A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-09-30 / 39. szám

3. OLDAL AGYAFÚRT SZÉLHÁMOSIG HUMOROS BEFEJEZfóSEL Egy minden részletében ügyesen kitervelt és végre­hajtott nagyszabású szélhá­mosságon nevet mostanában a római közönség. A helyen­ként mulatságos eset hőse, egy álbárónő, aki nagyértékü ékszereket csalt ki egy ék­szerésztől, majd úgy eltűnt mint a kámfor. A kockázat nagy volt és a ravasz szélhá­mosnő egy narancshéjon el­csúszhatott volna. Ezt a “na­rancshéjat” azonban ügyesen elkerülte és most már nyil­ván hetedhétországon túl van ötvenezer dolláros zsákmá­nyával. A bárónő megjelenik Róma belvárosában, a nagytekintélyű Carlini ék­szerész cégnél egy délelőtt rendkívül jólöltözött, idősebb hölgy jelent meg. Bemutatko­zásnál elmondotta, hogy a ró­mai idegklinika egyik pro­fesszorának dr. Brandnak a felesége és szeretne maga ré­szére valami értékes gyöngy­sort vásárolni. Hosszú válo­gatás és alkudozás után meg is állapodtak egy értékes gyöngynyakékben, amelynek ára 50,000 dollárnak megfe­lelő lira volt. A “bárónő” — mert közöl­te azt is, hogy bárói családból származik — ezután arra kérte az ékszerészt: a gyöngy nyakéket adja át egyik meg­bízható alkalmazottjának, aki hozza magával azt a kliniká­ra. “Férjem ugyanis látni r szedetné, mielőtt megveszem az ékszert” — mondotta. A klinikán azután a professzor mindjárt ki is állítja a gyöngy sor ellenértékéről csóló csek­ket.” Carlini beleegyezett a meg­oldásba. A pompás ékszer, gyönyörű tokjában, az üzlet cégvezetőjének kezébe került; a bárónő azután az üzlet előtt várakozó kocsiba invitálta a cégvezetőt. Ketten együtt a klinikára hajtattak. "Egy kis ©Inézésl kérek" A klinikán a hölgy a pro­fesszor várótermébe vezette az ékszerész cég alkalmazott­ját. Néhány percnyi várako­zás után a tanár titkárnője megjelent a várószobában. “Itt a professzor-----kérdez­te a “bárónő”? “Igen” hang­zott a válasz. “Kérem, mond­ja meg neki, hogy itt va­gyok”. A titkárnő eltűnt az ajtó mögött. Ekkor az idős hölgy a cégvezetőhöz fordult. “A férjem nagyon elfoglalt em­ber; lehet, hogy sokáig vá­rakoztat. Kérem adja ide az ékszert, egy pillanat alatt megmutatom neki és máris hozom a csekket” — mondot­ta. A férfi teljes bizalommal átadta az ékszertokot. A “bá rónő” besietett a tanár ren­delőjébe és a cégvezető várt. Várt, várt vagy tiz percig. Akkor megjelent az ideggyó­gyászat nagynevű profesz­­szora, Brand tanár. “ön mire vár”? — kérdez­te. “A csekkre.” “Miféle csekkre?” “Amit az ékszerek ára fe­jében öntől kapnom kell.” “Ahá” — értem — mondot­ta a professzor. Szóval ön az. Tessék várni egy kicsit. Egy félóra múlva ismét ki­jött a tanár. Ekkor a cégve­zető már türelmetlenebb volt. “Látta az ékszereket?” — kérdezte bizalmatlanul. “Igen, igen — válaszolt nyugodtan a professzor, de majd holnap beszélünk a do­logról.” Ahogy múltak a percek, úgy nőtt a cégvezető ideges­sége. Többször bekopogott a tanár rendelőjének ajtaján és amikor az kijött, hevesen rá­támadt. De minél izgatottabb lett a cégvezető, annál nyu­­godtabb volt a tanár. Amikor azután a férfi kiabálni kez­dett és “szélhámosságot” em­legetett, Brand egykedvűen megnyomott egy gombot. Az idegességtől már tomboló fiatalember háta mögött ek­kor négy markos férfi jelent meg. Kényszer zubbonyt hoz­tak magukkal, amelybe szé­pen “felöltöztették” a rug­­kapáló, őrjöngő férfiút. Ami­kor elvitték, a professzor megnyugodva dörzsölte össze kezeit. Ezt a nehéz esetet is elintézte. Utójáték és az előzmények Csak hosszú telefonálgatás és magyarázkodás után sike­rült a Carlini cégnek, alkal­mazottját az idegklinikáról — ahol a dühöngő “elmebeteget” gummizárkában őrizték — kiszabadítani. Ekkor azonban már a szélhámosnőnek hire­­hamva sem volt. A rendőrség órák alatt tisztázta az ügy előzményeit. Hetekkel ezelőtt a “bárónő” felkereste a professzort. El­mondotta, hogy van egy uno­kaöccse, aki valamikor egy ékszerész cég alkalmazottja , volt. Ez a szerencsétlen fiatal ember állandó kényszerképze­tek rabja. Egy évvel ezelőtt kirabolták őt és azóta fan­tasztikus dolgokat beszél ösz­­sze-vissza. Valahányszor meglátogatta őt magányában, állandóan valamilyen “csek­ket” reklamál nála. Az a rög­eszméje, hogy ilymódon visz­­szakapja azt a pénzt, amelyet az emlékezetes rablás alkal­mával vittek el tőle. “Több­­izben kapott rohamot — han­goztatta könnyek között a jó­szívű “nagynéni” és mivel se­gíteni akarok rajta, arra ké­rem professzor urat, ha jónak látja, vegye fel az idegklini­kára.” Ezután kifizette a kezelés költségeit és jelezte, hogy a beteg fiatalembert néhány nap múlva elhozza a kliniká­ra. így is történt. A “bárónő” — amikor besietett a tanár rendelőjébe — jelezte, hogy a várószobában ül a szeren­csétlen férfiú. Ő azonban nem tudja nézni már ezeket a rohamokat és ezért arra ké­ri a tanárt: engedje meg, hogy feltűnés nélkül, a rende­lő másik ajtaján keresztül tá­vozhasson. “Amint a felvétel megtörtént” visszajövök és megbeszéljük a továbbiakat” mondotta. A professzor ebbe is bele­\ TfS P i g?Tm? egyezett. Amikor azután a “beteg” a csekkről kezdett beszélni, már mindent tudott. A diagnózishoz nem férhetett kétség és igy a páciens a dü­höngő elmebetegek zárkájá­ba került. A római újságolvasó közön­ség pedig reggeli kávéja mel­lé uj csemegét kapott. Ezen az eseten mulat mostanában az Örök város minden újságol­vasója. váltságdíjat KERNEK CALCUTTA. India — indiai-burmai határ mentén a rendkivül harcias Naga törzs tagjai lelőttek egy in­diai katonai teherszállító re­pülőgépet. A Nagas törzs tag­jai az ejtőernyővel megmene­kült legénységet elfogták és közölték a hatóságokkal, hogy csak 105,000 dollárnak meg­felelő rúpiáért hajlandók őket szabadon engedni. HALLOTTA MÁR . . . . . . hogy a grönlandi eszki­mók a halottaikat nem teme­tik el, hanem a tengerbe dob­ják. Hírek a világ minden részéből LONDON. — Egy fiatal vámtisztnek megtetszett egy csinos hölgy, aki Bécsből érkezett repülőgépen az angol fővárosba. Felhívta rá egy idősebb kollégájának figyelmét is. Az idős vámtiszt azonban nem mosoly­gott a bájos hölgyre, hanem megkérte: fáradjon be a vizsgálóterembe. Ott a hölgyet: Marie Louis Clarkot, levetkőztették és ruhái alól több mint 400 órát és egyéb ékszereket szedtek ki. NEW YORK. — Kruscsev kisérői azt a bejelentést tették a new yorki rendőrfőnökségen, hogy “megbízha­tó értesüléseik szerint a szovjet diktátor élete ellen .agy csoport összeesküvést szőtt”. MOSZKVA. — A Moszkvában vendégszereplő ‘American Ballet Theatre” óriási sikert aratott. A mű­sort minden este táblás ház nézi végig s azokon megje­lenik a moszkvai politikai élet vezető alakjai is. NEW YORK. — 73 nyugat-berlini gyerek érkezett a Lufthansa egyik repülőgépén a new yorki repülőtér­re. A gyerekek négy hetet töltenek el amerikai német családoknál. PARIS. — A párisi Metro alagútjaiban hosszú idők óta egy “szellem” bolyongott. Mint most kiderült, a kisértet nem volt más, mint egy Louis Marteau nevű jöreg koldus, aki hónapok óta a föld alatt élt. Marteau azokból az ételmaradékokból táplálkozott, amelyet az utasok a kocsikban hagytak és az újságokból tájékozó­dott a napi eseményekről is. AZ ÁRAK ALAKULÁSÁRÓL A National Consumer Price Index, amely a fo­gyasztási javak áralakulásait mutatja, az utolsó hónap­ban változatlan maradt. Ez azt jelenti, hogy az élelmi­szer árak ebben az időszakban nem emelkedtek. De ez a látszólagos “eredmény” nem elégítheti ki az ameri­kai vásárlóközönséget. Mert, amint a tények mutatják, az utolsó hónapok a defláció jegyében zajlottak le. Ta­valy ilyenkor az egész ország az inflációtól félt, az idén ennek ellenkezője,, a pénzszűke, a vásárlási kedv pan­gása nehezedik nyomasztóan az ország gazdasági éle­tére. Az acéltermelés kapacitása az utolsó három hó­napban a felére csökkent, a vásárlóerő jelentékenyen megfogyatkozott, az üzleti élet üteme jelentősen le­lassult. Ilyen körülmények között joggal vetődik fel a kér­dés: miért nem csökkennek az árak? Közgazdászaink véleménye szerint azért nem, mert a gazdasági életben sok úgynevezett “árrögzitő” tényező bújik meg. Az egyik ilyen tényező a munkanélküliség, a másik a ha­talmas állami terhek stb. A kormányzatnak azonban éppen úgy kell küzdenie a defláció túlkapásai, mint az infláció ellen. A kérdést elmélyiti az a körülmény, hogy a lakosság legszélesebb rétegét érintő gyógyszer-ár kérdés még mindig nem jutott nyugvópontra. Az or­vosságok árai ebben az évben 3.5 százalékkal emelked­tek. 1947—49 óta ez az emelkedés 56.7 százalék, mig ugyanakkor az élelmiszerek ugyanettől az időtől fogva 26.6 százalékkal emelkedtek. A gyógyszerek emelke­dése tehát kétszer akkora, mint a fogyasztási javaké. A gyógyszerárak problémáját hosszú idő óta vizs­gálja egy bizottság, Kefauver szenátor vezetésével. Az amerikai közvélemény most már egyre sürgetőbben követeli, hogy a vizsgálatok alapján végre teremtsenek rendet az egyre magasabbra kúszó gyógyszerárak vo­nalán is. CSERELJE FEL MOST! VILLANYOS NINCS LÁNG! Nincs pilolláng, a mely kialszik, nincs pocsékolás. Nincs kellemetlen, aggasztó gáz­szag. Ne hagyja, hogy egy újabb szezon múljon el, egy idejét múlta főzőkályhával. Cserélje fel most, lángmentes villanyossággal: a főzés tisz­ta, modern módjával. Gondmenles, lángmentes főzés valóságos élvezet. Könnyebb lesz a főzés automatikusam Válassza ki az alant felsoroltak közül a teljesen villanyossággal működő gyárt­mányt. Ha most vásárol, megtakaríthatja a ren­des beszerelési költségeket. Jöjjön el hozzánk, megtekintésre. Meggyőződhet arról, hogy vil­lanyosság a legmodernebb és legjobb módja a főzésnek. NINCS ZSÍROS FELÜLET! Konyhájának falai, ablakai és a faburkolat tisztább marad ,ha láng­mentes villanyos főzőkályhán főz. ADMIRAL • FRIG I DAI RE « GENERAL ELECTRIC • GIBSON • HOTPOINT . KENMORE • NORGE KELVINATOR • PHILCO • PREWAY • RCA WHIRLPOOL • STIG LITZ-D EBO N AI RE . TAPPAN THERMADOR • WARD'S SIGNATURE • WELBILT • WESTINGHOUSE SEE UP-TO-THE-MINUTE NEWS ON "CITY CAMERA" 7 P.M. CHANNEL 8 MONDAY Thru FRIDAY / kényszarzubbonyban Az ékszerész -TíSZTÁRR HIÍVOSF.RR Á

Next

/
Thumbnails
Contents