A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 1. szám

8. OLDAL Vizltereszt után első vasárnap Szt. Lukács 2, 42-52. EVANGÉLIUM Midőn Jézus tizenkét esztendős lett, fölmenvén azok Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint és be­végezvén az ünnepnapokat, midőn visszatérőben vol­tak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben s nem vették észre a szülei. Vélvén pedig azt, hogy az utitársaságban van, ménének egy napi utat s keresők őt a rokonok és ismerősök között. És amikor nem ta­lálták, visszatérőnek Jeruzsálembe, keresvén őt. És három nap elmúltával megtalálták őt a templomban, a tanítók között ülve, amint hallgatá s kérdező őket. Álmélkodának pedig mindnyájan, akik őt halták, az ő okosságán és feleletein. S meglátván őt, elcsodál­­kozának. És mondá neki az ő anyja: Gyermekem, miért cselekedtél igy velünk? íme atyád és én bán­kódva kerestünk téged. Ö pedig mondá nekik: Mi­ért, hogy engem kerestetek? Nem tudjátok-e, hogy az én Atyám dolgaiban kell lennem? De ők nem ér­ték a beszédet, melyet nekik mondott. Akkor haza­tért velük és Názárethbe méné, s engedelmes vala szüleinek. Anyja meg szivében tartja vala mindez igéket. Jézus pedig növekedők bölcsességben és kor­ban s kedvességben Istennél y embereknél. SZENTBESZÉD A mai rombadőlt családi szentélyek láttára na­gyon időszerű, hogy az Egyház minden évben ezen a vasárnapon mintának állítsa oda a názárethi kis Szent Család egyszerű házikóját minden katolikus család elé. Ebben a kis hajlékban oly erény-virágok ékes* kednek, amelyeknek illata még két évezred után is frissitőleg hat a romlásnak indult családi életre. Szá­mokkal alig felmérhető, hogy évszázadok folyamán mennyi sok keresztény csaladot telített meg boldog­sággal a názárethi házból örökölt, szenteket nevelő szellem. Csak egyet említek. Názáreth és Naziánz. Kél kis falu ez. Egyik Júdeábán, a másikJíis-Ázsiának Kappadocia tartományában. Az elsőből indult ki a szellem, mely szent családot nevelt a másikban is. A naziánzi család öt tagját — kivétel nélkül — szentként tiszteli az Egyház. E családnak Máriája Szent Nonna volt, példái háziasszony és anya. Szenteket nevelt, mert maga it szentéletii volt. Férje, .naziánzi Szent Gergely, nemcsak a várót • 'olgármestere, de az életszentségnek is valósággá" : nintaképe volt. Nem akarták, hogy polgármesterük .egyen, mert sokkal méltóbbnak találták őt arra. hogy püspökük legyen. Több, mint 100 éves korábar halt meg, mint mindenkinek szeretett atyja. Három gyermekük közül a legidősebb volt Szent Gorgómia, aki tökéletes mása az áldottlelkü édes­anyjának. Jótékonyságát mindenki ismerte s mer' népes családanya volt, egyesek mindig intették, hogj gondoljon nagyszámú gyermekeire is. Meglepően pzép az ő felelete: “Az Isten áldása, melyet jócsele­kedeteink által kiérdemeltünk, mindenkor nagyobi örökséget biztosit számunkra, mint a vagyon.’’ A temetése alkalmával az ő bátyja mondottr halotti beszédében, hogy elhomályosul az Isten kép­mása a lelkében akkor, ha a saját arcát ékesíti, vagy ha kihívóan öltözködik . . . Ez a Gergely testvér nem volt más, mint a na­ziánzi szent család második gyermeke. Az Anya­­szentegyház naziánzi Szent Gergely néven egyik leg­kiválóbb hittudósát tiszteli és ismeri benne. A legfiatalabb gyermek Cesarius volt, aki ko­rának legképzettebb és leghíresebb orvosa lett. Ő az egyetlen keresztény, akit az egyházüldöző Julián császár sem akart mellőzni. Mikor végre mégis fel­szólította őt a hite megtagadására, röviden igy felelt: “Krisztus hive vagyok és—Krisztusé maradok!” BIBLIAI JELENETEK LAHORE, Pakisztán.