A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-04-01 / 13. szám

8. OLDAL Nagyböjt ötödik vasárnapja. EVANGÉLIUM r Fekete Vasárnap. Szent János, 8. fej., 46-59 Az időben mondá Jézus: Ki vádolhat engem kö­­zületek bűnről? Ha igazságot mondok nektek, miért nem hisztek nekem? Aki Istentől van, Isten igéit hall­gatja, — ti azért nem hallgatjátok, mert nem az Is­tentől vagytok. Felelék azért a zsidók és mondák neki: Nemde jól mondjuk mi, hogy szamaritánus vagy és ördögöd van. Feleié Jézus: Nekem ördögöm nincsen, hanem tisztelem Atyámat és ti gyalázattal illettek engemet. Én azonban nem keresem a magam dicsőségét, van, aki keresi s megítéli. Bizony-bizony mondom nektek: Aki az én beszédemet megtartja, halált nem lát mind­örökké. Mondák erre a zsidók: Most ismertük meg, hogy ördögöd van. Ábrahám meghalt, a próféták is és te azt mondod: Ha valaki az én beszédemet megtartja, nem ízleli meg a halált mindörökké.. Avagy talán na­gyobb vagy Ábrahám atyánknál, aki meghalt? A próféták is meghaltak. Mivé teszed magadat? Feleié Jézus: Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi, az én Atyám az, aki dicsőit en­gem, akiről ti azt mondjátok, hogy Istenetek. De ti nem ismeritek Őt, én pedig ismerem, és ha azt mon­dom, hogy nem ismerem, hozzátok hasonló hazug le­szek, ámde ismerem Őt és beszédét megtartom. Áb­rahám a ti atyátok, örömmel kívánta látni az én na­pomat, látta és örvendezett. Mondák azért a zsidók neki: Még ötven eszten­dős sem vagy és Ábrahámot láttad? Mondá nekik Jézus: Bizony, bizony mondom nektek, mielőtt Ábrahám lett, én vagyok. Köveket ragadának, hogy rája hajítsák, Jézus pedig elrejtőzék és kiméne a templomból. SZENTBESZÉD A lelki élet terén csak akkor lehet kedvvel és örömmel megindulni, ha a lélek először megtisztult és megerősödött. A lelki élet útja, vagyis az az ut, amelyen a lé­iknek az Istenhez kell eljutnia, az az ut, amelyet Krisztus Urunk mutatott nekünk, amikor egyrészt magáról azt mondotta: “Én vagyok az ut ,az igazság ős az élet”, másrészt pedig, amikor az embernek hi­vatását ezekben a szavakban jelölte meg: “az pedig az Isten akarata a ti megszentesüléstek”. Azért ma­­;?a Krisztus igy szól az emberekhez: “Aki az én ta­­iiitványom akar lenni, az tagadja meg önmagát, ve­gye fel keresztjét mindennap és kövessen engem.” Krisztus az ut s aki erre az útra lép, az megtalálja az igazságot, s aki az igazságot megtalálja, az megta­lálja az életet. Életét, természetesen nem földi, múlandó éle­tet, hanem földöntúli, örök életet, mert hát a földi, múlandó élethez nem kell a Krisztus útja, hiszen lát­juk, hogy az oktalan állatok is leélik az ő földi mú­landó létüket, minden vallás, minden Krisztus-tudás és követés nélkül. A Krisztus-követés útja, vagyis a léleknek az Istenhez vezető útja két nagy állomáson visz keresz­tül. Az első állomás az, hogy az Isten igéjét, tanítását hallgassuk; a második pedig az; hogy azt megtartsuk. Mind a kettőhöz a jó, tiszta, erős lélekre van szükség. Hogy az Isten igéjét szívesen hallgassuk, ahhoz elsősorban az Istent kell kiengesztelnünk s azután ahhoz is tiszta lélek, erős lélek kell. A bűnös nem hallgatja az Isten igéjét, a bűnös menekül az Isten igéje elől, mert az Isten igéje nyugtalanítja lelkiis­meretét. Ámde az Isten igéjének hallgatása még csak az első állomás; a második és nehezebb állomás áz, hogy az Isten igéjét meg is tartsuk. Maga az Ur Jézus Krisztus figyelmeztet bennün­ket: “Nem minden, aki mondja, Uram, megy be a mennyek országába, hanem aki megtartja Atyám pa­rancsolatait, az megy be a mennyek országába.” És az aptostol is erre int: “Atyámfiái, ne legye­tek az igének csak hallgatói, hanem követői is.” CASTRO ÉS TRUJILLO Cubai cukornád ültetvényekre újabban megint gyujtóbombákat dobtak le ismeretlen eredetű repülő' gépekből. Castróék persze ordítanak: amerikai gyújto­gatok! De az amerikai hirszolgálatnak értesülései van­nak arról, hogy azok a repülőgépek amerikai B-26-os bombavetők voltak, de — nem amerikai földről száll­tak fel, hanem Castro halálos ellenségének, Truj dió­nak dominikai köztársaságából. Ez a magyarázata annak, hogy az amerikai kor­mány Truj illőtől visszaköveteli a B-26 gépeket. De nem kapjuk vissza azokat. Trujillo, a minden hájjal és olajjal megkent dominikai kényur, azt mond­ja: volt, nincs, azokat a repülőgépeket már régen szét­szedték, ócskavasnak. Ami persze nem igaz. \ JA tusz/roK Tűzvész a kikötőben 2.500.000 dollár kárt okozott. San Pedro, Californiában a Matson Steamship Co. rakodópartján hatalmas tűzvész látható. A 25 mérföld távolságra levő Los Angelesben is látható volt. A tüzérek és a bányászok védőszentje SZENT BARBARA HÁBORÚBAN ÉS BÉKÉBEN A keresztény világ tüzérei és bányászai minden évben megünneplik december 4-ét. Ezen a napon szenvedett már­tírhalált a tüzérek és a bá­nyászok védőszentje, Szent Barbara, Krisztus után 309— ben. De miképpen lehetséges az, hogy e veszélyes munkát vég­ző férfiak éppen egy törékeny, gyenge szüzet választottak védősezntj üknek ? Hogy az összefüggés világos legyen vessünk néhány pillantást Szent Barbara életére. Barbara a pogány D'iosku­­rus görög király lánya volt. Dioskurus, származását a gö­rög istenekig vezette vissza. Azt állította, hogy a görög­római mondavilág főistenétől: Zeustól származik. Dioskurus leánya serdülő­­lőkorában megismerkedett az üldözött keresztények tanai­val s attól kezdve az ő olda­lukra állt. Erről természete­sen atyja mitsem tudott. Egy napon közölte vele, hogy nőül kell menni Fabricius herceg­hez, aki a kereszténység leg­kegyetlenebb ellenfele volt. Barbara ellenállt a parancs­nak. Atyja egy ideig kérlelte, de Barbarát nem tudta meg­törni. Amikor azt is megta­gadta, hogy résztvegyen He­­liosnak a fény istenének po­gány szertartásán, a király szolgáival hurcoltatta lányát a templomba. Villámlás és mennydörgés A templomban Barbara imára kulcsolta kezeit. Ebben a pillanatban egetrázó menny­dörgés közepette, villám súj­tott az oltárra és azt pofrá zúzta. A bősz atya öklével lánya fejére sújtott. Barbara összerogyott, de ugyanakkor újabb villám csapott le, amely Örökértékü szavak A newyorki Columbia egye­tem már évek óta őriz feljegy­zéseket kimagasló közéleti és politikai, egyházi és világi személyekkel folytatott esz­mecserékről. De ezeket a két­ségtelenül nagyon érdekes feljegyzéseket ma és még jó­idéig senkisem olvashatja. Ezek történelmi dokumentu­mok, történetírók számára készülnek és csak akkor fog­nak nyilvánosságra kerülni, amikor szerzőik már rég nem élnek. Columbia példáját most kö­veti Angliában a Granada te­levízió: Kép- és hangszalagra vesz fel kiváló személyiségek­kel intervjukat, amelyeket az illetők halála után fognak nyivánosan vetíteni, szempillantás alatt megölte az embertelen császárt. Barbara, akit századok múl­va szentté avattak, igy lett a villámlás és mennydörgés védőszentje. A templomokat, amelyek magas tornyaikkal vonzották a villámot, Szent Barbara védelme alá helyez­ték. Még a tüzet jelző vész­harangokat is Barbara nevé­re keresztelték. A középkor­ban villámlások idején ezeket a harangokat szólaltatták meg. És mivel a tüzérek ágyúiból a lövegek villámlás és mennydörgés közepette re­pülnek ki, misem volt termé­szetesebb mint az, hogy a tüz­érek Szent Barbarát válasz­tották égi patrónusuknak. Történelmi f e 1 j e g y z ések szerint elsőidben a spanyol tüzérek fohászkodtak csata előtt Barbarához. Mivel a mó­rok Szevilla ostrománál 1248- ban már ágyukkal lőtték a várost, ez az állítás valószínű­nek látszik. Az már azonban történelmi tény, hogy a mó­rok által szorongatott várost nem egyedül a szent mentette meg, hanem a vallástalan Cas­­tilia Ferdinánd is, — ez azon­ban mitsem von le Szt. Bar­bara dicsőségéből. A csodát széliében hosszában tárgyal­ták és a szent lassan bevonult minden olyan helyre, ahol mu­níciót, lövedéket gyártottak. Később otthonra talált a tüz­érek laktanyáiban is. A fran­cia hadihajókon a municiós raktárt ma is “Sainte Barbe”­­nak nevezik és például Metz városának kapuját — amely a közeli arzenálhoz vezet — róla, nevezték el. A kapu szárnyain ott áll a patrónus kőből fara­gott szobra. A szent kultusza olyan messzire terjedt, hogy sokhe­lyütt a tüzérek az ágyút Bar­barának nevezik. Az egyik angliai (Woolwich) múzeum­ban pihenő öreg ágyúba Bar­bara képmását is belevésték. Kissé különösen hangzik a 15. század egyik legnagyobb ágyújának története. Az óri­ási ágyút Amurát szultán önt­­tette, hogy, annak segítségé­vel meghódítsa Konstantiná­polyi. Az ágyuszörnyeteg azonban a csata során felrob­­rant és darabokra hullott. Az egyik darab pontosan olyan volt, mint Barbara. Mivel azonban a szűz ruhátlan volt, villámok takarták el mezte­lenségét a muzulmánok elől. A háborúkból sem hiányoz­hatott Barbara. A férjeiket féltő feleségek, a gyermeikért aggódó anyák “Barzara érmé­ket” ajándékoztak szeretteik­nek, hogy megvédje őket a csaták villámcsapásaitól. Ä bányászokéit Szent Barbara a súlyosan sérültek védőszentje is. Ez a magyarázata annak, miért vá­lasztották őt a bányászok pat­­ronusoknak. “A bányász nem­csak a féllábával áll a sírban, hanem egészen benne van” — tartja egy bányász közmon­dás. Mielőtt a bányász “sze­rencse fel” köszöntéssel le­ereszkedik a mélybe, a szűz védelméért fohászkodik. A bányászok december 4-én kis mécsest gyújtanak. “En­gedd meg Barbara, hogy ter­mészetes halállal távozzam az élők sorából — imádkozik a bányász. Védj meg engem fűztől, víztől, villámcsapástól és mennydörgéstől.” Ezen a napon: Szent Barbara napján a bányászházakban gazdagon terített asztal mellé ülnek a bányák dolgozói. Egyes he­lyeken előadják Barbara tör­ténetét is; a kis színdarab kö­zéppontjában az a jelenet áll, amelyben a bebörtönzött ke­resztényeknek — Barbara imájára — hosszú szakálluk nő. A megrettent őrök a ke­resztényeket szabadon enge­dik, de Barbarának életével kell fizetnie tettéért. Az osztrák Schwazban a bányászok hatvan évvel ez­előtt a városka főterén szob­rot is emeltek Barbarának. A szobor talpazatán hosszú vers dicsőíti a Szent csodatetteit. A vers utolsó négy sora igy hangzik: Te vagy nekünk, Te drága Szent, a menedékünk, várunk. A földön fent és odalent Mindig szivünkbe zárunk! POLITIKAI SAKKJÁTfiK SALEM, Ore. — Mark Hatfield, Oregon állam re­publikánus kormányzója, a váratlanul elhunyt Richard Neuberger demokrata szená­tor helyébe nem özvegyét, a veterán állami képviselő és szenátornőt nevezte ki, ha­nem Lusk 76 éves főbírót, aki szintén demokrata. Azt, hogy demokratát ül­tessen az elhunyt demokrata helyébe, nem kerülhette el a republikánus korm á n y zó, mert Oregonban ezt Írja elő a törvény. De ha már demok­ratát volt kénytelen Washing­tonba küldeni, a kormányzó megjátszott egy ravasz kis politikai sakkjátszmát: Öreg demokratát nevezett ki, nem pedig az özvegy Mrs. Neuber­­gert, akinek novemberi meg­választását általában biztos­ra veszik. Az öreg demokrata kinevezésével a republikánus kormányzó csökkenteni igyek­szik az előnyt, amit Mrs. Neu­­berger számára jelentene az, hogy már benn ül a szenátus­ban. Nagyböjt ötödik vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Márk, 10, 32-45 Azon időben: Magához vevén Jézus a tizenket­tőt, kezde nekik szólam azokról, mik rája követke­­zendők valának. Mert ime felmegyünk Jeruzsálembe, és az Em­ber Fia elárultatik a papifejedelmeknek és Írástudók­nak; és halálra kárhoztatják őt, átadják a pogányok­­nyak; és megcsufolják őt, és megköpdösik, megosto­rozzák és megölik őt; és harmadnapra feltámad. És hozzá járulának Jakab és János, Zebedus fiai, mondván: Mester, akarjuk, hogy amit kérünk, cselekedd meg nekünk. Ő pedig kérdé tőlük: Mit akartok, hogy csele­kedjem nektek? És-mondának: Engedd meg nekünk, hogy egyi­künk jobbod, másikunk balkezed felől üljünk a Te dicsőségedben. Jézus pedig mondá nekik: Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-e a poharat, melyet én iszom? Vagy a keresztséggel, mellyel én megkereszteltetem, megkeresztelteth ettek-e ? Azok pedig felelék, neki: Megtehetjük. Jézus pedig mondá nekik: A poharat ugyan, me­lyet én iszom, inni fogjátok, és a keresztséggel, mely­­lyen én megkereszteltetem,, meg fogtok keresztel­­tetni, de a jobb vagy balkezem felől való ülést nem engem illet, hogy nektek megadjam, hanem akiknek készíttetett. És hallván ezt a tiz, bosszankodni kezdőnek Ja­kabra és Jánosra. Jézus pedig elészólitván őket, mon­da nekik: Tudjátok, hogy akik a népek fölött vannak, uralkodnak fölöttük; de nem úgy van tiközöttetek; hanem, aki nagyobb akar lenni, legyen a ti cseléde­tek; és aki első akar lenni köztelek, mindenkinek szolgája legyen; mert az ember fia sem jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon, és éle­tét adja váltságul sokakért. SZENTBESZÉD Virágvasárnap előtt, amikor Jeruzsálembe ment, Krisztus Urunk magához vevén ismét külön a tizen­két tanítványt, tehát Judást is; kezde nekik szólani azokról, amik rája következendők valának, hogy elő­készítse igy apostolait azon kemény próbára, mely­nek kereszthalálakor ki lesznek téve. Aztán hozzájárnának Jakab és János, Zebedeus fiai, mondván: Mester, akarjuk, hogy amit kérünk, cselekedd nekünk. A nagyravágyás ösztönözte Zebedus fiait, hogy a kéréssel forduljanak Krisztushoz. Jézus pedig mon­dá nekik: Nem tudjátok, mit kértek. János és Jakab megértették a pohár jelentősé­gét, tudniillik azalatt a szenvedést értették és mind­ennek dacára, valamint nagyravágyásból kérték az elsőséget Krisztus országában, úgy meggondolatla­nul azzal válaszoltak, hogy ők megihatják a poharat, holott azt valóban meg nem tehették, hanem csak az­után tehették meg, amint megkapták Krisztus ma­­lasztját a Szentiélektől Pünkösdkor. Jézus pedig mondá Zebedeus fiainak: A poha­rat ugyan, melyet én iszom ,inni fogjátok és a ke­­resztséggel, amellyel én megkereszteltettem, meg fogtok kereszteltetni. Ez az Ur Jézus Krisztusnak az idősb Jakab és János szenvedésére és vértanuságá­­ra vonatkozó jóslata.| Mert Szent Jakab apostolt, aki többi apostoltársainál nagyobb hévvel hirdette a Krisztust, Heródes karddal ölette meg. Szent János pedig Dominicán uralkodása alatt Rómába idéztetett s forró olajba mártatott, ahonnan azonban sértetle­nül megszabadult. De a jobb vagy balkezem felől való ülést, mondá Jézus, nem engem illet, hogy nektek megadjam, ha­nem akiknek készíttetett, tudniillik azoknak, akik a legjobban küzdenek azért és legnagyobb győzelmet aratnak; ezeknek készítette és ezeknek szánta az Is­ten öröktől fogva a legelső helyet a mennyországban. S hallván ezt a többi tiz apostol, bosszankodni kez­dőnek Jakabra és Jánosra, nem annyira ezeknek vétsége és nagyravágyása miatt, mint inkább azért, hogy féltették az elsőséget, mivel a többi tiz apostol is vágyott az első helyekre Krisztus országában. Krisztus nem rosszalja a világi és egyházi tekin­télyt és a hatalmat, aminővel fejedelmek és püspö­kök rendelkeznek, mert ez minden társadalomban szükséges a kormányzathoz és azért az isteni s az em­beri jog által szentesítve van, hanem csak a nagyra­­vágyást rója meg és az ebből következő zsarnoki kényuralmat, melyet a pogány fejedelmek alattvaló­ik iránt gyakoroltak és gyakorolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents