A Jó Pásztor, 1960. július-december (40. évfolyam, 27-51. szám)
1960-11-11 / 45. szám
A Jó PÁSZTOR 3. OLDAL A HOSSZÚ ÉLET TITKÁT ÉVEZREDEK ÓTA KERESIK Melenti Csartvillnek hívták az első százévest, akivel Gilbert Gensac francia iró találkozott a Fekete tenger partján, a “százévesek birodalmában”. — Körülbelül százöt-százhat éves lehetek, nem tudom pontosan, de legalább százöt. Egyébként annakidején megkereszteltek és meg lehet találni nevemet a születettek nyilvántartásában — mondta az öreg. Csak egyszer volt beteg életében: hatvan évvel eezlőtt megfázott. Sem előtte, sem utána nem ismerte a betegséget. Mit keresett Gilbert Gensac a Fekete tenger partján? — Személyesen akartam meggyőződni róla — válaszolja —, mi igaz a legendából, hogy ez a százévesek országa. Most meggyőződött róla és a tapasztalatait egy kétszázoldalas könyvben adja közre, melynek cime: “Százötven évig fogunk élni”. E könyvben azt a meggyőződését fejezi ki, hogy már a mi nemzedékünk száz évig élhet, — ha akar. Akik csak az esküvő után láthatják jövendő férjeiket A PAKÍSTAtflAK NAGYRÉSZE SZIGORÚ VALLÁSI SZABÁLYOK SZERINT ÉL Pakistan leányai, asszonyai — igen csekély kivétellel — ma is írástudatlanok és 83 százalékig rendkívül vallásosak. Pontosan betartják a moharedan hit, ma már anakronisztikusán ható előírásait. Sürü fátylakban járnak és atyjukon, bátyjaikon kívül idegen férfivel beszélniük sem szabad. A pakistáni menyaszszony jövendő férjét még az esküvői szertartás alatt sem láthatja ( a vőlegényt atyja választotta ki számára) ; első Ízben akkor ismerheti meg, amikor bevezetik őt jövendő apósa felvirágzott házába. Egyizben egy esküvői szertartáson jelenlevő európai újságíró azt a kérdést intézte a menyasszony édesanyjához: milyen a vőlegény? “Nem láttam — felelte az asszony — a férjem választotta ki, lányom részére.” Es amikor a lány apja előtt megkockáztatta ezt a megjegyzést: hátha nem szereti leánya a kiválasztott férjet? — az apa igy válaszolt: “majd szeretni fogja.” áz cskiivii szertartás Hogyan zajlik le az esküvői szertartás egy hithü mohamedán családban? Az említett újságíró erről a következőkben számolt be: — Az esküvő előtti napokban a menyasszonyt állandóan kenegetik; minden reggel a szolgálók egy különleges perzsa eredetű rózsaolajjal és illatos kenőcsökkel tetőtől-talpig bekenik, helyesebben bedörzsölik, a menyasszony testét. Haját, amely rendszerint térdigér, ugyancsak naponta mossák illatos olajokkal. Arcát nem sminkelik, vagy puderezik, hanem rózsalevelekkel dörzsölik be, amelyeket előzőleg borecetben áztattak. Ez a különben barna arcnak rózsaszínű csillogást kölcsönöz. A menyasszony igy “bepácolva” egy egész rózsakert illatát árasztja maga körül. Majd egy különleges preparátummal teszik csillogóbbá a szemét. Ezt követi az ajkak és a fogak kerületének festése. Végül pedig az ujjak hegyeit, a tenyereket és a lábak sarkait festik be hennalevelekkel, rózsaszínre. Az öltözködés külön hoszszadalmas művelet. Gyakran egy tucat asszony is segédkezik a különböző előirásszer ruhadarabok felvételénél, i teljesen felöltözött menyasz szony ezután ölti magára a úgynevezett garara-köntöst amelyet a jövendő após aján dékoz a menyasszonynak. Vé gül pedig az aranyozott túr bán kerül a magas feltornyo zott frizurára. Mindent ősz szevetve: a menyasszony ig: teljesen felöltözve úgy fest mint egy keleti hercegnő. A vőlegény A vőlegény is éppen oiyar félénk és izgatott, mint í menyasszony. Természetes, hogy ő is kiváncsi jövendő élettársára. Pedig a megkötendő házasságnak semmi kö ze nincs a szerelemhez. A szülők választottak és — nincs tovább. Válásra csak nagyon ritkán kerül sor. Ha ilyesmi mégis bekövetkeznék ez valóságos botránynak számit. Fülsekitető zenebona jelzi a vőlegény érkezését: egyen ruhába öltözött zenészek trombitálnak, verik a dobot és a különböző gongokat. .A feldíszített autóban égyik férfi rokona társaságában teszi meg az utat a házig. Ott ’ pap a menyasszony távollááben háromszor teszi fel ne.i a kérdést: “Akarod feleséül venni menyasszonyodat?” vőlegény' háromszor igenlel felel. Aztán a férfiak be/onulnak a nők szobájába és >tt a menyasszonytól ugyaniak háromszor kérdezi meg i szertartás vezetője: hajlanló-e vőlegényét élettársául őgadni. Csak ezután találkoznak a egyesek. A fiatal párra vörös fátylat dobnak. Ezalatt a vőegény ekkor felemeli menyasszonya fátylát, de csak pilanatra. A fátyol ismét lehull, t fiatalok homlokát aranykorral kenik be és a menyasszonyt visszavezetik a sziiők szobájába. Ezután megkezdődik a mennyegzői lakoma — külön a nőknek, külön i férfiaknak.. A lakoma után megy a menyasszony jövendő apósa házába és ott — vV're — véglegesen leveszi a fáty'at vőlegénye előtt. Ekkor láthatja őt a fiatalember — tulajdonképpen — először. Akadnak a mohamedánok között olyanok is, akik e szertartásokat már nem tartják be. De többségük ma is hódol a régi szokásoknak. A georgiai százévesek legnagyobb szakértője Pickelauri professzor, a georgiai Munkahigiérdai Intézet vezetője. Gensac értékes felvilágosításokat kapott tőle, Megtudta, hogy többezer százéves él ezen a környéken. A száz éven felüliek kétharmada nő. Hét százalékuk hord szemüveget. Három százalékuk süket. Legtöbbjüknek jó a memóriája. A kilencven évesek nagy többsége dolgozik, j ókedélyü és aktiv. Táplálékuk nagyon változatos: sok főzelék és zöldség. Hagyma, saláták, tarkabab, spenót, mogyoró, szőlő, körte, narancs, alma, barack. A gyümölcsöt csak nyersen fogyasztják. Sok tejterméket esznek, mézet, kukoricalisztet. Az ételeket erősen fűszerezik. Étkezéshez egy-két pohár bort isznak, kevés teát, vizet alig. Nyolcvan százalékuk nem dohányzik. Gensac emlékeztet rá, hogy az emberiséget évezredek óta foglalkoztatja a hosszú élet problémája. Mindig azt az élethatárt akarták túlszárnyalni, mely az adott • • f " ; pillanatban általánosnak látszott. A régi egyiptomiak az izzadás életmeghosszabbitó erejében hittek és igy üdvözölték egymást: “Jót izzadtál?” A görögök és rómaiak Pintarchos bölcs tanácsát tisztelték: “Tartsátok a fejet hűvösen és a lábat melegen. Ha egy napon rosszul érzitek magatokat, helyesebb pihenni és diétát tartani, mint gyógyszerekhez fordulni. A szellemért ne feledkezzetek meg a testről!” A tizennegyedik és tizennyolcadik század között azt hitték, hogy a fiatal lányok lehelete meghosszabbítja az életet. Az “életadó lehelet” éppen olyan babona volt, mint a hosszú élet elixire, a bölcsek köve és a középkor egyéb képzelődései. A tudományos alapon álló georntológia — az öregedéssel foglalkozó tudomány — igazi őse Ilufeland (1762—1836) német orvos, aki egy meglepő könyvvel lépett kortársai elé: “Az emberi szervezet — Írja Hufeland — hétszáz évig fennáll és aktiv maradhat. Az állatok nyolcszor hosszabb ideig élnek, mint növekedési korszakuk. Miután az ember huszonötéves korában teljesen kifejlett, életének felső határa kétszáz évben állapítható meg.” íme, miben látta Hufeland az élet természetellenes rövidségének okait: A tisztátlan levegő, a túl sűrűn lakott városok, minden rendű izgalmak túlzása, a fizikai és szellemi elpuhultság, az evésben és ivásban való mértéktelenség, a szellemi erőfesztiések túlzása, a szenvedélyek, az unalom. Ötven évvel Hufeland halála után, egy francia tudós, Brown-Séquard előállította szexuális mirigyekből kivont preparátumát. Ezt követte Steinach “radikális metódusa”, Voronoff módszere, Mecsnikov joghurtkurája, Filatov biostimulinjai, Niehans friss sejtjei, Anna Aslan novocainja, Fadajev mesterséges álma, Belvefer és Gardner méhpempője. A tudósok nem szűntek meg kutatni a hosszú élet titkát, anélkül, hogy valóban jelentős eredményt értek volna el. Ezzel szemben két fontos megállapításra jutottak: 1. Gyakorlatilag az úgynevezett természetes halál nem létezik. Hogy tudományos értelemben milyen kivételes eset az ilyen halál, bizonyítja, hogy 1957-ben három lyoni orvos érdemesnek látott megjelentetni egy könyvet “egy százéves egyén esetéről, aki meghalt anélkül, hogy klinikai értelemben beteg lett volna.” 2. Tudományos alapon nem lehet megfiatalításról beszélni, hanem csupán az öregedés megakadályozásáról. ALICANTE, Spanyolország. — Megbukott ,csődbe ment egy gyárvállalat, becsukták a gyárat s hat hónap alatt apránkint mindent elvittek, még a falak tégláit is. Most letartóztatták a 28 tolvajt, akik ezt az egész gyárat ellopták, j Naponként 24 órán át szolgáljuk ÖNT Minden munkanapon, George Cox és kollégái egy csomó személykocsit hajtanak ki az Illuminating Company szolgálat központjából és keresztülkasul egész Északkelet Ohioban. Feladatuk: állandó éberséggel vigyázni, hogy mindenkor szolgálják az Illuminating Company közönségét. Egy jól válogatott autópark. Nagy teherautók, gyorsan működő javítási munkára felszerelt kocsik, póznaásók és még motor scooterek is vannak szolgálatban. Ezek a jármüvek összesen nyolc millió mérföldet tettek meg Északkelet Ohioban az elmúlt évben. Ha az ön családjában egy vagy két kocsi van, tudni fogja, hogy George és társainak kocsival Való ellátása pénzbe kerül. Képzelje el tehát, milyen összeget igényel 750 kocsi fenntartása. 1959-ben, az Illuminating Company 750 kocsiból álló seregének fenntartása több, mint $1,500,000 összeget igényelt. Ebből az összegből gazolin és olajra $250,000 jutott. Egyedül a rendtáblák 73,000 dollárba kerültek. E'z a kocsitömeg és kétfelé működő rádió összeköttetés lehetővé teszi, hogy néhány percen belül érkeznek oda, ahol szükség van rájuk. Rendelkezésre állanak a nap 24 óráján át, hogy megbízható, alacsony áru villanyáramot szolgáltassanak otthona részére. A TUDOMÁNY világából AN INVESTOR-OWNED COMPANY SERVING THE BEST { LOCATION IN THE NATION »
