egyéniségét, még ak­kor is, ha nőtlen vagy nem ment férjhez és nálad lakik. Ne légy féltékeny lányod férjére, fiad feleségére. , “Uj Ember” (Budapest) ALLÖHARC AZ EGYHÁZ ELLEN (FEC). — A budapesti Ma­dách gimnáziumban felállí­tottak egy ateista kört, hogy a tanulóknak módot adjanak arra, hogy tisztázzák mind­azt, ami a vallással, az anyag létezésével kapcsolatban fel­bukkan. Az előadásokat ha­vonta egyszer tartják. A pe­dagógusok Lapja szerint nagy érdeklődés kiséri a kör mun­káját; a lap abbeli remény­nek ad kifejezést, hogy a jö­vőben egyre több iskolában fog hasonló kör megalakulni. * A győri szemináriumból ki­tiltották a kispapokat, mert nem mentek el a, papi béke­­gyűlésre. A “kisalföld” is­merteti a győri szeminárium­ban történteket: “‘A napok­ban a győri püspökvárban pa­pi békegyülést tartottak. A hogy a negyed és ötödéves teológiai hallgatók részt ve­hetnek a gyűlésen. Ezzel szem ben a hallgatók nem vettek részt a békegyülésen, mond­ván, hogy ők nem értenek egyet olyan békével, amelyet a kommunisták is akarnak. A megyéspüspök, Papp Kálmán felismerte a provokációt és úgy döntött, hogy a békeelle­nes cselekedet hangadóit, szervezőit kizárja a teológiá­ról. Erre akadtak olyan taná­rok és hallgatók, akik sztrájk­ba léptek. A megyéspüspök a rend helyreállítása céljából a teológiáról eltávolította a sztrájkolókat is.” * Ezzel a hírrel összefügg az az újabb mozgalom, melyet a megyei katolikus békebizott­ságok indítottak. Felkérték a békemozgalom vezetőit, hogy tartsanak előadásokat a kis­­papok, szemináriumi tanárok, elöljárók számára. így Győ­rött Beresztóczy, Esztergom­ban Mag Béla, a Központi Szemináriumban Horváth Richard, Szegeden Lagmár Lipót tartottak előadásokat. A középiskolai szinten az is­kolák igazgatóinak kérésére a győri és pannonhalmi bencés gimnáziumokban, az eszter­gomi ferences gimnáziumban Beresztóczy, a budapesti pia­ristáknál Mag, Szentendrén a ferenceseknél Horváth tar­tottak előadást. SZERENCSE. RALSZERENCSE NEW YORK. — Nagy sze­rencse érte Kertész Imrét: Pár hétig dolgozott egy he­lyen és a gazdája nem tudott neki fizetni, munkabér he­lyett megajándékozta egy ócska hegedűvel. Kertész az ócska holmit 10 éves leányá­nak adta, játszadozzék vele. Ilonka nemcsak játszadozott a hegedűvel, hanem elkezdett tanulni, hegedű leckéket vett. A tanítója mindjárt felfedez­te, hogy az ócska hangszer egy 18-ik századból való olasz mesterhegedii, megér leg­alább 10,000 dollárt . . . Nagy volt Kertész Imre öröme, hogy kevés munkával ily nagy értéket szerzett. De öröme nem sokáig tartott. Je­lentkezett a Metropolitan Opera zenekarának egyik tag­ja azzal, hogy azt a hegedűt tőle lopták el . . . Kertész Imrét csak az vi­gasztalja, hogy most megkap­ja legalább a 30 dollár munka­bért, amivel a munkaadója adós maradt neki. FIATAL PÁROK BÁNATA A New York Central vasút­társaság No. 120 vonatja, a Mézeshetek Expresszvonatja, a niagara-fallsi Boys’ Club gyászindulójának kíséretében Niagara Falls állomásáról ki­futott Buffaloba és soha, so­ha többé nem jön vissza. Mé­zeshetes fiatal és öreg párok soha többé nem érhetik el ex­pressz sebességgel a világhi­­rii vízesést. Ezúttal türelme­sebbeknek kell lenniök. A vasúttársaság azért szün­tette be ezt a járatot, mert évente körülbelül 137,000 dol­lárt ráfizetett. HAPPY BIRTHDAY MALBORO, Mass. — Hit, Remény és Szeretet — Ame­rika legidősebb hármasikrei — 93-ik szüíetésnajukat ün­nepelték meg a Cushing kór­házban, amelyben két év óta mindhármukat gondoz zák. Hit Mrs. McDonnell, Remény Mrs. Daniels és Szeretet Mrs. Murphy — özvegyek. ZSARNOKSÁG ellen Az Egyesült Nemzetek nagygyűlése egyhangú sza­vazattal elitélte Dél-Afrika kormányának zsarnoki, faji elnyomó politikáját a kor­mányzata alatt álló Délnyu­­gat-Afrikában, mely az első világháború végéig német gyarmat volt. A zsarnokság megbélyege­­zésében résztvettek korunk becstelen rabtartói: az orosz­ok és középeurópai gyarmati helytartóik. Amerika a határozat mel­lett szavazott, ezzel szemben tartózkodtak a szavazástól Anglia, Franciaország, Spa­nyolország, Belgium, ortugá­­lia, Hollandia, Ausztrália, amely országok még nem szá­molták fel összes gyarmatai­kat és protektorátusaikat. Ezeknek az országoknak kor­mányai nem hajlandók idő­előtti felszabadítással uj kon­gói állapotokat teremteni. HALLOTTA MÁR.. . ? . . . hogy kutyáknál gya­kori a szívbaj. A kenethozó asszonyok EVANGÉLIUM Szent Márk 15, 43—47; 16, 1—8. Az időben eljőve arimateai József, egy nemes tanácsos, ki maga is várta vala Isten országát s bát­ran^ beméne Pilátushoz, s kóré Jézus testét ... És hiván a századost, megkérdező őt, vájjon meghalt-e már? És midőn értesült a századostól, Józsefnek