A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)

1960-12-02 / 48. (47.) szám

A JO PÁSZTOR________________ ___________________________ 3. OLDAL A GYÖNGYHALÁSZOK ÉLETÉNEK FÉNY* É3 ÁRNY­OLDALAI A#­Évezredek óta folyik a gyöngyhalászat, a kagylók­ban gazdag területeken: A Perzsa-öbölben, Ceylon part­jai mellett, Ausztrália északi vizein, Japánban, Közép Ame­rika egyes vidékein és a Dél­tengeri szigetvilágban. A kutatás üteme az utóbbi időkben jelentősen lelassult. Ennek az a magyarázata, hogy a természetes gyöngy mellé lassan felsorakozik a mesterségesen tenyésztett gyöngy; ez az iparág különö­sen nagy lendületet kapott Japánban és Ausztráliában. A gyöngyhalászat “A gyöngy ... a drága gyöngy” — éneklik Bizet fe­lejthetetlenül szép áriájában. Valóban, a gyöngy nem olcsó jószág, legalábbis annak szá­mára, aki azt egy ékszerüzlet­ben megveszi. De mi jut be­lőle a halásznak, aki társai­val együtt a karcsú csónakból egy kötélen lógó lapos kővel, egy lábujjai között tartott pálmaháncs-fonatu hálóval és egy lándzsaszerii vasnyárssal leereszkedik a 20-25 méteres mélységbe? A legtöbbnek , egyebe sincs annál a rongy nál, amelyet dereka és ágyéka köré csavar. De képzeletül tele van színes ábrándokkal fantasztikus álmokkal. Min den gyöngyhalász azzal a gon dolattal szegődik valamelyil bárkatulajdonos szolgálatába hogy éppen ő akad majd arra a mesebeli óriásgyöngyre amelyről oly sok legenda ke ring. A szerencse azonban legtöbbször bizony mostoha a gyöngyhalászokhoz. Előfor­dul, hogy száz és száz aláme­rülés után, egyetlen felhozott kagylóban sem találnak gyöngyszemet. És a halász nem sokáig bírja a mélyben, a dobhártyát beszakitó, a hal­lást tompító és vesezavarokat előidéző nagy nyomást. Ausztrália partjai mellett és a Csütörtök szigetek vidé­kén — ahol a tenger rendkí­vül mély — már búvárfelsze­relést használnak. Ezek a bu­­váröltözetek azonban nem fe­lelnek meg a korszerű köve­telményeknek és igy sok sze­rencsétlenség okozói. A ten­ger fenekén a sziklához tapadt piszkosszinü, vagy barna gyöngykagylók után kutató halászok közül igen sok áldo­zatot ragadott magával a viz. Azt tartják, hogy minden kagylólelőhely egyben — te­mető is. Ilyen “buvártemető” van az ausztráliai Boomeban is, ahol igen sok gyöngyha­lász vesztette életét. A búvár koporsója legtöbbször a sa iát sisakja, amelyben utoljá­ra a mélybe ereszkedett . Broomeban van külön ja­pán buvártemető is. A máso­dik világháborúig ugyanis — amikor a japánokat kitiltották erről a partvidékről — első­sorban japán búvárok dol­goztak ott, a maláj i és fhip­pin halászok mellett. Bitómé­nak van egyébként a világon a legdrágább aszfaltja. Igaz: az aszfalt rettenetesen bűzlik az otthevereő gyöngykagyló­hus maradványaitól. Partok mentén milliószámra találha­tók úgynevezett meddő kagy­lók, amelyek hulladékszámba mennek. Ezt a hulladékot az­után törmelékké zúzzák és ágyazzák be az asztalt közé. Ez az utboritás, a nap minden színében tündöklő burkolatot i ad; ezenkívül csúszásmentes felületet biztosit. Ez az ausztrália város rá­adásul azzal is dicsekedhetett, hogy ott volt a világ legfor­galmasabb gy^ngykagyló tőzsdéje. Ezen a börzén nem­csak az igazgyöngy, hanem a nagyobb kagylóhéj is keresett cikk volt. Ezekből ugyanis gyöngyházgombokat, késnye­leket és más hasonló cikkeket állítottak elő. vábbra is folyik. És ez a ha­lászat — a technika minden vívmánya ellenére — még ma is igen sok veszedelemmel jár. Az igazgyöngyöt nem alapta­lanul nevezik a halászok a “kagyló könnyének.’’ De ne­vezhetnénk az özvegyek és ár­vák könnyének is, amellyel a gyöngykagylóért a tenger mélyére szállt és onnan többé vissza nem tért szeretteiket siratják. Vájjon gondolnak-e erre, a csillogó, színjátszó igazgyöngyök viselői, amikor e ragyogó ékszerben tükreik előtt gyönyörködnek? MI im »BEN? JERUZSÁLEM. — David Ben-Gurion miniszter­­elnök, akit Izráel népe valósággal mint apostolt tisztel, kijelentette, hogy a mi időnkben nincsenek próféták, ő sem kivétel, mégis megkockáztat egy pár jóslást; mi lesz az Urnák 2000-ik esztendejében? Izráel és az arabok békében fognak élni egymás mellett. A szovjet szabad lesz és demokratikus. Az Egyesült Államok népe talán megválasztja az első zsidó elnököt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete talán világkor­mánnyá fog nőni. És az emberek 2000-ben jobbak, boldogabbak lesz­nek-e? Erre a kérdésre Ben Guiron kitérő feleletet adott; “Nemcsak kenyéren él az ember, szellemi szük­ségletei is vannak. Hogy mi lesz az emberek életének tartalma és célja 2000-ben? — ezt a kérdést hagyjuk függőben. A mesterséges gyöngy Ma már az igazgyöngyöt a világpiacon bőven pitolja az ugyanolyan, vagy joib minő­ségű, de olcsóbb ja>án mes­terséges gyöngy. Az Orgovan öbölten fekve kis Tatokudzima nem szige ten működik évtizecfek óta a hires Mikmoto társaság nagy gyöngytenyész telep. Alapi-Exermonl lenerhajo zátonyra futott Bourne, Mass.-nel, a Cape cod csatornában, a sürü ködben. tója Mikisi Mikimoto, aki év­tizedeken át a japánok koro­názatlan gyöngykirálya volt. Mikimoto 1— egy szegény ke­reskedő fia — 47 “vvel ez­előtt még álmodni sem merte volna, hogy milliomos lesz és lázba hozza az egész világ ék­szerész-társadalmát. Egészen apró gyermek korában hal­lott egy mesét, amely egy mandarinról szólt. A manda­rin a házában lévő Buddha szobrokat igazgyöngyökkel fedte be, de ezeket a gyöngyö­ket mesterségesen készítette el. Talán ez a mese ébresztette fel kutató-kedvét. Tény az, hogy 23 esztendei kísérletezés után Mikimoto 1913-ban egy neves szakemberekből álló testületnek 25 tenyésztett igazgyöngyből álló nyaklán­cot mutatott be. E gyöngyök minősége még jobb volt a va­lódiaknál. Bár a mesterségesen te­nyésztett gyöngyök elárasz­tották a világot, a természe­tes igazgyöngy halászata to-DRÁGA VÉDELEM TAIPEI, Formosa — Dah­len amerikai tábornok közli, hogy a kínai nacionalisták vé­delmét szolgáló amerikai ak­ció költsége 1951 május 1 óta csaknem kétezer millió dollár. Az amerikai védelem kiterjed Formosa szigetére, a partmen­ti szigetekre (Quemoy, Mat­su, stb.) és a Formosa és Kina közti tengerre, ahol a hadi­flotta cirkál. vártolja hirdetőinket! A FAGYLALT VILÁGTÖRTÉNETE Ötezer éves a fagylalt. Egy pár szakerő kéz, ügyesen kezeli a iő ellenőrző készüléket. 250,000 kilowatt vilanps áram kezd el működni—elegendő ahhoz, hogy Cle­veland város otthonainak 3/4 részét ellássa. A kezek tulajdonosa V-A ü S f.| 2 : , U- v ■ h': •' * r Lloyd E. Beijanin— Már időszámi tásunk előtt jó néhány ezer évvel fel­fedezte az emberiség, hogyan lehet a tél jegét a nyári hónapokig megőrizni, s ételek, italok hűtésére felhasz­nálni. A kinaiak már ötezer évvel ezelőtt, K. e. 3000-ben készítettek fagyasztott édességet — ez a mai fagyait őse. Kinából Indiába, majd Arábiába került a fagylalt­készítés tudománya. Egy K. e. 1000-ből fennmaradt fagylaltrecept szerint Közép- és Távol-Keleten gyü­­mölcslevekből, vizből és mézből készítettek fagylaltot, s fahéjjal izesitették. A görögök és a rómaiak is ismerték a fagylaltké­szítés titkát. Horatius és Vergilius dicsérték a pompás, jeges italokat. Pompéjiben hüs pincék mélyén “jég­szalonok” nyiltak, ahol italokat szolgáltak fel. A római birodalom bukása után a 17-ik század kő- j zepén Spanyolországban bukkan fel újra a fagylalt. A fagylaltkészités titka Rómából Sziciliába, majd Afriká­ba került, s innen jutott Spanyolországba. Marco Polo közvetítésével Olaszhonba került a tej­színből készített fagylalt pompás receptje Kublai Kán udvarából. Medici Katalin II. Henrikkel kötött házas­ságakor magával vitte Párisba a fagylalt receptjét is Egy vacsora alkalmával különös zamatu “tojásokkal” ejtette ámulatba a francia udvar népét, s még nagyobb volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy a “tojás” fagy­laltból készült. Audiger, a hires francia szálloda-tulajdonos hirét véve az esetnek, azonnal Olaszországba utazott, s ta­nulmányút] áról több tucat fagylaltrecepttel tért visz­­sza. XIV. Lajostól megszerezte az olasz fagylalt előál­lításának jogát, s fagylaltszalonja hamarosan a francia arisztokrácia kedvelt gyülekező helyévé vált. A fagylalt készités mégsem maradt sokáik titok. 1660-ban a párisi limonádé- és fagyaltárusok már szö­vetségbe tömörültek. 1786-ban pedig megjelent az első fagylalt-szakácskönyv; “A fagylaltkészités művészete”. 1850 táján azután egész Európában elterjedt a fagylalt. Lloyd Benjamin. ALKALMAZÓT! Lloyd, kitünően képzett szakember az. Illuminating Company Ashtábulában levő áramfejlesztő telepén, egyike a 4300 férfi és női alkalmazottaknak, akiknek összesített munkája kényel­met és kellemes életet szereznek vil­lanyosság által és Északohio gyárai­nak alkotó energiát adnak. Lloyd Benjamin, A RÉSZVÉNYTULAJDONOS Közel hét év óla vásárol Lloyd Illu­minating Company részvényeket, a vállalat takarékossági tervének alap­ján. ö és 32,000 más társtulajdonos —teherkocsihajtók, fogorvosok, ház­fenntartók, üzletemberek, farmerek; emberek az élet minden részéből—ké­pezik a tulajdonosok csoportját a közszolgálati vállalatokban, a közér­dekében. Lloyd Benjamin, A FOGYASZTÓ Otthonában, Lloyd tagja lesz a leg­nagyobb és legfontosabb csoportnak . . . az 500,000 számot meghaladó fo­gyasztóinknak. Az Ruminating Com­pany fogyasztói majdnem megdup­lázták az áramfogyasztást az elmúlt tiz év alatt. Mialatt a megélhetés költ­ségei több, mint 25%-al emelkedtek, ugyanezen idő alatt az áram egység költségei valóságban olcsóbbak lettek. Ezért van az, hogy a villanyosság a háztartás legjobb vétele manapság. a drága gyöngy.. •A gyöngy... AN INVESTOR-OWNED C1PANY SERVING THE BEST f .OCATION IN THE NATION

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents