A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-02-26 / 8. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 8. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America VOL. 38. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Beni péntek, 1960 február 26 A KENYAI NAGY IMRE ESETE Kennya afrikai angol gyarmatban évekkel ezelőtt megszerveztek egy benszülött szabadságharcos gárdát Mau-Mau néven. A szervezők élén egy vallási és poli­tikai fanatikus állt: Dzsomo Kenyatta. Neki és az ál­tala megindított mozgalomnak célja volt Kenya füg­getlenségének kivivása. Az angolok — felbőszitve a Mau-Mau terroristák által elkövetett szörnyű kegyet­lenségeken, gyilkolásokon, gyújtogatásokon —, a ve­zért bebörtönözték, majd amikor a biróság által kisza­bott hét évi börtönből öt évet leült, szabadonengedték és csak arra kötelezték, hogy a várost, amelyben la­kik, ne hagyja el engedély nélkül. Ez kegyetlenség, embertelenség, dübörgi afrikai nyelveken a moszkvai rádió. Egy teljesen ártatlan em­bert üldöznek az angol imperialisták! Nagy Imre sem akart mást, mint Dzsomo Kenyat­ta, csak Magyarország függetlenségét akarta. Ő is tel­jesen ártatlan volt, mert a szabadságszeretet és a füg­getlenség vágya és követelése nem bűn. Mégsem mond­ta meg afrikai nyelveken a moszkvai rádió, hogy mi­ért bántak ők Nagy Imrével még kegyetlenebből, mint az angolok bántak Dzsomo Kenyattával . Amerikái repülők Cuba felett Különös, titokzatos incidensek játszódtak le Cu­ba felett. Egy cukorültetvény felett felrobbant egy re­pülőgép és két utasa szörnyethalt — két amerikai. Né­hány nappal később Castro havanai lakóháza tájékára egy repülőgép négy bombát dobott le, amelyek közül három a tengerbe esett, a negyedik alig tett kárt. Ez a repülőgép is amerikai volt. Ezek privát kalandos vállalkozások, melyek csak árthatnak Amerika tekintélyének. Az első incidens fe­lett a U. S. kormánya sajnálkozását fejezte ki, a Castro ellen tervezett merénylői* dolgában a kormány azt a kijelentést volt kénytelen tenni, hogy nem tudja, honnan szállt fel az a repülőgép. VÉSZTHOZÓ BARÁTOK Tunisz kormánya tiltakozott uj francia bombatá­madás ellen. Francia repülők nehéz bombákat dobtak le Ben Ainine tuniszi falura és szerencsére csak anya­gi kárt okoztak. Kellemetlen és veszélyes minden efféle légi ka­landozás, de Bourguiba tuniszi miniszterelnök nagyon jól tudja, hogy a francia repülők nem játszi kedvük­ben dobják le azokat a bombákat, hanem azért, mert ott, ahol néha bombák potyognak az égből, algériai menekültek és fegyvercsempézek tanyáznak. És ott van az algériai felkelők emigráns kormánya is. KÖZEPEURÓPAI dadaisták VARSÓ. — A világsajtót bejárta a hir, hogy a Varsói Szövetség tagjai (vagyis a középeurópai orosz gyarmatországok és a kinai kommunisták) csucskon­­ferencia-előtti megbeszélést tartottak Moszkvában s a lengyel, román, magyar és a többi rabországok kor­mányainak és kommunista pártjainak vezetői minden orosz előterjesztésre egyhangú lelkesedéssel igy kiál­tottak fel: Da! Da! — Igen! Igen! De kiszivárgott a titkos megbeszélésről a titok, hogy ez nem igy volt. Nem minden delegátus dadázott. A kinai kommunista delegátus éles hangon kritizálta Kruscsev békés egymás-mellett-élési politikáját, és az európai csatlósok tátott szájjal, megdöbbenve hallgat­ták a kinai elvtárs dühödt kirohanását. Elcsodálkoz­tak, hogy igy is lehet beszélni Kruscsevvel. A kinai ellenzéki hang nagy jelentőségű. Azt je­lenti, hogy a kinai kommunisták eltávolodtak korábbi tézisüktől, hogy Kruscsev, illetőleg a szovjet a világ­kommunizmus vezére. A kinai delegátusnak szekundált az észak-vietna­mi kommunista delegátus, mig az európai csatlósok kö­zül egyedül Grotewohl, a keletnémet szovjetzóna báb­miniszterelnöke követelt erélyes szovjet fellépést a berlini kérdésben. A konferencia után Kruscsev félreérthetetlenül kinyilvánította, hogy amennyire kedvére való volt az európai csatlósok dadaista hűségnyilatkozata, annál inkább megbotránkoztatta őt a kinai Nyet. Az összes dadaistákat meghivta a Kremlinbe, a kinai és a viet­nami delegátusokat nem hivta meg. Nikita Kruscsev, szovjet miniszterelnök indiai utjának első állomásaként New Delhibe érkezett. A fogadtatásnál megjeleni Jawaharlal Nehru, miniszterelnök (balról), Servapalli Redhakrishan, alelnök és Raiendra Prasad, elnök. Amerikai segítség eset lés országoknak A CÉL: ENYHÍTENI A SZ0VIETBAB2ÁG0T A mai világhelyzetben, a kettészaktott világban, a szov­jetnek fő előnye a szabad nemzetekkel szemben az, hogy mig az oroszok, a kínai­ak és a középeurópai orosz gyarmatok kereskedelme szá­mára nyitva van az egész vi­lág, az ellenséges tábor vas­függönnyel akadályozza a Nyugat , kereskedelmi behato­lását. Ez a ‘'Kommunista előny annál jelentősebb, mert a nemzetek kölcsönös kereske­dése nem pusztán árucsere, a szabad világ áruinak beha­tolása a vasfüggöny mögé egyben a szabad világ szelle­mét, eszméit is népszerűsíti — már a mostani korlátok közt is. Elég rámutatni arra, hogy az amerikai ajándék­­csomagok nemcsak ennivalót ás ruhaneműt, hanem olyan üzenetet is tartalmaztak, amely ugyancsak legyengítet­te a Moszkvából dirigált Ame­­rika-ellenes propagandát. ELLENTÉTES ÉRDEKEK A vasfüggönyös elzárkózás minden egyes szovjetizált or­szág esetében fejtörést okoz Amerikának és a szabad vi­lágnak, mert ellentétes érde­kek ütköznek össze: Amerikai áruk eladása előnyt jelent az üzleti világnak, viszont a szovjet gazdaságok erősítése egyáltalán nem szabadvilági érdek. Másfelől a rideg elzár­kózás semmi jóra nem vezet, mert meg kell gondolni azt; hogy a vasfüggöny mögött nemcsak ellenséges kormá­nyok vannak, hanem barátsá­gos népek is és végeredmény­ben a népek egymásközti vi­szonya fontosabb, mint a kor­mányok egymásközti harca. KORMÁNYOK ÉS NÉPEK Mily sokszor fordult elő, hogy egy szovjetkormány, például a magyarországi, ki­hívóan viselkedett, gyaláza­tosán üldözött amerikai ál­lampolgárokat, zsarolt (a né­hány évvel ezelőtt a magyar légitérbe tévedt amerikai re­pülőgép esetében). Régebben ilyesminek a dipomáciai kap­csolat megszakítása volt az azonnal következménye; a ma világhelyzetben ettől tartózkodik, mert nem taná­csos véglegesen szakítani a vasfüggöny mögötti — né­pekkel. Csak röviden érint­sünk itt példaképpen egy kü­lön okot a tartózkodó, mérsé­kelt álláspont védelmére: Mindszenty bíboros herceg­prímás újra a magyarországi kommunisták bosszújának ál­dozata lenne, ha Amerika megszakítaná a diplomácai kapcsolatot Moszkva budapes­ti fullajtárjaival. TITO ÉS GOMULKA Az első kommunista ország, amellyel Amerika jóvíszonyra lépett, Jugoszlávia volt, ak­kor, amikor Belgrád és Moszkva, Tito és Sztálin közt szakadás állt be. Azóta Ame­rika sokszáz milliós katonai és gazdasági segítséggel — újabban kizárólag gazdasági segítséggel — igyekszik Ju­goszláviát erősíteni, szovjet befolyástól mentesíteni. Csak évekkel utóbb, Sztálin halála Után vettük fel a ba­rátsági listára a lengyeleket, annak ellenére, hogy Gomul­­ka vezérlete alatt a lengyel állam politikailag a szovjet táborban áll. Lengyelország is jelentős amerikai segítséget kapott és ez nemcsak megerő­sítette a lengyel nép Amerika iránti baráti érzelmeit, hanem csökkentette Gomulkáék füg­gését Moszkvától. A Tito és Gomulka esetek egyeznek abban, hogy itt is, ott is kommunista megmozdu­lás volt a moszkvai parancs­szóval szemben és Amerika segíti azokat, akik több-ke­vesebb merészséggel szembe­­szállnak a Kremllel. NYUGAT FELÉ NÉZNEK De nem szabad megfeled­kezni a probléma másik olda­láról sem. Ők is, a vasfüggöny rabjai is kívánatosnak tart­ják — megparancsolt korlátok közt — a közelebbi érintke­zést a szabad világgal. Példá­ul a bolgár kormány évek óta ajánlotta a diplomáciai vi­szony megújítását, miután az amerikai követtel szemben tanúsított megbocsáthatat­lan brutalitásuk miatt Wa­shington kénytelen volt szakí­tani Szófiával. Nemrég hely­reállt a diplomáciai viszony Bulgáriával, amely ország, mellesleg megjegyezve, leghí­vebb hive az óriási szláv anyaországnak. ROMÁNIA JELENTKEZIK Most Románia van soron. A romániai kommunista kor­mány elküldte Washingtonba pénzügyi államtitkárát kettős misszióval: Románia felajánl­ja, hogy kártérítést ad azok­nak az amerikai állampolgá­roknak, akiknek vagyonát an­nakidején az államosítási ak­ció kapcsán elkobozták, és ugyanakkor 150 millió dollár gazdasági segítséget — hitelt és mezőgazdasági termékeket — kér. A romániai kommunisták 260 millió dollár értékű ame­rikai vagyonokat, köztük olaj­finomító vállalatokat, sajátí­tottak ki. A kárvallottaknak az amerikai kormány 21 millió dollárt meg tudott téríteni, mert volt itt. Amerikában, le­foglalható romániai arany és egyéb érték, amit a máso/ik világháború kitörésekor Ame­rika, mint ellenséges állam vagyonát, zár alá helyezett. Akülönbözetről, vagyis ennek az összegnek több mint tíz­szereséről van most szó. Ez­zel kapcsolatban valószinüleg nem lesz akadálya annak, hogy Amerika a rengeteg élel­miszerfeleslegből nagy meny­­nyiséget juttasson a romá­noknak. ÖNÉRDEK Ne mutassuk magunkat jobbaknak, mint amilyenek vagyunk. Nekünk is érde­künk, hogy a termésfelesle­gektől megszabaduljunk. Hi­szen egyedül a feleslegek tá­rolása naponta egymillió dol­lárba kerül! Ha bármily cse­kély ellenértéket kapunk ezekért a termésfeleslegekért, jól járunk, és további előny az, hogy amely vasfüggöny­mögötti kormány ilyen kérés­sel fordul Amerikához, nem teheti ezt anélkül, hogy ugyanakkor felajánlana valamelyes kártérítést elkob­zott amerikai vagyonokért. Persze a fő előny nem gazda­sági, nem financiális, hanem: a hidegháborús légkör enyhí­tése. Sohasem szabad megfe­ledkezni arról, hogy a vas­függöny mögött millió meg millió barátunk van, és ezek­kel szemben fennáll az a köte­lességünk, hogy igyekezzünk őket a lehetőség határain be­lül annyira-amennyire függet­leníteni, gazdaságilag is, Moszkvától. AZ ELLENSÉG GYENGÉI Ha Amerika most több haj­landóságot mutat szovjet­csatlós országok gazdaságá­nak alátámasztására, annak Hírek a világ minden részéből / BERLIN. — A vallástalanság lexikonjának első kötete 20,000 példányban jelent meg a keletnémet szovjetzónában. REGENSBURG. — A szövetséges NATO haderő németországi hadgyakorlatai során eddig már tiz ha­lálos baleset történt. A tizedik áldozat amerikai kato­na volt: Leslie Long, 19 éves tüzér, aki egy magasfe­szültségű áramvezeték érintése folytán vesztette éle­tét. HAVANA. — Castro és Mikoján egy orosz heli­kopteren szemleutra repültek a szigetország több ré­szébe. PALERMO. — Silvio Milazzo, a kommunisták tá­mogatásával alakult tartományi kormány elnöke, kénytelen volt lemondani, miután egyik párthivére vá­lasztási korrupciót, megvesztegetést bizonyitottak rá. DAMASCUS. — Nasser egyiptomi-sziriai diktá­tor harcias beszédet mondott, felszólitotta Kassim irá­­ki diktátort, hogy küldjön csapatokat az izráeli határ­ra, hogy a sziriai hadsereggel együtt harcoljon Izráel ellen. KLAGENFURT, Ausztria. — A karintiai Alpe­­sekben a magas hó miatt éhhalál fenyegette az őzöket. Körülbelül 250 éhesen kóborló őzt láttak. A tartomá­nyi kormány gyorsan intézkedett, helikopterről két tonna szénát dobtak le nekik. MISKOLC. — Simon Alfréd, a városi lakáshiva­tal főnöke, és több mint 30 bűntársa, nagyobbára vá­rosi tisztviselők, korrupció vádjával álltak a biróság előtt. Simon 10 évi börtönt kapott, a többiek enyhébb büntetésekkel uszták meg a nagy pert. GODTHAAB, Grönland. — Pele David Jensen, 46 éves ember ittas állapotban, dührohamában megfoj­totta a feleségét. A gyilkosság a kis Disko szigeten tör­tént. Jensent nem lehetett letartóztatni, mert a legkö­zelebbi rendőrállomás a nagy szigeten 40 mérföldnyi­­jre van és a kis szigetet a nagy szigettől a befagyott tenger választja el. A jégréteg olyan vastag, hogy ha­jó vagy csónak nem tud áthaladni, de mégsem olyan erős, hogy kocsi átmehetne rajta. így hát Jensennek tavaszig kell várnia letartóztatására. OTTAWA. — Kanadában a munkanélküliek szá­ma január közepén 134,000-el meghaladta az előző hó­napi számot és 504,000-re emelkedett. A kanadai dolgo­zók száma ugyanakkor 162,000-el 5.7 millióra csök­kent. MOSZKVA. — Dimitri Kabelevszki zeneszerző a Pravdában azt panaszolja, hogy az orosz népszerű, könnyű zene rossz utánzása az amerikai zenének. DURBAN, Dél-Afrika. — Az orosz délsarki ex­pedíció ide érkezett tagjai azt mondják, hogy a Déli Sarkvidéken a jég helyenkint két mérföld vastagságú. BANKOK, Sziám. — A királyi pár tiz napi láto­gatásra Amerikába utazik, junius 28-án érkeznek Washingtonba. RÓMA. — Enrico Mattéi, a gazdag és befolyásos olasz gáz és olaj mágnás, 100 millió dolláros hitelt nyújt a szovjetnek a Kaukázus és Varsó közti olajszál­lító csővezeték építésére. Az amerikai kormány tilta­kozott ez ellen, de az olasz kormány jóváhagyta az üz­letet s a szerződést Gronchi olasz köztársasági elnök moszkvai látogatása alatt írták alá. 1 — komoly politikai oka van. A politikai stratégiának sar­kalatos elve az, hogy ki kell használni az ellenség gyengé­it. Oroszország ma világhódi­­tási programja keretében többre vállalkozik, mint amennyire erejéből telik, te­hát nem tud a csatlós orszá­goknak annyit nyújtani, amennyire azoknak szüksé­gük van. Meg kell ragadnunk tehát az alkalmat, hogy mi nyújtsuk azt, amit a szovjet nein tud nyújtani. A szovjet ma kedvezőtlen helyzetben van, mert az 1959 évi termés 25 százalékkal kevesebb volt, mint az 1958 évi; ennélfogva csökkenteni kénytelen a se­gélyezést, amit oly bőségesen osztott az utóbbi években, kü­lönösen Magyarországnak a szabadságharc után, amikor meg kellett nyugtatni a há­borgó magyar népleiket. A TERROR NEM ENYHÜL Magyarország és Amerika közt a helyzet még nem ja­vult oly mértékben, mint a Jugoszláviával, Lengyelor­szággal, Bulgáriával és Ro­mániával való viszony. Ennek ,oka az, hogy a Kádár-Mün­­nich kormány még mindig retteg a magyar nép harag­jától és kényszerítve érzi ma­gát sztálinista módszerekre, erőszakos kolhozostásra, a rendőrállami terrorkormány­zat fenntartására. A magyar­­országi helyzetet mi sem jel­lemzi jobban, mint az az el­határozás, hogy nem szünte­tik meg, nem szüntethetik meg az ország orosz katonai megszállását. Magyarorszá­gon a kommunista rendszer csak az orosz vörös hadsereg yédelme alatt tartható fenn, akárcsak Kelet-Németország­­ban. Budapest és Washington közt a feszültség enyhülésé­nek egyedüli jele az amerikai turistaforgalom megengedé­se. Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Elet, Amerikai Magyarság, liuiialoi Híradó, Uhiladelphiai r uggetlenség, JNewarki Hírlap.

Next

/
Thumbnails
Contents