A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-07 / 14. szám

w 8. OLDAL a jo pásztor ■■■a Fehér vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 20, 19-31 Mikor pedig; este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanít­ványok egybe valónak gyűlve a zsidóktól való féle­lem miatt, eljőve Jézus, megálla középen és mondá nekik: Békesség nektek. S midőn ezt mondá, meg­mutató nekik kezeit és oldalát, Örvendének tehát a tanítványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik is­mét: Békesség nektek. Amint küldött engem az Atya, én is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk le­helt és mondá nekik: Vegyétek a Szentleiket. Akik­nek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak ne­kik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettős­nek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s uijamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valónak az 6 tanítványai és Tamás is velük. Eljőve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nek­tek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én ol­dalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki: Én uram s én Isi tenem. Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Ta nás, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvék ugyan Jézut az ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megirvr e könyvben, ezek pedig megirattak, hogy hig.yjétek hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén életetek legyen az Ő nevében. SZENTBESZÉD A mai szent evangéliumban Krisztus Urunk két­szer is köszönti apostolait ezzel a szép köszöntéssel' “Békesség nektek!” Jelezni akarta ezzel az Üdvözitő hogy nekik, akik hivatva vannak arra, hogy “elmen Vén az egész Világra, hirdessék az evangéliumot” Uagy szükségük van a békére, nemcsak a jó Istenne és az emberekkel való békére, hanem a belső, az ön­ti ragunkkal való békére is. “Békesség nektek!” Mert Krisztus Urunk a bé­­. rét a szenvedésével és kereszthalálával szerezte meg vagyis a megváltás nagy s dicsőséges munkájával azért csak a feltámadása után beszél a békéről. Bün­­bocsánat nélkül ugyanis nincsen béke. Amig az em­ber lelkén rágódik a bűnnek tudata, mig érzi, hog; Istennel vagy felebarátjával szemben van valami tar­tozása, addig igazi békessége nincs és nem is lehet Btin és béke nem fér össze; békét csak a bünbocsánat ad. Ezért adja meg Krisztus Urunk a bünbocsájtó ha­talmat apostolainak épp akkor, midőn a békéről be­szél, jelezni akarván ezzel azt, hogy béke bünbocsá­nat nélkül nincsen; e kettő elválaszthatatlan össze­függésben van egymással. A hármas béke, a jó Istennel, az emberekkel és inmagunkkal, a legnagyobb kincs a földön. Békéje izonban csakis a jóknak, a jámboroknak van, a bű­nösöknek, a gonoszoknak nincs, amint azt az írás is mondja: “A gonoszoknak nincsen békességük.” Sajnos, napjainkban nincsen békesség a földön. Igaz ugyan, hogy békétlenség, egyenetlenkedés, visz­­szavonás mindig volt és lesz is a világon, de oly nagy­fokú és éles békétlenség, amilyen ma dühöng a nem­zetek között, a társadalomban, sőt a családokban és az egyénekben is, talán még sohasem volt. Valami általános nyugtalanság, hogy mit hoz a holnap, üli meg a lelkeket. Mindenesetre igaz, hogy nehéz időket élünk, de hát az is igaz, hogy éppen ezekben a nehéz időkben van leginkább békére, nyugalomra szükség. Mert a nyugtalanság, az idegesség mindig csak rom­bolt, de sohasem épített. Békét, igazi, tartós békét csak Jézusnál találunk, máshol sehol. Krisztus a békét a megváltással sze­rezte meg, föltámadásával pedig megpecsételte. A világ abban a balhiedelemben él, hogy a gaz­dagsággal szemben Krisztus Urunk elégedetlen em­ber. Ámde a gazdagsággal