A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-07-15 / 28. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGIAK HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CEN1 No. 28. SZÁM Tűé GOOD SnEPHEUD is the largest Hungáriáit Weekly Newspaper in America VOL. 40. ÉVFOLYAM OROSZ OLAJ ÉS CUBA1 CUKOR Miután a kongresszus letiltotta 700,000 tonna cu­­bai cukor vásárlását, Castronak más vevő után kell néz­ni. A szovjettől vár segitséget, mert a szovjetre tette fel kártyáját. Csak az a baj, hogy a szovjet világpiaci árnál kevesebbet fizet, mig az amerikai vételár jóval magasabb a világpiacinál, évi 150 millió dollárral több — volt. A szovjet kevesebbet fizet cukorért, viszont bar­gain áron ad el olajat Cubának. így gazdálkodik, helye­sebben igy csinál politikát és propagandát az államka­pitalizmus, amelynek kommunizmus a neve és a cégére. Másfél évi türelmes amerikai magatartás nem té­ritette észre Castrot, a türelem fogytán elrendelt cu­korbojkott sem térítheti észre. A lejtőn nem állhat meg, Castro tovább folytatja Amerika elleni akcióit, Cubá­­ban levő amerikai vállalatok és vagyonok elkobzását. A vállalatok vezetésére szovjet szakembereket hiv be az országba, az elmaradó amerikai árucserét orosz és csatlós árucserével váltja fel. Maholnap szovjetcsatlós ország lesz Cuba — ellenség az Egyesült Államok há­tában. És Castro nem fél, hogy Amerika lecsap reá és száműzetésre kergeti valamelyik délamerikai köztár­saság havanai követségére. Nemcsak a szovjet védel­mére számit, hanem a délamerikai szolidaritásra is. A délamerikai államok ugyanis rokonszenvvel nézik ame­rikai vagyon elkobzását “nacionalizálás” formájában, így hát kérdéses, hogy egységfront létesülhet-e Dél- Amerikában Cuba szovjetizálása ellen. Ha a szovjet behatolás veszélye szemmelláthatóvá válik, az önvé­delem szükségessége megmutatja a helyes utat azok­nak, akik spanyol nyelven hódolnak a “something for nothing” elvnek. BARÁTAI ELHAGYJAK ' Castronak egyre-másra hátat fordítanak orientei fégyvertársai és politikai barátai közül sokan. Több követe és kormánytisztviselője lemondott, Miamiban egyre nő a cubai emigránsok és számüzötték tábora. A legújabb “disszidens” Jósé Miro Cardona egyetemi tanár, aki Castro forradalmi kormányának első minisz­terelnöke volt s akit most washingtoni nagykövetnek nevezett ki. Cardona azonban nem Washingtonba ment követnek, hanem a havanai argentin követségre — po­litikai menekült minőségben. Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Hiradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, BRAVÓ! MIAMI — Egy Madridmól Havana felé tartó cu­bai repülőgép két segédpilótája az Azori szigetek fe­lett revolvert rántva, arra kényszeritette a vezető piló­tát, hogy Havana helyett Miamiba repüljön. Ott a két revolveres cubai menedékjogot kért, a repülőgép pe­dig 31 utasával folytathatta útját Havanába. A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT KELET-BERLIN — Dr. Antonio Nunez Jiménez, Ca ' o amerikai vagyonokat kisajátító hivatalának ve­zetője, Moszkva, Varsó és Prága után ellátogatott Ke­­let-Berlinbe és itt kijelentette, hogy Cuba diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatba óhajt lépni Oroszország­gal és az összes zovjetcsatlós országokkal. Elsőnek cuk­rot szeretne eladni a keletnémet szovjetnek, mondta. Ez azonban nem lesz könnyű, mert a keletnémet szov­jetzónában a szükségletnél több répacukrot termelnek és a felesleget exportálják. Kruscsev betört Dél-Amerikába A szovjet diktátor ravaszul és merészen kihasz­nálja a demokráciák hibáit, amelyek közt nem a legki­sebb az, hogy a lelépő és a jövő elnök hivatali ideje közt az amerikai államvezetés nem lehet eléggé aktiv. — legalábbis az ő meggyőződése szerint. Ezért robban­totta fel a csúcskonferenciát s fokozta fel a hidegháború hőfokát. A berlini ultimátum után, amelynek célja az orosz gyarmatbirodalom kikerekitése és állandósítása, most délamerikai — egyelőre csak kubai — ultimá­tumot küldött: El a kezekkel Castro Kubájától, más­különben távratkétáinkkal elpusztítjuk Amerikát! Ennek a merész kihívásnak értelme az, hogy a szovjet nem ismeri el a több mint 100 éves Monroe dok­trínát, amely szerint a közép- és dél-amerikai országok ügyeibe tengerentúli hatalmak nem avatkozhatnak be. Az ultimátum, a provokáció még nem történelmi tény. De a veszély nagy, mert Castro forradalma a délame­rikai nép széles rétegeiben, főleg a diákság körében, népszerű és emiatt egységes észak- és dél-amerikai fel­lépés Castro ellen nem látszik lehetségesnek. Megindult tehát a délfelőli offenziva az Egyesült Pí Los Angelesben levő Sport Aréna az 1960 évi demokrata konvenció színhelye. Több-kevesebb sikerrel zárult a Menekültek Eve MÉG SOK TENNIVALÓ LESZ - MEG SOK EVEN ÄT Junius 30-án véget ért a Világ Menekültjeinek Éve, melyet az Egyesült Nemze­tek világszervezete kihirde­tett és a szabad világ kormá­nyainak és népeinek közre­működésével a megvalósulás útjára terelt. Most a világ minden tájékáról kezdenek beérkezni a beszámolók: mit tettek a hontalanok millióiért akik európai középkeleti, ázsiai és északafrikai tábo­rokban nyomorognak és re­ménytelenül néznek a jövő elébe. Amerikai segítség Ha segítésről, áldozatokról van szó bárhol a világon, Amerika hagyományosan az első helyen van, elsőnek visz segitséget, modern korunk­ban az első segélyt repülőgé­pek viszik távoli országokba. A Menekültek Évében az amerikai segitőakciót a Uni­ted States Committee for Re­fugees irányította. Ez privát személyek alkalmi egyesüle­te, amely igyekezett ország­szerte felkelteni az érdeklő­dést a menekültek sorsa iránt és országos intézmények he­lyi szervezetei utján gyűjtési kampányokat vezetett. Az or­szágos bizottság ügyvezető igazgatója, Edward B. Marks, az Év lejártával most úgy nyi­latkozott, hogy a kampány­nak tovább kell folynia. Tény­ként állapítható meg, hogy az országos egyházi és világi segélyintézmények eddigi évi 50 millió dollár menekültse­gélyezési hozzájárulását sike­rült csaknem 20 százalékkal növelni. Ez kétségtelenül an­nak köszönhető, hogy a Me­nekült Év kihirdetése fokoz­ta az érdeklődést és nagyobb áldozatokra serkentett soka­kat. Az amerikai segitség — egyének és a kormány ado­mányai együttvéve — ebben az évben több mint 100 millió dollárt tett ki. Ennél többet egyetlenegy ország sem jut­tatott a hontalanoknak. Mégis, Francis B. Sayre, a washingtoni katedrális dé­kánja, az országos bizottság elnöke, kifogásolja, hogy a kormány és a kongresszus nem tett annyit, amennyit a világ elvárhatott volna Ame­rikától. Sajnálatos, (hogy a 10 millió dolláros elnöki szük­ségalapból, melyet a kong­resszus megszavazott, csak 5 millió dollárt fordítottak az előirt célra. Csekély menekült-kvóta Más kifogása is van az or­szágos bizottsági elnöknek, és pedig az, hogy az egyetlen meneiültsegitő törvényalko-Allamok és a szabad világ ellen. Kuba ma már a világ­kommunizmus fészke a nyugati léitekén. Az Amerika elleni tüntetésekben újabban már a kinai kommunis­ták csoportjai is bátran mutatkoznak Havana utcáin. """Mint a berlini ultimátumra, úgy a Monroe doktrí­na elleni támadásra is az ameriká felelet egy diploma­tikus “Nem!” A jelek szerint Kruscsev abban remény­kedik, hogy a választási átmeneti időszakban bátran ga­rázdálkodhat. Eddig már sikerül: egy és más: Japánt sikerült megfélemlíteni és sikerült az olasz kommu­nistákat oly akcióra felbátorítani, amely, éppen úgy mint Japánban, az amerikai bázisok hasznosságát csök­kenti vagy éppenséggel megszürteti. Ugyanakkor a szovjet saját bázisát épiti fel Kubában. A helyzet vál­ságosabb, mint valaha volt. tás, amely a Menekültek Évé­ben a kongresszust foglalkoz­tatta, csak oly európai honta­lanok bevándorlását engedi meg, akik az Egyesült Nemze­tek menekültügyi főbiztosá­nak gondozást alatt állnak, és ezt a bevándorlást is határ­időhöz köti, 1962 julius 1-ig, szemet hunyva a szomorú tény előtt, hogy a menekül­tek nyomorúsága krónikus baj, független a kalendárium­tól. Szerencsétlennek tartja Msgr. Sayre a 25 százalékos korlátozást is. Ez abban áll, hogy ahány 100 menekültet befogadtak a Menekültek Éve kezdetétől fogva az összes többi országok, annyiszor 25 menekültet fogad be Ameri­ka. Ez nagyon ferde helyzet­be hozza Amerikát, mert azt jelenti, hogy Amerika követi a többi országokat, holott a töbibi országok vezetésére lenne hivatva. Mindenesetre nagy ered­ménye volt Amerikában a Menekült Év proklamálásá­­nak, hogy az országos bizott­ság egy fedél alá hozhatta az összes nagy menekültsegély­­ző intézményeket és azokat a vezető közéleti személyisége­ket, akik a hontalanok sorsát szivükön viselik és azokért áldozatokat hozni hajlandók. Az országos bizottság igazga­tóságában helyet foglaltak: az összes egyházi segélyszer­vek, a CARE, a Vörös Ke­reszt. Anglia az élen GENF — A menekültek évének hivatalos befejezése itt, a Világ Menekült Év fő­hadiszállásán vegyes érzel­meket váltott ki. A gyűjtési kampány várakozáson felül sikeres volt ezekben az orszá­gokban: Anglia, Norvégia, Hollandia és Ujzéland. Ezzel szemben csalódást okozott az amerikai eredmény. Ameri-1 Hírek a világ minden részéből BÉCS — Kruscsev azzal fenyegetőzött, hogy a szovjet nem maradhat tétlen, ha Ausztria semlegessé­gét megsértik, például Olaszország felől. Ezért azt a “tanácsot” adta az osztrák kormánynak, hogy hasson oda, hogy Olaszország ne játsszék tűzzel, vagyis ame­rikai rakéta bázisokkal. A burkolt fenyegetés azt jelen­ti, hogy a szovjet konfliktus esetén megszállná Ausz­triát. RANGOON, Burma — Itteni diplomáciai körök­ben mosolyognak azon, hogy a kinai nagykövetség ki­cserélte szovjet gyártmányú autóit, amerikai és német autókat állitott a személyzet szolgálatába. Hol vannak a hires kinai saját gyártmányú autók, ha ugyan létez­nek? — kérdik és nevetnek. LEOPOLDVILLE, Kongó Köztársaság. A főutca egyik 9 emeletes házára alkusznak az oroszok, két és fél millió dollárt kínálnak. De a tulajdonos három mil­liót kér és bizik abban, hogy ezt az árat meg fogják fi­zetni — a kinai kommunisták. VARSÓ — A Jehova Tanúi szekta 10 tagját há­rom évi börtönre Ítélték. A vádpontok ezek voltak: 1. Tiltott szervezethez tartoztak. 2. Hatóságilag jóvá nem hagyott röplapokat terjesztettek. KHARTUM, Szudán — Nasser egyiptomi diktá­tor azt a hazugságot terjesztette az arab-afrikai rádió utján, hogy egy amerikai U-2 kémrepülőgép, amely Ke­nya angol gyarmatról szállt fel, kényszerleszállást vég­zett Khartumban. A szudáni kormány közli, hogy eb­ből egy szó sem igaz. HÁGA — A holland kormány kiutasította Pjotor Szmirnoff orosz kémet, akit junius 20-án tetten értek és letartóztattak. LEOPOLDVILLE, Kongó Köztársaság — Junius 30 óta független köztársaság lett a volt belga Kongo gyarmat. Junius 30 óta zavargások színhelye az uj ál­lam. Bennszülött törzsek torzsalkodnak, verekednek, sokszor öldökléssel végződnek az összecsapások. Három katonai tábor katonái fellázadtak a kormány ellen. Az európaiak várszerüen megerősített helyekre menekül­nek. Moszkvában, Prágában és egyebütt a vasfüggöny mögött afrikaiakat technikai és katonai kiképzésben ré­szesítenek — lesben áll a szovjet. ROTHERDAM, Anglia — Mrs. Eliza Huphries 37 éves asszony, öt gyermek anyja, automobil balesetben súlyos sérüléseket szenvedett, vérátömlesztésre lett vol­na szükség, de ő ezt megtagadta, mert — mondotta — szereti a férjét, aki a Jehova Tanúi szekta hivő tagja. Az asszony meghalt. És a férje, Jehova Tanúja, igy nyilatkozott: “Az ő elhatározása fényes példája volt a hitnek, a családfő iránti tiszteletnek.” ADELAIDE, Ausztrália — Dr. Robert Busian, aki kilenc év óta Ausztráliában él, Indiába repült Kruscsev ottani látogatása idején és arra kérte, engedje meg, hoyg 73 éves anyja Oroszországból hozzá utazhasson Ausztráliába. Most az asszony Moszkvából repülőgépen Sydneybe érkezett, útlevéllel, amelyet Kruscsev irt alá. Húsz év után anya és fia találkoztak. REUDNITZ, keletnémet szovjetzóna. — Egy ven­déglős házaspár és leányuk egy és fél és három és közti fegyházbüntetést kapott, mert a vendéglőben nyu­gati televíziót mutattak be. A vád szerint az a vendég­lő az államellenes izgatás centruma volt a faluban. OSCHERSLEBEN, Németország — A keletnémet szovjetzónában levő Harbke község polgármestere, Franz Trossmann, feleségével és nyolc gyermekével átszökött a nyugati országrészbe. Nordstemmen város­ba. Éppen jókor érkezett a család, mert a szülők azon a napon ünnepelték meg házasságuk aranyjubileumát. VALLEYFIELD, Que., Canada. — Egy liter bort egyhuzásra felhajtani — ez volt a verseny. Győzött Peter Taratura. De a kitűzött versenydijat nem lehe­tett neki átnyújtani, mert lebukott a székéről és halott volt. BAGDAD — Irák minden részében jár vány sze­rűen lépett fel az “afrikai ló betegség”, amely ellen a Dél-Afrikából sietve behozott oltóanyag hatástalannak bizonyult. Eddig 20,000 hires arab mén pusztult el és mindennap százak hullanak el. Óriási nehézégekbe üt­közik még a nem kellőképpen hatásos beoltás is, mert lovak ezrei nomádok birtokában vannak és nehezen ér­hetők el. Attól kell tartani, hogy Irák egész ló állomá­nya, körülbelül negyedmillió, elpusztul. A vész Per­zsiából, Pakisztánon át hatolt be Irákba. kában a kampány lassan, cse­kély érdeklődés mellett in­dult el, itt azt remélték, hogy idővel a tempó lendületet vesz, de ez nem következett be. A világkampány célkitű­zés 45 millió (dollár volt és ennek az összegnek csaknem a felét, 20 millió dollárt Ame­rikától vártak, de az amerikai hozzájárulás ezen alul ma­radt. péntek, 1960 julius 15

Next

/
Thumbnails
Contents