A Jó Pásztor, 1961. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-10 / 10. szám

KOSSUTH LAIOS DEBRECENBEN 0 Jókai Mór naplójából. Debrecen város széles főutcáján, amely egyúttal piac is, élénk élet mozgalma folyik. Sok honvéd kato­na — osztrák hadifoglyok . . . Egyszerre csend. Min- I den szem a Városházára tekint, ahol Kossuth lakik s most a Honvédelmi Bizottság ülésez. A városháza ka­pujából sápadt férfi lép ki, egyszerű barna-vörös, zsi­­nóros honvéddolmányos tisztek, polgári méltóságok követik. Éljen Kossuth! — harsan fel egyszerre és Kos­suth mosolygó derűvel köszönti a kivonult század pa- j rancsnokát. Ellép a sorok között, beszél a huszárokkal és hangtalan csendben hallgatja szavát a nép. Jól emlékszem e napra, ezért indultam neki, hogy jól és közelről szemébe nézzek a tömegnek; nem talál- [ tam egyetlen szomorú, egyetlen elégedetlen arcot sem j — Írja Jósika Miklós és egy később Amerikába emig-1 rált szemtanú igy folytatja: . Négy szobája van a városházán, négy titkár dől- j gozik vele s futárok jönnek egyre. Reggeli öt órakor j már az asztalnál ült és sürgönyökért küldött. Keze irt, i szája diktált és alantasai munkáját ügyelte. Sápad­­tabbnak látszott, betegebbnek, mint valaha. Orvossá­­gos üveg állott mellette, amelyből koronként bevett. Tárgyal mindenkivel. Délután négykor még min­dig folytatja a tollbamondást; egyszerre négy külön­böző levelet diktál. Bejön az orvos, az ütőerét fogja, Kossuth tovább rendelkezik, szakadatlanul. Éjfélt üt az óra, most jön a pesti posta, amit látnia kell. A titkárok már lefeküdtek és lassan elalszanak. Egy óra tájban megy pihenni, de 3—4 óra között felkeltik a sürgönyökkel és Kossuth újból diktál és rendelkezik. Néha itt találja a hajnal, olykor reggel 6- ig virraszt és 8 órakor már újra munkához fog. FÉRJ ÉS FELESÉG NEW YORK—CHICAGO. — Miss Shirley 26 éves leányzó New Yorkban örök hűséget esküdött Sander Ziegler, 61 éves nyugalomba vonult chicagói bútor­­gyárosnak. Esküvő után vonatba ültek, Chicago felé vitte őket a vonat. Alig futott pár mérföldet a gyorsvonat, a menyecs­kének különös gondolatai támadtak. Hogy hát talán mégiscsak túl öreg, nem illik hozzá ez a szeretetremél­tó nyugdíjas öregur. “Tévedés volt”, mondta Shirley, “ezt vissza kell csinálni”. Sandler Ziegler az órájára nézett. Öt óra múlt el a holtomiglan-holtodiglan óta. Rekord. Talán világre­kord! Chicagóban a Superior Court birája, H. G. Hers­­henson, kimondta a házasság megsemmisitését. Utóirat: Ez könnyen ment, de nem ingyen. Shir­ley ügyvédje közölte a bírósággal, hogy pénzdolgában kielégítő egyezség jött létre férj és feleség közt. “Egyezség”, melyet a “feleség” diktált . . . LOS ANGELES. — Mrs. Sein a Kennedy narancs­­szinüre festtette a haját egy hollywoodi szépségszalon­ban. Amikor kész volt az uj hajzat, a misszisz örömé­ben felsikoltott, táncra perdült. Nagyon-nagyon meg volt elégedve, mondta a nyolc női és négy férfi esküdt előtt folyt tárgyaláson Charles Le Clerk, a szépségsza­lon vezetője. Hogyan került a misszisz narancsszinü haja az es­küd tbiróság elé? Hát úgy, hogy a misszisz 5000 dollár kártérítésre perelte a szalont. Úgy szólt a kereset, hogy gesztenyebarna hajának californiai narancshéj szinére varázsolása feldúlta házaséletét, családi életét. Amióta narancsszinü lett a haja, a férjét folyton rosszullét fog­ta el, elvesztette étvágyát, majdnem csontvázra fo­gyott. A papája pedig csak úgy volt hajlandó megcsó­kolni őt, ha babuskával borítja be a narancsát. Mindezt ő, a misszisz, nem bírta idegekkel, kénytelen volt a ha­ját levágatni és egy évig tartott, mig újra kellőképpen kinőtt szép gesztenyebarna haja. A nyolc nő és négy férfi rövid tanakodás után el­utasította Mrs. Selma Kennedy keresetét, Wallace L. Ware elnöklő biró pedig oly perköltség megfizetésére kötelezte, amiért a Mr. Charles Le Clark szalonjában hollywoodi vagy polgári hölgyek a szivárvány minden színárnyalatában ragyogó hajszinezést kaphatnak, min­den alkalomra más megfelelő szint. KORMÁNYZÓSÁG A FOLD ALATT WASHINGTON. — A polgári és védelmi mozgó­sítási hivatal hozzájárult ahhoz, hogy Oklahoma állam földalatti kormányzósági hivatalt rendezzen be, védel­­mül atombombázás ellen. A földalatti kormányzói “palota” építési költsége 988,000 dollár lesz és az or­szágos hivatal ennek az összegnek a felét fizeti. Az oklahomai kormányzat az első, amely háború esetére a föld alá akar költözni, és az országos hivatal annak a reményének adott kifejezést, hogy más álla­mok követni fogják a jó példát. MUTSU, Japán. — Egy 23 éves favágó és 19 éves menyasszonya dinamittal felrobbantották magukat, mert a szülők ellenezték házasságukat. BÜSZKE EMBEREK VOLTUNK!" Irta: JÓKAI MÓR Mindenekelőtt egész általánosságban megjegy­zem, miszerint távol van tőlem az az igyekezet, hogy magamat valami nagy embernek mutassam be, vagy hogy a mátirok sorában magamnak helyet akarjak szo­rítani. Semmi nagy tettet nem követtem el: mentem, amerre az események vittek, mondtam és Írtam azt, amit a velem érintkező kövélemény sugalt, jelen vol­tam igen nagy eseményeknél, hevültem, ahol minden­ki hevült, s aggódtam, ahol mindenki aggódott, véd­tem magamat, ha megtámadtak, fiatal voltam, nem ta­nultam még félni önmagamért; nagy embereket mer­tem megtámadni, de azok engem viszont nem üldöz­tek úgy, ahogy tehették volna; sőt gyakran igen nagy válságokban épen ellenfeleimnek irántam való kímé­lete szabadított meg. Tűrtem a mozgalmas idők nyo­morát, amennyi minden egyes emberre esett belőle, s voltam közkatona, ahogy légioszámra mások, tehát e darab önéletírással se bámulatot, se sajnálatot magam iránt támasztani nem akarok. Kuruzslók fosztogatják a súlyos betegeket Égy most kiadott jelentés szerint az Egyesült Államok­ban négyezer kuruzsló fosz­togatja a rákbetegeiket. A sar­latánok áldozatai évenként tiz millió dollárt dobnak ki az ablakon, a szélhámosok “ho­norálására.” így nyilatkozott dr. Justin J. Stein a losangelesi egyetem rákkutató intézetének egyik munkatársa. —- De nem ez a legrosszabb a dologban — hangsúlyozta dr. Stein. Tiz millió dollár évenként igen szép összeg, de az igazi tragédia mégsem ez. Hanem az, hogy sok rákbe­teg, életével fizet e kuruzs­­löknaik. Hallgat a “tanácsok­ra” és nem megy el szakkép­zett orvoshoz. Amikor azután rájön arra, hogy szélhámos­ság áldozata lett, — már ké­ső. Ilyenkor már isem a sebé­szi beavatkozás, sem a besu­gárzás nem segíthet. És mennyi szenvedésen, fizikai és szellemi tortúrán mennek ke­resztül ezek a hiszékeny em­bereik! Igen sok esetben tör' bent meg, hogy a kuruzsló el­hitette a pácienssel azt, hogy rákja van, holott fájdalmai egészen más forrásból kelet­keztek. A beteget azután “gyógykezelte” rák ellen és amikor ’’kigyógyult”, tetemes honoráiumot vágott zsebre. E nyilatkozatot dr. Stein az “American Journal of Sur­gery” cimü amerikai szaklap­ban tette. A továbbiakban rá­mutatott arra, hogy a mo­dern kuruzslók manapság már nem úgy dolgoznak, mint őse­ik. Fellépésükkel, modoruk­kal könnyen megtévesztik a minden szalmaszálba kapasz­kodó, hiszékeny áldozatokat. Akadnak a kuruzslók között olyanok is, akik orvosi tanul­mányaik révén, igen jártasak ezen a területen. Néhány kö­­zülck előkelő, jólberendezett rendelőt tart fenn, hogy a környezet is segítse eket bű­nös tevékenységének fenntar­tásában. A kuruzsló lényéhez tarto­zik az, hogy — mindent meg­ígér. ő — természetesen — ott és akkor is tud segitenk ahol -már mások _ szakkép­zett kitűnő orvosok — csődöt mondtak. Az általuk adott or­vosság “csodagyógyszer, mely már igen sok esőiben vissza­adta a beteg egészségét”. Ezt a “gyógyszert” persze más nem ismeri, és azt más nem is adagolhatja. IJ-a a beteg gyanakvása felébred, azt han­goztatja, hogy a “kollégák fél­tékenyek rá” és még azt is hajlandó időnként beismerni, 'hogy a “csodálatos hatású or­vosságért üldöztetésben része­sül.” Ezek a kuruzslók veszedel­mes szélhámosod, akiknek bű­ne sckkal -nagyobb, mint azoké, akik csak -pénzt bű­vészkednek ki az áldozatok zsebeiből. Ezek a lelkiismeret­len emberek, embertársaik életét teszik kockára. Miért fordulnak hát mégis egyesek kuruz-slókhoz ? Dr. Stein erre a kérdésre a követ­kezőkben válaszolt: A beteget magára hagyja saját kezelő orvosa azzal az indokolással, hogy a kezelés befejeződött, többet nem te­het. Ez a magatartás kétség­­beejti a beteget, aki azután a ik'u-ruz;slóhoz fordul, aki uj re­ményt önt belé. A beteg fél a sebészeti be­avatkozástól, vagy a besugár­zástól. Ezért a kuruzslót ke­resi fel. A -sarlatán kijelenti; hogy azokra nincs szükség, ő, ilyen módszerek .nélkül is biz­tosan meg tudja gyógyítani. A -beteg azt hisz-i, hogy ol­csóbban kap kezelést á ku­­ruzslónál, noha annak költség­­számlája végül 600 dollárra, vagy ennél is magasabb ösz­­sz-egre emelkedik. Dir. Stein végső összefogla­lásként ezeket mondotta: “A kuruzslásaalk mindaddig tere lesz, amíg az ember nem tud­ja leküzdeni magában az ok­talan félelmet és amíg jobban h-i-sz a szivá-rványszinek'ben csillogó hazugságnak, mint a tudomány tárgyilagos igazsá­gainak. A kuruzslók ellen egyetlen eszközzel küzdhe­tünk : a felvilágosítás eszkö­zével. Meg kell értetni a be» tegekkel, hogy nincsenek “csoda-orvosságok”, amelyek hosszú kezelést igénylő beteg­ségeket egycsapásra eltüntet­hetnek. Aki kuruzslóhoz for­dul, nemcsak pénzét, hanem — végső esetben — életét is kockára teszi. A munkanélküliség A munkanélküliség február végi állását még nem állapi­­tották meg, de -Goldberg mun­kaügyi miniszter becslése sze­rint a munkanélküliek száma öt és fél millióra emelkedett. Ezekben a szakmákban nincs munkanélküliség. — A munkaügyi minisztérium kimutatása szerint, a mérnöki, tanítói, technikai, ápolónői, szociális munka, esztergályos és titkárnői elhelyezkedés terén nincs nehézség. __ ________ A márciusi napok eseményei elég fényesek voltak és maradnak, de mind e fénynek annyi osztályosa van, hogy rám igen kevés jut belőle. A pesti tizenkét pont szerkesztése eredetileg a nemzeti kör érdeme, az első gyújtó szikra Petőfié, a fiatalság fellelkesitésében Vi­­dats volt a főtényező, Vasváry a népszónok, a szabad­sajtó tettleg életbeléptetését Irinyi kezdeményezte; én épen csak felolvastam a nép előtt a tizenkét pontot; s ami a következő napok rendén levő népszónoki diada­lokat illeti, azokban annyian részesültünk, hogy már harmadnap nehéz volt valami újat mondani, s negyed­nap már túl voltunk szárnyalva s azon vettük észre, hogy a nagybirtokos Bánffy Pál báró kilép a kaszinó erkélyére s a “papi jószágok elvételét” indítványozza 13-ik pontnak, a hü katolikus Török János a “forradal­mi klub”-ban a republika mellett agitál; s a jámbor helytartósági titkár Vanczák a muzeum lépcsőkorlát­járól a kommunizmusra lelkesít. Az egyiket belöktük, a másikat kilöktük, a harmadikat lelöktük; ez volt a legnagyobb érdemünk. Hanem büszke emberek voltunk! Mikor március 15-én a pestvárosi tanácsterem zöld asztalán álltunk, azt üzente Nyáry, hogy menjünk oda hozzá; mi azt üzentük neki vissza; “Mahomed jön a hegyhez: mi va­gyunk a hegy!” És csakugyan Nyáry jött oda hozzánk a zöld asztalra. Hanem később sokszor elvitte Maho­med a hegyet magával. A pesti forradalommal még nem volt eldöntve a nagy társadalmi reformügy: hátra volt a pozsonyi or­szággyűlés, melynek azt törvény-alakban kellett elfo­gadnia s nagy kérdés volt, hogy vájjon elfogadja-e? A forradalmi klub elhatározd egy küldöttség Brennus kardját vetni az ingadozó mérlegbe: nem kisebb fel­adattal, mint hogy a küldöttség szóljon a karok és ren­dekhez a nép nevében. Úgy volt kicsinálva, hogy ha az alsóház nagy ellenállást fejt ki, egyszerre feltárul az ajtó, s belép a terembe a küldöttség, s annak a szónoka, Vasváry Pál, nem várva a jegyző felhívását, nem tö­rődve az elnök csengetyüjével, eldörgi hatalmas hang­jával a nép követelő óhajtásait. Azonban akarok és ren­dek egy szó ellenmondás nélkül elfogadták a törvény­­javaslatot s Vasváry megjelenésére az országteremben nem került sör, amit mi akkor nagyon sajnáltunk. A mennydörgés azt mondja: “Le térdeidre, em­ber: az Isten beszél!” A nép szava is megdördült és mondá: “Föl térdeidről, rabszolga: a nép beszél!” Tart­sátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-ike az, Írjátok föl sziveitekbe és el ne felejtsétek. A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik. Jó, ha ezt is tudjuk KÉRDÉS: Hány nyelv van a világon és melyeket beszélik legtöbben? FELELET: A föld csaknem három billiónyi népe több ezer nyelvet beszél s még a nyelvészet szakértői is csak becslésre szorítkoznak, becsléseik 3000 és 6000 közt váltakoznak. Mindenesetre több mint 3000 nyelv van, eltekintve a sok ezer táj szólástól. 130 olyan nyelv van, amely több mint egymillió embernek anyanyelve. E 130 nyelv közt az első 12 he­lyen állnak a következők: Kínai mandarin nyelv, 460 millió ember anyanyelve. Angol 250 millió, Hindusz­­táni (India) 160 millió, Spanyol (Spanyolország, Latin- Amerika) 140 millió. Orosz 130 millió (a 210 millió la­kosú szovjet birodalomban). Német 100 millió. Japán 95 millió. Arab 80 millió. Bengáli (India) 75 millió. Portugál (Portugália, Brazília) 75 millió. Francia 65 millió. Olasz 55 millió. Egymilliónál többen beszélnek oly nyelveket is, amelyekről alig hallottunk: Wu nyelv Kínában, tad­­zsik Oroszországban, ndongo Angola portugál gyar­matban, xhosa Dél-Afrikában, twi-fante Ghana afrikai országban, llocano a Fülöp Szigeteken, quechua Peru­ban, pashto Afganisztában. ___A Jó PÁSZTOR \ Kitiy Hawk nevű repulogepanyahajot vizrebocs lónak. A haditengereszet uj hajója meg csak pró­ba uion van és ezt követően szerelik fel fegyverzetével, valamint az irányítható rakétalövegekkel. _________ .3. OLDAL

Next

/
Thumbnails
Contents