A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-07-22 / 29. szám
4. OLDAL A .To PÁSZTOR ÓHAZAI HÍRADÓ A DISZNÓFEJÜ NAGYUR KÉRKEDIK BUDAPEST. — Egyszer volt, hol nem volt, a magyarországi szovjetkormányban miniszter volt Ortutay Gyula. Demokratikus országban el sem lehet képzelni, milyen nagy urnák képzeli magát egy elvtárs, aki beül egy egykori excellenciás ur kényelmes karosszékébe. Magasságos állásából letekint a proletárok nyüzsgő tömegére* és olyan kicsinynek tetszik neki mindenki ! Nem mi csufolkodunk rajta, ő maga kérkedik azzal, hogy amikor miniszter volt, milyen nagy ember volt — valóságos disznófejü nagyur. íme, ezt irta Ortutay Gyula a “Ludas Matyi” Emlékkönyv cimü rovatába: Miniszterségem idején egyszer bejelentés nélkül, Harun al Rasid módjára megjelentem a Trefort utcai mintagimnáziumban és benyitottam egy tanterembe. Végighallgattam az órát, azután elbeszélgettem a diákokkal. Másnap riportok jelentek meg erről a váratlan miniszteri látogatásról, én pedig harmadnap autón Pécsre utaztam, ezúttal hivatalos látogatásra. Pécs előtt, egy kisközségben a falusi iskola mellett mentünk el. Megállitattam az autót és elhatároztam, hogy Ugyanúgy, mint ahogy a Trefort utcában csináltam, itt is váratlan látogatást teszek. Amikor beléptem, az igazgató-tanitó egy pillanatig a csodálkozástól megnémulva nézett rám, aztán felkiáltott: — Ez nem igaz! Én lelütem melléje, végighallgattam a tanítást, azután elbeszélgettem a gyerekekkel. Bucsuzáskor igy szólt az igazgató-tanitó: — Bocsánatot kérek a furcsa üdvözlésért, de tegnap a Trefort utcai riportokat olvastuk feleségemmel. Én megjegyeztem, hogy ilyen meglepetés akkor sem érhetne bennünket, ha százhúsz évig élnénk, hiszen ide, az iskola fennállása óta, még egy helyettes tanfelügyelő sem tette be a lábát. Ilyen előzmények után ne tessék csodálkozni azon, hogy nem hittem a saját semmeimnek, amikor feltárult az ajtó és belépett a miniszter. PESTI KIS TÜKÖR A bácsika először nem akar ban a jó, ilyen öreg korban? ta elfogadni a 28-as villamoson felkínált ülőhelyet. Aztán — hogy gyengéden kapacitálták— mégiscsak leereszkedett a zötyögős fapadra. Tömött, hófehér bajuszát sodorgatva, szemügyre vette szomszédait, s gálánsán köszönt a mellette ülő ősz hajú asszonynak. Az idős kor magával hozza a kedély bölcsességét s a közlékenységet is; a néni csakhamar faggatni kezdte szomszédját. — Ugyan, miért nem akart leülni, uram? Hiszen maga is túl van már a hetvenen. — A nyolcvanon, lelkem. Nyolcvanhármat töltöttem februárban. — Én meg a hetvenhármat — mosolyog csöndesen az aszszony. — No, akkor éppen egymás mellé valók vagyunk — tréfál az öregur, s huncut láng labban szemében. — Mert én még nem érzem magamat öregnek. A napokban olvastam az újságban, hogy 120 éves embereket is találtak a Szovjetunióban. No. mondtam, akkor nekem is kijár még vagy negyven esztendő. — Olyan soká akar élni ? — sopánkodik a néni. — Mi ab-A bácsi hallgat, morfondírozik, aztán kibök: — Hát idefigyeljen. Van jó nyugdijam, ötven évet dolgoztam érte. Van egy kis kertem az óhegyén, olyan szőlő terem ott, hogy csoda. Úgy gondolkozom, hogyha ötven évet dolgoztam, most ötven évig élvezem, amit megkerestem. A gyerekkorral együtt ez éppen 120 évet tesz ki. Már öten is figyelik mosolygó arccal a diskurzust. A néni ellenvetést akar tenni, de látva a közhangulatot, inkább nem szól, csak dünnyög valamit. A bácsi leszálláshoz készülődik, de még visszafordul. Azt mondja: — És tudja mit, hugomasszony ? Most takarékoskodom, s ha minden jól megy — őszre meg is nősülök. Ehhez mit szól? A választ már nem várja meg, csak a lépcső aljáról kacsint vissza. A néni elvörösödik, hogy ennek is vénségére megy el az esze — aztán szokatlanul fürgén ő is leszáll. A kanyargó villamosból még látni, ahogy a sarkon öregesen lépegetve — de fiatalos hevességgel diskurálva befordulnak. -Várkonyi Margit Roger Woodward 7 éves fiú csónakja felborult a Niagara zuhalagnál és ö lezuhant a 1G5 lábnyi mélységbe. A csodálatos szerencse megmentette a gyermek életét és csak kisebb sérüléseket szenvedett. Fent Roger a vízben. Lent szüleivel a kórházban. BEVÁNDORLÁSI ES HONOSÍTÁSI PROBLÉMÁK ES MEGOLDÁSOK Pusztuloféibcn levő magyar állatfajták BUDAPEST. — Mi újság budapesti Állatkertnek van BUDAPEST. — Mi újság az Állatkertben? — Erre a kérdésre dr. Anghi Csaba professzor, az Állatkert igazgatója igy válaszolt: Jelenleg nem a születés, hanem a pusztulás az, ami leginkább foglalkoztat bennünket: azoknak az 1912 óta pusztulófélben levő magyar állatfajtáknak sorsa, amelyek nemzeti kulturkincseink közé tartoznak. Hogy csak néhányat említsek: A szürke magyar marhát honfoglaló őseink hozták Dél-Ukrajnából. E kitűnő igaerő-termelő állatból, amely nagy zsírtartalmú tejet ad, ma már csak egy tisztavérü kis, tenyészet van. A pödröttszarvu racka juh ősi magyar alföldi juhfajta; ebből ma már csak egy kis fehér és egy kis fekete nyáj él a hortobágyi pusztán. A gímszarvasból, a magyar erdők e hatalmas agancsu, nemes vadjából már csak itt-ott található néhány példány az országban. Aztán a tarpánhuculból, a hegyi vagy erdei tarpán közvetlen leszármazottjából már csak a egy kis ménese. A bivaly, vaddisznó, a kutyafajták közül a komondor, a puli, a kuvasz mind ritkaság számba menő magyar állatfajta. A madarak közül például a túzok, a fekete gólya, a tengelic, a kanalas- és a vörösgém s néhány gyik és halfajta lassú kihalása komoly gondot okoz a zoológusoknak. Ezeknek az állatkert különlegességeknek megőrzése kulturkérdés, de nagy anyagi hasznot is hozhat szaporításuk. Külföldi állatkertek gyakran keresik e ritka magyar állatfajtákat. Hatalmas öszszegeket áldozunk egy-egy különleges állatfajta megvásárlására; egy európai bölény például 100 ezer forintba kerül, egy tevéért 20-25 ezer forinttot kérnek, az elefánt ára 100-130 ezer, a fekete párducé 30-40,000 forint. Amenynyiben elegendő csereállattal rendelkeznénk, sok dollárt és ' forintot megtakaríthatnánk. Kérdés: Egy kitűnő képzettségű szabó be akarna jönni Amerikába egy országból, amelynek nagyon kis kvótája van. Egy itteni szabómesternek szüksége van reá, hajlandó jótállni érte. Mi kilátása van a beutazási vízumra? Felelet: Első preference illeti meg a kvótán belül. Az amerikai szabómester kérelmezze bebocsátását a Bevándorlási Hivatalnál. Igazolnia kell nemcsak azt, hogy sürgős szüksége van az illető munkájára, hanem azt is, hogy az illetőnek egészen különleges képzettsége és nagy gyakorlottsága van a mesterségében. Egészen fiatal embereknél ily képzettséget és gyakorlottságot nem tételeznek fel s ezért kialakult az a gyakorlat, hogy csak 26 éven felüliek kaphatnak első preference kvótát. * Kérdés: Én és a családom már évek óta várunk az amerikai vízumra és most értesítettek bennünket, hogy már csak pár hónapig kell várnunk. Éppen most azonban az édesanyám, aki Amerikában van, súlyosan megbetegedett és én szeretném meglátogatni. Ha kérek és kapok látogatási vízumot, megeshet, hogy levesznek az előjegyzettek listájáról? Felelet: Nyugodtan kérhet a konzultól látogatási vízumot, nem fogják törölni a vizűm várakozási listáról. Persze kifejezetten közölnie kell a konzullal, hogy bevándorlási szándékát nem óhajtja feladni. Amerikában aztán nagyon kell ügyelnie az előírások betartására: Nem szabad állást vállalnia, nem szabad a látogatási időn túl itt maradnia. Ha ez előírások ellenvétene, levennék a vizűm várakozási listáról. * Kérdés: Látogatási vízummal jöttem nemrég az Egyesült Államokba és — kifogyott a pénzem. Szabad-e, legalább egyidőre, pénzkeresés ■ után néznem? Felelet: Sajnos, nem tehel ti. Szigorúan tilos. Ha mégis > megtenné és rajtacsipnék, deportálás várna önre. Kérdés: Mint külföldi matmatróz jöttem 1930-ban az országban é!$ titokban itt maradtam, tehát harminc év óta illegálisan tartózkodom itt. Megnősültem és több gyermekem van. Feleségem és gyermekeim amerikai állampolgárok, én pedig örökösen rettegek, hogy egy napon bajba jutok. Mit tehetek? Felelet: Az 1958 évi törvény módot ad önnek arra, hogy legálisan az országban maradhasson. E törvény szerint oly egyén, aki 1940 június 28 előtt illegálisan jött be az országba, kérheti ittlartózkodásának legálizását, ha illegális bejövetele óta egyhuzamban itt élt, ha jó erkölcsű és személye ellen nincsen kifogás, mint pl. bűnöző vagy felforgató. Ha megkapja a beutazása legalizálását (record of lawful entry), e papír kiállításának napjától törvényesen itt tartózkodónak lesz elismerve és, minthogy a felesége amerikai állampolgár, három év múlva kérelmezheti az állampolgárságot. A felsorolt feltételeket (egyhuzamban itt tartózkodás, stb.) bizonyítani kell s ez nem könnyű dolog. Ezért ajánlatos, hogy szakértő segítségét vegye igénybe, mielőtt a szükséges lépéseket megteszi. Kérdés: 1942 óta honosított amerikai állampolgár vagyok. Szeretném kihozatni 23 éves fiamat. A fiú most nőtlen, de meg akar nősülni, és az a kérdésem, hogy ha kint megnősül, változtat-e ez amerikai beutazási kilátásain? Felelet: Igen, van különbség nős és nőtlen fiú beutazása közt. A bevándorlási törvény legújabb módosítása szerint az ön fia, amig nőtlen, második preferenciával jöhet be, ellenben ha kint megnősül, csak a negyedik preferenciára lenne igénye. Nős vagy nőtlen — ez nem nagy különbség, ha az illető ország kvótája nyitva van. De ha csekély kvótájú országról, például Magyarországról van szó, a második és negyedik preferencia közt igen nagy a különbség. A leghelyesebb eljárás: Jöjjön be a fia egyedül; aztán menjen vissza és nősüljön meg. A feleségének azután, mint rövényesen bebocsátott idegen (bevándorló) feleségének, harmadik preferenciára lesz igénye. Kérdés: Honosított amerikai állampolgár vagyok, majdnem öt év óta külföldön egy amerikai cégnél dolgozom. Vájjon, ha tovább is ott dolgozom, elvesztem-e állampolgárságomat ? Felelet: Nem okvetlenül. Az általános szabály ugyan igy szól, de vannak kivételek. Amikor lejárt útlevelének meghosszabbítását kéri, igazolnia kell, hogy amerikai cég szolgálatában áll. Kérdés: Öt év előtt jöttem és most szeretnék állampolgárságért folyamodni. Annakidején férjemmel együtt jöttem, de félév előtt elváltam tőle. Akadálya-e ez a honosításomnak ? Felelet: A válás ténye egymaga nem akadály. De a törvény a honosításhoz megköveteli, egyebek közt, a jó erkölcsi magaviseletét az öt évi időszakban. Mármost, a válás körülményei lehetnek olyanok, hogy a honosítási biró erkölcsi kifogásolnivalót talál az elvált feleknél, vagy azok egyikénél. Például, ha házasságtörés volt a válóok, ez a “good moral character” megállapítását kizárja. Ily esetben újabb öt évig kellene várni a honosításra. Kérdés: 1930-ban lopás miatt hat hónapi feltételes bűn- , tetést kaptam, 1942ben pedig verekedés miatt 25 dollár pénzbírságra Ítéltek. Ezek a büntetések akadályai-e honosításomnak ? Felelet: Nem állnak honosításának útjában, ha igazolni tudja, hogy 1942 óta nem gyűlt meg a baja a törvénynyel. Ez az általános szabály. De megjegyzendő, hogy a biró a jó morális karakter megítélésénél figyelembe vehet az öt évi periódus előtti tényeket is. Ez komplikálja az ön esetét és ezért ajánlatos, hogy a honosítás kérelmezésénél szakértő tanácsot vegyen igénybe. * Kérdés Férjemet, aki nem állampolgár, kétszer börönre ítélték súlyos bűncselekmények miatt. Most deportálási eljárás folyik ellene. Csaknem egész életét itt töltötte. Lehet-e rajta segíteni, hogy itt maradhasson? Felele: Ez nagyon komplikált eset. A törvény megengedi az igazságügyminiszternek, hogy a házaspár vagy szülő vagy gyermek (állampolgárok vagy törvényesen itt tartózkodó idegenek) kérelmére eltekintsen egy bevándorolni óhajtó házaspár, gyermek vagy szülő ellen felmerült kizárási októl, tehát az illető kaphat beutazási vízumot. Igen ám, de ez a rendelkezés csakis oly idegenre vonatkozik, aki be akar jönni az Egyesült Államokba, nem pedig oly idegenre, aki itt tartózkodik. Ha a férjét deportálni fogják, ateendők a következők lesznek: Abban az országban, ahol tartózkodik, kérjen az amerikai konzultól beutazási vízumot. Ha a konzul azt mondja, hogy a két büntetés miatt nem adhat vízumot, önnek itt kell kérnie részére a fent említett igazságügyminiszteri kivételezést, aminek angol neve waiver. Ezt a waivert meg fogja kapni, ha a konzul azt véleményezi, hogy férjének jó útra térése hihető, és hogy a családot súlyosan érinti a családfő távolléte; és ha ugyanígy vélekedik a Bevándorlási Hivatal is, PESTI GÖRBE TÜKÖR ÜZEMI TOLVAJ ÜZEMI BÍRÓSÁG ELŐTT A Pesterzsébeti Kötöttárugyárban társadalmi bíróság alakult. Kobzáné minőségellenőrt választották meg elnökké. Az első vádlott, egy középkorú munkás csak nemrég került a gyárba. Három nagyobb gépjavításhoz használt bőrdarabot tulajdonított el. Az üzemi közvélemény felzudult. — “A ti feladatotok nem lehet más, mint azonnal eltávolítani ez az embert!” — kiáltották a bírók felé. — Mi vizsgáljuk meg az ügyet és mi döntünk,— hangzott Kobzáné válasza. A vallomásokból kiderült, hogy az illető férfi derék, régi munkás. Felesége, három gyereke van. Egyik kisfia hónapok óta beteg, ápolása sok pénzt emésztett fel. A nagyobb gyereknek meg cipőt kellett talpaltatni és a hó végén már nem futotta rá. Maga akarta hát megjavítani a cipőt, ahhoz vette el a bőrt. A társadalmi bíróság büntetésül csupán alacsonyabb beosztásba helyezte a megtévedt embert. (Nők Lapja) MIRE VALÓ A LÖHY? * VENDÉGNEK VALÓI A kedves kis belvárosi eszpresszó uj kávéfőzőnőt kapott. A rokonszenves fiatal nő udvariassan üdvözölte a vezetőt, és kedvesen megkérdezte : • . - >— Megengedi, vezető kartárs hogy megkínáljam egy kitűnő dupla feketével ? Nem hagyom magam már az első nap megvesztegetni —■ gondolta magában a vezető, és ridegen válaszolta: — Köszönöm szépen, de ma már ittam otthon kávét, és nem szabad nekem már délelőtt ilyen sok koffeint fogyasztani. De a kedves és lojális alkalmazott nem hagyta magát ilyen simán lebeszélni. — Rendben van, vezető kartárs — mondotta —, akkor főzök egy jó erős szimplát. A főnök hajthatatlan maradt: — Ne fáradjon, kedves. Nem szabad nekem erős kávét innom ... A szivem miatt. Mire a lány diadalmasan vágta ki: — Hát akkor főzök á vezető kartársnak egy vendégkávét . . . (Ludas Matyi) LEVÉLÍRÁS BŰNTETTÉÉRT TÍZ ÉVI SZIBÉRIAI RABSÁG BÉCS. — Dr. Felix Hutterer ausztriai fogorvos a napokban tért vissza Bécsbe, miután 16 évig volt fogságban a Szovjetunióban. Amikor a nácik 1938-ban elfoglalták Ausztriát, Hutterert elfogták és rövidesen Dachauba küldték, majd később áthelyezték a lengyelországi Nisko falu melletti kis táborba. Nem tudni, mi történt itt, de a tábor őrei egy nap felszólították ä foglyokat, hogy tűnjenek el, mert “nincs szükség rájuk”. A fogorvosnak sikerült átszöknie az oroszok által megszállt Lengyelországba és Lembergben telepedett le, ahol rokonai vannak. Több mint egy év eltelte után a szovjet titkosrendőrség kémkedés címén letartóztatta, mert leveleket irt Délamerikában élő bátyjának. Hosszú ideig egy fogolytáborban tartották, majd közvetlenül a háború vége előtt bíróság elé állították és tiz évi kényszermunkára Ítélték. Büntetését egy szibériai fogolytáborban töltötte ki, ahol előbb fát vágott, de később tábori orvossá nevezték ki. Végül 1954-ben közölték vele, hogy szabadlábra helyezik, ha hajlandó orvosként működni egy szibériai faluban. Amikor 1955-ben , megkötötték Ausztriával a békét. Hutterer osztrák útlevelet kért és meg is kapta. Mielőtt azonban elhagyhatta volna az országot, elvették az osztrák útlevelet azzal az - indokolással, hogy több mint tiz évet töltött a Szovjetunióban, tehát szovjet állampolgár — és szovjet útlevelet adtak ne-' ki. Csak az osztrák kormány közbenjárására sikerült most végre visszatérnie Bécsbe,' ahová magával hozta lengyelszármazású feleségét, akit Lembergben vett. el. A FERI HAZAJÖTT AZ ÖZVEGYÉHEZ SZOLNOK. — Elképzelhető, mily nagy volt az öröm a Mnnkácsiék házában, amikor Szibériából hazajött, 40 évi távoliét után, a családfő, a 70 évesre öregedett Munkácsi István. Az asszony, aki őt már régen holttá nyilváníttatta, levette az ajtóról a táblát: “Özv.. Munkácsi Istvánné.” Munkácsi István 1920-ban került Szibériába, ott dolgozott, ameddig bírta, aztán mint nyugdíjas élt ott pár évig. Végül megunta az egyedüllétet, mint orosz állampolgár orosz útlevelet kapott és hazatért Szolnokra “özvegy” feleségéhez és fiához. JELENTŐS FEJLŐDÉS. ÉS JELENTŐS HIÁNY BUDAPEST. — A Népszabadság jelenti: A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma a gyermekruházaticikk-ellátásról tárgyalt. Megállapította, hogy e cikkek forgalma az utóbbi években jelen tűsen megnőtt. A gyermekkabátok forgalma 116, a fiuruháké 145, a leánykaruháké 166, gyermekfehérnemüké 162, a gyáermekcipők forgalma pedig csaknem 137 százalékkal növekedett 1955-től a múlt év végéig. Bővült a választék is. A jelentős fejlődés ellenére — a kollégium megállapítása szerint — a gyermekruhagyártás még mindig nehezen tudja követni az igényeket. akkor kilátás van a waiverre. De a dolgok még nem j utottak idáig. Lehetséges, hogy a férjét nem fogják deportálni. Ez lehetséges, ha a férje azokat a bűncselekményeket több mint 10 év előtt követte el és a deportálási eljárájs megindítását megelőzött 10 évben kifogástalan életet élt. MAGYAR-INDIAI ÁRUCSERE BUDAPEST. — Három és félévi időtartamra szóló uj árucsereforgalmi és fizetési megállapodást Írtak alá Magyarország és India megbízottai. Magyarország főleg gépeket, energiafejlesztő berendezéseket, fényképészeti anyagokat, szerszámokat, híradástechnikai geréndezéseket gyógyárukat és alkatrészeket fog exportálni. Ezek ellenében India főként teát, kávét, dohányt, növényi olajakat, vasércet, bőröket, gyapjú és selyemárukat, cipőket, vasúti felszerelést és textilgépeket szállít Magyarországnak. Részegek öröme BUDAPEST — A megátalkodott korhely munkások fizetését a feleségüknek adják ki. A Népszava azt Írja, hogy az iszákos férjek nagyon hálásak ezért, mert ezáltal a jó útra kényszerülnek.
