A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-04-08 / 14. szám
8. OLDAL \ M PÁSZTOR Virágvasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté, 21. fej., 1-9 Azon időben, midőn Jeruzsálemhez közeledtek és Bethfagéba értek az Olajfák hegyéhez, akkor elkiilde Jézus két tanítványt, mondván nekik: Menjetek a helységbe, mely előttetek vagyon és mindjárt találtok egy megkötött szamarat és vele vemhét, oldjátok el és hozzátok ide nekem. És ha valaki nektek szól, mondjátok, hogy az Urnák szüksége vagyon rája; és azonnal elboesájtja azokat. Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit a próféta jövendőit, mondván: Mondjátok meg Sión lányának, ime, a te királyod jön hozzád szelíden, szamáron és vemhén, a teherhordónak fián ülve. Elmenvén tehát a tanítványok, úgy cselekvőnek, amint parancsolta vala nekik Jézus. S elhozák a szamarat és vemhét, rájuk te véli ruháikat és őt azokra ültetők. A nagy sereg pedig leterité ruháit az utón, mások meg galyakat vagdalának a fákról s az útra szórák. A népek pedig, amelyek megelőzők és követék őt, kiáltozának, mondván: Hozsanna Dávid fiának, áldott, ki az Ur nevében jő. Hozsanna a magasságiban . .. SZENTBESZÉD Virágvasárnap és Nagypéntek . . . Csak négy nap ékelődik a kettő közé, de ezek a napok éles válaszfalat alkotnak s az emberi állhatatlanság örvényére mutatnak rá. “Hozsanna” és “Feszítsd meg!” Ez többé-kevésbbé minden emberi dicsőség két végállomása. Jézus Krisztus ezt a két határvonalat igen rövid idő alatt futotta be. Előtte és utána számtalan ilyen életpályát határolt be két ilyen ellentétes kikötő. Ma is ki van téve ennek a közért munkálkodó ember, különösen a pap, mint Krisztus helyettese. Nem hiába mondja Krisztus Urunk tanítványainak: “Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak!” Az Egyháznak eddig is voltak és ezután is lesznek ellenségei. Két csoportra lehetne osztani az ő táborukat: van külső és belső ellenség. Amióta Krisztus Egyháza fennáll, nem szűntek meg az üldözések Jézus tanítása és annak követői el; ?n. A hitetlenség minden eszközt felhasznált, hogy f.ami tanítások, tcvelyek hirdetése által aláássa a i aűsztusi hitet a lelkekben. Sikerült is nagyon sokszor ;v gyöngébb hittel rendelkezőkben eredményt elér: űök. Nem állották ki a próbát. Hasztalan volt sokaknál az evangéliumi szózat: “Legyenek felövezve ágyékaitok és égő fáklyát tartson a kezetek!” Felkészületlenül állottak ki a síkra és a kísértés szele elfujta őket. A kitartó lelkek üldöztetések alkalmával sokszor vérükkel pecsételték meg hűségűket Krisztushoz. Nyíltan vagy titokban lobogott fel az üldöztetés lángja, de sohasem hiányzott. Az emberi gonoszság nem pihent meg, mindig megtalálta a módját a támadásnak. Szomorú például szolgálnak a Szovjet egyház-ellenes törekvései, amelyeknek sokszor száz vértanuság lett az ára. Sokszor találunk belső ellenséget is. Hisz nincs olyan egyházközség, amelyben ne volnának rendbontók, békétlenkedők, bujtogatók és igy megnehezítik a lelkipásztoroknak a lelkek érdekében folytatott munkáját. És ez a fájóbb seb Krisztus Egyházában. Legyünk hűséges tagjai Anyaszentegyházunknak. Vegyünk részt a “Hozsanna” örömujjongásában, de ne legyünk ott sohase a “Feszítsd meg!” ordítozó lármájánál! A DIADALMAS BEVONULÁS Blériot és a Platini szűz ötven esztendeje annak, hogy Blériot vakmerőnek tartott kísérlete sikerült és elsőnek átrepülte a La Manche csatornát. Akkoriban — 1909- ben — ez csakugyan rendkívül bátor cselekedet volt. Szinte hihetetlen hogy olyan, majdnem tákolmányjellegii gépen egyáltalán lehetet repülni. Blériot bátorságát a Notre Dame de Platin kis Mária-kápolnájában erősítette meg, ott a tenger partján. Jelmondata azóta is a kép alá van Írva: “Tekint a Szűzre és repülj.” Azóta a francia repülők védőasszonyaként tisztelik a piatini Szent Szüzet. Ennek a Szűznek képe volt azon a gépen, melyen az első Sokat olvashatunk mostanában arról, hogy katolikus vallásu polgár megválaszt'iató-e az amerikai Egyesült Államok elnökévé? Bizonyos, hogy sokan vannak Amerikában, akik ellenzik, hogy az elnök katolikus legyen. Több demokrata párti vezér, közöttük katolikus is — osztozik abban a véleményben, hogy ha a júliusi demokrata párti konvención katolikust jelölnek, ezzel a novemberi választásokon vereséget hívnak ki. E kishitűséggel szemben két alapvető tényre kell viszszatekinteni. Először is arra, hogy nincs olyan törvény Amerikában, amely megtiltaná azt, hogy katolikus töltse be az elnöki tisztet. Ellenkezőleg, az alkotmány leszögezi azt, hogy Amerikában semmiféle nyilvános tisztség betöltésénél sem szabad a val lás kérdését felvetni. A másik tény az, hogy az egyház és állam elválasztásának hagyománya benne gyökerezik az amerikai g o n d o 1 k ozásban. Amerikában nincsen államvallás. Az alkotmány első módosítása meghagyja, hogy a kongresszus ne Írjon elő semmiféle vallást és ne tiltsa el semmiféle vallás szabad gyakorlatát. Egyházat nem támogatnak közadókból és a vallást és politikát szorosan elhatárolták. Ritkán fordul elő, hogy lelkész közhivatalt tölt be, és nincs olyan politikai párt, melyet vallási alapon szereztek meg. Talán ez a magyarázata annak, hogy vannak amerikaiak, akik ellenzik, hogy az ország elnöke katolikus legyen. A katolikus egyház ugyanis néha állást foglal olyan kérdésben is, amelyet nem-katolikusok világi ügyeknek tekintenek. Szerintük tehát a katolikus elnök csak a katolikus dogmákkal megegyező határozatot hozhatna ilyen ügyekben. Harminckét évvel ezelőtt a katolikus vallásu Alfred E. Smith, demokrata párt elnökvilágháború leghíresebb hadirepülője, Guynemer, repült. Ötvennyolc repülése állott mögötte, midőn Flandria fölött 1916 szeptemberében lelőtték. A huszonkét éves repülőt a francia parlament méltónak tartotta arra, hogy nemzeti hőseinek temetkező helyén, a Pantheonban helyezzék tetemét nyugovóra. Milyen lelkíilettel repült ez a fiatal férfi, a francia aviatika egyik legnagyobb úttörője, arra nézve örök emléket állított Pierre l’Ermite. Az ő plébánia-templomában fordult meg leggyakrabban Guynemer, midőn rövid szabadságainak idején Párisban tartózkodott. A St. Perre de Chaillot templom homályos jelöltje, igy nyilatkozott a kérdésről: — Egyházamnak semmiféle hatalma sem kerülhet öszszeütközésbe az Egyesült Államok alkotmányával vagy az ország törvényeinek végrehajtásával. Tiszteletben tartom minden ember lelkiismereti szabadságát és mindenféle egyház, felekezet vagy hitvallás törvény előtti egyenlőségét.” A katolikus vallásu John Kennedy szenátor néhány hónap előtt, amikor az elnöki versenyben való részvételét bejelentette, a következőket mondotta: — Az amerikai köztisztviselőt — bármilyen vallásu is legyen — semmiféle hatalom sem mentheti fel az alkotmány tiszteletbentartására tett esküje alól — ideértve az egyház és állam elválasztásának elvét is. Ez az amerikai felfogás alapvető eszméje, amely hagyományunkban gyökerezik és amelynek változatlanul fenn kell maradnia. Sok más tényező is közrejátszik az elnök személyének kiválasztása körül és számos magasrangu amerikai tisztviselő hive a katolikus egyháznak — igy sok szenátor, képviselő és kormányzó is. Az amerikai választó közönség tehát nyilvánvalóan azon a véleményen van, hogy a vallás magánügy, amelybe a nyilvánosságnak beleszólása nem lehet. American Council. Igazi barátság BENNINGTON, Vt. — Charles Wright 24 éves fiatalembert bekísérték a rendőrségre csavargás miatt. Erélyesen követelte, hogy bíró elé állítsák és hogy a biró elitélje. Mert ő együtt akar lenni legjobb barátjával, aki a fogházban van. Fenyegetőzött: “Ha máskép nem megy. betöröm a bíróság ablakait, hogy bejussak a dutyiba.” Charlie fenyegetése eredményes volt. Kapott 20 napot. sekrestyéjében szinte pontos időközökben jelent meg egy vékony, elegáns, tartózkodó modorú tiszt — írja Pierre l’Evmite. Eleinte nem is figyelt föl rá senki. Mindazonáltal lassan észrevették. Először a sekrestye személyzete, majd a papok, végül a hívek szemében érdekessé vált a mélytekintetü tiszt, kinek dolmányán egy-két kitüntetés volt. Egyszer egy tiszt felesége fölismerte, attól kezdve imába merülve látták térdeplőjén: Hiszen ez Guynemer! De hogy ne zavarják imádságát, úgy tettek, mintha nem vették volna észre. Valóban sose tudta meg, hogy inkognito j át leleplezték. Nem is volt semmi feltünésvágy benne; mint jó keresztény gyónni és áldozni jelent meg minden esetben, gondolva Jézus szavára : “Legyetek készen, mert amely órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia!” Guynemer mindig készen akart lenni. Egyszer alamizsnát adott. “Tartsa csak meg, nem fogadom el” — mondta neki a pap. “A menekültek és a sebesült katonák számára adtam” — felelte. Egy alkalommal kétszáz frankot adott. A lehető legszerényebb volt, valóságos gyötrelem volt nekj, ha repüléseiről kérdezgették. Mindez egészen egyszerű valami volt szemében, semmi különös. “Hétszer zuhantam le, amint látják, minden rendben van. Egyszer háromezer méter magasságban gyulladt ki a gépem.” Pedig bizonyosra vette, hogy nem kerül ki élve a háborúból. Utolsó látogatásai alkalmával is mondotta: “Biztos vagyok, hogy nem mene-. kiilök meg . . .” “Ma nekem, holnap neked” — szokta mondani csendes melankóliával. Hősi hirére jellemző, hogy az ellenség is megbecsülte. Szeptember 11-én nem tért vissza egy missziójáról. Két hét múlva a franciák felszólitást kaptak ellenségüktől, hogy vegyenek részt Guynemer temetésén. Tizenöt repülőgép szállott fel és repült át a tüzvonalon a meghódított Flandria egy városkájába. Temetési szertartásán egy kis templomban németek és franciák egyaránt résztvettek, mindkét részről koszorúk borították a ravatalt. Sokan könynyeztek, a temetés után némán szorítottak kezet. A háború értelmetlensége és a béke áhitása egybehozta az emberi sziveket. A hős gondjai Az első világháború legendás amerikai hőse volt Alvin C. York őrmester, aki lelőtt 25 németet és foglyul ejtett 132-t. York most 72 éves, 1954-ben szenvedett szélütése folytán csak tolószékben tud mozogni. És anyagi gondjai is vannak bőven. A 25- 132 német story filmesitési jogáért annakidején csinos summákat kapott, összesen 147,288 dollárt, de ez a sok pénz ráment orvosokra és gyógyszerekre, mondja ő, és az adóhivatal még mindig követel tőle — nem túlságos eréllyel — 85,442 dollár jövedelmi adót. Yorknak 400 akeres farmja van Tennessee egyik dombvidékén, nehezen megművelhető földön, és ennek hozama csekély. Katonai biztosítása révén havi 60 dollárt kap, azonkívül havi 10 dollárt, ami a legmagasabb katonai kitüntetés mellékjutalma. Mindez összesen sem elég jövedelem, és ezért a hires Sergeant York most folyamodott Social Security nyugdíjért. Havi 33 dollár nyugdíjra tarthat igényt. JÉZUS FELTÁMAD! KATOLIKUS A FEHÉR HÁZBAN? Virágvasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 12, 1-3. Hat nappal Husvét előtt Bethániáha méné Jézus, ahol Lázár meghalt vala, kit feltámasztott Jézus halottaiból. Vacsorát szerzőnek tehát ott neki, és Márta szolgála; Lázár pedig egyik vala azok közül, kik letelepedtek ővele. Mária tehát egy font drága tiszta nárduszkenetet vön, és megkenő Jézus lábait, és hajával törölgeté az ő lábait, és a ház megtelék a kenet illatával. _ Mondá azért egy az ő tanítványai közül, iskarioti Judás, Simon fia, aki őt elárulandó vala: Miért nem adatott el ez a kenet háromszáz tizesen, és osztatott a szükölködőknek? Ezt pedig mondá, nem mintha a szegényekre volna gondja, hanem mivel tolvaj vala, és az erszény nála lévén, azt, ami abba adatott, ő hordozd. Mondá azért Jézus: Hagyjatok békét neki, hogy az én temetésem napjára tartsa azt. Mert szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok veletek. Megtudd pedig a zsidók közül nagy sereg, hogy ott vagyon; és eljövének nem csak Jézusért, hanem hogy Lázárt lássák, kit feltámasztott halottaiból. A papifejedelmek pedig arról tanakodtak, hogy Lázárt is megöljék, mert sokan menőnek el a zsidók közül őérette, és hívének Jézusban. A következő napon pedig a nagy sereg, mely az ünnepre jött vala, midőn meghallották, hogy Jézus Jeruzsálembe jő, pálmaágakat vőnek, és eléje menőnek és Máltának: Hozsanna, áldott, aki az Ur nevében jő, Izrael királya. És talála Jézus egy szamárvemhet, és rája üle, amint Írva vagyon: Ne félj, Sión leánya, ime a te királyod jő, ülve a szamár vemhén. Ezeket nem érték előbb tanítványai, hanem mikor megdicsőittetett Jézus, akkor megemlékezének, hogy ezek őfelőle voltak megírva és ezeket cselekvők neki. Bizonyságot tőn pedig a sereg, mely ővele volt, mikor Lázárt előhitta a sírból, és feltámasztotta őt hallottaiból. Azért is ment eléje a sereg, mert meghalld, hogy e csodát tette. SZENTBESZÉD Jézus talált egy szamár vemhét s rája üle, amint írva vagyon: Ne félj, Sión leánya! íme a királyod jön, ülve a szamár vemhén, nem pedig a földi királyok és harcosok délceg lován, hanem oly állaton, melyet leginkább csak a szegények használnak. Azon városba, hová Dávid és Salamon királyok oly gyakorta pompásan felszerszámozott öszvéreken vagy lovakon, kevély lovagok csoportjától kisérve vonultak be, az Ur Jézus egy kölcsönzött és még ülésre nem használt szamáron vonult be, melynek takarója az ő tanítványainak szegényes ruháiból állott, kíséretét olyanok tették, akiket a világ köznépnek és csőcseléknek tart. E cselekmény minden körülményéből kitűnik az Urnák azon szándéka, melynélfogva az ő országát első eljövetelekor szegénységben és alacsony állapotban akarta előtüntetni, hogy igy nyilvánvalóvá tegye, hogy az ő országa nem földi, hanem szellemi, mennyei és ezért szelíd és alázatos és távol van minden földi pompától. Az Ur Jézus Krisztus, a Messiás, a béke fejedelme, akinek mindenek alá vannak vetve; a szamáron, a béke jelképén ülve vonult be nyilvánosan a messiási ország fővárosába: Jeruzsálembe és elfogadta a neki ,_ mint Messiásnak nyilvánított hódolatot. Teljes alázatosságban és szerénységben vette itt birtokába országát, de egykor dicsőségben foglalja majd el, midőn másodszor jön el — a végítéletre. Kövessük a béke, alázatosság és szerénység példaképét, mely az Ur Jézus Krisztusban tündököl előttünk, hogy az utolsó ítélet nagy napján, midőn az Ur dicsőségben jön el, elnyerhessük az örök dicsőség koszorúját. BIBLIAI JELENETEK A Jó SZAMARITÁNUS.
