A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-03-04 / 9. szám

4. OLDAL A TA PÁSZTOR TÁPAILÄGZI - EGYKOR ÉS MOST BUDAPEST. — (Az Uj Ember riportjából.) Juhász Gyula egyik verse, a “Tápai lagzi”, néhány odavetett kép­ben kora egész magyar pa­rasztságának sorsát ragadja meg, a nyers paraszti sorsot, amelyben az élet nem móka és nem talány, a bort meg­isszák, az asszonyt megverik és izzadnak reggeltől este­iig • • • Brummog a bőgő, elhervad a hold; Fenékig issza a vőfély a bort, Már szürkül lassan a ködös határ, És a határban a Halál kaszál . . . Vajon milyen a lagzi ebben a Szeged melletti hires köz­ségben most? Ez a gondolat vetődött fel bennem, mikor Örzse néném meghivott Ág­nes lánya lakodalmára, Tápé­ra. Örzse néném nem közönsé­ges asszony. Kiapadhatatlan forrása a vallási és világi nép­hagyományoknak. Egész kö­tetet lehetne összeírni abból, amit magában hordoz: histó­­ráiból, gyógyító imádságaiból, szent énekeiből — maga is ir ilyeneket és széliében éneklik a bucsusok az országban. Nemrégiben külföldi és pesti néprajzi irók vették hangsza­lagra siratóját az ő előadásá­ban. Engem is azzal csábított a lagzira, hogy majd éneklik a lagzin a kánai mennyegző­­ről szóló éneket és megtoldják más régi, szép köszöntőkkel is. Szerelemkalács és szakszofon Bálint Sándorral és Csanád Bélával hármasban tape re­­corderrel felszerelve épp ak­kor értünk a lányos házhoz, mikor a vőlegény a násznép élén bekanyarodott a nyitott kapun át az udvar közepén felállított sátorba. A menetet idősebb ember vezette. Ka­lapja mellett hatalmas bokré­ta kék pántlikával, kezében palack bor, koszorúba fonott kaláccsal díszítve. — Ez a szerelemkalács — magyarázta Bálint professzor — középkori szokás. A szerelemkalács közékor­ból maradt szép szokás. De a vendégek, akik körülveszik a vőlegényt és a talpig fehérbe öltözött, ölnyi hosszú fátyol­lal díszített menyasszonyt, részben a legújabb fővárosi divat szerint öltöztek. Egyik­másik nyakában fényképező­gép, amit szorgalmasan és szakértelemmel csattogtat. Az öreg vőfély elbucsuztat­­ja a menyasszonyt apjától, anyjától, testvéreitől, rokon­ságától és a szomszédságtól. Professzori figyelmeztetés nélkül is érzem hogy nagyon régi lehet a szöveg, amit el­mond ; legalább kétszáz esz­tendős. A legújabb divat sze­rint öltözött kosztümös höl­gyek éppúgy megkönnyezik, mint Örzse néném, aki ősi szo­kás szerint — szombatnap lé­vén — fehér kötényt és fehér kendőt kötött a Boldogságos Szűz tiszteletére. Még a zakós, krepptalpu cipős férfiak sze­mében is könnyet látok itt­­ott megcsillanni. S máris in­dul a menet a templomba. Az utca pora, röge felett fe­hérben úszik a menyasszonyi fátyol. A násznép felsorako­zik — szinte végigéri a sor az utcát. A végén a muzsiku­sok haladnak: rezesbanda. Különféle trombiták szólnak bele és egy — szakszofon. Felzug a dal a násznép ajkán és a modern zeneszerszám en­gedelmesen követi a dallamot: Barna kislány, jól meggondold magadat, Hová teszed te a leánysorsodat! Gyöngyvirágos oltár elé leteszed, Onnan soha többé fel nem veheted . . . A régi és az uj A réginek és az újnak ez a gáttalan keveredése folytató­dik az ősi templomban, ahol a középkorból származó falfest­ményeken az apostolok kön­tösébe karcolt latin nevek őr­zik hajdani magyarok emléke­zetét. Amig az öreg pap az es­­ketés szertartását végzi: a kóruson a kántor nemrég ke­letkezett Jézus Szive éneket énekel, majd egy Mária-éne­­ket, amely olyan, mintha Örzse néném szerezte volna. Mikor a menyasszonyt ava­tásra bekisértik a sekrestyé­be és fejére borítják fátyolát, ismét megjegyzi Bálint pro­fesszor : — A menyasszony fátyollal való lebontása még Pázmány Péter előtti liturgiákból való. Pázmány törölte, de egyes helyeken, például itt Tápén is megmaradt. A templomból a vőlegény házához kiséri a fiatal párt a násznép. Meghallgatjuk a kö­szöntőket, elfogyasztunk tisz­teletükre néhány pohár jó bort. Utána két részre oszlik a vendégsereg, fele visszatér a lányos házhoz és ott folytat­ja a mulatozást cigánymuzsi­ka mellett. És amig a tape re­corder előtt brummog a bőgő, hol egyik, hol másik vendég telepedik mellém és vall gond­jairól és öröméről: — Valaha verekedős volt a tápai nép — mondja egy ven­dég. — Ma kulturházba jár­nak a fiatalok. Beutaztam az országot, külföldön is jártam. Ennyi jószivü embert egy he­lyen még nem láttam. Egy idősebb asszony sóhajt­va suttogja: — (Rendezik a határt. Ki kell mennem a tanyámból. Igaz, kapok másik házat. De a régiben harminc éve lakom. És nem tudom, az uj helye­men foglalkozhatok-e barom­fival. Most abból élek. Kimegyek az utcára, az es­tébe. A lakodalmas ház abla­kai pirosán világítanak a ho­mályba. Bent Örzse néném asszonytársaival a kánai me­nyegzőt énekli a mikrofonba: Az igaz Messiás, hogy eljött Köztünk sokféle csodákat tött, A vizet is borrá tötte, A násznépet vendégölte Kánnán menyegzőben . . . Az udvaron a ponyva alatt burmmog a bőgő, fent a bár­sonysötét égen hervadozik a hold. A vacsora illata betölti a környéket. A vőfély, a fér­fiak, vendégek fenékig isszák a bort. S. F. MUNKAADÓ, TEHÁT BŰNÖS! BUDAPEST. — Adorjáni Tibor, Komádi Mihály, Mol­nár János és Beleznai Sándor bútorasztalosok üzletei a vá­ros forgalmas részein vannak. Mind a négyüknek több vevő­je volt, mint ahányat saját készítésű bútoraikkal ki tud­tak volna szolgálni. Ezért tör­vényellenesen munkáso kát foglalkoztattak és saját ké­szítményekként adták el a konyhabútorokat. Egy év alatt több mint százezer fo­rint haszonra tettek szert. Ügyüket átadták a kerületi ügyésznek. I tóratekercs PADERBORN, Nyugat Né­metország. — A nácik uralma alatt 1938-ban felgyújtott pa­­derborni zsidó zsinagóga meg­mentett tóratekercsét, ame­lyet azóta az érseki levéltár­ban őriztek, ünnepség kap­csán adta most vissza Rhode generális vikárius az újjáépí­tett zsidó zsinagógának. Rhode beszédében tolmácsolta az érsekség szerencsekivána­­tait a zsinagóga felépítése al­kalmával és megemlékezett XII. Pius és XXIII. János pá­pa segítő tevékenységéről a zsidóüldözések idején. RENDNEK MUSZÁJ LENNI! (A Népszava panaszosládájábél) Miért ízlik a cukrász-sütemény ? Vagyis: az édes iz csak af­féle csalogató eszköz és arra való, hogy értékes tápláló sza­­rek fogyasztására bírjon? Va­lóiban, úgy tűnik. De a tudo­mányos vizsgálatok ezt sem erősítették meg minden vona­lon. Mert íme: a vegytiszta fe­hérje teljesen íztelen. Az ala­posan kifőzött izomfehérje is az, meg a lefölözött tejből ki­csapódó kazein (tejfehérje), ha megszűrik és jól kimos­sák. Pedig a fehérje egyik legértékesebb táplálékunk. De épigy Íztelen a keményí­tő is, holott azt mindennapi élelmicikkeinknek, a lisztnek és a burgonyának alkotórésze és a cukorral rckonvegyület (úgynevezett szénhidrát). A tiszta zsirncmü anyagoknak sincsen ize. Mégis: a fehér­jék meg a szénhidrátok mel­lett a zsírokat sem nélkülöz­hetjük napi élelmezésünk­ben. Három legfontosabb élet­­fenntartó anyagunk ©szerint íztelen. Egy tiszta kazeinból, keményítőből és zsírból álló étrenddel eltarthatnék az embert. Legfeljebb még igen kevés (ugyancsak Íztelen) vi­tamint és majdnem Íztelen ás­ványi sókat kellene hozzáke­vernünk, hogy a menü teljes értékűvé váljék. Kísérleti ala­nyunk, egyéb ennivaló híján, éhségében, rá is fanyalodnék erre az ellátásra 'és — megél­ne belőle. Csakhogy idővel csökken­nének testi és szellemi képes­ségei, munkakedve és lendü­lete alábbhagyna — egysze­rűen azért, mert nélkülözi a táplálkozás örömeit. Kelle­mes izek híján úgy fogna mindennapi étkezéséhez, mint valami kelletlen köteles­séghez, amelyet akarvá-aka­­ratlan le kell gyűrnie. Ha ké­nyesebb szervezetű, hamaro­san emésztési és anyagcsere­zavarok támadnák meg. Bele­betegednék az Íztelen diétá­ba! És mindez azért, mert az emberi szervezet ősidők óta hozzászokott, hogy izes anya­gokkal táplálkozzék. iMik Ízesítik mármost kö­zönséges élelmiszereinlket? A legtöbbször bizonyos zamat- j anyagok, bomlástermékek, j amelyek — kis.bb-nagyobb mennyiségben — minden táp­lálékban fellelhetők. Ott rej­tőznek a fehérjetartalmú hús­ban és a húslevesben (innen a húsleves pompás ize és illa­ta, a gyülmölcsben, a liba- és disznózsírban, a kenyérben, a tésztáiban, a süteményben, különféle szeszes- és gyü­mölcsitalainkban. Bonyolult vegyül etek ezek és részben már természettől fogva, rész­ben pedig sütés-főzéssel, fű­szerezéssel kerülnek életeink­be. Rendeltetésük az, hogy a szájban lévő izlelcszervek ingerlésével fokozzék a nyál­elválasztást; a gyomrot, a be­leket élénkcbb tevékenységre serkentsék; .másszával: előse­gítsék az emésztést. És ennek a feladatuknak derekasan meg is felelnek. A jó ízesen elkészített ebéd még az ét- Yágytialan,):.,€mb,ei'íben. is fel­kelti a kívánalmat az eledel után, azzal, hogy renyhe emésztőszerveit szinte felvil­lanyozza. Innen a közmondás értelme: “evés közben jön meg az étvágy!” De van az izeknek még egy nagyon fontos szerepe: álta­luk különbözteti meg az em­ber az ehető anyagokat az ehetetlenektől, az ártalma­saktól. Mert ami— például — keserű, az többnyire vesze­delmes, mérges, ezért kerül­nünk kell. Kerüljük, mert a keserű iz kellemetlen! (Ha nem is mindig; lásd a sört...) Az édesizü tápszer,, ha növé­nyi eredetű, rendszerint meg­bízható, sőt értékes, mert cu­kortartalmú. Tulsa vanyu gyümölcsöt nem élvezünk, mert sok benrje a sav, tehát még éretlen. A kelleténél több só megtámadja nyelvün­ket, nyelőcsövünket, gyom­runk nyálkahártyáját. A na­gyon sós ételektől, tengervíz­től ennélfogva idegenkedünk. A lekvárt kidobjuk, ha fém­­izünek érezzük, mert bizo­­nyois, hogy mérgező fém ke­rült bele főzés közben vagy a konzervdoboz falából. Ha egy viztiszta folyadékkal te­li palack tartalmát szomjunk­ban fel akarjuk hajtani, az el­ső korty fanyar vagy égett, ize figyelmeztet rá, hogy vií helyett valami ártalmas anya got készülünk meginni. A tér mészet már úgy. oltotta be­lérh, hegy kívánkozzunk r kellemes izü itél-ital után mert javunkra válik; a kel­lemetlen izüt pedig mellőz zük, mert egészségünket fe­nyegeti. Az iz eszerint fontos utmu tató az ehető és nem ehető anyagok világában. Mondhat­ni: nemzetközi útmutató, mert minden népnél, minden errberfajtánal ugyanúgy ér­vényes. Semmiféle nációja s világnak nem iszik tengervi­zet, nem rágcsál vadgeszte­nyét, nem fogyaszt keserű gyümölcsbogyókat, viszont nem idegenkedik a méztől vagy a cukortól. De a massai­­mégernek csemege a friss marhavér, mint az eszkimó­nak a faggyú meg a romlott rozmárhus. Hihetetlen? . . . Hja, kérem, más az iz és más az Ízlés, és azt már a régiek is tudták, hogy az izléis felől nincs vita . . . De egy bizo­nyos: ezek a számunkra un­dorító ételek-italok is a ben­nük lévő különleges zamat­os illatanyagoknak köszönik vonzóerejüket a szóbanforgó népek körében. Tel vaj banda évek éta dézsmálta a csomagokat BUDAPEST. — A Nyugati­pályaudvar leadási raktárai­ban éveken át szervezett tol­vajbanda garázdálkodott. Ve­zérük Csoknyai Miklós 2,9 éves MÁV rakodómunkás volt, aki méltó társat talált bűncselek­ményeihez Krizsán György 34 éves főraktárnok személyé­ben. Krizsán elmondta Csok­­nyainak, hogy a raktárakban fekszenek sérült burkolatú áruk és mielőtt hiány jegyzé­ket venne fel, dézsmálják meg a ládákat. így azután szö­vetet, függönyt, cipőket, órá­kat lopkodtak, nagy tételek­ben dézsmálták meg a csoma­gokat. A tolvajbanda és or­gazdái — összesen 17 személy — ellen megindult a bűnügyi eljárás, amelynek során meg­állapították, hogy 200 ezer forint kárt okoztak. PLETYKA ROVAT Csupa szív szerelmes asz­­szonyság a Hargitai Miki fe­lesége, Jayne Mansfield. Még a márvány fürdőkádja is sziv­­alaku. * Sophia Loren álmában be­szél. Egyszer egy barátnője feljegyezte Sophia tudatalat­ti fecsegéseit és megmutatta neki. Jaj, jaj, Sophia nyom­ban elégette vallomásait, azok túlsókat árultak el. BUDAPEST. — Be kellett szállítanom mosógépemet a szervizbe javítás végett. Hí­vom tehát a Boy Vállalatot, i fővárosi szállítmányozás e Jsztelt cégét. — Harminc forintért vál­laljuk a fuvart, Budapest bár­­nely pontjáról — hallom a fel­­v ilágositó szavakat. — De kérem, én csak né­hány száz méterre lakom a szerviztől . . . — Nem engedhetünk a har­mincból ! Úgy látszik, a távolság nem izámit. Csupa kíváncsiságból — a MÁV-hoz fordulok: — Mennyiért szállítanának el egy mosógépet Miskolcra? — Huszonöt forintért. A negadott címre érte megyünk ehergépkocsival. Most azon töprengek: ne in­kább a miskolci szerviz szol­gálatait vegyem-e igénybe? k. j. * Letörött a vízcsapom a konyhában, ömlik a viz, mint egy kisebbfajta zuhatag, át a lefolyótartályon, ki a kö­vezetre, aztán az előszobába. Minden úszik. Hogyan lehet gyorsan egy szerelőt előte­remteni? Töröm a fejem, s a feleségem már lassan ideg­sokkot kap, amikor szeme előtt emelkedik az előszoba szőnyege, és csillog a frissen vikszelt parkett. Elő a tele­­folikönyvet! — Kerületi Vegyesipari Vállalat? Eltört a vízcsapom, úszik a lakásom, gyorsan kel­lene egy szerelő . . . — Mi lakáson belüli dol­gokkal nem foglalkozunk. CHICAGO. — Dr. Schein | Marcel, a fizika tanára a chi­cagói egyetemen és az Enri­co Fermi Intézetben, az egye­tem területén korcsolyázás közben szivattakot kapott és 57 éves korában meghalt. Dr. Schein a Liptó megyei Nádasd községben született, a zürichi egyetemet végezte 11929-ben, a kísérleti fizika professzora volt Odesszában 1935-től 1938-ig, 1938-ban a chicagói egyetem meghívásá­ra ide jött világüri sugárzási kutatásra és itt maradt, nem­sokára az egyetem tanára lett. Kevéssel hirtelen halála előtt Dr. Schein vezette az Operation Skyhook világüri sugárzási kísérleteket az ame­rikai haditengerészet és az or­szágos tudományos alapít­vány megbízásából, a Karibi­tenger felett. Ez volt minden idők leghatalmasabb ilyen kí­sérleti munkája. A vizsgáló­dásokban résztvett a Valley Forge repülőgép-anyahajó, 6 destroyer hadihajó és 4 Su­­per-Constellation időjárás jel­ző radar hajó. Felbocsátottak a magasságba három ballont, melyeknek méretei (500 láb magas, 300 láb átmérő és 10 millió köbláb ür) minden ed­dig felbocsátott léggömbnél hatalmasabbak voltak. Az egyik ballon 116,500 láb ma­gasságba emelkedett. Érdekes államközi tárgya­lások előzték meg ezt az Ope­ration Skybood vizsgálódást. Az expedíció arra az időre volt tervezve, amikor De Gaulle francia elnök bejelentette, hogy a Szahara sivatagban fel fogják robbantani az első francia atombombát. Dr. Schein tudomására adta a francia kormánynak és a francia Aatom Bizottságnak, hogy a tervbevett atomrob­bantás oly rendellenességeket okozna a föld légkörében, amelyek lehetetlenné tennék az Operation Skyhook ered­ményességét. A franciák elő­zékenyek voltak, ígéretet tet­tek, hogy február 5-ig szabad lesz a levegő. így a légüri ki­— Hát akkor ki ? — A Lakáskarbantartó Szö­vetkezet. Fellapozom a telefonköny­vet. — Lakáskarbantartó? Öm­lik a viz a lakásomban . . . Szinte gúnyosnak tűnő, fé­lig nevető női hang válaszol, miközben hallom, hogy mun­katársával cseveg. — Majd két hét múlva . . . Év vége van kérem . . . — De hát év végén is eltör­het a vízcsap . . . Könyörgöm, segítsenek. Szinte gépiesen ismétli: — Év vége van, két embe­rünk szabadságon . . . Aztán leteszi a telefont. No, majd bemegyek szemé­lyesen — gondoltam, s már öltöztem is. Ám személyes megjelenésemre is ugyanazt mondták, mint a telefonba. Csupán azzal egészítették ki, hogy előttem még 55-en vára­koznak sorukra. Két hét múl­va rám kerülhet a sor. Tehát várjak két hétig, amig elmos­sa a lakásomat a viz? Vagy két hétig ne legyen viz az egész házban ? Végül is meg­sajnáltak, és adtak egy jó ta­nácsot : — Hívja fel a Fővárosi Sze­relő és Javító Vállalatot. Ha nincs sok munkájuk, kimen­nek. Felhívtam. Sajnos, nekik is sok a munkájuk . . . Csak es­tefelé tudnak kijutni hozzánk. De nagy elkeseredettségem­ben már ez is vigasz volt. Igaz, hogy le kell zárni a ház fő­csapját és estig nem lesz vize egyetlen lakónak sem. Szabó László | sédeteket zavartalanul le le­hetett folytatni január 22 és 31 közt. A francia atomrob­bantás a Szaharában február 13-án volt. Dr. Schein egyike volt a fi­­zikatudósoknak, akik részt­­vettek az első amerikai atom­bontásban Stagg Fielden, mi­­értis öt az atombomba megte­remtőinek sorában említik. Világhírre tett szert mint a nukleáris elemek és világüri sugárzások fizikájának kima­gasló tudósa. Kecske a veleményeskertbeu BUDAPEST. — A XI. ke­rületi Vegyesipari Javító Vál­lalatnál nagyszabású sikkasz­tás történt. Cseri Jánosné bérelszámolót 1961-ben hatévi börtönre Ítélte a bíróság, mert munkahelyén, az Újpesti Bú­torgyárban 75 ezer forintot sikkasztott. A büntetésből négy és fél évet letöltött, utá­na szabadon engedték. Majd dolgozni kezdett, 1957 no­vemberétől újra bérelszámo­lóként a vegyesipari javító­nál. Önálló munkakört kapott, ő járt a pénzért a bankba. A dolgozók egyszer csak azt vették észre, hogy az asszony könnyedén fizeti vissza sor­ra régi adósságait, gondtala­nul költekezik, kilószámra vá­sárolja a narancsot és csoko­ládét, órákhosszat folytat in­­terurbán-beszélgetéseket. Fel­jelentették a rendőrségen és ekkor kiderült, hogy két év alatt 198 ezer forintot sik­kasztott, az összes kár azon­ban, amelyet okozott, mint­egy 250 ezer forint. A kerületi rendőrkapitány­ság Cseriné ügyét hamarosan átadja vádemelésre a kerületi ügyvészségnek, ugyan akkor vádemelési javaslatot tesz a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt az ellenőrzést éveken keresztül elmulasztó vezetők ellen is. Hirdessen lapunkban A kerék külső abroncsa levált erről a teherkocsi kerékről, kisebb gumigömböket alakítva. A teherkocsi vezetője hálásan köszönte meg az ég kegyét, amikor észrevette, hogy mi történt a kerék­­abronccsal. MAGYAR ATOMIUDÓS HALÁLA Zónát és truck összeütközése után a truck maradványai láthatók a Round Lake, 111. melletti ut ke :esztezödésnél. Walter Eckhouse, a truck vezetője szörnyethalt.

Next

/
Thumbnails
Contents