ajándékozó a testet. József pedig gyolcsot vásárolván és levevő őt, gyolcsba takaró és betevé őt a sírba, mely a kősziklában vala kivágva, és követ hengerí­­tett a sir szájára. Mária Magdolna pedig és Mária, József anyja, nézik vala, hová tették. És mikor el­múlt a^ szombat, Mária Magdolna és Mária, Jakab anyja és Salome, fűszereket vásáriának, hogy elmen­­vén, megkenjék Jézust. És korán reggel, a hét első napján, a sirhoz ménének — napfeltekor. És mond­ták egymásnak: Ki hengeriti el nekünk a követ a sirbejáratától? És oda tekintvén látták, hogy a kő el_ van jiengeritve, pedig igen nagy vala. És bemen­­vén a sírba, látának egy ifjút ülni jobbkéz felől, hosz­­szu fehér ruhába öltözve és megrémülének. Az pedig mondá nekik: Ne féljetek! A megfeszített názáreti Jézust keresitek? Feltámadt, nincs itt; ime a hely, ahová tették őt. De menjetek, mondjátok meg tanít­ványainak és Péternek, hogy előttetek megyen Ga­­lileába, ott meglátjátok őt, amint mondotta nektek. Azok pedig kimenvén, elfutának a sírból, mert el­fogta őket a rettegés és félelem és senkinek sem szól­tak, mert féltek vala. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk ezen asszonyok megérkezése előtt, éjfél után, a nap feljötte előtt, feltámadt halot­taiból úgy, mint azon időben született a Boldogságos Szűztől, úgy most, a dicsőséges feltámadás alkalmá­val a Szentlélek erejével újjászületve, mint az igaz­ság uj Napja az egész földkerekséget elárassza vi­lágosságával. Valamennyi szentatya tanítása szerint az Ur feltámadása a sírbolt megnyitása nélkül tör­tént. Krisztus Urunk az ő sírboltját elzáró kövön ke­resztül isteni ereiével áthatolva támadt fel halottai­ból, megdicsőült testben. A kenethozó asszonyok midőn bementek a sírba is abban nem találták Krisztus Urunk testét, szent félelemmel teltek el részint azért, mivel a sirt üre­gen találták, részint azért, mert angyalokat vettek észre maguk előtt, részint féltek is, nehogy gyanúsak­nak látszassanak aziránt, hogv talán ők lopták el Jé­zust; féltek tehát a kenethozó asszonyok, hogy meg­ölik őket annak hallatára, hogy a megfeszített Krisz­tus feltámadását hirdetik. Krisztus feltámadása alapja a mi hitünknek, mert amint Szent Pál mondja: “Ha Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a ti hitetek, de hiábavaló i mi prédikálásunk is”, akkor Krisztus megalázó­­iása nem vált volna dicsőséggé, akkor a keresztények alázatos, szegény és keresztteljes élete szintúgy re­ménynélküli lenne; akkor a világi élet lenne a dicső­ség, a mi életünk pedig semmi. Az Ur feltámadása által nyerünk bizonyságot arról, hogy Krisztus élete aemcsak a lélek boldog halhatatlanságára, hanem a testnek is megdicsőülésére, az egész emberiség vált­­■ágára vezérel, mert az Ő feltámadása nekünk is fel­támadásunk, ha mi az Ő élete szerint élünk. LEMONDATNI NEM LEHET! Cipődörömbölő Nikita S. Kruscsev követelésére, hogy lemondjon, Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek főtitkára, most úgy nyilatkozott, hogy bár­mikor hajlandó lemondani, ha a 99 tagnemzetből álló világszervezet többsége úgy kívánja. De lemondatni nem hagyja magát. A dörömbölő diktátor azt szeretné, hogy Plam­­marskjold mondjon le és a UN élére egy háromtagú főtitkári bizottság lépjen, amelynek egyik tagja, a szovjet képviselője, bármely határozat ellen vétót emeljen. Azt szeretné, hogy soha többé ne ismétlődjék meg oly eset, mint a budapesti volt, amikor a UN el­itélte a magyar szabadságharc vérbefojtását és köve­telte az orosz megszálló katonaság kivonulását Ma­gyarországból. Azt is szeretné a budapesti hóhér, hogy arról, ami 1956 őszén történt — az úgynevezett magyar ügyről — soha többé szó ne essék az Egyesült Nemzetek szerve­zetében. Alkudozni próbált. Cigányalkut ajánlott Ste­venson amerikai fődelegátusnak: “Mink nem feszeget­jük tovább a U-2 és RB-47 repülőgépek ügyét, tik ne hozakodjatok elő megint a magyar és a tibeti üggyel”. De a cigány alku nem jött létre, a UN ismételten fog­lalkozni fog a magyar üggyel. Aminek gyakorlati je­lentősége ugyan nem lesz, merthiszen az orosz vörös hadsereg kikergetése és a kádárista rendőrállam fel­számolása csak háborúval lenne elérhető, de mégis fon­tos a szovjet budapesti vérengzésének újbóli elitélése, mert 1956 ősze óta a világszervezet sok ázsiai és afri­kai uj nemzettel bővült és igy most a budapesti gyalá­zat az eddiginél sokkal nagyobb fórum előtt kerül ki­teregetésre. A szovjet az afrikai lumumbák segítségével szeretné megvetni lábait Afrikában; fontos tehát az af­rikai, még tapasztalatlan nemzeteknek megmutatni a kommunista rendőrállami és gyarmatosító zsarnokság igazi arculatát.

Next

/
Thumbnails
Contents