A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-01-22 / 3. szám

* hi dat: A TA PÁSZTOR Vizk. után 3-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté, 8, 1—12 Az időben, mikor Jézus lejött a hegyről, nagy 'ereg követé őt. És ime, egy bélpoklos jőve hozzá, imádá őt, mondván: Uram, ha te akarod, megtisztít­hatsz engem. És kinyújtván kezét, Jézus illeté őt, szól­ván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal megtisztula poldossága. S mondá neki Jézus: Nézd, ezt senkinek se mondd, hanem eredj, mutasd meg magad a papnak és áldozd föl az ajándékot, melyet Mózes rendelt, bi­zonyságul nekik. Mikor pedig bement Kafarnaumba, egy száza­dos járula hozzá, kérvén őt és mondván: Uram, szol­gám inaszakadtan fekszik házamban s kegyetlenül gyötrődik. Mondá neki Jézus: Megyek és meggyó­gyítom őt. És felkelvén a százados, mondá: Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondjad és meggyógyul az én szolgám. Merthisz én is hatalom alatt álló ember vagyok, ka­tonák lévén alattam; s ha mondom ennek: Menj, ő megy, és a másiknak: Jöszte, ő jön, és szolgámnak: Tedd ezt, és ezt teszi. Hallván pedig ezt Jézus, csodálkozék és mondá követőinek: Bizony mondom nektek, nem találtam akkora hitet Izraelben. Mondom pedig nektek, hogy sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról és telepednek Ábrahámmal Izsákkal és Jákobbal a meny­­nyek országában az ország fiai pedig majd kivettet­­nek a külső sötétségbe, ott lészen sirás és fogak csi­­kargatása. SZENTBESZÉD Két gyötrődött, két szenvedő ember járult egy­koron a mai szent evangélium szerint Jézushoz. Az egyik zsidó poklos volt, maga szenvedett, tehát sa­ját magáért könyörgött, amikor azt mondta: “Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem”, a pogány ellen­ben másért szenvedett, tehát nem magáért, hanem :t szolgájáért esedezett, amikor igy szólt: “Uram i'zolgám házamban fekszik inaszakadtan és gonoszul gyötrődik”, Jézus az irgalmas, a könyörületes, mind a kettőn segít; a zsidón éppúgy, mint a pogányon. A zsidónak azt mondja: És azt akarom, tisztulj meg; de hozzáteszi: “és áldozd fel az ajándékot, me­lyet Mózes parancsolt.”, vagyis légy hálás az Isten­nek gyógyulásodért. A pogánynak is felel Jézus és azt mondja: “El­megyek és meggyógyítom szolgádat.” Ha kissé jobban megfigyeljük Krisztus kettős feleletét, vagyis azt, amit a zsidónak és azt, amit a pogánynak ad, észre kell venni, hogy Krisztus a po­­gánynál mintegy kedvesebben járt el, talán bizony azért, mert Jézust meghatotta a pogány nemes el­járása, hiszen a zsidó csak a saját maga baja miatt, a pogány ellenben más baja miatt fordult hozzá, de talán sokkal inkább azért, mert Jézus a pogányban több hitet, több bizalmat és alázatosságot látott, mint a zsidóban. És valóban, amikor Jézus végighallgatja, a pogány elmondja: “Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd és veszünk. meggyógyul az én szolgám.” Krisztus — mint az írás mondja — csodálkozott és igy szólt követőinek: bi­zony mondom nektek, nem találtam ennyi hitet Izra-Amint egykoron, úgy ma is kétféle gyötrődő, elben.” , kétféle szenvedő járul a csodatevő Jézushoz a ke­resztények között is. Vannak olyan keresztények, aki­ket csak a saját bajuk vagy betegségük késztet Jé­zushoz fordulni. Vannak sokan, talán igen sokan, akik mintegy vakon és siketen járnak a nagyvilágban, akik nem látják embertársaik nyomorát, nem hallják testileg és lelkileg szenvedő felebarátaik keserves jajjait, sőt vannak még olyanok is, akik nemhogy könyörület fog­ja el szivüket, nem is szeretnek a más bajára gondol­ni sem. Az ilyenek csak akkor fordulnak Jézushoz, ha bajban vannak s akkor is csak úgy imádkoznak: Uram, szabadíts meg minket, csak minket, mert el-ATOMBOMBÁK KOREÁBAN Mialatt Kruscsev mosolyogva hirdeti a békés együttélést a nagy temetésig, az észak-koreai kommu­nistákat ellátta jet-repülőgépek százaival, hogy egy napon — vasárnap hajnalban — rátörjenek a déli, sza­bad országrészre és eltemessék a dél-koreai szabadsá­got. A veszélyt persze Dél-Korea és Amerika tisztán látják és ezért bőségesen ellátják a dél-koreai haderőt atombombás védelmi fegyverekkel. A fegyverszüneti egyezmény ugyan nem engedi meg, sem északon, sem délen, a fegyveres erő fokozását, de — az északi kom­munisták ezt a tilalmat figyelmen kivül hagyták és igy a tilalom a déli országrészben érvénytelenné vált. A vámos és a farizeus EVANGÉLIUM Szent Lukács 18, 10—11 Mondá az Ur e példabeszédet: Két ember méné fel a templomba, hogy imádkozzanak, egy farizeus és egy vámos. A farizeus állván, igy imádkozék ma­gában: Isten, hálát adok reked, hogy rém vagyok, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, házasság­törők, mint ez a vámos is. Kétszer bőjtölök hetenkint, tizedet adok mindenből, amit bírok. És a vámos tá­vol állván, szemeit nem akará felemelni az égre, ha­nem mellét véré, mondván: Isten, légy irgalmas ne­kem, bűnösnek. Mondom nektek: ez megigazulva mé­né házához, inkább, mint amaz; mert minden, aki magát felmagasztalja, megaláztatik és aki magát megalázza, felmagasztaltatik. SZENTBESZÉD A Szent István Társulat igazgató választmánya leg­utóbbi ülésén Erőss István győri egyházmegyei levéltá­ros tartotta meg előadását “Magyarok szerepe a nagy nyugati egyházszakadás meg­szüntetésében” címmel. Az előadó arra mutatott rá beve­zető szavaiban, hogy a kons­­tanzi zsinat idejében az egy­ház egységének helyreállítá­sában oroszlánrésze volt Zsig­­mond királynak, akinek egy­házi tanácsadói között nagy szerepet játszottak a magya­rok. Az előzményeket vázolva elmondta, hogy amikor lelki­ismerete szavának és a ke­reszténység sürgetésének en­gedve XI. Gergely pápa 1377- ben végleg visszatért Avig­­nonbcl Rómába és a követke­ző évben meghalt, a francia bíborosok rövidesen megta­gadták az engedelmességet az uj pápának, VI. Orbánnak, és ellenpápát választottak. 1378- -ól 1417-ig ez a viszály emész­tette az egyház erejét. Volt olyan időszak, amikor egy­szerre három bíboros tekin­tette magát pápának és köve­­;elt engedelmességet a világ egyháztól. A konstanzi zsina­ton, amely az egyházszaka­dást végül is megszüntette, ísigmondnak és a magyarok­iak döntő szerepük volt. ísigmondot 1410. szeptember 20-án a német választófeje­delmek egy része, 1411 julius 21én pedig valamennyien ró­nai királlyá választották. Ami eddig csak egyéni buz­­góság formájában élt benne, hogy a három részre szakadt Anyaszentegyházat egy fő ilatt egyesítse, az most neki, mint a legfőbb keresztény fe­­j edelemnek, kötelességévé •ált. Nagy seránységgel látott hozzá feladatához és a tár­gyalások egész sorát folytat­ta. Kifejtette azt a felfogását, hogy az ügyek rendezésére igyetemes zsinat szükséges, majd 1413 október 30-án fel­szólította az egész keresztény világot, gyűljön össze Kons­­anzba egyetemes zsinatra, A ssinat 1414 november 1-én Xonstanzban össze is ült. isigmond hatalmas magyar kísérettel, egyháziakkal, fő­­arakkal, nemesekkel és udva­­ü papjaival érkezett meg a sárosba 1414 december 24-én. Jelen volt Kanizsay János ísztergomi érsek 160, mások szerint 260, Brenti András kalocsai érsek 28, Domini Si­mon trauí püspök 6 kísérővel, valamint Scolari András vá­­•adi püspök; azonkívül 3 se­gédpüspök, számos prépost, i káptalanok képviseletében, mindegyik nagyszámú kísérő­vel ; a garamszentbenedeki, szentháromsági, kapornaki, kolozsmonostori, pilisi apátok, §s a várnai johannita perjel megfelelő kísérettel. A főurak közül Garay ná­dort 3~an kísérték, ott volt azonkívül Stibor vajda, Maró­­thy János volt macsói bán, Tar Lőrinc főpincemester, Lé­vai Cseh Péter főlovászmes­­ter, Perényi Miklós, Héder­­váry Lőrinc és még sok ne­mes, mindegyik fényes kísé­rettel. Követeket küldött Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sop­ron, Kassa, Kolozsvár, Gyu­lafehérvár és Brassó városa. A nevezetteken kivül számos magyar püspök és egyetemi tanár is részt vett a zsinaton. Egykori feljegyzések szerint a negyedfél esztendeig tartó tárgyalás idején kétezernél több magyar tartózkodott Konstanzban. Zsigmondnak döntő szere­pe volt a zsinaton, és több­ször csupán az ő erélyes fel­lépése mentette meg a tár­gyalásokat. Közben utazáso­kat tett Parisban, Londonba, majd Spanyolországba, hogy a királyokat is megnyerje tervének. Igen érdekes, hogy két levelének záradékában, amelyeket ezekről a tárgya­lásokról irt a zsinathoz, ezt az aláírási formát használta: “Az egyetemes Anyaszent­­egyháznak szószólója és ra­gaszkodó fia Zsigmond, Isten kegyelméből a magyaroknak stb. mindig fölséges királya.” Zsigmond törhetetlen fára­dozása és magyar tanácsadói­nak ügyessége is meghozta az eredményt. A konstanzi zsi­nat lemondásra kényszeritet­­te vagy letette az ellenpápá­kat. Azután megtárgyalták az uj pápaválasztás módozatait, amelynek alapján 1417 no­vember 11-én a konklávéba vonult bíborosok megválasz­tották pápának Otto Colonna bíborost, aki az V. Márton ne­vet vette fel. Méltán zúgtak e hírre a harangok, véget ért a gyászos nyugati egyházsza­kadás. Ä fatimai jóslatok VATIKÁNVÁROS — Má­jus 13-án esz 43-ik évforduló­ja annak, hogy a portugáliai Fatima falu határában há­rom leánynak Mária látomá­sa volt. A három közül csak egy van életben, Sister Ma­ria, a coimbrai zárda 54 éves apácája. Sister Maria a láto­mással kapcsolatosan jósláso­kat tett, amelyek közül egye­sek már ismeretesek: megjó­solta a második világháborút és azt, hogy Szovjet Oroszor­szág népe vissza fog térni a római katolikus egyház ke­belébe. A gőgös farizeus voltaképen nem is imádta az Istent, hanem önmagát dicsérte, mondván: Isten, há­lát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint más emberek. Nem jelent ez mást, mint azt, hogy őkivüle az emberek mind bűnösök? A gőgös, hogy magát fel­magasztalja, másokat megvet és elnyom. Ilyen az ő önszeretete, melynél fogva annyira tetszett önmagának, hogy mások mind nem tetszet­tek neki. íme, a vámos láttára még növekedett a fa­rizeusban a gőg. Kevélységből, jogtalanul, igazság­talanul, méltatlanul ítélte el bűnösnek a vámost, ki már töredelmesen megbánta bűnét és megigazult. A vámos szerénységből, alázatosságból s tiszte­letből szemeit sem merte felemelni az égre; mintegy méltatlannak tartva magát arra, hogy az égre fel­tekintsen, ahol a dicsőséges Isten trónol, akit ő vét­keivel megsértett; hanem mellét véré, ahol a szive van és abban az akarat, amely minden bűnnek a kez­dete és az oka. Majd azt mondotta.: Isten, légy irgal­mas nekem, szegény bűnösnek. A vámos nem gondolt másokra, nem vádolt má­sokat a bűnnel, hanem saját magát; nem számlálta fel vélt erényeit, hanem csak kegyelemért könyör­gött; nem áradt el szavakban, hanem rövid kis fo­hász Istenhez volt az ő imádsága. És ennek az őszin­te imádságnak az lett az eredménye, hogy csak a vá­mos igazult meg Isten előtt alázatossága által s nem a farizeus. De van neki több más jós­lása is és ezeket pecsét alatt őrzi Leiria portugál város püspöke. Sister Maria kíván­sága volt, hogy jóslatait vagy 1960-ban, vagy, ha előbb hal­na meg, halála után oldják fel a titoktartás alól. Az a terv, hogy május 13-án fog­ják nyilvánosságra hozni Sis­ter Maria jósataitl. SZENTFÖLDI VIRÁGOK Az izraeli kormány a Szentföldről egy csokor gyö­nyörű fehér és vörös gladio­­lát küldött a Szentatyának. Kövessük mindnyájan az alázatos vámos példá­ját. Alázzuk meg magunkat az Isten hatalmas keze alatt; hiszen önmaga felől semmit se tartani, mások­ról pedig jól vélekedni, ez a nagy bölcsesség, ez a ki­váló tökéletesség. hiszik, hogy most már csak egy íormálitás van hátra: a novemberi szavazás. Tekintettel azonban arra, hogy az előválasztási statisztikák tanúsága szerint Amerika népének több­sége demokrata, novemberben mégis — választás lesz. Stevenson és a jelöltek Választás lesz már hamarább is — a demokrata táborban, a demokrata konvención. Mert a demokra-Novemberi felhők a januári égen Elnökválasztási évbe léptünk. Mégsem észlelhe­tünk a nép körében érdeklődést sem izgalmat. Csak a politikusok izgulnak. Azok, akik az elnöki tisztségről álmodnak és azok, akikre a harcban valamilyen sze­rep vár. A trónörökös Nixon vagy . . . ? Ez a kérdés. Miután Rockefeller kormányzót magas helyen eltanácsolták a már behir­detett mérkőzéstől, a republikánus pártnak csak egy jelöltje van és ezt a jelöltet sokan trónörökösnek neve­zik. Nyolc éven át megjáratták vele az elnöki iskolát azzal a céllal, hogy amikor eljön az ideje, beültetik az elnöki székbe. Kész a tagadhatatlanul erős érv: hogy ime, itt egy jelölt, aki már ismeri a mesterség minden csinját-binját. Volt értelme és célja annak, hogy az el­­nökcsinálók elküldték távoli országokba, még a szent fehér elefántok országába is, elküldték Moszkvába a mindig mosolygó, hidrogénbombás rakétákkal hado­nászó Kruscsevvel parolázni, legújabban pedig, ami­kor Franklin D. Roosevelt nagykövete, Kennedy, az acélbárókat rábeszélte, hogy adják be a derekukat, az elnökcsinálók Nixont odaültették a tárgyalóosztalhoz, hogy a békecsináló babérjával övezhessék a homlokát. Trónörökös? Valami uj az amerikai politikai élet­ben? Talán felújítása az ősrégi római hagyománynak, hogy a császár maga jelöli ki utódát? ... Az Egyesült Államok történetében még senkitsem készitettek elő oly alapossággal az elnökségre, mint Nixont. Minden előkészület megtörtént és a párthivek ták közül többen tudtul adták, hogy becsvágyuknak nincs más határa, mint a Fehér Ház küszöbe. Kennedy massachusettsi és Humphrey minnesotai szenátorok már formálisan kinyilatkoztatták, hogy pályáznak az elnöki állásra. Symington missouri szenátor még csak annyit mondott* hogy, mint minden politikus, ő is sze­retne elnök lenni. Johnson texasi szenátor kijelentet­te, hogy ő még nem nyilatkozik, de a feleségének saját ügyvédje Washingtonban már megkezdte a Johnson for President Club megszervezését. Morse oregoni sze­nátor, mint a munkások barátja, nevezett be. Adlai Stevenson nem jelölteti magát. De politikai időjósok azt jósolják, hogy a párt őt fogja jelölni. Őt tartják az elnökségre legalkalmasabbnak, de neki ag­gályai vannak, idegenkedik attól a lehetőségtől, hogy ha megint elfordul tőle a szerencse, mint háromszor megbukott elnökjelölt fogja a nevét kitörölhetetlenül beírni az amerikai történelembe. Majd csak a demokrata konvención fog eldőlni, hogy ki lesz a republikánus trónörökösnek demokrata ellenfele. A nemzet csak akkor kezdheti el a vitát, hogy kettőjük közül melyikre lehet több bizalommal szavaz-, ni, melyik tehetségesebb, melyiknek jelleme felel meg inkább az amerikai ideálnak. KAIRO. — Nasser egyiptomi-sziriai diktátor, aki tüzzel-vassal irtja hazai kommunistáit, aranyérmet küldött Kruscsevnek az asszuáni védőgát építésének megkezdése alkalmából. A hatalmas gátépitési munka -első szakaszát oroszok végzik, később más országok kölcsönei és technikusai is Nasser szolgálatára fognak állni. Nasser ördögi ravasszággal tudja kihasználni a szabad világ és a szovjet világ közti versengést orszá­gai javára. Hawaii állam első kongresszusi delegátusait a washingtoni Women's National Press pártiján fényképezték le. Balról-jcbbra: Daniel K. Inouye demokrata párti képviselő, Oren E. Long demokrata szenátor és Hiram L. Fong republikánus sze­nátor. A háttérben a Capitol látható. A KONSTANZI ZSINAT A MAGYARSÁG NAGY SZEREPET JÁTSZOTT A VILÁGEGYHÁZ EGYSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSÁBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents