A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-07-22 / 29. szám

7. OLDAL SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TÖLtiYESY MIHÁLY Szét is nézett egy szolga után, de miután egy se volt közel, ő maga akarta a cigányleányt kiutasítani. — Ne bántsd, Vazulom. Hadd keressen a leány egy pár krajcárt. — Inkább adok neki úgy, de kártyavetéssel ne alkalmatlankodjék. — Hátha mégis kivet valamit? — vélekedett Etel­ka. Ettől neki bátorodott a cigányleány s kezdte ma­gasztalni ügyességét a kátyavetésben. Krecsun tehát neje kedvéért igy szólt hozzá: — No hát hadd lássuk azt a hires tudományo­dat. Vess hát kártyát ennek az urnák. Jaj lesz neked, ha ostobákat mondasz. A cigányleány iziben kiterité kártyáit s mind­nyájuk csodálkozására kijelentette, hogy keres vala­kit, aki neki igen kedves és akihez két nő igen rossz indulattal volt. Mindannyian meglepetve néztek rá. — Meg fogom-e találni? — kérdezte most élén­ken Elemér, aki rendes körülmények között elitéit minden babonát. — Meg, — válaszolt a cigánynő. — De valamit el fog veszteni. A jelenvoltak csodálkozása egyre nagyobb lett. — Szólj, hol van jelenleg az, akit én keresek? — kérdezte Elemér izgatottan. A cigányleány belemélyedt a kártyákba s hosz­­szas találgatás után végre igy felelt: — A szomszédországban van, egy földalatti kas­télyban. Ez még csodálatosabb volt. Krecsun azonban szélhámosságot látott a dologban s rárivalt, hogy hordja el magát ilyen hazugságokkal s néhány ezüst pénzt szórt utána. A cigányleány összekapkodta a pénzt s elsietett. — Ostobaság az egész, — szólt Krecsun bosszú­san. . ,— Lásd, én hiszek benne, — jegyezte meg Etelka. — Ugyan, ugyan, Etelka. Nem láttad mindjárt az első tekintetre, hogy jóslását a mi állásunkhoz al­kalmazta? Kastélyról beszél, mert hát mi is kastély­ban lakunk s hogy a dolog regényesnek látszassák, földalatti kastélyt mond. — Hátha úgy is van. Erdély bércein akárhány régi kastély van, melyek üresen állanak. A haramiák ezek egyikébe húzódhattak. Elemér kiszakította magát merengéséből. — Én is valószínűnek tartom ezt, mondotta. — A rablóvezér a társadalmi életben előkelő állást lát­szik elfoglalni, anélkül, hogy titkos üzelmeiről bár­kinek is tudomása lenne. A világ nemes gavallérnak tartja őt, holott ő egy jól szervezett rablóbanda tit­kos vezére. Nincs kizárva, hogy van neki egy föld­alatti kastélya, ahol szegény Ilonkámat fogva tartja. — De mi célja lenne neki a fogvatartással? — vetette ellen Krecsun. — A haramiáknak pénz kell, semmi egyéb. Ha tehát ott lenne Ilonka, már régen üzentek volna, hogy százezer forintért át lehet őt venni. Elemérben egy rettenetes gyanú támadt. Hátha a haramiavezér megszerette Ilonkát s vissza nem ad­ja többé mégannyi pénzért sem. Felugrott ültéből és izgatottan járt le-fel a ter­­raszon. Majd megállott Krecsun előtt s igy szólt: — Már most nincs többé nyugtom. Visszatérek Erdélybe és keresni fogom feleségemet. — És én ebben segítségére leszek, — jelentette ki Krecsun. — Nagyon szép öntől kedves sógor, de önnek családja van. Én érzem, hogy esetleg halálos küzde­lemre is kerülhet a dolog. De lehet, hogy nem. Most csak azt kérdezem, ha esetleg csakugyan váltságdíj lefizetésére kerül a dolog, ide jöhet-e valaki a pén­zért? — Oh feltétlenül. Amennyit kíván, annyit kül­dök, de csak sajátkezű levele folytán. Ebben történt a megállapodás és Elemér szívé­lyes búcsú után eltávozott. Etelka egy darabig szomorkodott, de változatos­ságra hajló természeténél fogva, csakhamar más ér­zelembe csapott át. Itt egyelőre biztonságban érezhette magát s ez a fő. Elemérrel kibékült s igy az ő részéről sem kell további veszélytől tartani. — Igazán szívből óhajtom, hogy fivéred célt ér­jen, — mondta neki Krecsun. — Szegényt úgy meg­sajnáltam, midőn a mi boldogságunk láttára köny­­nyezni láttam őt. De mondd, Etelkám, milyen nő az a bizonyos Ilonka? Szép-e legalább? —Elég csinos. — válaszolt Etelka. — De bizonyára nincs műveltsége. — Oh azt nem lehet elvitatni tőle. Atyja a városi iskolába járatta. De szülei parasztok maradtak s sze­gény anyám irtózott a gondolattól, hogy ilyen atya­fiságunk legyen. A Lorántffy vér tisztaságát mincl­­ezideig megőrizték elődeink. Családunknak minden egyes tagja vérbeli mátkát választott magának. Atyám báróleányt birt feleségül. Ha ők olyan szigo­rúan nem ragaszkodnak a családi hagyományokhoz, az évszázadok során nem vérbeli házasságok mellett elparasztosodtunk volna s ma egyszerű bocskoros nemesek lennénk, ha ugyan egyáltalán még lennénk. — Ez bizony igaz, — bólintott fejével Krecsun. — De miután megtörtént a baj, ezen nem lehet töb­bé segíteni. Vannak-e Ilonkának fivérei? — Nincsenek. Ő szüleinek egyedüli gyermeke. — Ez még szerencse. Legalább nincs paraszt­­atyafiság. Az öreg molnárék elhaltéval megszűnik minden kapocs, amely nemzetségieket a néphez fűz­né. De most beszéljünk a magunk dolgáról kedvesem. Én igazán már tűkön ülök. Szeretnék gyermekem kedvéért, de még a te kedvedért is délvidéki tarto­mányokba menni. Pénztárnokomat utasítani fogom, hogy pár százezer leit tartson mindig készen a pénz­tárban s amint Elemértől tudósítás jön, azonnal bo­csássa rendelkezésére. Mit szólsz ehhez kedvesem? — Nekem semmi kifogásom ellene, sőt hálás vagyok, hogy fivéremet ily hathatósan támogatod. — De mit szólsz az elutazáshoz Etelkám? — Ezt is te rád bízom, Vazulom. Tégy belátásod szerint. Én szívesen követlek mindenhová, miután ne­kem is legforróbb vágyam az, hogy gyermeked visz­­szanyerje egészségét. — Nekem még egy tervem lenne, — folytatta kis szünet után Vazul. És ez te rád vonatkozik — ille­tőleg a szemedre. — Hogy-hogy? — kérdezte Etelka csodálkozva. — Elveszett szemeddel csinálni akarok valamit, kedvesem. ' — Oh annak már vége, — szólt most Etelka szo­morúan. Krecsun vigasztalóig megölelte és megcsókolta nejét. — Hidd el kedvesem, én fájlalom legjobban, hogy gyönyörű szemeid egyikét elvesztetted. De legalább azt a csúnya fekete szalagot szeretném eltávolítani. Útra kelve, mindenesetre Bécsbe megyünk először. Úgy olvastam a hírlapokban, hogy ott nagyszerű mü­­szemeket készítenek. Etelka meglepetve nézett rá. De aztán elmoso­lyogta magát. — És miből csinálják ezeket a müszemeket, Va­zul? — Üvegből kedvesem. — Azt akarod tehát, hogy üvegszemü hölgy le­gyek? — Én csak azt akarom, hogy szép légy. Ez a fe­kete