A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-04-15 / 15. szám

2. OLDAL * irt PA«7,Tím A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapított» Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 >3 ELŐFIZETÉSI DIJAK: City évre *“1 évre _$6.00 $3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year----------------------$6.00 Vo..« S3.5Í Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio EGYETÉRTÜNK A SZOVJETTEL A genfi fegyverkezés-csökkentési alkudozás so­rán Zorin orosz delegátus egy amerikai javaslat kap­csán újra felvetette az eszmét, hogy a béke megszi­­liárditása érdekében kívánatos lenne idegen terüle­ten levő katonai állomások megszüntetése. Teljesen egyetértünk Kruscsev küldöttének né­zetével. Csakugyan, minden bajnak, atomháború ve­szélyének is fő oka az, hogy a két super-nagyhata­­lom — a szovjet és az Egyesült Államok — katonai bázisokat tart fenn külföldi országokban. Ezeket a katonai bázisokat, amelyeknek csakis háború esetén lenne jelentőségük, sorra likvidálni kellene. Sorra! Ezen van a hangsúly. Kezdje az, aki kezdte. Tehát: A szovjet vonja vissza katonaságát a következő idegen országokból és országrészekből és likvidálja katonai állomásait a következő orszá­gokban : Észtország, Lettország, Litvánia, Kelet-Po­­roszország, Kelet-Lengyelország, Lengyelország, Bu­kovina, Besszarábia, Galicia, Kárpátalja, Magyaror­szág, Bulgária, Románia Kelet-Németország, Cseh­szlovákia, Egyiptom, Szíria, Irák, Mongolia. Ha és amikor a szovjet mindezekből az orszá­gokból kivonja katonai hatalmát, Amerika hajlandó feladni összes európai és ázsiai katonai bázisait és visszavonni csapatait Európából és Ázsiából. MIÉRT IGEN ÉS MIÉRT NEM? A Fehér Ház tájékán azt suttogják, hogy ha Kruscsev tovább folytatja vagy még fokozza dühödt fenyegetéseit, hogy igy vagy úgy kituszkolja Nyu­­gat-Berlinből az amerikaiakat — Eisenhower elnök drámai nyilatkozatban be fogja jelenteni, hogy el­marad tervbevett moszkvai látogatása. Washington­ban azt hiszik, hogy ez a lehetőség észhez fogja térí­teni az orosz diktátort, aki nagy súlyt helyez Eisen­hower látogatására, minden eddiginél nagyobb meg­tiszteltetésre. Nagyon okos elhatározásnak tartjuk, hogy Ei­senhower elnök ezt a kártyát a kezében tartja és asz­talra vetésére céloz. De miért nem játszik ki a szov­jet ellen egy még erősebb kártyát: Miért nem köve­teli Amerika és a szabad világ Kelet-Németország és a többi csatlósországok felszabadítását a szovjet rab­ság alól? Ha szabad az orosznak maximális követe­lést támasztnai, szabad Amerikának is. Annál is in­kább, mert amit az orosz követel, az ünnepélyes, for­mális szerződés egyoldalú sutbavetése, a csatlósor­szágok felszabadításának követelése pedig igazságos, jogos követelés, amelynek igazságos és jogos voltát — mellesleg megjegyezve — az Egyesült Nemzetek emlékezetes határozataiban kimondta. BARÁTI LÁTOGATÁS A Himalája hegylánc Mount Everest hegycsú­csát tartják a világ legmagasabb hegyének, ámbár újabban némely földrajzi kutatóknak kétségeik van­nak efelől. De az, hogy Everest az első vagy máso­dik legnagyobb hegy a földkerekségen, másodrendű kérdés azzal a kérdéssel szemben, hogy kié. Az isko­lában azt tanultuk — és a térképek is azt mutatják —, hogy az Everest hegy Nepal királyság területén van. Micsoda hamis térképek azok? — kiáltott fel haragosan Csu En-lai kínai kommunista miniszter­­elnök, baráti látogatása alkalmával Katmandu ne­páli fővárosban. — Ide nézzen, B. P. Koirala minisz­terelnök ur: itt a hiteles térkép! B. P. Koirala miniszterelnök elképpedve látta, hogy a kínai kommunisták térképén a Mount Everest nem nepáli, hanem kínai területen van. Akárcsak India egyes határmenti területei azon a térképen kí­nai területen vannak . . . Nepal miniszterelnöke az ijedelemtől szólni sem tudott — vagy legalábbis arról, hogy szólt volna, a hivatalos jelentésben szó sincsen. Csak később, a saj­tó képviselői előtt nyilatkozott a miniszterelnök: ha­tározottan tagadja a kínai kommunisták igényét az Everest hegyre. És — más nepáli határterületekre is, amelyeket ugyancsak bekebelezett Csu En-lai tér­képe. Kezdődik a tánc. Bekebelez a térkép, aztán jön­nek a kínai csapatok és bekebeleznek itt egy dara­bot, ott egy darabot más népek földjéből. Mi jogon? A katonai túlerő jogán. A civilizáció uj korszaka kö­vetkezett el. Vezérlő elve és jelszava: “Aki bírja, marja.” Húsvéti népszokások A husvét sokkal régibbik '­­!etü ünnepe a kereszténység­nek, mint a karácsony. A ka­rácsonyt, vagyis Jézus szüle­tését, csak 1223-»bam kezdték ünnepelni s az első ünneplő Assisi Szent Ferenc volt, aki az olasz Greccio városka kö­zelében fekvő sziklabarlang­ban misét mondott karácsony éjszakáján s a barlangba he­lyezett jászolt oltárrá avatta. Ez volt az első karácsonyün­nep. Ezzel szemben a husvét. Jézius felhámadásának meg­ünneplése, szinte olyan régi, mint maga a kereszténység A legenda szerint, amikor Jé­zust felfeszitették és eltemet­nék, a sir mellé katonai őrsé get állítottak.. A temetés utá­ni harmadik napon az a hír zezdett elterjedni a városban, rogy Jézus sirja üreis. Mikor i papi tanács látta, hogy a hír a tömeg között nagy iz­maimat kelt, Pilátushoz kül­­lötte Nafrátius nevű követét, rogy a zajongó nép megny ug­atására bontássá fel Jézus árját, hogy a nép meggyő­ződjön arról, hogy a sir nem ires. Pilátus ekkor már nem su­tát törődött a dologgal, a Jé .ős-ügyet lezártnak tekintet­­e azzal, hogy kereszthalálra télte és a követet, amint a kéirjist előterjesztette, kido­­jatta. Ezzel azonban nem lett rlintézve a dolog. A hslytar­­,ó maga is látta, hogy az út­iakon szokatlan sürgés-forgás /an s lovas futárt küldött Jé­zus sírjához, hogy a sirőrség parancsnoka jelenjen meg ná­la. A parancsnok, Corrus Pem­­tillo, megjelent Pilátus előtt ás jelentette, hogy a sir va­lóban üres. Elmondotta, hogy milyen látomásai voltak a sir körül s hogy szavainak nyo­­matékot adjon: ott, Pilátus ábai előtt, szivén szúrta ma­gát és meghalt. Pilátus megdöbbent a jele­net komorságától s hogy nyugtalankodó lelkiismeretét lesittitsa, az utcára járőrö­ket küldött, akik az izgatott lakosságot visszaterelték há­zaikba, úgyhogy senkinek se volt szabad kint tartózkodni. A házaikba szorított emberek az utcán menetelg katonák nyakába vizet öntöttek, in­­íen van az, hogy husvétkor intöuködni szoktak. Ettől :cgva minden évben megem­­'ékehxlk a “feltámadottróli” ; a husvét ünnepe tehát -— iá nem is mai formájában — izinte egyidős magával a ke­resztény vallással. Érdekes, hogy a husvét ün­neplésével kapcsolatban nin­csen mir *Yiütt szokásban a Tusvéti öntözködés. Hollan­diában a feltámadás ünnepé­re, vagyis a husvétra virradó hajnalon, minden vallásos ér­zelmű ember talpon van. Fi­­gyedik az első kakaskukoré­kolást s mikor ez felhangzik, az egész országban szinte percnyi pontossággal énekbe kezdenek a virrasztóik. Egyet­len éneket énekel mindenki, a~j úgynevezett “Krisztus- Hozsannát”. Az egész ország HÚSVÉTI ZSOLTÁR Orcája fénylik, mint a nap Öt szent sebéből kegy fakad S útját a tarka friss tavasz Sziromesővel szórja be. hangos ettől az egy énektől, amibe belezugnak a haran­gok s az ének után a lakos­ság imába kezd. Svájcban a 'husvétot meg­előző estén nagy tömegekben húzódnak ki a hivek a he­gyek közé és .a lobogó tüzek mellett várják a feltámadás hajnalát, amit kürtszóval je­leznek és továbbítanak a he­gyek közé. Az örömtüzek ek­kor még magasabbra csapnak s a lakosság mindenféle üze­netekkel telerakhatott, szine-s “ballonokat” ereget az ég fe­lé. A húsvéti ballonok fel­­ereisztéséncik, a magasságba küldött üdvözlésen kívül, van egy igen kedves rejtett célja is. A lányok fényképeiket is felraggatják a ballonokra, ne­vükkel, teljes lakcímükkel. Az a szokás, hogyha egy fia­talember a húsvéti ünnepek alatt egy ilyen ballont elfog, vagy egy ilyen lehullott bol­­lont megtalál, jogában ajl azt személyesen visszavinni , a ballont feleresztő lánynak, ahol nagy ünnepséggel ragad­ják, elhalmozzák minden jó­val s esetleg azonnal meg is tartják az eljegyzést. Belgiumban búcsú járások előzik meg a husvétot. Min­den községnek, vagy együtte­sen több községnek, megvan a maga külön erűeje, ami az “Olajfák hegyét” jelképezi. A községek Iáikéi a husvétot megelőző napon idezarándo­kolnak s az erdőnek egy-egy részét feldíszítik mindenfék csecsebecsével, színes papí­rokkal, szalagokkal, épugv mint nálunk a karácsonyfá­kat szokás. A díszítések fény­pontja a lampioncík, akárcsak a karácsonyfák gyertyái. A lampionokat pontosan éjfél kor gyújtják meg s a legvi­­gabb ünnepi hangulatban, ze­neszó mellett várják a hajnali feltámadás óráját. Anglia egyes vidékein kü­lönösen kedves szokás, hogy a husvét hetében született csecsemőket díszesen felvi­rágzott gyermekkocsikban ki­viszik az utcára. Az ünneplő emberek zsebei tele vannak apró aj ándéktárgjakkal s cso­portokban kérésit fel ezeket a felvirágzott gyermekkocsi­kat s a csoportokat zEnészek kisérik. A gyermek a megúj­hodás, az újjászületés, lénye­gében tehát a feltámadás szimbóluma s a közönség, kü­lönösen a fiatalság, körültán­­oolja. Köziben mindenki letép a kocsi virágdíszéből egy szá­lat s a maga kis ajándékát, mint a feltámaiiás felett ér­zett örömének kifejezőjét, be­teszi a gyermekkocsiba. Igen színesek abajorországi húsvéti ünnepeik is. Már a ko­ra hajnali órákban talpon van a falu fiatalsága A fiatalem­berek díszes, leiszalagozott ruháikba öltöznek s kalapja köré mindegyik, virágkoszo­­rut helyez. Akiiek lova van, ezt is pompásan feldíszíti, te­lerakja csengővel s mint “Krisztus sirjátőrző vitézek” átrándulnlak ; szomszédos falvakba. Befcoiognok az ab­lakaikon s közk a lakosság-CASTRO EGYVELEG HAVANA — Mint az amerikai hírszerző szol­gálat kiderítette, Castro azt a kérdést intézte Mi­­koján szovjet miniszterelnök-helyetteshez, hog-y Cu­ba számithat-e orosz katonai segítségre, ha háború­ra kerül sor Cuba és az Egyesült Államok között. Mikoján kioktatta a fiatal diktátort, hogy jobban te­szi, ha inkább iparfejlesztésen töri a fejét. * Castro árulónak nevezte egykori egyetemi kallé­­gáját és barátját, Luis Conte Aguerot, aki rádióján napok óta hangoztatta, hogy Castro a kommunisták befolyása alatt áll. Négy óra hosszat ordítozott Cast­ro, Batista birátjának nevezte diákköri barátját, és, mint minden más alkalommal, ezúttal is gyenge ök­leit mutogatta Amerika felé. Azt mondta egyebek közt, hogy örül annak, hogy Bonsal amerikai nagy­követ visszajött Llavaná’oa, de — ő Washingtonba csak akkor hajlandó követet küldeni, ha Amerika abbahagyja rosszindulatú támadásait Cuba ellen. * Fidel Castro fivére és hadügyminisztere, Raul Castro, kérdést intézett Nasser egyiptomi diktátor­hoz, tudna-e segíteni, ha Amerika megtámadná Cu­­bát? Ezt felelte Nasser miniszterelnökhelyettese: “Nekünk van rengeteg fegyverünk és lőszerünk, ami­re már nincsen szükségünk. Kaphattok abból ingyen annyit, amennyit akartok.” (Nasser újabb 40 millió dollár kölcsönt kapott Amerikától . . .) * Castro ma még általában népszerűnek mondha­tó, mert, mint minden forradalmár, eget-földet igér a földteleneknek és más szegényeknek — vagyis majdnem mindenkinek abban a szép, de nagyon sze­gény kis szigetországban. De van már ellenzék is, főleg oly társadalmi rétegekben, ahol ijedelmet és bizalmatlanságot okoz egyrészt Castro dühödt anti- U. S. handabandázása, másrészt a kommunisták be­szivárgása a “Julius 26 mozgalomba.” Titokban már működik egy katolikus összees­küvő csoport, La Cruz (Kereszt). Egyelőre titkos főhadiszállásról csak röpcédulákat osztogatnak, el­lenséges, jelszavakat mázolnak házfalakra. De egyik megbizottuk Miamiban úgy nyilatkozott, hogy hama­rosan áttérnek ugyanolyan terrormódszerekre, ami­nőkkel Castro aláásta Batista uralmát. A Cruz moz­galom kezdeményezői az egyetemek katolikus diák­jai. Ezek a napokban röpcédulát osztogattak: “For­radalom? Igen! Kommunizmus? Nem!” Castro mind­járt elkeresztelte a kereszteseket árulóknak. Az egyik összeesküvő csoport, Melynek főhadi­szállása Miamiban van, nem csinál titkot abból, hogy Cuba invázióját tervezik, hogy elkergethessék Cas­­trot. A kétkedőket emlékeztetik arra, hogy Castro egy tucat forradalmárral indult harcba Batista dik­tatúrája ellen, amikor Batistának 35,000 főnyi kato­nasága volt. A kommunista ifjúsági világszövetség negyedik kongresszusára, Havanába, húsz országból jöttek de­­legátusok. A cubai kommunista párt bejelentette, hogy a kinai kommunista kormány háromtagú de­legációval fogja magát képviseltetni a május elsejei cubai ünnepségen. JOHANNESBURG, Dél-Afrika. — A mezőgazda­­sági minisztérium közli, hogy egy New Hampshire tyuk, amely 204 tojást tojt és ezzel a teljesítményével versenydijat nyert, átváltozott kakassá. Azt hiszik, en­nek az átalakulásnak az volt az oka, hogy a tyúknak túlsók himhormont adott az eleségébe a gazdája. ..... TAIZ, Jemen. —-Achmed imám parancsára a Hadzsa erődben levágták két sejknek a fejét. A fejvesz­tésre ítélt törzsfőnökök az igen befolyásos Chasid törzs­höz tartoztak. Mindkettőjüket az imámhoz hü törzsek fogták el, amikor a Chasid és Baki törzsek élén fellá­zadtak az imám uralma ellen. A többi törzsfőnökök az imám elé járultak és hűségükről biztosították. NEW DELHI. — India a múlt évben 265,000 pár cipőt szállított Oroszországnak és 42,600 pár cipőt a keletnémet szovjetzónának, összesen 1,645,852 dollár­ért. Indiában ugyan cipőhiány van, mégis exportálni kell cipőt, a szovjet országokba vásárolt áruk megfize­tésére. gal az örömhírt: “Jézus sirja üres, a Megváltó feltáma­dott” Ezeket a hírvivőket bő­ségesen megvendégelik, meg­köszönik nekik a jó hirt. Az ünnep délutánján nagy tánc­­mulatságot rendeznek tiszte­letűikre, ahol jelen van az. anyakönyvvezető is, külön disz,sátorban, azért, hogy ha úgy adódna a sorja, ott mind­járt összeadja a húsvéti páro­kat. A régi Oroszországiban igen jellegzetes formája volt di­vatban a húsvéti ünnepnek. A feltámadás reggelén lovas kozák jelent meg a faluban. Mellére volt akasztva a cár arcképe s a lova oldalán,. a nyergen, nagy butykosokban pálinka. A lovas vágignyar­­galt az utcákon s bekiáltotta a házak udvarára: “A cár, a mi atyánk küld engem hozzá­tok és üzeni nektek: legyetek jók, mert a világot nagy öröm érte; feltámadott a Megváltó”. Mikor bejárta a falut, megállt a piactéren s azok, akik meg akarták kö­szönni a cárnak a jó üzene­tet, a kozák elé járultak, it­tak egy kortyot a cár pálin­kájából s megcsókolták arc­képét. Ugyanekkor bedobták a kopekjaikat a ló nyalkán csüngő hatalmas perselybe, hogy a cárnak elküldjük a maguk kis ajándékát. A West Virginiában, East Rainelle község mellett folyó Meadow River a téli rendkívüli havazások és hirtelen beállott olvadás következtében annyira kiáradt, hogy a kis város utcáit vizzel borította el. Alleluja a mennyben fönn, Alleluja a föleitekén S roskadjon térdre a pokol! Alleluja a nagy Halott feltámadott! Még éltében megmondta ezt. Jónás jelét ígérte, s most Megnyílt szemünk, uj fényt kapott A Szó, az Ostya s a Kereszt. Mi hasznunk hinnünk, hogyha ma Megkenték voln’ az asszonyok . . .? Takarna leple rothadást S a evászunk tovább tartana. Magára vette a halált A Fő, hogy mentse a Tagot! S ma uj élet, uj glória Főt, tagot éltet egyaránt. Pazar kezekkel szórja most A Szent Atya a glóriát Fiára, kit az éjszakán Bűnért bűnösnek átadott. Dicsérünk Téged Jézusunk! Benned ragyog az üdv nekünk, óvd uj haláltól életünk Mi°r szent Szivedbe elintünk. Alleluja a mennyben fönn, Alleluja a földtekén S roskadjon térdre a pokol! Alleluja, a nagy Halott feltámadott!

Next

/
Thumbnails
Contents