A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-12-30 / 51. szám

8. OLDAU a jo pásztor Krisztus nemzetiségi táblázata EVANGÉLIUM Szent Máté 1:1-25 Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiá­nak nemzetségéről való könyv. Ábrahám nemzé Izsákot; Izsák nemzé Jákobot; Jákob nemzé Judát és testvéreit. Juda nemzé Fárest és Zárát Támártól; Fáres nemzé Esromot; Esrom nemzé Arámot. Arám nemzé Aminádábot; Aminádáb nemzé Naássont; Naásson nemzé Sálmónt. Sálmon nemzé Boázt Ráhábtól; Boáz nemzé ' Obedet Ruthtól; Ohed nemzé Isait. Isai nemzé Dávid királyt; Dávid király nemzé Salamont az Uriás feleségétől. Salamon nemzé Roboámot; Roboám nemzé Abi­­ját, Abija nemzé Asát. Asa nemzé Josafátot; Josafát nemzé Jórámot; Jórám nemzé Uzziást. Uzziás nemzé Joathámot; Joathám nemzé Ák­­házt; Ákház nemzé Ézékiást. Ezékiás nemzé Manassest; Manasses nemzé Á- mont; Ámon nemzé Jósiást. Jósiás nemzé Jekoniást és testvéreit a babilóm fogságra vitelkor. A babiloni fogságvitel után pedig Jekoniás nem­zé Saláthielt; Saláthiel nemzé Zorobábelt. Zorobábel nemzé Abiudot; Abiud nemzé Eliá­­kimot; Eliákim nemzé Azort. Azor nemzé Sádokot; Sádok nemzé Akimot; Akim nemzé Eliudot. Elmei nemzé Eléázárt; Eleázár nemzé Matt­­hánt; Matthán nemzé Jákobot. Jákob nemzé Józsefet, férjét Máriának, akitől született Jézus, aki Krisztusnak neveztetik. Az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség és Dávidtól a babiloni fogság­­raviteltől Krisztus tizennégy nemzetség. A Jézus Krisztus születése pedig igy vala: Má­ria, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselésnek találtaték a Szent Dé­lektől. József pedig, az ő férje, mivelhoz igaz ember vala és nem akará őt gyalázatba keverni, el akarta őt titkon bocsátani. Mikor pedig ezeket magában elgondolta: imé az Urnák angyala álomban megjelenők néki, mond­ván: József Dávidnak fia, ne félj magadhoz venn Máriát, a te feleségedet, mert a mi benne fogantatott a Szent Lélektől van az. Szül pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneitől. Mindez pedig azért lön, hogy beteljesedjék, a­­mit az Ur mondott volt a próféta által, aki igy szól: Imé a szűz fogan méhében és szül fiat, és annak nevét Immánuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten. József pedig az álomból felserkenyvén, úgy tön, amint az Ur angyala parancsolta vala néki, és fele­ségét magához vévé. És nem ismeré őt, míg meg nem szülé az ő első­szülött fiát: és nevezé annak nevét Jézusnak. Edward Pelry (hátsó ülés, jobbra) hirdetési szakértőt nem tartja vissza az egy láb magas hó, hogy be­hozza vendégeit Sacramento, Calif.-ból és körülvi gye a new yorki éjszakai klubokban. A szánhajló álliiólag 00 dollár kapott egy órára. VÍZÖZÖN A BIBLIÁBAN ÉS A MONDÁBAN érinti. A vízözön után is a biblia csak Seth ivadékaival foglalkozik, amig el nem jut Ábrahámhoz, az izraeliták ős­atyjához. Embertanilag a víz­özön tehát csak a kainitákra és sethitákra korlátozódott, földrajzi' szempontból pedig arra a területre, ahol ezek az emberek laktak. BABILONI VÍZÖZÖN A szentirásnak a vizözönről szóló elbeszélésében ősi sé­mita, hagyománnyal állunk szemben. Nem meglepő tehát, hogy a nagykulturáju, szin­tén sémita babiloni művelő­désben is találkozunk a víz­özön mondajellegü elbeszélé­sével. A bibliai és a babiloni elbeszélés között a sok hason­lóság melett óriási és áthidal­hatatlan a különbség. Az alap­vető nagy különbség az isten­fogalomban mutatkozik meg. A szentirásban az Ur a meg­sértett isteni fölség elégtéte­le miatt kénytelen büntetéssel sújtani Ádám utódainak e két KUBA SZOVJETIZÁLÁSA ESSEßiJAS KffiPKK Kuba beillesztése a kommunista világszervezetbe fokozott tempóban fog folyni, miután Guevara, Castro pénzügyi zsenije, Moszkvában uj gazdasági megállapo­dást kötött a szovjettel. A Kuba és a szovjet gyarmat­­birodalom közti árucserét felfokozzák, a szovjet felvá­sárolja Kuba cukortermelésének felét és Kina és a csat­lósországok is nagy mennyiséget vesznek át a kubai cukorból. Több mint száz ipari üzemet fognak Kubá­ban felépiteni kommunista segitséggel, kommunista technikusok tömegei fognak Kubában dolgozni. Mindezt három és háromnegyed órás szónoklat­ban hirdette ki Havanában Castro, csak éppen annak emlitésére nem jutott ideje, hogy mig Amerika a kubai cukorért világpiaci árnál magasabb árat fizetett, a szovjet országok csak világpiaci árat fizetnek és azt sem készpénzben, hanem áruszállitással és — áruik árát ők szabják meg, oly magasan, hogy az átvett cu­kor ára a világpiaci árnál lényegesen alacsonyabb lesz. Arra persze jutott ideje Castronak, hogy ócsárolja az amerikai banditákat, brutális gonosztevőket, akik megtagadják a kubai cukorfelesleg átvételét (világpia­ci áron felül), amire Kubának “történelmi igénye” van. Moszkvában nagy ünnepélyességgel hirdették ki az uj gazdasági egyezményt, amely valósággal szovjet csatlóssá teszi Kubát. De nemcsak a szovjet segitőkész­­ségét hangsúlyozták, hanem Castro nevében Guevara felesküdött Kruscsev egész külpolitikájára: Kuba is követeli a teljes leszerelést három éven belül, követeli Hammarskjöld UN főtitkár kiebrudalását és boldogan tudomásul veszi, hogy a szovjet hajlandó minden ere­jével, szükség esetén Amerika elleni atombombás tá­madással is megvédeni Kuba függetlenségét. Castro nagy beszédében azzal is fenyegetőzött, hogy ha Amerika fejleszti saját cukornád termelését, Kuba erre azzal fog felelni, hogy olcsó cukorral el­árasztja a világpiacot. A hamis prófétákról. EVANGÉLIUM Szent Máté 7. fej., 16—21 Az időben mondá Jézus: óvakodjatok a hamis prófétáktól, kik juhok ruházatában jönnek hozzá­tok, belül pedig ragadozó farkasok; gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vájjon szednek-e a tövisbokor­ról szöllőt, vagy a bojtorjánról fügét? így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyü­mölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt nem terem­het. Mnden fát, amely jó gyümölcsöt nem terem, ki­vágnak és tűzre vetnek. Azért tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket. — Nem mindaz, aki mondja nekem: Uram, Uram, megyen be mennyek országá­ba, hane maki Atyám akaratát cselekszi, ki meny­­nyekben vagyon, az megyen be a mennyek országába. SZENTBESZÉD Sok prófétáról tesz említést az ószövetségi köny­vek gyűjteménye. Vannak kis és nagy próféták, akik­nek tiszteletreméltó jövendöléseit olvasatjuk a Szentirásban. Az Úristen őket bízta meg, hogy kö­zöljék az embereknek az ő szent akaratát. Azt hinné az ember, hogy a tizenkét kis prófé­tával azután végleg le is zárult a próféták serege; ugyanis az Újszövetségben mindenről tudomást sze­rezhettünk, amire csak szükségünk volt az Istennel való kapcsolatunk kiépítésére. Sem több, sem keve­sebb nem lehet, sem hozzáadni nem lehet semmit ahhoz, amit az Ur Jézustól, kaptunk, mert mindent átadott nekünk, amit csak az Atyától kapott. Mégis úgy látszik, vannak még uj próféták is- Krisztus a mai szent evangéliumban említést tesz róluk: Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik bárány öltözetében jönnek hozzátok, de belül ragadozó far­kasok . . . Ezek is próféták, de hamis próféták, akiktől őrizkednünk kell! Bizonyos, hogy az Ur figyelmeztetése nem vet-1 hiába való, mert uton-utfélen találkozunk ilyenek­kel. A számuk valóságos légió. Céljuk az, hogy a sátán szerepét átvéve, hamis jelszavaikkal eltánto­rítsák a jóakaratu embereket az igazságtól. Mézes­mázos hizelkedéseikkel igen sok esetben eredményes s a munkájuk. Aratnak a gyöngébb lelküek köré­jen. Könnyen elérhetik céljukat, hisz kedveznek az mberi gyarlóságnak és — sajnos — igen kevés tisz­­;alátásu ember van, aki észreveszi rajtuk a bárányi gyapjusima ruházat alatt a ragadozó farkast. Mi a kötelességünk az ilyen álprófétákkal széni­jén? Sok pénz semmiéit fesszusi ^visolÄ-ak; szena­r tori mandátumra pályázott. WASHINGTON — “Bor- több mint 400,000 dollárt köl­­zasztó!” — kiáltott fel Young tött a kampányára.” phioi dem°krata szenátor. És a szenátusi mandátu­­“Alvin Bentíeyj.ia..Lmiehiganí. mot McNamara, demokrata, milliomos, republikánus kon-: nyerte el. Kerülnünk kell őket s minden erőnkkel meg kell akadályozni rombolásukat. Nem is olyan nehéz megismerni őket, mert bár a nyáj közé tartozóknak hirdetik önmagukat, de szavuk és viselkedésük el­árulja, hogy a lázitásaikban nem a jóakarat az irány­mutatójuk. Megvetőleg beszélnek a hit egyes igazságairól, vagy legalább is tréfálkoznak azok felett, hogy meg­­gyöngitsék a tiszteletet, mely minden hivő lelkében él szent hitünk örökszép igazságai iránt. Gúnyt űznek szent dolgokkal, nevetségesnek tün­tetik fel az Egyház kétezer esztendős, lelkeket ne­velő szertartásait. Véleményt nyilvánítanak az isteni parancsola­tokról, készek kijelenteni azt is, hogy azok nem min­denben kötelezők, különösen napjainkban már di­vatjamúlt ósdiság ragaszkodni azokhoz. Beibeszélik önmaguknak s másoknak, hogy az Isten sem kíván­ja tőlük azoknak betartását, mint ha az Isten a pa­rancsolatokkal lehetetlenre kényszerítené az embert és nem az emberi boldogulás örök feltételeként ren­delte volna azokat. Különösen gyászos és ördögi a szerepük a gyű­lölet hamis prófétáinak, akik az ő egyéni sértődött­ségüknek és sértett hiúságuknak úgy akarnak elég­tételt keresni, hogy egyetlenkedést és széthúzást idéz­nek elő a hitköségben- A papnak feltétlenül az igaz­ság mellé kell állnia. Ne menjenek templomba, ne fizessetek semmit, - ilyenfajta jelszavakkal sugdosódnak körülkörül i az anyagias kevéshitü ember bedől nekik, hiszen jobban esik a fülüknek azt hallani, hogy ne fizesse­nek. Szívesebben elköltik ők a pénzüket italra, mint a templomra. így szórják az ő hamistánuságuknak mérgét a vigyázatlan lelkek között. De majd jön hamarosan a leszámolás órája s i farizeusi lelkekre fenyegető jajt kiáltó Mester sza­va dörgedelmes ítéletet fog mondani felettük és kö­vetőik felett. Testvérek, vigyázzunk! Hitünk hűséges betar­tása kötelességünk, még ha életünkbe is kerül. Hogy tántoríthat el tehát minket egy ervülölködő kígyói csábitó Tőle? igát. Az igazságszolgáltatás nellett azonban megmutatko ük Isten irgalma és kegyel ne is. Ad meggondolás! időt is Noéval szövetséget köt. A sibliában Isten a világon ki /ül és világ feletti Ur, akinél i természeti erők mint alko ;ójuknak engedelmeskednek Mem igy a babiloni mondában áol az embereket saját hibá jukon kívül az istenek között /eszekedés és irigység miat ér a vízözön. A termesze megindított erőivel, szembe: maguk az istenek is teljesei tehetetlenek és tisztán vélet len az, hogy a vízözön a mon da szerint el nem pusztított; magukat az istenségeket i5 Áldozatról beszél ugyan bábeli hagyomány is, de Iste irgalmi szövetségéről nem tu semmit sem. A bibliai és a babiloni vií özön elbeszélése a hasonlósá ellenére is azt mutatják, hog keletkezésüket illetően égj mástól függetlenek. A biblia által tárgyalt ese­­íények és kijelentések meg­­rtése csak úgy lehetséges, a azokat a maguk korának legfelelő történeti, nyelvi, ulturális értékekben vesz­tük. A vízözön büntetésének oka z embereknek Istennel szem­en való vétke volt, mivel a tőben nem tekintették az is­­enhasonlóságot. Ez a romlott zemlélet az emberi társada om kutforrásának, a család iák szétzülléséhez vezetett /olna. Emiatt a romlottság niatt határozta el az Ur, íogy megbünteti az embere­cet. A megtérésre és bíinbá­­íatra bosszú türelmi időt idott. Az emberek azonban lem tértek meg és Isten meg­­lüntette őket. A vizözönnek a szentirás szerinti elbeszélése ismeretes. Csak két mozzanatot emelünk ki, hogy vajon a vízözön az egész világra kiterjedt-e és minden embert, érintett-e? EGÉSZ FÖLD, VAGY NEM EGÉSZ FÖLD? Az első olvasásra úgy tű­nik, mintha a vízözön az egész földre kiterjedt volna. Azon­ban, ha tüzetesebben megfi­gyeljük az elbeszélés helyét a szentirásban, akkor azt lát­juk, hogy “egész föld” kife­jezésen nem az egész földke­rekséget kell értenünk. A szentirás Ádám utódainál nem az egész emberiség történeté­vel foglalkozik, hanem csak Káin és a meggyilkolt Ábel helyett született Sethnek utó­daival. Ádám többi ivadékait nem tartja szem előtt az irás, Ebből látjuk, hogy az “egész föld” kifejezése arra a földte­rületre vonatkozik, ahol a kainiták és a sethiták lak­tak. Egyébként is a szentirás­ban az egész föld kifejezés nemcsak a földkerekséget, ha­nem sokszor csak egy orszá­got vagy tartományt, vagy a látóhatár által befogott vidé­ket jelöli. KÁIN ÉS ÁBEL UTÖDAI Az irás azt mondja, hogy a vízözön az egész emberisé­get érintette, kivéve Noét és családját. Az embertani lele­tek azt mutatják, hogy a2 emberiség már a régi, csiszo­latlan kőkorszakban szétszó­ródott a földön. Noé viszont s szentirás művelődési képe szerint a csiszolt kőkorszat első szakaszában élt, amelyei bizonyít a kezdődő földmű­velés, azaz a céltudatos nö­vénytermesztés és a hajóépi tés. Tehát már ezért sen érinthetett minden embert mert akkor földrajzilag í föld legnagyobb részét el kel­lett volna árasztania a viz­özönnek. Mivel a biblia a vizözör előtti emberiségnek csak kél ágával, a kainitákkal és sethi­­tákkal foglalkozik, -tehát- í büntetés is csak ezt a két ágál

Next

/
Thumbnails
Contents