szemben Krisztus Urunk a szegénységet választotta, éppen ezért egészen biz­tos, hogy ez az ut az igazi, amely a békéhez vezet. Krisztus szegényen született, szegényen élt és szegé­nyen halt meg. És Krisztus példája után mily sokan lettek önként szegények! Krisztus Urunk sehol sem nevezi boldogoknak Z gazdagokat, ellenkezőleg azt mondja: “Jaj a gazda­goknak”. a szegényekről azonban igy nyilatkozik: “Boldogok a lelki szegények!” Fullon J. Sheen püspök (bal) könyvel iri "Ez a Szent Föld" címmel. A szövegel fényképfedvélelek is kísérik. A püspök (bal) Herodes sírjánál leli lálogalásl Jeruzsálemben. A jobboldali felvélel egy samariai papol ábrázol, amint a Szenlirásl magasra emeli. Tudós a pápai trónon Szent Szilveszter a békeidő­nek nevezzük a keresztény ókornak második felét, ami­kor az üldözések megszűntek és az egyház polgárjogot nyert a római 'birodalomban. Krisztus után 335-ben halt meg ez -a pápa, de nem róla szólunk ezúttal, hanem arról a pápáról, aki az ő nevét vet­te fel, és ezen a néven a má­sodik a pápák sorozatában: II. Szilveszterről (polgári ne­vén Gerbert), aki oly közel áll a magyarsághoz, ő küldte ugyanis a középkori magyar állam megszervezőjének, Szt. István királynak a koronát. Aurillacban született, 955- ben. Az aurillaei apátságba került gyermekkora óta, Bob­­bio apátja lett Fel ső-I tál iá­ban, III. Ottó és Róbert í'ran- 3ia király nevelője; reimsi, majd ravennai érsek, és igy lett pápa. Amit róla körülbelül min­denki tud: az á rágalom, amii egy ellenfele, Benno eretnek bíboros terjesztett felőle: Se­villában fekete mágiát és ha­­iottidézést sajátított el, és az ördöggel cimboráit. A hiszé­keny középkor ezt a rosszin­dulatú mesét elhitte, holott éppen kortársai a legnagyobb dicséreteikkel halmozzák el öt. Dietmar merseburgi püspök azt Írja róla, hogy kitünően értett a csillagok járásának megállapitásához, Helgáid, fleuryi szerzetes azt mondja róla, hogy bölcsessége az egész világot besugározta. Két dolog okozta a balhiedelem oly széleskörű elterjedését: a kö­zépkorban szokatlan pályafu­tása és szokatlan tudása. Karrieije S z e g é n y parasztcsaolád gyermeke volt, amely a hire < aurillaei monostor birtokán élt. Ebbe az akkoriban 'virág­zó tüdománycs, művészeti színvonalon álló apátság is kólájában került már öt-hat­éves korában. Egészen zsenge gyermekkora óta kivált szor­galmával, a lángész jelei csak­hamar félreérthetetlenül meg­nyilatkoztak nála. Tanára lett a növendékeknek, apátja pe­dig tanulmányútra küldte:' Hispániába, amely akkor az arabok uralma alatt állott. Sevillába ment, harminc­éves elmúlt már akikor, és há: rom évig tartózkodott a város-: ban (967-970). Azt tanulta ott, amihez a latin Európáiban alig juthatott bárki: a mate­matikát és a természettudo­mányokat, amelyekkel az arai. kultúra mindig is foglalko­zott. Karrierje ezen tanulmányút után indult el. Hamarosan ró­mai útra kelhetett. Rómában a fiatal III. Ottó császár szolgálatába lépett, akinek megtetszett Gerbert szeretetre méltó jelleme, Mag­­deburgba vitte őt a császári udvarba, hol matematikát és görög nyelvet tanított. 986- ban III. Ottó császár kifeje­zett kívánságára V. Gergely pápa Itáliának akkor legelő­kelőbb érseki székére, a ra­­vennaira nevezte ki Gcrber­­tet 998-ban. Néhány hónap múlva meghalt a pápa, és 999- ben császári barátja Gerb ér­iét megválasztatta pápának, aki megváltoztatta nevét Szil­veszterre. Négy évig és három hóna­pig lehetett csak pápa. Ő volt az, akinek uralnia alatt a má­sodik ezredévet megkezdette Európa; a közeli világvég ret­teneté ülte meg akkor a lelke­ket: Szilveszter higgadtság­ra, munkára serkentette hi­­veit. ö volt az is, aki első­nek hívta fel a figyelmet Jé­zus szülőföldjére, a Szent­földre. De nem keresztes ihá borút hirdetett, eszmei és sze­retettből fakadó támogatásra és imádságra buzdított. A mo­narchia Christi (hatalmas gon­dolatában élt a Rómában tar tózkodó III. Ottóval együtt í az Európa peremén élő -népe­ket akarták be venni ebbe, dt csak mint Iku 1 turközösségbe Ronald McGuire, 10 éves kisfiú súlyos betegségben szenved és nem látogathatja az iskolát. Betegszobájából azonban egy különleges távbeszélő szerkezet segítségével résztvehet az Ashford iskola ok­tatásában. és mint Krisztus nyájának uj bárányait, nem pedig mint meghódított tartomány ókat. Ezért szervezte meg Lengyel­­ország részére egyházi köz­pontként Gnieznót, -hol Szent Adalbert sírja volt, Magyar­­országon pedig Esztergomot a királyi székvárost. A len gyeteknek szánt koronát pe­dig a fiatal Istvánnak küldte eí. Tudományos működése A középkorban szokatlar széleskörű tudásával is mész sz-e megelőzte korát. Legérté kesebb müvei — bár köny veinek nagy része -elvesze-t — kétségtelenül a matemati kai müvek. A Liber d-e Aritíh metica a számok tudományé ismerteti és bogozza. Abacu. című könyvében az arab szá mókát ismerteti elsőnek Eu ropában Egy könyvesekéje, i “Szorzások könyve’’, a -másill “A számok oszthatóságáról' szól. -A számok harca ckni müvében először ismerteti f -sakkjátékot és annak értei mét. Legkiválóbb müve a mér -tan -művészetének könyve amely geometriai ábrákkal ■ (gyakorlati érzékkel mondja el, hogyan kell felmérni égj téglalap alakú, négyzetes vagy háromszög alakú mezőt hogyan lehet ik-iszámitani egy fámáik vagy toronynak a ma gassá-gát, -miként lehet meg tudni egy kutban a víz meny­­nyis-é-gét. Különleges szerke­zetű órát talált fel, mint ahogy más gépeket is szerkesztett. Taoulm-mányt irt a gömb fel­méréséről, amit nehéz műve­letnek nevez. G acme triójának bevezetésé­ben világosan kimutatja lel­­kületét: A számok tudomá­nyában fellelte és csodálta Isten kimondhatatlan hatal­mát és bölcsességét, aki min­dent az egész világon szám, súly >és mérték szerint rende­zett el. Megakadályozták ' RÓ-MA. — A Vatikán lap­ja, az Osservatore Romano, most hozza nyilvánosságra, hogy a pápa másfél évvel ez­előtt Bellon Gerard kanono­kot a pécsi püspök mellé se­gédpüspökké nevezte ki és Winkler József kanonokot a szombathelyi püspök mellé, szintén mint segédpüspököt. A kinevezés célja az volt, hogy ha az illető püspök vala­mi ok miatt nem végezheti feladatait (főképp politikai okoból), akkor a helyettese azonnal folytathatja az egy­házmegye vezetését teljes püspöki hatáskörrel. A lap közlése szerint a magyar kor­mány megakadályozta, hogy az illetőket püspökké szen­teljék fel. Tamás vasárnapja EVANGÉLIUM Szent János, 20,19—31 Mikor pedig; este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanít­ványok egybe valának gyűlve a zsidóktól való féle­lem miatt, eliöve Jézus, megálla középen és mondá nekik: Békesség nektek. S midőn ezt mondá, meg­­mutatá nekik kezeit és oldalát. Örvendének tehát a tanítványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik is­mét: Békesség nektek. Amint küldött engem az Atya, én is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk le­helt és mondá nekik: Vegyétek a Szentlelket. Akik­nek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak ne­kik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettős­nek mondatik, nem vala velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s ujjamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valának az ő tanítványai és Tamás is velük. Eliöve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nek­tek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én ol­dalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki: Én uram s én Is­tenem. Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Ta­más, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvék ugyan Jézus íz ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megírva 3 könyvben, ezek pedig megirattak, hogy higyjétek, iogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén, íletetek legyen az Ő nevében. SZENTBESZÉD A mai szent evangélium Tamás apostolt állítja zemeink elé, aki sehogysem akarta elhinni, hogy Jé­­:us feltámadott. Mikor társai elbeszélték neki, hogy átták az Urat, sőt beszéltek vele, ő ezek hallatára íitetleníil rázta a fejét és azt mondta: “Ha nem lá­­-om az ő kezein a szegek likgatását és ujjaimat a szegek helyére nem bocsátom, nem hiszem.” De Jézus újból megjelent tanítványainak és igy zólt Tamáshoz: “Ereszd ide ujjaidat és lásd kezei­­net és hozd ide kezedet, és bocsásd az én oldalamba is ne légy hitetlen, hanem hivő.” Az Üdvözitő várat­­an megjelenése és szemrehányó szavai mélységes ha­­ást gyakoroltak az apostolra. Tele szégyennel és féle­­emmel borult Jézus lábaihoz és igy kiáltott fel: “Én Uram, én Istenem!” Mire Jézus ezt mondta neki: “Mi­velhogy láttál engem, Tamás, hittél, de még boldo­gabbak, akik nem láttak és hittek.” Mily örvendetesek reánk nézve az Ur Jézus ezen szavai! Mi vagyunk azok a boldogok, kik az Ur Jé­zusban, mint igaz Istenben hiszünk, bár sohase lát­­:uk őt. Hisszük a katolikus Anyaszentegyházban sér­­setleniil megőrzött tanítását. És mi ezen hitünkben boldogok vagyunk, mert Jézus tanítása nemcsak az -g felé kalauzoló vezetőnk, hanem egyszersmind föl­di boldogságunknak is a megalapozója. Az ember földi boldogsága abban áll, hogy ál* ’andó jó egészsége legyen, mocsoktalan hírnévvel bir­­ion, legyen miből tisztességesen megélnie, meglegyen a külső és belső békessége. Szent hitünk parancsai szt célozzák. Vaijon mi árt többet az ember egészsé­gének, mint a rendetlen, kicsapongó élet, a fajtalan - kodó és haragból eredő önemésztő élet? Mily sok em­bernek ássák alá boldogságát ezen bűnök! Ezektől igyekszik Jézus tanításának gondoskodó atyai sze­­retete visszatartani minket. Vájjon mi rontja meg úgy az ember becsületét és jó hírnevét, mint ha vagyonát igaztalan uton-mó­­don gyarapítja? Ezért mondja Szent Pál apostol: “Ne csaljátok meg magatokat, mert sem a tolvajok, sem a fösvénvek, sem a ragadozók nem fogják bírni az Isten országát.” Jézus tanítása útmutatást ad nekünk az ember­társainkkal való mindennapi érintkezésre, mikor azt mondja: “Amiket akartok, hogy cselekedjenek nek­tek az emberek, ti ís cselekedjétek nekik”. Vájjon mi dúlja fel inkább az egymásközötti békét, mint a ke­vélység, bosszúvágy, harag és civakodás? És mily ha­tározott szavakkal kárhoztatja Jézus ezen bűnöket, mikor azt mondja: “Aki magát felmagasztalja, meg­­aláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztalta­­tik.” Hányán mennek tönkre henyélés, oktalan tékoz­lás és állásuk lelkiismeretlen teljesítése által! Ezért joggal mondhatja az apostol: “Aki nem dolgozik, ne is egyék.” Jézus tanítása megparancsolja a házastár­saknak az egymásiránti hűséget és szeretetek A gyer­mekeknek a szülők szeretetét, az irántuk való tisz­teletet és engedelmességet köti szivükre. A gazdago­kat arra buzditia, hogy a jótékonyságról és adako­zásról meg ne feledkezzenek, a szegényeket pedig ar­ra inti, hogy türelemmel viseljék keresztjüket és jó­tevőikért imádkozzanak. A hatalmasakat arra fi­gyelmezteti, hogy hatalmukat Istentől bírják és azért azt szeretettel és szelídséggel gyakorolják. Az alatt­valóknak pedig azt mondja: “Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, mert ők őrködnek felettetek, mint akik számot fognak adni lelkeitekért.”

Next

/
Thumbnails
Contents