— Kovanov moszkvai egye­temi orvostanár itteni orvosok előtt tartott előadásá­ban azt állította, hogy az orvostudomány fejlődése a halál kiküszöböléséhez vezethet, olyképen, hogy be­teg vagy gyenge szerveket ép állati szervekkel helyet­tesítenek. a jó Pásztor A hazatérő ethiopiai császárt, akinek uralma ellen lázadás tört ki. alattvalói lábainak megcsókolásá­­val üdvözlik. A császár hatalma, a jelek szerint, ismét érintetlen. MARIKA Marikának hívták rövid éle­tében; nem volt tizenkettő sem, mikor a bájos, nyúlánk, világosbarna hajú, szelidgesz­­tenyeszinü szemű leányka meghalt. Idén ősszel lenne hetvenesztendős. Anyja 85 éves korában megérte azt, ami még egyetlen édesanyá­nak ily körülmények között nem jutott osztályrészül: gyermeke szentté avatását. Most van tiz esztendeje, hogy ez történt; 1950 június 24-én avatta szentté ötszázezer hivő jelenlétében XIT. Pius pápa Goretti Máriát, kit egész rö­vid életében Mariettának, Marikának becéztek. Midőn a szentté avatás megtörtént, kérdezték az édesanyát — ez­úttal a Vatikán egyik ablaká­ban helyezték el, mert három év előtt, a boldoggá avatáskor majdnem agyonnyomták —, milyen volt ‘kisleánya. “Mi­lyen volt? Jó kislány volt, seinmi egyéb!” — felelte az öregasszony. Ez a kislány, aki tizenegy éves és kilenchónapos volt, midőn meghalt, az egyháznak legifjabb kanonizált szentje. Meg kell mondanunk azt is, aogy analfabéta volt. Atyja szegény bérlő, hat gyermek atyja volt, és Marietta kilenc­éves, mikor a legnagyobb nyomorban hagyta hátra csa­ládját. Egészségtelen, elha­gyott pusztán voltak zsellé­rek, Le Ferriereben, a malá­­riás, lázas pontinuszi mocsa rak területén. Az édesanya napszámba járt, Marikának kellett testvérkéiről gondos­kodnia. Sem templom, sem is­kola nem volt Le Terrierében. Hat éves volt Marika, mikor megbérmálták, évenként két­szer gyónni vitte édesanyja. Gorettiéknek társbérlőjük volt egy hatvanéves özvegy­ember, Serenelli, és tizenki­lenc éves fia, Alessandro. Az özvegy anya csekély díjazás ellenében gondozta ezt a ve­lük mindig elégedetlenkedő, követelőző, goromba öregem­bert és fiát, aki szemet ve­tett a déli éghajlatnak megfe­lelően már érett kisleányra. Az anya nem is sejtette, mit forral ez a kamasz legény, a kislány pedig nem merte any­jának megmondani a már két­szer megtörtént kísérletet, amint halálos ágyán megval­lotta. Forró, nyári nap volt 1902 julius 5-én, mikor a harmadik és végzetes merénylet előre megfontolt módon megtör­tént. A vén Serenelli része­gen a fa árnyékában szundi­kált, távolabb a kunyhótól, ahol laktak, az édesanya Ma­rika bátyjával babot csépelt. “Foltozd meg Alessandro in­gét” — parancsolta leányká­jának a távozófélben levő édesanya. A kislány rettegve lépett a legényke kamrájába, felvette az inget, de már nem tudott kisurranni. Egyre kiál­tozott: “Nem követek el halá­los bűnt, a pokolba kerülsz!” Pillanatok alatt történt meg a tragédia, Alessandro ször­nyű dühében előrántotta rö­vid, hegyes kését, és őrjöngve tizennégy sebet ejtett a kis vértanun. A testvérkék kétségbeesett sírására berohant a gyilkos apja és a szomszédasszony, s karjaikba kapták a vérző kis testet. Mikor hosszú órák után megérkezett Nettunóból a mentőkocsi, már alig volt élet a kisleányban. Nettunó­­ban, a kórházban már nagy tömeg fogadta a gyászos me­netet. Az emberek meg akar ták a bilincsbe vert gyilkost lincselni. Marika még egy tel­jes napig szenvedett, megál­dozott, felvette a szent kene­tét is és mindenki könnyezve hallotta, hogy teljes szivéből megbocsát gyilkosának. Hétköznapi volt a család to­vábbi élete. Az édesanya Ma­rika szülőfalujába, Corinaldo­­ba tért vissza, és ott a plébá­niára szegődött be; négy pap nak gondozását látta el egye­dül. Huszonhét év múlva, ka­rácsony estéjén, kopogtattak ajtaján. Alessandro állt előt­te. Harminc évre Ítélték, Szardíniában töltötte bünte­tését, melyből három évet el­engedtek. Az anya újra bizto­sította bocsánatáról, és az éj­féli misén vele együtt áldo­zott. Alessandro ott volt, mint hetvenéves aggastyán, a szentté avatáson is. ÚJÉVI ÜZENET A RABNÉPEKNEK NEW YORK. — Az Európai RabnerJhüek Szövetsége a csatlósországok népeihez új­évi kiáltványt intézett^ mely­ből a következő részeket idéz­zük : — Tudjuk, sajnos, hogy számotokra az elmúlt év uj megpróbáltatásokat és hátrá­nyokat jelentett. A terror nem enyhült, a kizsákmányolás folytatódott. A földmivelők ezreit kergették bele a kol­hozok rabszolgaságába. Len­gyelországban a kevés még meglevő szabadságot is lefa­ragták. A szabad világ újra elmu­lasztotta, hogy megbirkózzék az európai válság alapvető okával — az öreg kontinens kettéválasztásával. Közép- és Keleteurópa ügyét még min­dig nem vették tárgyalás alá az Egyesült Nemzetek Szövet­ségében és a nemzetközi kon­ferenciákon. A szovjet beféx’kőzés Kubá­ban, bár sok tekintetben kinyitotta az emberek szemét, annyiban volt hasznos, hogy visszavetette a szabadság ügyét. A nemzetközi kommu­nizmusnak sikerült néhány af­rikai és ázsiai országban állá­sait megerősíteni. A nyugat azonban, joggal aggódva, hogy milyen borzalmas következ­ményekkel járna az atomhá­ború, felette ovatos külpoliti­kát folytatott. Mindezek dacára azt hisz­­szük, hogy ezeket a negativ tényezőket erősen ellensúlyoz­zák bizonyos fejlemények, melyek szabadság vitorláját duzzasztották. A kommunista sajtó és rá­dió éjjel-nappal üvölti, hogy a régi gyarmatok felszabadulá­sa a nemzetközi kommunizmus diadala. Azonban a kolonializ­­mus kérdése és az önrendelke­zés jogának elismerése az egész világban olyan bume­rángnak bizonyulhat, mely a világ legnagyobb gyarmati hatalmat, a Szovjet Uniót leg­sebezhetőbb pontján sújthat­ja. A gyengeség, amely a Szov­jet rendszerbe van beágyazva, a rpult évben még nyilvánva­lóbb lett. A kommunista ye­­zetők még hangosabban pa­naszkodnak, mint valaha, hogy a nyugati gondolat mennyire elhatalmasodott, különösen a fiatalság köré­ben. Ezen tények tudatában bi­zalommal tekinthetünk a jö­vőbe. A következő év, vélemé­nyünk szerint, eseményteli lesz, mert a Szovjetunió urai kénytelenek lesznek külső si­kerek elérésére törekedni. Itt viszont megszűnik az egyhely­ben való taposás, mert az uj, fiatal s enregikus államfő ve­zetése mellett az Egyesült Ál­lamok és a szabad világ nem­csak fokozott erővel fogja megválaszolni a szovjet kihí­vást, hanem mindig erőseb­ben fogja magához ragadni a kezdeményezést. Az Egyesült Álamok következő elnöke ígéretet tett, hogy a Szovjet elnyomás alatt szenvedő népek ügyét felterjeszti az UN-hez és felveti minden fontos nem­zetközi konferencián. Mi ezért bizalommal tekinthetünk egy olyan év elé, amelyben a szabad emberek újra átveszik természetes szerepüket, mint a történelem elmozditói; olyan év elé, amelyben az emberiség megindul a felfelé Ívelő utón, amely a világszabadság felé vezet. SZAMJÁTÉK Miután karácsony előtt két borzalmas légi katasztrófa reszkettette meg a világot, a repülőtársaságok közük a kö­vetkező statisztikai adatokat és valószinüségszámitásokat: Annak valószínűsége, hogy repülőgép utasa ép bőrben száll le a gépből: 200,000 az 1-hez. 1940-ben 100 millió utas-mérföldre 8 halott esett, -19i50-ben 1.1, és 1959-ben még kevesebb volt az áldoza­tok arányszáma: 0.7. A vonat biztosabb, a halál­­eseti arányszám ott 0.5. Ez­zel szemben az automobil bal­eseti statisztika 2.3 arányszá­mot mutat fel, vagyis az autó­zás veszélyesebb, mint a repü­lés. Vizkeresztet követő vasárnap. Szent Máté 4. rész, 8. EVANGÉLIUM Az időben hallván Jézus, hogy János fogságra vitetett, eltére Galileába. S elhagyván Názáreth vá­rosát, jőve lakni a tengermelléki Kafarnaumba, Za­­bulon és Neftalin határain, hogy beteljesedjék, ami megmondatott Izaiás próféta által: Zabulon földje és Neftain földje, a tengermelléki ut a Jordánon túl, a pogányok Galileája. A nép, mely sötétségben ül vala, nagy világosságot íáta és a halálárnyék tarto­mányában ülőknek világosság támada. Ez időtől kezde Jézus tanítani és mondani: Tartsatok bünbá­­natot, mert elközelgetett a mennyeknek országa. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk egy alkalommal, amidőn meg­hallotta, hogy Keresztelő Szent János börtönbe vet­tetett, Judeából Galileába ment. Keresztelő Szent Já­nos ugyanis Júdeábán, Jerikó mellett tanított és ke­resztelt, amely alkalommal megdorgálta a képmuta­tó farizeusokat és az írástudókat “viperák fajzatai” címmel illette. Ezért a farizeusok és az Írástudók bosszút forraltak és arra bírták Heródes Antipást, hogy Jánost fogassa el, hogy a népet fel ne lázitsa. Jézus tehát, amint Galileába érkezett, elhagy­ván Názáreth városát, jőve lakni a tengermelléki Ka­farnaumba, Zabulon és Neftalin határain. Krisztus a maga tanítását előhírnökének a pré­­dikálásához csatolta és fellépett Jézus akkor, amint Keresztelő Szent János lelépett, mint a nap a hajnali csillag után. Biinbánat és hit szövege minden prédi­kációnak. Ez volt célja Krisztus tanításának, tudni­illik az embereket bünbánatra szólítani és az erköl­csök megváltoztatására és szent élet folytatására felhívni, hogy az Ő halálával megnyitandó fényes mennyországba való belépésre érdemessé tegyék magukat. íme, az Ur Jézus, az örök mennyei boldogság után való törekvésre szólít fel bennünket. De hogy azt elnyerhessük, rajta kell lennünk, hogy azt meg­érdemeljük. Csak a boldog halhatatlanság kívánatos, a boldogtalan halhatatlanság rosszabb, mint a megr semmisülés. Ékesítsd fel tehát lelkedet olyan tulajdonságok­kal, amelyek azt az örök életben is diszesitik. Hg te azt most e földi életben elmulasztod, olyan rúttá lesz halhatatlan lelked, hogy az örök mennyei boldogság honából örökre ki lesz zárva. Azért mondja isteni Üdvözítőnk: “Mert mit használ az embernek, ha aZ egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát val­­ja? Vagy mi váltságot ad az ember leikéért?” KARÁCSONYI FŐPRÓBA Ethiopiában, ahol a lakosság nagy része a kopt őskeresztény vallás hive, január 7-én lesz karácsony. De karácsonyi ünnepet rendeztek már december 25- én az amerikai nagykövetségen. Az ethiopiai követségi alkalmazottak karácsonyi énekeket énekeltek amhari nyelven. Addis Ababa főváros főterén ugyanakkor nagy ünnepély volt: akasztófáról csüngött le a Haile Selassie császár elleni lázadás két vezére s az egész teret elfog­laló tömeg a hagyományos ethiopiai csatakiáltást or­dítozva adott kifejezést az örömnek és elégtételnek, hogy a császár ellenségei lakottak bűnükért. MOSZKVA. — A szibériai Evenkio tartomány képviselője a parlamentben büszkén mutatott rá arra, hogy a tartomány népe jelentősen túlhaladta a mozilá­togatási normát. A hétéves terv keretében az volt meg­követelve, hogy 1965-ben már mindenki 24-szer egy év­ben látogasson mozit; azonban a tartomány polgárai már 1960-ban elérték az évi 44 mozilátogatást. Ezzel szemben Lettországban a mozilátogatók száma nem érte el az évi kvótát, amit általában azzal magyaráz­nak, hogy a filmek, nagyobbára propagandafilmek, na­gyon unalmasak. HAVANA. — Castro milíciájának 3000 fiatal női tagját rendőri szolgálatra rendelték ki. A nők pisztoly­­lyal lesznek felszerelve s főleg forgalmi és egyéb köny­­nyebb szolgálatot fognak végezni. TOKIO. — Japánban építés alatt van két óriási olajtartályhajó. A 130,000 tonnás hajók a világ legna­gyobb tankhajói lesznek. FRANKFURT. — A Jeruzsálemben fogva tartott tömeggyilkos Adolf Eichmann “jobbkeze”, Dr. Otto Hunsche mindezideig mint ügyvéd működött Westfa­­liában. Most az Eichmann-ügyben folytatott vizsgálat során bűnei kiderültek és letartóztatták. MOSZKVA. — Lumumba kongói miniszterelnök, aki jelenleg Kasavubu kongói miniszterelnök börtöné­ben hüsül, hazafias költeményt irt “Népem legyen győzedelmes” címen. A verset orosz fordításban közli a moszkvai Irodalmi Újság. Peter benakat gyógyít.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents