A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-12-30 / 51. szám
AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 51. SZÁM The largest Hungarian Weekly in America THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap VOL. 40. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend péntek, 1960 december 30. Miért, óh, miért? - kérdi Uncle Sam Négyszáz éve folyik a nagy per Ecuador és Peru délamerikai köztársaságok közt egy háromszögért, jókora darab őserdőért, mely a két ország közzé van ékelve és amelyre 400 év óta mind a két ország igényt tart. Ez a nagy per nem vert fel nagy port az idők folyamán, 'a világ alig figyelt fel a veszekedésre. De jött a második világháború és úgy Dél-Amerikának, mint Észak- Amerikának nyugalomra volt szüksége. ABC, vagyis Argentina, Brazília és Chile, közbeléptek, hogy végrevalahára megegyezés jöjjön létre a két szomszéd közt, és hogy szavuknak nagyobb súlya legyen, a békéltetésbe behívták Uncle Samet is. Az egyeztetésnek eredménye lett, hogy Ecuador lemondott a 77,000 négyzetmérföldnyi őserdőről, Peru birtokba vette azt. Azóta sok viz folyt le a Volgán és, hogy hogy nem, Ecuador köztársasági elnöke, Jósé Maria Velasco Ibarra, rájött arra, hogy manapság sokat vagy legalábbis valamit el lehet érni, ha egy államfő elkiáltja magát: “Éljen Kruscsev!” Elkiáltotta tehát magát Senor Velasco Ibarra nevében Manuel Araujo miniszter: Az az 1942 évi egyezmény jogosulatlan erős nyomás alatt jött létre, azt nem ismerjük el, a háromszöget magunknak követeljük, és amig nem kapjuk meg, nem lesz béke, és ha máskép nem mégy, szövetségre lépünk a szovjettel! ' Több se kellett a hazafias népnek és a rabló csőcseléknek, elkezdtek törni, zúzni, rombolni, lopkodni, sárbataposták az amerikai csillagsávos lobogót, kövekkel dobálták meg a U. S. nagykövetséget, felgyújtották az amerikai konzul autóját. Miért, óh, miért? — kérdi Uncle Sam. Miért dühöngenek Amerika ellen, hiszen tudják, hogy azt az 1942 évi egyezményt ABC kezdeményezte és Uncle Sam csak amolyan tanúképpen szerepelt a szerződés' kötésnél. Miért, óh, miért? Azért, mert Latin-Amerikában a kubai körszakállas vasgyuró népszerűvé tette a földosztáson és amerikai vagyonok elrablásán kívül az Egyesült Államok gyalázását is minden alkalommal, minden okból és minden ok nélkül. ... A nagy törés-zuzás-lopkodási népünnepély lezajlott s Senor Velasco Ibarra ráeszmélt arra, hogy elvetette a sulykot. Elfogadta Araujo miniszter lemondását . . . KIRÁLYI NAPOK Az utóbbi napokban a csillagok kedvező állásban ragyogtak koronás fejek felett. Ethiopiában (Abesszínia) a Királyok Királya, a császár, hazatérve brazíliai látogatásáról, mindjárt ráülhetett aranyozott trónjára, miután hü katonasága leverte a lázadást. Hogy a pár napig győzelmes lázadók csakugyan a nép felemelését célzó reformokat szándékoztak-e végrehajtani, azt nem lehet biztosan tudni, és az a kérdés is nyitva maradt, hogy a Haile Selassie császár elleni lázadásban külföldi kezék is benn voltak-e. Egy bizonyos: a lázadók vezérét Addis Ababa főváros főterén felakasztották. Most a Királyok Királya feladata lesz, hogy cselekedjék a nép javára, mert országában nagy a nyomorúság. Ugyanezekben a napokban Arábiában eldőlt a testvérharc a rijadi trónteremben. Szaud király, akit 1958-ban az öccse, Faiszal, félretolt, most félretolta, lemondatta miniszterelnöki tisztségéről Faiszalt. Annakidején az öccs azért emelte le a trónról a bátyját, mert ez nem tudott a pénzzel gazdálkodni s az a veszély Ifenyegette, hogy az ország — vagyis a Szaud királyi icsalád, merthiszen az ország a család tulajdona, — csődbe megy, pedighát az országló családnak évi 300 millió dollár jövedelme van: ennyit kap az amerikai olajvállalatoktól az arábiai olaj kitermelésének megengedéséért. Az öccs ugy-ahogy rendbehozta a pénzügyeket, megtette szolgálatát, mehet — igy határozott 1 király. Persze nem pusztán családi viszály volt ez. Az öccs nemcsak az ellen lázadozott, hogy bátyja a dollármilliókat bőkezűen osztogatja a messzeágazó család tagjainak és minden rendű és rangú sejkeknek, hanem az ellen is, hogy Száud király elkezdett valamit tenni a nép javára, iskolákat, kórházakat építtetett. Az öccse úgy vélte, hogy a népjóléti kormányzás újra veszélyeztetné az állam financiális egyensúlyát. Itt is, mint Abesszíniában, a nép elmaradottsága az oka a nyugtalanságnak és a változásoknak. Ellis Island — nemzeti emlékmű legyen! AZ ORSZÁGOS NEMZETISÉGI SZOLGALAT JAVASLATA Hat év óta folyik a nagy vita: mi történjék a kis szigettel, amely egyik régi tulajdonosának nevét viseli, Ellis Island a neve, de 1891 óta lakóinak milliói a Könynyek Szigetének nevezték el. 1954-ig a sziget kapu volt az óvilág és az újvilág közt. Milliók jöttek a földkerekség minden részéből, hátukon batyu, zsebükben pár dollár, szivükben reménység, hogy a hires amerikai földi paradicsomban sok dollárt, boldogulást és talán uj hazát találnak. A kaput a Bevándorlási Hivatal emberei őrizték és bizony sokakat nem engedtek át. Az első világháború után, amikor Oroszországban felütötte fejét a kommunista rém, Amerika korlátozta a bevándorlást, a következő évtizedek kvótás éveiben egyre csökkent az európai beözönlés, az Ellis szigeti szűk tanya túlságosan tágasnak bizonyult és ezért a kormány becsukta ezt a barátságos-barátságtalan vendégfogadét és hat év óta New Yorkban hotelekben látja vendégül a jövevényeket és azokat is, akikre deportálás vár. A sziget azóta uj gazdára vár. A kormány licitálási vásárra bocsátotta a szigetet, jelentkeztek sokan vállalkozó szellemű emberek mindenféle tervekkel, de eddig egyetlen vételi ajánlat se volt elfogadható. Most a nemzetiségi csoportok, régi és uj bevándorlók érdekeit védő országos ■társadalmi szövetség, az American Council for Nationalities Service, akcióba lépett, hogy biztosítsa a Remények és Könnyek Szigetének megmaradását, amerikai nemzeti emlékmű jellegével. A kongresszusban benyújtanak egy törvényjavaslatot ennek az eszmének megvalósitása érdekében. A mozgalom kezdeményezőinek névsorában két ismert névvel találkozunk: Edward Corsi volt bevándorlási biztos és Allan Nevis történelemtudós neveivel. A New York Times utján a nemzet közvéleményéhez fordulnak felhívással és kérik, hogy azok — egyének és társadalmi alakulatok vezetői —, akik szükségesnek és fontosnak tartják egy Ellis Island Nemzeti Emlékmű megalkotását, kongresszusi képviselőik és szenátoraik figyelmét és érdeklődését igyekezzenek felhívni erre a mozgalomra. Joggal mutatnak rá arra a történelmi tényre, hogy az Ellis Islandot megjárt bevándorlók milliói éppen úgy az amerikai életnek, az amerikai gazdagságnak és hatalomnak úttörői voltak, mint Plymouth Rock pilgrimjei. Ellis Island az amerikai örökségnek egy értékes darabja, amerikaiak millióinak ereklyéje. Jelképe a tipikus amerikai nemzeti sajátságnak: különböző népi, faji és vallási csoportok eggyéforrásának az amerikai szabadság és egyenlőség szellemében. Azt ajánlják tehát a kongresszusnak, hogy hozzon törvényt, mely Ellis Island méltó jövőjét megalapozza. Legyen a sziget nemzeti emlékmű, amolyan kis nemzetközi város, kiállítási teremmel, esetleg bevándorlási múzeummal, oktatást és szórakozást szolgáló parkkal. Ily módon Ellis Island nemcsak a múlt emléke lenne, hanem a nemzetiségi együvétartozás és együttműködés centruma is. A fő épületet, amelyben a múltban oly sok sóhaj tört ki a szivekből s oly sok könny omlott, nemzeti és nemzetközi kulturális összejövetelek céljaira kellene átalakítani. Mindezeknek az elgondolásoknak megvalósitása a kormány és közéleti személyiségek együttes feladata lenne. A költségeket vagy azok egy részét magán adományokból lehetne fedezni. KI LESZ ELSŐ? Dr. Wernher von Braun, az amerikai rakétaprogram vezetője, bízik abban, hogy az első ember, akinek lába “földet ér” a Holdon vagy a Marson, amerikai lesz. Az amerikai program nagy lépésekkel halad előre. Még azt az érdekes megjegyzést is tette a kiváló rakétaszakértő, hogy az ember valamelyik csillagon hoszszabb ideig lesz képes veszély nélkül tartózkodni, mint a trópusok lakója a hideg sarkkörön. Le? Dehogy! Fel! A szovjet kihirdette az uj évi költségvetést. Ennek fő jellegzetessége, hogy lényegesen csökkentették a katonai kiadásokat és lényegesen emelték a tudományos munka kiadásait. Ami egészen világos jele annak, hogy fokozták a katonai kiadásokat. Mert éppen a legdrágább fegyverkezési ágat, a rakétatechnikát, a költségvetés “tudományos” bélyeggel ellátva állították be a hazug költségvetésbe. A szovjet politikai szótárban Da annyi, mint Nyet és Le annyi mint Fel. Hírek a világ minden részéből MOSZKVA. — Ghana afrikai országból a jövő évben 3000 diák jön Oroszországba és csatlós országokba tudományos kiképzésre. TOKIO. — A japán kormány jelenti, hogy az országban óriási gazdasági fellendülés mutatkozik. A munkanélküliek száma kevesebb, mint valaha volt: a múlt hónapban mindössze 280,000 volt. NEW DELHI, India. — East Punjab államban súlyos veszteség érte a kommunista pártot: 48 vezető párttag lemondott, köztük egy országos parlamenti képviselő és három állami képviselő. Az ex-kommunisták beléptek Nehru miniszterelnök pártjába, a kongressz pártba. Lépésüket azzal indokolták meg, hogy az indiai kommunista pártvezetőség hűtlen lett hazájához, támogatta a kínai kommunista kormányt, amikor ez indiai területet rabolt. CATANIA, Olaszország. — A szicíliai községi választások idején a katolikus templomban a plébános szentbeszédében felhívta a hívőket, hogy senkise szavazzon kommunista jelöltekre. Giuseppe di Bella közbekiáltott: “Ne politizáljon, misézzen!” Di Bellát perbe fogták a törvény alapján, amely tiltja templomi beszédek és más aktusok zavarását. De a catanai bíróság a vádlottat felmentette, azzal az indokolással, hogy a törvény csak a vallási szertartást védi, nem pedig politikai nyilatkozatokat. BAD GODESBERG, Nyugat-Németország. — Dr. Zinke ügyvédet a feleségével együtt letartóztatták, miután kiderítették, hogy ők 1956 óta a keletnémet szovjetzóna kémhálózatát szolgálták. Dr. Zinke, mielőtt Nyugat-Németországba jött, a keletnémet szovjetzónában, Halle városában, egy állami építkezési vállalat igazgatója volt. Ezt a vállalatot megszüntették s azóta Dr. Zinke nem kapott megfelelő állást. Ekkor kivetette rá a hálóját a kémszervezet. Bőséges jutalom ígéretéivel rávették kémkedésre. Szokásuk ellenére a kommunisták ebben az esetben be is váltották ígéretüket, oly bőségesen látták el Dr. Zinkét és feleségét pénzzel, hogy ezek a legnagyobb kényelemben és fényűzésben élhettek, saját házban laktak Bad Godesbergben. MANILA, Fülöp Szigetek. — A város határában felszentelték az amerikai hősi halottak temetőjét, a legnagyobb ilyen külföldi katonatemetőt. A 152 akeres temetőben nyugszik 17,182 amerikai katona, a Japán elleni háború áldozatai. És a temető falán fel vannak jegyezve 36,279 “eltűnt” amerikai katonai nevei. ACCRA, Ghana. — Az első afrikai sporttalálkozót 1961 végén vagy 1962 elején rendezik meg. A Ghana fővárosában székelő előkészítő bizottság elhatározta, hogy a nagyszabású versenyre meghívja az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában és Európában élő néger sportolókat is. HAVANA. — A Kegyes Szüzanya katolikus templomban bomba robbant; csak anyagi kárt okozott. A széttört padok közt találtak egy vörös zászlót, ezzel a felirattal: “Éljen Kruscsev! Halál a papokra!” AMSTERDAM, Hollandia. — Egy újságban tiz napon át a következő szövegű hirdetés jelent meg: “Hendrik, könyörgöm, írjál! Mária.” Egyik nap ugyanabban a lapban, ugyanazon a helyen a következő hirdetést tették közzé: “Hendrik irj neki már végre! Unom. Egy olvasó.”, 1 f‘ RIO DE JANEIRO, Brazília. — Egy színház igazgatója személymérleget állíttatott fel a pénztár előtt, melyen minden nehezebb súlyú vendégnek meg kell mérnie magát. Aki kétszáz fontnál nehezebb, pótdijat kell fizetnie a jegy után. Indokolás: A nehézsúlyú színházlátogatók tönkretették a nézőtér zsöllyéit és sokba kerül azok megjavítása. MADRID. — Roman Urdiales, 22 éves fasiszta párttag árulónak nevezte Franco diktátort, a párt fejét. 12 évi börtönt kapott a “felségsértésért”. HAVANA. — Francisco Alabau Trelles, a Legfelsőbb Bíróság bírája, egy kis csónakon átszökött Floridába. Második szökése volt ez. Először azért kellett hazáját elhagynia, mert megdorgált egy magasállásu rendőr hivatalnokot, Batista diktátor hívét, akit gyilkossággal vádoltak. Castro győzelme után visszatért Kubába, Castro kinevezte a főbirósághoz, de kegyvesztett lett, amikor vonakodott árulónak megbélyegezni kollégáját, Menendez főbírót, aki Amerikába menekült. Másik bűne volt, hogy vonakodott aláírni egy ünnepélyes hazugságnyilatkozatot, mely szerint őt sohasem kényszeritették meggyőződése ellenére ítélkezni. DZSAKARTA. — Nem engedélyezik katonáknak a többnejüséget Indonéziában, hacsak a katona nem tud írást felmutatni feleségétől, amelyben az hozzájárul férje újabb házasságához ...