szalag mindig emlékeztetni fog egy sötét ese­ményre, melyre elborult lélekkel gondolok. És ha egy­szer kitesszük innét a lábunkat, szemeden a fekete szalag mindenkinek fel fog tűnni. Akivel csak megis­merkedünk, csupa részvétből is kérdezősködni fog, hogy mikép történt a szerencsétlenség. — Ez valóban kellemetlen lenne, —mondotta Etelka. — De azt tartom ugyanez lenne az üvegszem­mel is. — Nem annyira kedvesem. Úgy értesültem, hogy ezek a műszernek tökéletesség és ragyogás tekinte­tében tökéletesen megközelítik a valódi szemet. — De azt hiszem, egyik fő hátrányuk az, hogy nem mozognak a szemüregben, — vetette ellen Etel­ka. —Ezen a hátrányon is már segítve van, kedve­sem. Egy igen elmés és fölötte érzékeny szerkezet segélyével a müszem automatikus utón olyan mozdu­latokat végez, mint a rendes szem. Ezáltal merevsége megszűnik s a csalódás tökéletes. — És drága egy ilyen szem ? — Oh kedvesem, a pnézkérdés számba sem jöhet. Ha százezer forintot kérnének is egy szemért, ha­bozás nélkül megadnám, feltéve, hogy annak viselé­sére elhatároznád magad. — Ha óhajtod Vazul, akkor megteszem. A te kí­vánságod parancs előttem. — Oh kedvesem, a pénzkérdés számba sem jöhet, nem a te kedvedért óhajtom. Az igazat megvallva, mégis csak szebb egy gyönyörű müszem, mely min­denben megközelíti az igazi szemet, mint ez a fekete szalag, mely sötétté teszi arcodat s már messziről kikiáltja, hogy valami szerencsétlenségen mentél ke­resztül. Még utoljára engem is gyanúba foghatnak, hogy én ütöttem ki. — Oh Vazulom, ki gondolhatna felőled ilyet. Egyébiránt, belátom, hogy igazad van. Ez a fekete szalag, amit mindenki lát, jobban magára vonja a fi­gyelmet, mint a müszem, amiről csak a beavatottak tudnak. Az előkészületek tehát megkezdődtek. Úgy volt, hogy Budapesten át mindenekelőtt Bécsbe utaznak, ottani dolgaik elvégzése után délre mennek. Krecsun pénztárnokát még egyszer utasította, hogy amint Lorántffy Elemér úrtól értesítés jön a váltság iránt, a kért összeget, bármekkora is, aka­dálytalanul szolgáltassa ki. (Folytatjuk) j személyi hírek j TIBBETT Lawrence Tibbett, egyike korunk legkiválóbb baritonis­táinak, aki 35 éven át a new yorki Metropolitan Opera sztárja volt, agyoperáció után meghalt 63 éves korá­ban. MORTON Jom Morton, a huszas évek leghíresebb bankrablója, aki társaival együtt összesen egy­millió dollárt zsákmányolt és sok éven át több állam börtö­neinek lakója volt, 76 éves korában meghalt. Az utóbbi években bankrablók és más gonosztevők jó útra térítésé­nek szentelte életét. MENGELE MEGSZÖKÖTT BUENOS AIRES. — Mi­után a nyugatnémet kormány az Eichmann eset kirobbaná­sát követően Dr. Mengele ki­adatását kérte az argentin kormánytól, kiderült, hogy Mengele álnéven, hamisított papírokkal megszökött, való­színűleg Braziliába. Dr. Josef Ménegele orvos az auschwitzi irtótábor hivata­los emberirtó ja volt, hüvelyk­ujjának egy-egy mozdulata halált jelentett a gázkamrá­ban. ÖSSZEESKÜVÉS BUENOS AIRES. — Peron elűzött diktátor hívei itt ti­tokban tárgyalásokat folytat­tak Casro cubai diktátor öcs­­csével és a cubai Nemzeti Bank kommunista elnökével arról ,hogy egyesült erővel megbuktatják Frondizi argen­tin elnököt. Becsületes tolvaj DENVER, Colo. — Több be­törés miatt állt egy jómadár biró előtt. A biró asztalára tette a lopott holmik teljes jegyzékét. “Én mindig min­den feljegyzek”, mondta a zsivány, “mert tudom, hogy a károsultak szemérmetlenül hazudnak, túloznak, amikor kárukat a biztositó társasá­goknak bejelentik. HAJMERESZTŐ! MEXICO CITY. — Herme­­negildo Hernandes 9 éves fiút villámcsapás érte, minden szál haja elégett, egyéb baja nem esett. TENNISZLABDÄK WASHINGTON— Az ame­rikai katonai információs szol­gálat jelenti, hogy repülőgép­ből lefényképeztek egy 500 mérföld távolságban levő ha­ditengerészeti állomást és a képen világosan láthatók vol­tak legkisebb tárgyak is, pél­dául a tiszti klub tennisz pá­lyáján a labdák. CALIFORNIA UJ ÉNEKKAR A Magyar Szabadságharcos Szövetség los angelesi osztá­lya énekkart szervezett, mely­ben uj és régi amerikások vesznek részt. Az énekkar ve­zetője és tanára Tóth Lajos, aki Magyarországon 16 éven át volt énekkarvezető. A Szö­vetség a magyar dalköltészet remekeinek propagálásával mégtöbb hívet akar szerezni az amerikaiak között is a ma­gyar kultúrának. ISMÉT OTTHON Többhetes Magyarországon töltött vakációról érkezett vissza encinoi otthonába Or­gonista Dezsőné, aki rokono­kat látogatott Debrecenben. Hírek a világ minden részéből BONN. — Nyugat-Németország több városában — Frankfurt, Saarbrücken, Augsburg, Ludwigshafen — letartóztattak 14 kommunista kémet, akiknek fela­data volt felkutatni olyanokat, akik a keletnémet szov­jetzónából szöktek át a szabad nyugati országrészbe. BERLIN. — Olykor-olykor nyugat felől is szök­nek a szovjetzónába németek, akik Nyugat-Németor­­szágban fontos pozíciókat töltöttek be. A legújabb eset: Adam ven Gliga kapitány, aki a nyugatnémet légierő parancsnokának adjutánsa volt, a napokban a kelet­berlini televízión izgatott Nyugat ellen. Azt mondta, azért szökött át a szovjetzónába, mert helyteleníti a nyugatnémet kormány háborús készülődéseit. De a nyugatnémet hadügyminisztérium mást mond: Gliga kapitányt azért dobták ki adjutánsi állásából, mert ki­derült, hogy csalás miatt börtönben ült. NAIROBI, Kenya, Afrika. — Az 1904-ben épített római katolikus templom helyébe uj katedrálist építe­nek több mint fél millió dollár költséggel. A hatalmas templomban 2500 hivő számára lesz ülőhely. BRÜSSZEL, Belgium. — Emile Janssens tábor­nok, akit a függetlenné kikiáltott Kongó miniszterel­nöke, Patrice Lumumba, elbocsátott kongói hadsereg­­főparancsnoki állásából, repülőgépen ide érkezett. Mindjárt megérkezése után odaállt II. Lipót király szobra elé, szalutált és igy szólt: “Jelentem felséged­nek, hogy Kongóját elrabolták”. BONN. — Eric Aguerro Montoro, Cuba nyugat­németországi nagykövete, otthagyta állását, New York­ba repült és politikai menedékjogot kért. AHMADABAD, India. — A szállítómunkások or­szágos sztrájkja itt helyi zavargásokra vezetett. A tün­tető sztrájkolok és a rendőrség közti összecsapásnak egy halálos áldozata, volt. A sztrájk magasabb bérekért folyik. A kormány, mely takarékosságot hirdet és jobb jövő biztosítása érdekében áldozatokra: hívja fel a nem­zetet, letartóztatással fenyegette meg a sztrájkolok ve­zéreit. “ “= Ó - — - AZOK A NŐK VÖRÖS CSILLAG AZ ÉGEN LONDON — Tizenkét évi zavartalanul boldog házasság után sarló-kalapácsos vörös csillag jelent meg a Bellinger házaspár otthona felett az éj­szakai sötét mennyiboltozá­­ton. így történt, -mondta a váló­peres biró előtt Stanley Bel­linger: A feleségem 1957-ben belépett a kommunista párt ba és azóta éjszakákra kima­radt, sokszor hajnali 2-kot, 3- kor jött haza. Egész éjszaká­kon át kommunista politikai vitákat folytatott Finebury Park városkerület kommunis­ta pártjainak titkárával, és! nagy a gyanúm, hogy ez al­kalmakkor a szabad szerelem 1 kérdése is szóba került. Nem is titkolta, hogy rendre meg­csalt; őszintén megmondta, hogy eszeágá-ban sincs a há­­sassági hűség megtartása, msrt ez ellenkezik az elvei­vel. A biró kimondta a válást az elvtársnő vétkességéből. A FÉRJ JOBBKEZE U Egy üzletember felesége ügyvédhez ment: el akar vál­ni a férjétől, -mert brilliáris­­gyürüt fedezett fel a jobbke­zén. ■ .< ■ > . ; — Dehiszen az nem váló­­ok,— mondta az ügyvéd. — Dehogyisnem --- érősit­­gette a hölgy, — bizony váló­ok az a gyűrű, mert a férjem jobbkeze az ő csinos szőke 1 titkárnője. "BOGARAS" HAJO A KIKÖTŐBEN A St. Lawrence Seaway vi­zén érkező hajókat époly szi­gorúan vizsgálat alá kell ven­ni, akár a nyílt óceáni kikö­tők jövevényeit. A Cousenon nevű francia gőzöst zár alá kellett venni a clevelandi kikötőben, mert egy élő és kilenc kimúlt olyan jogarat találtak az ellenőrök rajta, amelyek veszélyeztetik az amerikai mezőgazdaság vi­lághíres tisztaságát. A kártevő az úgynevezett Khapra bogár, amely arról hi­res, hogy nem válogatós és mindenféle raktározott gabo­nafélébe befészkeli magát és Vastagbőrü kém JERUZSÁLEM — Dr. Klaus Fuchs, az Angliában 14 évi börtönbüntetést kitöltött és most a keletnémet szovjet­zónában élő atomkém, leve­let irt a jeruzsálemi héber egyetem fizikatanárának, Guilio Racahnak: szívesked­jék neki elküldeni a nukleá­ris fizika újabb vívmányairól irt értekezéseit. Azért volna ezekre a tudományos Írások­ra szüksége, mert börtönévei­ben nem tudott lépést tartani a tudomány fejlődésével. A jeruzsálemi professzor -— természetesen — nem tel­jesítette a szemérmetlen kommunista tudós kérését. nemcsak pusztít de rohamo­san szaporodik is ott. A kikötői kirendeltség azon­nal vesztegzár alá helyezte a hajót és elgázositással meg­tisztította, valószínűleg nem­csak a Khapráktól, de ezek­kel együtt mindenféle más élősditől is. A tisztogatás alatt a le­génységet elkülönítették és ugyancsak fertőtlenítették. A felhasznált methyl bromide gáz és a késedelemmel járó veszteség több ezer dolláros kiadást jelent a hajótársaság­­nak. Ä hosszú élet titka TRURO, N. S., Canada. — Ted, a Mr. Clark fűrésztelepén 25 év óta dolgozó 30 éves ló, fiatalosabb és erősebb, mint King, amely csak 18 éves. Ted hosszú életének és friss erejének titka az, hogy ciga­rettát és rágódohányt eszik, hozzá sört iszik. ELTŰNT WASHINGTON — A Pio­neer V amerikai mübolygó amely március 11.-én indult el Nap-körüli keringésre, már 23 millió mérföldnyire van a Földtől és — elhallgatott, nem ad le rádió jelzéseket. \ íA

Next

/
Thumbnails
Contents