A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-07 / 14. szám

2. OLDAL nr-.^ A Jo PÁSZTOR A JO PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Srerkesztf ^g 's kiadóhivatal — Publication Office 1736 KAST 22nd SI .»RET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 PI OFIZETESI %y évre________ *★1 évre kUAX: $6.00 ____________$3.60 SUBSCRIPTION RATES­One Year_______________$6.00 Half Year $8.50 Second Class Postage Paid at Cleveland,-Ohio EZERSZÁZALÉKOS ANTIKOMMUNISTÁK Washingtonban most egyszerre mindenki egy po­litikai mozgalomról beszél, amely nem uj, 1958-ban in­dult meg. John Birch Society a neve. John Birch ame­rikai misszionárius volt Kinában, a kommunisták ke­véssel a háború után agyonlőtték. Reá emlékezve, a John Birch Society tagjai élethalálharcot hirdetnek a kommunisták ellen. De nem Kruscsev és Mao hivei és hadai elleni kereszteshadjáratra szólítják fel a népet, hanem — mint néhai McCarthy szenátor tette — itt­hon szimatolnak kommunistákat. Hogy mifajta amerikaiaknak mifajta mozgalma ez, arról fogalmat ad megalapítójának, Robert H. W. Welch, Jr. 61 éves nyugalomba vonult bostoni cukor­kagyárosnak egy és más kinyilatkoztatása. Hogy csak a legcifrábbakat említsük: “Megdönthetetlen bizonyitékaim vannak arra néz­ve, hogy Dwight D. Eisenhower hűséges ügynöke a kommunista összeesküvésnek . . . Truman, Roosevelt, Dulles a kommunisták vak eszközei voltak ...” Hogy Eisenhower a kommunista párt tagsági dijat fizető tagja volt-e? Erre a kérdésre Mr. Welch most ki­térő feleletet adott: Erről nem volt oly erősen meggyő­ződve, hogy a nyilvánosság előtt ezt állíthatta vol­na. De tény az, hogy korábban ezt állította. Annak, hogy az 1958-ban szervezett mozgalomról csak most kezdenek beszélni Washingtonban, egyik oka az, hogy a titkos társaság a napokban a nyilvános­ság elé lépett Young ohioi és Kuchel californiai szená­torok ellen emelt vádakkal és petíciókat körözött War­ren főbíró vád alá helyezése érdekében. 'Másik oka a politikai körökben elkezdődött vitáknak az, hogy a tit­kos társaságnak egyik tagja Hiestand californiai re­publikánus kongresszusi képviselő és azt gyanítják, hogy a kongresszusban van még egy pár birchista. Walter képviselő, az Amerika-ellenes mozgalma­kat vizsgáló kongresszusi bizottság elnöke kijelentet-1 te, hogy a bizottság foglalkozik a Birch üggyel, de nem valószínű, hogy vizsgálatot fog lefolytatni. i A Civil Liberties Union, amely nemrég védelmé-1 be vette a Rockwell vezetése alatt álló, Hitlerre feles­küdött amerikai nácikat, most felemelte szavát a Birch fasiszták védelmében is. Mert a Civil Liberties Union nézete szerint Amerikában mindenki szabadon nyilvá­­nithatja felfogását. A titkos társaságnak állítólag 100,000 tagja van már 34 államban. A Kennedy adminisztráció munkaügyi szakértői: Goldberg munkaügyi miniszter bal). Jerry Holle­­man, államtitkár (közép felső), Hyman Bookbinder a kereskedelmi miniszter asszisztense (közép lent), Charles Donahue, a munkaügyi minisztérium jogügyi tanácsosa (felső jobb) és Esther Peterson, a munkaügyi minisztérium női osztályának vezetője. nagy szavak és nagy gondok Santa Clara cukorvidéki városban Castro adju­tánsa, Guevara, a kubai Nemzeti Bank elnöke, a cukor­ültetvények munkásai előtt nagy beszédet mondott: A harc, amely a szabadság hősei és az északi hiénák közt folyik, élethalálharc. Egyik fél is, másik fél is tudja, hogy amelyik vereséget szenved, az elpusztul. A kubai forradalom győzni fog és Amerika el fog pusz­tulni. A szájhős azután közölte a munkásokkal, hogy az első négy millió tonna cukor készen van, a szovjet kap­jon fontonként 4 centért, mig a kifizetett munkabérek fontonkint 4.70 centet tettek ki. A további termelés­ből a munkások csak feleannyit fognak kapni, mint ed­dig: fontonkint 2.50 centnek megfelelően leszállított munkabért. Keserű vigasz volt a munkásoknak Guevara to­vábbi fejtegetése, hogy ugyanakkor, amikor kevesebbet fognak keresni, kevesebb áru is lesz a piacon. Sok szük­ségleti cikkben, amihez hozzá voltak szokva, hiány van, mert a gonosz amerikai imperialisták korlátozzák az áruszállításokat Kuba részére. MIT TEHETÜNK HAZÁNKÉRT? Amikor Kennedy elnök azt üzente Amerika népé­nek, hogy ne azt kérdezzék, mit várhatnak Amerikától, hanem azt, hogy mit adhatnak Amerikának, sokan fel­tették magukban a kérdést: Mit adhatok én? Most Kennedy közölte a kongresszussal, hogy a fo­lyó költségvetési évben 700 millió dollárral többre van szükség, mint amennyit Eisenhower elnök költségveté­se előirányzott. Több, hatalmasabb fegyverre van szük­ség, mert egyre fenyegetőbben, egyre harciasabban vi­selkedik a szovjet. 700 millió dollárral több: ez az, amit adhatunk és még további áldozatokra is fel kell készül­nünk. A szabadságnak éppen úgy, mint a jólétnek, ma­gas az ára. És megéri az árát. __ __ . . A ihajó néhány érára kikö­tött Lisszabonban és mi part­ra szálltunk. Néhány óra alatt nem le­het egy nagy várost megis­merni, még akkor sem, ha mindent végignéz az ember, amit. az útikalauz ilyen ese­tekre ajánl. Különben pedig ezen a szélességi fokon min­den tengeri kikötő bizonyos fokig egyforma: kék tenger pálmák, teraszos kávé házak, hajósziréna, napfény, lárma. Lisszabon néhány utcácská­ja csupa lépcső. S itt szalad­tak végig hangos kiáltással a halárus asszonyok. Fejükön hatalmas, csillogó halakkal megrakott tálcákat egyen,sú­lyoztak, s kiabáltak: “Friss halat tessék!” Legtöbbjük idősebb, szegényes öltözetű, sűrű göndör-fekete hajú. Lá­bukon - - egy darab fürdöei­­pő. Igen, nálunk íiirdőcipőnek nevezik ezt az olcsó vászon­­cipőt, fonott szalma talppal. De miért csak egyik lábukon viselik? Másik lábuk miért meztelen ? Most már figyelme­sen követtem a halárus asz­­szonyokat, s valóban: vala­mennyi egy cipőt viselt. Egyi­kük jobb, másikuk bal lábán hordta. Ennek valami oka le­het! Tradíció talán? Vagy ba­bona ? Hosszabb idő után kaptam választ a kérdésre; egy kávé­­ház teraszán mesélte a bará­tom, aki hosszabb időt töltött Portugáliában. Sokat mesélt erről az or­szágról, de nem azokat az ér­dekes dolgokat taglalta, ame-, lyeket az útikalauzok ajánla­nak. Nyomorról beszélt, éh< ségről és szenvedésről. A gyermekekről, akiknek alom­ból vetnek ágyat; a falvakról, amelyeknek- utcáin végzi szük­séget a lakosság. A gyerekek­ről és öregekről, akik védő­­szemüveg nélkül törik a kö­vet az útépítkezéseken, akik­nek bőrét véresre marják a szilánkok. Embereikről, akik­nek egyedüli tápláléka a ke­nyér és a bor, vizet soha nem isznak, mert tudják, hogy egészségtelen, halált hozó. “A lisszaboni halárus asz­­szonyök . . . miért hordanak egy cipőt'-” — kérdeztem. “Észrevette? Nos, elmon­dom, miért. Ezek a szegény, asszonyok időtlen idők óta mezítláb jártak. Ez abban a klímában nem is tragikus, ha valaki gyerekkora óta meg-, szokta. Kora reggel lemennek a kikötőhöz, megveszik a fris­sen fogott halakat, kifizetik adójukat, igen, ott helyben ki­fizetik, mert az ellenőr ott áll ■a halászbárkák mellett — az­tán szaladnak árujukkal to­vább. Egy napon aztán vala­ki megállapította, hogy mci zitláb járnak. Ez nem való. [ Nem felel meg a világváros tekintélyének, a nemzetközi forgalomnak, a luxus-szállo­dáknak. És rendeletet hozták: a halárus asszonyok nem jár­hatnak többé mezítláb. Nos. ezek az asszonyok szegények Nagyon Szegények. Portugá­liában azonban szót kell fo­gadni. Ott vannak az ellen­őreik és — a börtönök. S a TAKARÓ MAGYAR Iria: VÁLYI NAGY GÉZA Zizegő kévék gúzsát oidogatja. Hatalmas melle futatón zihál. A gépdobon áll, tüzsugárzó napban. Mint égig érő, zord parasztkirály . . . Szellő kuszái ja csapzott bajsza végét. Orcája barna és kevély, komor. Ingujjal törli könnyes verítékét. Olyan, mint sárból gyúrt emberszobor . , , Izomba duzzadt, óriási termei, Acélosak a vállalt és karok ... Oh, hát a szempár!? . . . Sürü polyvaíelleg Közül, mint szúró vasvilla ragyog . . . Ni! Most a bomló kévéket vigyázza, S az éhes gépszáj odvába mered. Majd szürke tarlók fátylas távolába Borong bele, mint bánatos gyerek . , . Néz . . . néz . . . S a pergő áldáson keresztül Talán jövendőnk tündérképéi látja!? S fülébe bűvös-bájos zene zendül: Halk gépbugás; az élet muzsikája . , , börtönöket is osztályozták. Az elsőo'sztályu börtön lakó­ja úgy fizet, akár valami ho­telben, azt kap enni, amit ■rendel, s ha fodrászhoz akar menni, kiilöndijazás .' ellené­ben erre is módot talál: de­tektív kiséri el, s nem ellen­kezik, ha útközben meghív­ják egy pohánka borra.” ‘Nem 11 ioz: Vállat vont. “Nem. No de nem a portugál börtöneim f akartam mesélni, hanem a halárus asszonyok cipőjéről. Miután nem járhattak 'mezít­láb, pénzük viszont nincsen, úgy segítettük magukon, hogy kelten vettek egy párat a legolcsóbb espadrillából, olyan íüidöcipő-féle ez. így aztán minden asszony hord most cipőt. Nem mondhatják, hogy fnczrithi'b járnak. Most. már háborítatlanul szaladgál­hat fel s 1c az utcáikon és kí­nálhatja por tékáját.” A.Z. (Pécs) KI VOLT NAGYOBB? Munkácsy M'hály igen barátságban volt Andráss val, a monarchia külügyn niszterével, Andrássynak en a11 szemrehányásokat is te tek mákriáskörükből: — Ugyan, hogy tudsz ki ügyminiszter létedre e; olyan piktorral baráthoz: aki nemrég még asztalos! g'ény volt ? — Neked megmondom, előbb te is válaszolj egy ke elésemre. Rafael korában volt a külügyminiszter? — Fogalmam sincs, kérlc — Na lám. De azt tudc hogy ki volt Rafael. napoleon, az orr-szakértő Napóleonról csak kevesen tudják, hogy a hadve­zetés és az államalkotás tudományán kívül egészen rendkívüli képességekkel is rendelkezett. Üres idejében lelki búvárkodással és jóslással is foglalkozott. Amikor a császár németországi hadjára­ta alatt hadvezérei körében ült, Berthier tábornok, ve­zérkari főnöke, az emberi szem csodálatos tükréről be­szélt, amelyből az emberi érzelem és értelem sugárzik és az arra hivatottak megtudják az illető jellemét, gon­dolkozását, sőt hivatását is. Napoleon egy ideig gúnyo­san mosolyogva, szótlanul hallgatta tábornokának elő­adását, majd kisvártatva szokott temperamentumával hirtelen félbeszakította a beszélőt és átvette a szót: — Önnek nincs igaza, kedves Berthier! Az emberi szem már csak azért sem lehet a lélek tükre, mert az mozgószerv. így kifejezését, helyzetét folyton változ­tatja és ennek következtében az illető egyén tulajdon­ságainak, tehát jellemének kifejezője sem lehet. — Önök csodálkozni fognak, uraim! Az ember jel­lemének és egyéniségének egyetlen biztos ismertető­jele az orr! Egy ember sem mehet el előttem, egy dá­ma sem léphet a szalonomba, akinek orráról azonnal meg nem állapíthatnám, hogy zseniális vagy bolondos? Ha az ember ezzel a tudománnyal foglalkozik, akkor később arra is képes, hogy az illető orráról viselőjének foglalkozására is következtessen. — Én például meg tudom mondani valakinek az orráról, hogy milyen foglalkozást üz, milyen a vérmér­séklete, múltja és bizonyos vonatkozásokban minő a jövője. Csak azt ne higyjék, uraim, hogy ezt az elmé­letet én találtam ki! Távolról sem! Történelmi okmá­nyok és régi letűnt évszázadok adatai igazolják gya­korlatilag is ezt az elméletet. íme, hallgassák meg: — E percben két jelenlévő hívem tragikus sorsát látom beteljesedni lelki szemeim' előtt! Egyik erősza­kos halállal múlik majd ki, ha a Bonaparték szerencse­csillaga elhalványul. A másik saját kezével vet véget életének ... (A történelemből tudjuk, hogy Ney marsall!. Na­poleon fényes pályafutásának végeztével a Bourbonok kivégeztették, Berthier generális pedig önkezével ve­tett véget kalandos, zaklató! életének.) — Az emberi orrot különböző csoportokba soroz­hatjuk: vannak úgynevezett tömpe orrok vagy felfújt orrok. Az orr alakja, hossza, színe, szélessége, irány­vonala, az archoz viszonyított mérete, erezettsége és terjedelme egyenes arányban áll az illető egyén intel­lektuális képességeivel, sőt sokszor sorsának kialaku­lásával is. — A tömpe orr — ityőn'orra volt .Sokratesnek, Xenophonnak — filozófus orr. Viselői rendszerint ko­molyak, nem nevetnek és különösen hajlamuk van a sárgaságra akkor, ha az orr színe halványabb az arc színénél. — A vastag orr az érzékiség kifejezője. Az ókor­ban szatir orrnak nevezték. Az ilyen emberek bőkezű­ek, sokszor kegyetlenek, de általában keveset gondol­koznak. Viselőjük szeret szórakozni. Szívesebben iszik meg hölgyek társaságában egy-két üveg bort, mint aka­démiai előadásokat hallgat. A vastag orr általánosság­ban a szellemileg kevéssé gazdagok orra. Ha a vastag orr egy kevéssé oldalra hajlik, akkor bátran mondhat­juk viselőjéről, hogy finom ember, de sorsa a tragikum felé hajlik. — A hosszuorruak — ilyen volt Aristophanes, Pla­to, Racine, Moliére, Walter Scott — különös előszere­­retettel viseltetnek a költészet iránt. Értelmesek, más­részt azonban hajlamosak az intrikákra és a ravasz­ságra. — A hosszú orr általában az értelem, a politikai éleslátás, de egyszersmind a hamisság jelképe. Hosszú orra volt a bölcs Senecának, Nero nevelőatyjának és Burrusnak, a kiváló politikusnak, akik a vérengző Né­rót sok gaztettől tartották vissza, legalább is eleinte. . — Vastag orra volt Nerónak és — olvassák el az ókori történetírók hátrahagyott Írásait, — úgyszólván egész környezete is, mindazok, akik a keresztényeket a vadállatokkal tépették szét. Ilyen volt Poppea Sabi­na is, az erkölcstelen nő, nemükülönben Agrippina, Neró anyja, akit sok kegyetlenkedés és ármánykodás után ért el végzete saját fián át. — Az asszonyok legjellegzetesebb orralakjait és az azokból eredő következtetéseket szándékosan hall­gatom el. Nem akarok udvariatlan lenni azokkal a höl­gyekkel szemben, akik jelenleg tábornokférjeik oldalán velem szemben ülnek. Megnyugtathatom önöket, höl­gyeim, hogy bár a történelem adatai szerint az orralak jellegzetessége a dámáknál a sors különös szeszélye folytán a férfiakéval éppen az ellenkező tulajdonságo­kat eredményez. El kell ismernünk azt az igazságot, hogy a nők érzelmeiket sokkal szabadabban és talán önkéntelenül is közvetlenebbül mutatják ki és pedig szemük sugárzásával vagy felvillanásával, mint a fér­fiak. HONG KONG. — Ide érkezett Mrs. Robert Mc­Cann pasedanai (Calif.) asszony, hogy mégegyszer lát­hassa Kinában tiz év óta fogva tartott férjét, aki tüdő­rákban szenved és végét járja. A kínai kommunista kormány “államellenes tevékenység” cimén börtönöz­­te be 1951 júniusában Tientsinben McCann üzletem­bert, aki most 60 éves. ______ 0,1 Portugáliai életkép A philadelphiai fénykép-kiállila­­son bemutaiíák ezl az érdekes képei, amelyet "egy egér rém­álmának" neveztek el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents