A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-09-30 / 39. szám

A JÖ PÁSZTOR T 5. OLDAL A NEMZETISÉGI CSOPORTOK WASHINGTONBAN Elsenhower elnök és Nixon alelnök látták vendégül a nemzetiségi sajtó és szervezete képviselőit WASHINGTON. (Washing­toni tudósítónk közlése.) — Szeptember li9-én hétfőn a Nixon-Lodge republikánus el­nökválasztó kampány vezető­sége sajtókonferenciát ren­dezett az idegen nyelvű sajtó valamint általában a nemzeti­ségi csoportok vezetői számá­ra. Az egész napos konferen­cia, amely a Hotel Washing­ton báltermében folyt le, több száz sajtóképviselőt és köz­életi munkást vonzott az or­szág minden részéből. A meg­hívás alapján arra lehetett következtetni, hogy az érte­kezlet informativ jellegű lesz és ezért számos semleges megfigyelő is megjelent, a program lefolyása azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a rendezők teljesen pártérte­­kezletnek szánták. A megjelentek többsége mint republikánus pártmun­kás jelent meg, akik termé­szetesen az egész napot lelkes hangulatban töltötték el. Az amerikai magyarság is szá­mos sajtóemberrel és közéleti munkással volt képviselve. Az országos magyar egyletek kö­zül egyedül a Református Egyesület volt képviselve. Akik elég korán meg tud­tak jelenni, azokat az előzé­keny rendezőség reggelivel is megvendégelte. Maga az érte­kezlet reggel 9 órakor kezdő­dött, Ft. Gáspár Jánosnak, a passaici Szent István r. k. hitközség plébánosának imá­jával. Az értekezletnek két elnö­ke volt: John Richardson new yorki ügyvéd és Theodore McKeldin, Maryland állam kormányzója, akik egyúttal a nemzetiségi csoportok szer­vezetének is elnökei. Lodge, i republikánusok alelnök je­löltje nem volt jelen az ér­tekezleten. Nixon alelnököt Igen me­leg szavakkal McKeldin kor­mányzó mutatta be. Az el­nökjelölt alelnök hosszasan és érdekesen beszélt. Bevezető szavaiban meg­köszönte a megjelenteknek, hogy eljöttek, majd dicséret­tel emlékezett meg arról a munkáról, amellyel a nemze­tiségi csoportok a szabadság gondolatát ébrentartották a saját népük szivében. Önök azok, mondotta az alelnök, akik sok millió ember legna­gyobb reménységeit ébren tartották. Miért nagy és ha­talmas ország az Egyesült Ál­lamok? Nem azért, mert jó­létben él és mert erős, hanem azért, mert rendületlenül ra­gaszkodik azokhoz a nagy eszmékhez, amelyeken alapí­tották s amelyeknek nagysá­gát a múló idő minden esz­tendővel jobban beigazolja. Miért maradt életben az Egyesült Államok? Mert megszerzett szabadságát nem akarta önző módon maga megtartani, hanem azt min­denkor megosztotta másokkal is. Az amerikai nép minden világrészből, minden ember­fajból, minden vallásból özön­lött össze, amelynek legfőbb kötelessége harcolni a türel­metlenség és igazságtalanság ellen, irtani a gyűlöletet és előítéletet, mert aki ezeknek hódol, voltaképen Amerika erkölcsi erejét gyöngíti. Amerika nem elégedhetik meg azzal, hogy egyszerűen meg akarja védeni azt, ami­je van. Ez a védelem nem je­lentheti azt, hogy annak ér­dekében akármilyen megal­kuvásra is képes lenne, elő­ször, mert ilyen áron úgy­sem védhetné meg, másod­szor, mert ez a lelkűiét eláru­lása lenne mindannak, ami ti­pikusan amerikai eszme és meggyőződés. A mi álláspon­tunk nem lehet az, hogy ma­radjon minden úgy, ahogy épen most van, hanem arra kell törekednünk, hogy az igazi szabadság minél széle­sebb körökben legyen a nem­zetek birtokává. Visszaemlékezett azokra a beszélgetésekre, amelyeket Hoover volt elnökkel folyta­tott a magyar forradalom ide­jén, amikor többek között az­ért is dolgozni kellett, hogy a fennálló bevándorlási tör­vények megváltoztatása ál­tal minél több magyar mene­kült bejöhessen az Egyesült Államokba. Mindkettőjüknek az a meggyőződése, hogy a bevándorlók vagy menekül­tek seregei sohasem Ameri­ka gyengülését, hanem ellen­kezőleg: erősödéséit szolgál­ták. A kommunizmus legvesze­delmesebb módszere, hogy a kommunisták sohasem mint hódítók mennek be valahová, hanem mint jóakaratu bará­tok, akik békességet, munkát, jólétet, igazi barátságot hoz­nak. Akik végigéltek ilyes­mit, ma már tulják, hogy mindennek pontosan az ellen­kezőjét kapták. A támadás pozitív erőit azonban soha­sem lehet negativ próbálkozá­sokkal ellensúlyozni. Ameri­kának dolgoznia kell, hogy a népszabadság elve az egész világon győzedelmeskedjék. Majd rátért az alelnök azokra az emlékekre, amelye­ket az 1956-os magyar forra­dalomban közvetlenül szer­zett. Ott volt Andaunál, azon a történemileg nevezetessé lett puszta helyen, ahol a ma­gyar menekülők ezrei özön­löttek át az osztrák határon. Kivette részét az azonnali se­gítés munkájából és örömmel tapasztalta, hogy évek múlva itt is, ott is jelentkeztek nála hajdani menekült magyarok, akik őt ott látták azokban a sorsdöntő napokban. Beszélt az alelnök arról a látogatás­ról is, amelyet Varsóban, a lengyel fővárosban tett, ami­kor a virágokkal gazdag hi­vatalos fogadtatás után, bár a város népe nem tudott elő­zetesen látogatásáról, hogyan verődtek össze hirtelen a vá­ros utcáin a csoportok, ho­gyan nőtt ki, valósággal a földből a folyton nagyobbdó tömeg, amelyben az emberek ki tudja, hol szerzett virá­gokkal szórták tele autóját s később megmondták neki, hogy ezeket a virágokat a maguk pénzén szerezték, nem úgy, mint amazokat a virágo­kat, amelyeket a kormány adott az emberek kezébe. Válaszolt arra a sokak lel­kében élő kérdésre, hogy mi­képen lehet az elnyomott né­­aek szabadságát háború nél­kül visszaszerezni? Válasza íz, hogy a zsarnokok minden dőben alábecsülték az erköl­csi erők fontosságát és ha­talmát. Ameddig a reménység él az elnyomottak szivében, addig a zsarnokok sohasem érezhetik magukat biztonság­ban. Az alelnök beszéde után a megjelenteket, hatos-nyolcas csoportokban lefényképezték, minden esetben az alelnökkel a középen. Ezután a megjelentek át­mentek a Fehér Házba, ahol a Fehér Ház nyugati oldalán levő elnöki iroda mögötti kertben maga Eisenhower el­nök mondott rövid beszédet. Az elnök úgy tudja, hogy kö­rülbelül húsz millió olyan amerikait tartanak nyilván, akik valamelyik nemzetiségi csoportba tartoznak. Tőle is kérdezték nem egyszer, hogy német neve révén miért nem azonosítja magát az amerikai németekkel? Válasza az, hogy ö a nevét valamelyik déd-déd­­apjától örökölte, családja so­hasem tartotta magát német­nek és mindig teljesen ame­rikai környezetben éltek. Külömben is, ő maga soha­sem ismert külömbséget ame­rikai és amerikai között, szár­mazás, faj vagy vallás sze­rint. ő az egységes Ameri­kát képviseli, mert az egység­ben látja a legnagyobb erőt. Az olyan időkben, mint a mos­taniak, amikor még közénk is eljönnek a nemzetközi bajcsi­­nálók (Kruscsev és csatlósai aznap érkeztek New Yorkba), valamennyiünknak az egysé­ges nemzeti politika alapján kell állanunk. A világproblé­mák természetesen befolyá­solják a mi nemzeti problé­máinkat is. Önök sok tekin­tetben közelebb állanak ezek­hez a világproblémákhoz, már csak azért is, mert véreik most sinylik a tengeren túl a nemzetközi zavarok következ­ményeit. Amerika első törek­vése ma az, hogy a karja erős legyen. Ezt az országot senki sem támadhatja meg a siker reményével. Gazdasági, vagy ha kell, katona erővel az ország mindig képes lesz megvédeni magát. Ameriká­nak nincsenek támadó szán­dékai senkivel szemben sem a világon, de a maga elé tű­zött legszentebb eszmékhez minden időben és körülmé­nyek között ragaszkodni fog. Ebédszünet után Mitchell munkaügyi miniszter beszélt. A szerény, csendes szavú mi­niszter meggyőző erővel be­szélt. Hangoztatta, hogy ő maga is egyszerű ájris be­vándorlók gyermeke. A nem­zet előtt most az probléma áll, hogy kit talál a legalkalma­sabbnak arra, hogy a követ­kező négy, vagy esetleg nyolc esztendőn át legfőbb vezető­je legyen. Nagyon nehéz és veszedelmes esztendők jön­nek. Ezek az évek fogják el­dönteni, hogy az Egyesült Államok marad e a szabad világ legerősebb vezetője, vagy másodrendű hatalom­má sülyed? Elmondta, hogy mint az International Labor Organization tagja, a svájci Genfben sok alkalma volt ta­lálkozni az összes nemzetek kiküldöttjeivel és tanulmá­nyozni őket. Ismerte a kiala­kuló afrikai népek vezetőit is, akik csodálattal látták az Egyesült Államok nagyságát s akik a saját hazájukat is Amerikához hasonlóvá szeret­nék alakítani. Ők is ugyanazt kívánják, mint az amerikai munkások: szabadságot, ma­gasabb életszínvonalat, a faji elkülönítés megszűnését, a nélkülözés megszüntetését. De a kommunisták is ragyogó ké­peket festenek elébük: nézzé­tek, rövid idővel ezelőtt még mi is abban az állapotban vol­tunk, mint ti ma vagytok. Ma nagyhatalom vagyunk. Ti is azzá lehettek, mert ti is meg tudjátok tenni, amit mi tet­tünk. A szabad világ problémája az, hogy bebizonyítsa a kom­munista ígéretek ürességét, délibáb voltát, amelyeknek eredménye az emberi szabad­ság és méltóság lerombolása. Olyan embert kell választa­nunk országunk élére, akiben i a világ a legodavalóbb veze­tőt látja és várja. Az ame­rikai “olvasztó-katlannak” nemcsak a saját polgáraink­kal szemben, de az egész vi­lággal szemben is vannak kö­telességei. Ezek között a leg­nagyobb: szabadságot szerez­ni minden elnyomott nép szá­mára. Miért vannak ma is emberek, akik Amerikát má­sodrendű hatalomnak mond­ják? A közénk érkező idege­nek bámulva hallják ezt az állítást és nem tudják meg­érteni. Elvégre egy ország, amelyben 69 millió ember dol­gozik (a miniszter itt nem említette a hat millió, folyton növekvő számú munkanélkü­lit), amelynek évi gazdasági termelése rövidesen 500 billió dollár lesz, hogy nevezhető másodrendű hatalomnak? Akik ezt mondják, nem tud­ják, mit beszélnék. Hivatkozott arra a minisz­ter, hogy a kommunisták leg­újabb hódításai mind 1952 előtt történtek. Azóta minde­nütt sikerült őket megár­tani. Ha olyan vezetőséget akarunk, amely ilyen eredmé­nyeket tud elérni békeidőben, a republikánus párt jelöltjét kell támogatnunk. Az értekezlet rövid sajtó­­értekezlet után a republiká­nus kampány részleteinek megbeszélésével ért véget. New Brunswick, N. J. FEKECS ÁLLAPOTA Fekecs Mihálynak, a hat­szoros gyilkossággal vádolt menekültnek, acél lemezt he­lyeztek a koponyájába. Ez az utóbbi operáció is sikerrel járt. Fekecs ugyan még nem beszél, de szempillantásaival pontosan válaszol a hozzáin­tézett kérdésekre. A kórház jelentése: állapota javulóban. DIPLOMÁT KAPOTT Zsámboky-E. ■ Judit( New Brunswick) graduált a Muh­lenberg kórház ápolónői isko­lájában. ESKÜVŐK Id. Tóthék iia Pál (Juliet Ave., Franklin Township) és Nanfred Schatzman (53 De­­levan St.) az Első Magyar Re­formátus templomban tartot­ták esküvőjüket. * Gáli Imréék leánya Ann Patricia (173 Turnpike Rd., East Brunswick, N. J.) és John R. Blake Jr., (58 Wilett Ave., So. River, N. J.) a Cor­pus Christi templomban tar­tották esküvőjüket. * Tóth Sándorék fia Teodor (323 Becker St., Highland Park, N. J.) és Gloria Stable (Queens Village, N. Y.) a PASSAIC, N. J. HÍREK Keresztes Béláné (400 La­fayette Ave.) passaici lakos a mult héten egy leány gyer­meknek adott életet a passaici General kórházban. * Tóth Ferenc és felesége (77 Dayton Ave.) passaici lakosok leánya Miss Eileen Tóth szombaton esküdött örök hű­séget Salvatore Calderone­­a Holy Trinity r. k. templom­ban. * A kedvezőtlen idő dacára is nagyon szép sikerrel végző­dött a Garfieldi Amerikai Ma­gyar Polgári Liga szüreti mu­latsága a múlt vasárnap. Amikor a gyász szomorú órája elérkezik, lelkiismeretes körül­tekintéssel vigyázunk a legki­sebb részletre is.^Köszönjük a magyarság szives pártfogását. C0NVERY and HANLEY Temetkezők és Balzsamozók 460 SUMMER STREET STAMFORD. CONN. Telefon: 3-1411 Sacred Heart templomban es­küdtek egymásnak örök hű­séget. ELJEGYZÉS Ifj. Somanek Ferencék leá­nyát F. Mariét (35 Hunting­­ton St.) eljegyezte Edward O’Hara, a Triangle Conduict and Cable cég tisztviselője. HALÁLOZÁSOK Tóbiás Sándorné (129 Ba­yard St.,) meghalt, a Middle­sex kórházban. Gowen kápol­nájából és a Magyar Ref. tem­plomból kisérték el utolsó út­jára. * Kaskó András (65 Bart­lett St.) elhalálozott. Gowen kápolnájában és a Szent Lász­ló templomban megtartott szertartás után helyezték örök nyugovóra. * Kády Ferenc (Beekman Rd. Franklin Park, N.J.) meg­halt. Gowen kápolnájából és a Szent László templomból ki­sérték el utolsó útjára. Perth Amboy, N. J. 50 ÉVES ÉVFORDULÓ Nagy Imre és felesége (9 Vine St., Fords, N. J.), a na­pokban ünnepelték házassá­guk arany jubileumát. A szé­pen sikerült ünnepséget gyer­mekeik rendezték. Nagyék le­ányának, Mrs. Devaltnak ott­honában (111 Grant Ave.) Nagy 40 évig volt alkalmazás­ban a Richmond Radiator Co.­­nál. Nagyéknak hat gyerme­kük van ,tiz unokájuk és há­rom dédunokájuk. ELJEGYZÉSEK Kovács Andrásék (627 Rah­way Ave., Woodbridge, N.J.) bejelentik, hogy leányukat, Joan Mariét eljegyezte Joseph Vecchio Jr., Morristown, N. J.-ből. * Lakatos Andrásék leányát, Frances Barbarát (55 Lee St., Port Reading, N.J.) eljegyez­te William Moony (70 Danié St., Carteret, N. J.) HALÁLOZÁS Pásztor Istvánná (320 Oal Ave., Woodbridge, N. J.) el­halálozott. Greiner kápolnájá­ból és a Magyar Ref. tem­plomból kisérték el utolsó út­jára. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Gál Lajos, Glen Daniel, West Va. — Levelét őszinte együttérzéssel olvastuk. Vi­lágossá vált, hogy szomorú családi körülményei sodorták arra az útra, amely majdnem végzetes következményekkel járt. Az elkeseredés jogos és érthető volt, de bizonyosan talált volna más kiutat is a tragikus zsákutcából, őröm­mel láttuk, hogy ezt a kiutat végülis megtalálta és most már ismét rendes kerékvágás­ba került élete. Kívánjuk, hogy lélekben megerősöve mielőtt elfelejtse ezt az ese­ményt és reméljük, hogy a jövő kárpótolni fogja a szen­vedésekért. Levelének egyéb részletét szigorúan családi vo­natkozásai miatt nem közöl­hetjük. A továbbiakhoz min­den jót kívánunk és kérjük, tájékoztasson bennünket al­kalomadtán élete további ala­kulásáról. Addig is fogadja üdvözletünket. Munkanélküliség OTTAWA, Kanada — Ka­nadából jelentik, hogy a mun­­konélküliség egyre növek­szik. Augusztus 20-án 322,- 000 volt a munkanélküliek száma, — 83,000 több mint egy év előtt. Ezidőszerint 6,- 301,000 dolgozót tartanak nyilván Kanadában. HALÁLOZÁSOK Id. Puli József Campbell la­kos 69 éves korában elhunyt. Puli, aki 50 éven át volt a Metal Products alkalmazott­ja, 1909-ben jött az Egyesült Államokba. Három évvel ez­előtt vonult nyugalomba. Tag­ja volt a Szent István magyar r.k. egyháznak és a Penn Fra­­ternális Egyesületnek. * Nagy József 75 éves korá­ban elhunyt. Nagy József 1907-ben jött az Egyesült Ál­lamokba. A Sharon Steel Corp.-nál dolgozott három év­vel ezelőtt történt nyugalom­ba vonulásáig. Felesége Eliza­beth, 1947-ben hunyt el. Az elhunytakat a Szabó Funeral Home ravatalozójá­ból vitték örök nyugvóhelyük­re. * Druga Mihályné 85 éves ko­rában elhunyt. Az özvegy nyolc évig betegeskedett. El­hunyt férje a youngstowni magyar görög katolikus egy­ház egyik alapitó tagja volt. Férje 1945-ben hunyt el. Mrs. Druga 1898-ban jött az Egye­sült Államokba; évtizedeken át több jótékonysági egyesü­let aktiv tagja volt. Egy lá­nya, négy unokája és három dédunokáján kívül nagyszá­mú baráti köre gyászolja. h békés együtt­működés bajnoka HELSINKI, Finnország. — A hatvanesztendős Urho Kek­­konen öt Ízben került a finn kormányok élére, — többnyi­re szovjet jóváhagyással, — mig végül is szolgálatai fejé­ben elnyerte az államelnöki tisztet. Ebben a hivatali mi­nőségben már 1956-óta szol­gálja kisebb-nagyobb oda­adással az oroszok érdekeit. A finn elnök késznek mutat­kozott születésnapján vendé­gül látni Kruscsevet is és ez az alkalom lehetőséget adott a vörös diktátornak egy újabb propaganda kampány megindítására. Kruscsev látogatása folya­mán azonban a finn elnöknek sikerült bizonyos könnyítése­ket is kicsikarnia a vörös diktátorból noha cserébe ő is elkötelezte magát. A finnek engedélyt kaptak hatalmas szomszéduktól egy kis gazda­sági manőverezésre európa piacain, ennek ellenében be­álltak a vörösök szavaló kó­rusába a NATO tagállamok bemocskolására. PHILADELPHIA MULATSÁGI NAPTÁR Október 8-án, nagyszabású szüreti bál lesz a Jótékony­­sági Egylet dísztermében. Október 9-én, társas játék­kal egybekötött kávédélutánt rendeznek a Munkás Dalárda női tagjai a 1144 N. 4-ik ut­cai termükben. Október 9-én, vasárnap dél­után kávédélutánt rendez Mrs Holp, Mrs. Bilian és Szabó La­­josné a róm. kát. magyar egy­ház javára. Október 15-én, szombat es­te őszi Rózsa bál a Munkás Dalárdában. Október 22-én, szombat este és 23-án, vasárnap egész na­pos bazárt rendez a ref. egy­ház a 1233 N. Franklin St.-i termükben. Október 29-én, szombat es­te szüreti bált rendez a Ma­gyar Nők Baráti Köre a Rifle Club dísztermében. Szőke La­jos 5 tagú cigányzenekara fog játszani. PHILADELPHIAI R. KÁT. JÓTÉKONYSÁGI EGYLET HÍREI A múlt szombati bál, ame­lyet a Philadelphiai Jótékony­ság! Egylet vezetői a német­országi és ausztriai ifjak ré­szére rendeztek jól sikerült. A jelenlevők jól mulattak hajnalig s Sándor zenekar ki­tűnő muzsikája mellett. Legközelebb a Jótékonysá­gi Egyletben szüreti bál lesz, október 8-án, 8 órai kezdettel a díszteremben. SMITH (KOVÁCS) ISTVÁN MEGHALT Magyar származású és jó ma­gyar érzésű emberrel lett szegényebb a helybeli magyar kolónia Smith Kovács István elhalálozásával. Smith Kovács szeptember 24-én hirtelen hunyt el. Mivel az amerikai hadseregben szolgált a N. J.­­ben levő Beverley National Cemetery-be fogják örök nyu­galomra helyezni csütörtökön szept. 29-én. özvegyén kívül három fia és egy nőtestvére, továbbá kiterjedt rokonsága gyászolja az elhunytat. őszinte részvét mellett he­lyezték örök nyugalomra a múlt hétfőn a Northwoodi te­metőben id. Raffay Pálnét. Gyászolják: férje — aki már hónapok óta kórházban fek­szik és a temetésre se tudott elmenni — menye, unkája, testvére özv. Fekete Mihály­né és kiterjedt rokonsága. Finom és magyarosan ké­szített ételeiről igen népsze­rű lett Mrs. Krause, 4704 N. 5-ik utcán levő restaurantja, ahol a kiszolgálás figyelmes és az árak jutányosak. Nagy Ferenc, Goatesville, Pa.-i régi olvasónk kórházban volt heteken keresztül, ma már otthonában a javulás ut­ján van. Petri László színigazgató és kitűnő művészekkel álló színtársulata november 5-én, szombat este bemutatja a Da­lárda volt Kultur Otthon szín­háztermében (1150 N. 4-ik utca) Lehár Ferenc egyik leg­szebb operettjét a “Mosoly Ország”-at. A Hellertown, Pa.-i Frankó Kálmán 37 éve olvasója la­punknak. “ŐSZIRÓZSA FEHÉR ŐSZIRÓZSA” Ezt a régi szép népdalt jut­tatja eszünkbe a Munkás Da­lárda női tagjai által rende­zendő nagyszabású október 15, szombat esti őszirózsa bál, amelyre hetek óta fárad­hatatlanul készülődik a ren­dezőség. Az előjelekből Ítél­ve, idei báljuk felül fogjá múlni minden eddig rende­zett őszirózsa báljukat. Dísz­termüket feldíszítik az. ősz pompás virágaival, hogy igy is emeljék az őszi hangulatot. Kitűnő magyar zenekar fog muzsikálni. • • VILÁGÍTSA otthonát hogy szép legyén modern VILÁGÍTÁSI TESTEKKEL! Modern világitó testek újra diszitik és uj éle­tet adnak minden szo­bában—kecsességet és szépséget varázsolnak. Válogassa ki a megfe­lelő csillárt kereske­dőjénél és a vásárlást villanyos számlájával intézheti el. PHILADELPHIA ELECTRIC COMPANY "a IÓ PÁSZTOR" SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14. OHIO Telefon: CHerry 1-5905 VIDÉKI KÉPVISELŐK: Székely Zoltán, 4631 N. Rosehill St., Philadelphia 20, Pa. Papp István, 403 Lawrie Street, Perth Amboy, N. J. átoóf János, P. O. Box 152, Niagara Square Station, Buffalo, N. Y. Jyárfás Terézia, 8104 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Mich, ßayer W. Béla, 271 College Street, Toronto 2-B, Ontario, Canada MAGYAR AMERIKA HÍREI KANADAI HÍREK______________

Next

/
Thumbnails
Contents