A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-02-12 / 6. szám

R m im: 4 ja I*ASZTOK Hetvened vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 20. fej., 1—16. szakasz Hasonló a mennyek országa a házigazdához, aki jókor reggel kiméne műveseket fogadni szőlőjébe. Megegyezvén pedig a művesekkel egy dénár napi bérben, elküldé őket szőlőjébe. És kimenvén három óra tájban, láta másokat tétlenül állani a piacon s mondá nekik: — Menjetek ti is szőlőmbe és ami igazságos le­szen, megadom néktek. Azok pedig elmenének. Ismét kiméne hat és kilenc óra körül és hason­lókép cselekvék. Tizenegy óra tájban pedig kimen­vén, talála más veszteglőket és mondá nekik: — Mit álltok it tegész nap hivalkodva? — Felelék neki: • — Mivel senki se fogadott fel bennünket. Mondá nekik: Menjetek ti is szőlőmbe. Mikor pedig beesteledett, mondá a szőlő ura is­pánjának : — Hivd elő a műveseket és add meg nekik bé­rüket, kezdve az utolsótól az elsőkig. Előjővén tehát, akik tizenegy óra tájban érkez­tek vala, kaptak egy-egy dénárt. Jővén pedig az el­sők is, azt vélték, hogy többet kapnak, de ők is egy­­cgy dénárt kaptak. És átvevén, zugolódának a szőlősgazda ellen, mondván: — Ezek az utolsók egy óráig dolgoztak és egyen­lőkké tetted őket mivelünk, kik a nap terhét és he­vét viseltük. Ő pedig felelvén egyiknek közülök, mondá: — Barátom, nem teszek veled igazságtalansá­got; nem egy denrában egyeztél-e meg velem? Vedd ami a tied és menj, annyit akarok adni ennek az utol­sónak is, mint neked. Avagy nem szabad-e nekem azt tenni, amit akarok? Vagy a te szemed álnok, mert­hogy én jó vagyok? így lesznek az utolsók elsőkké és az elsők utol­sókká ; mert sokan vannak a hivatalosak, kevesen pe­­áig a választottak. SZENTBESZÉD A mai vasárnap neve: Hetvened vasárnap. Régi elnevezési mód. Mit jelent e név ? A nagyböjt jelenleg negyven napig tart. Ham­vazószerdával kezdődik. Az őskeresztények nem 40, hanem 70 napig tartották a nagy böjtöt. A számlá­lást pedig husvéttól kezdték visszafelé, úgy, hogy a hetedik naptizedbe eső vasárnapot nevezték Hetve­nedvasárnapnak. Ma a katolikus hívek mindenütt a negyven napos böjtöt tartják, az Ur Jézus negyven napig való böjtölésének emlékére. Ezen nekünk szo­katlan elnevezéseknek vallási kötelességeink teljesí­tése szempontjából jelentősége nincs. Hiszen a hús­véti szentáldozás ideje a legtöbb egyházmegyében hamvazószerdával kezdődik. A szertartásoknak van mélyebb értelme. Figyelmeztetnek Krisztus kínszen­vedése ünneplésének közeledésére és a bünbánat szel­lemét viselik magukon. A miseruha színe: lila. A szentmiséből pedig kimarad az angyali ének: a Glo­ria. A farsang ,a vigság ideje, végefelé jár. Fokozot­tabb munkára, a lélek üdvösségének munkálására serkent az Anyaszentegyház a szőlőmüvesekről szó­ló példabeszédével. Ahogy akkor Krisztus, ma az Egyház mondja: “Menjetek ti is szőlőmbe ...” Kell ez a gyöngéd atyai figyelmeztetés, mert ha ez hiány­zik, sokan ellanyhulnak és sokan lesznek “az elsők­ből utolsókká.” De minél gyakrabban halljuk a szent­beszédekben vagy olvassuk a Szentirásban s kezdünk odaadóbb, hűségesebb lelkiéletet, annál inkább ta­pasztaljuk önmagunkon az Ur Jézus szavainak igaz­ságát: “sokan lesznek az utolsók elsőkké’. “Mit álltok itt egész nap hivalkodva és tétlenked­ve? ... Menjetek ti is szőlőmbe . . .” Az Ur Jézus­nak ezen korholó s egyben buzdító szavai és az egész példabeszéd a munka természetfeletti céljára és a lélek üdvösségének a munkálására vonatkoznak. De hát hol van az Ur szőlője? Mindenhol, ahol az ember kötelességét híven teljesiti. Az Ur szőlője az iskola — a gyermekek számára, ahol gyermekmun­kát: tanulást kell végezniök és nevelik őket a köte­­lességteljesitésre; a konyha, ha azzal a gondolattal nézi az asszony a tűzhely tüzét, hogy szivében is igy kell égnie az isteniránti szeretet tüzének; a selyem­gyár, a vasgyár, ha oda azzal a gondolattal mennek: dolgozom, mert Isten akarata ,hogy igy tartsam fenn családomat és igy segítsem elfáradó szüléimét; a bá­nya, de csak akkor, ha azzal a gondolattal tud a bá­nyász leszállni az aknába, tárnába, hogy mig ott lenn görnyed, verejtékezik, Isten vigyáz rá; az Ur szőlője a szántóföld ,de csak akkor ,ha a farmer, földműves lelkére is legalább annyi gondot fordít, mint a meze­jére. Minden munka kedves lesz Isten előtt és készít nekünk menyországot, ha azért végezzük, hogy vele Istennek szolgáljunk és embertársainknak segítsé­gére legyünk. Dayion, Illinois. — 25 láb magasságban jég tornyosult a 150 láb hosszú Fox River feletti hídon. Sza­kértők jelentése szerint a hid már eddig is 7 lábnyira tolódott ki eredeti helyzetéből. A Jé PAPA 1958 október 28án este Ca­­nali bíboros a római Szent ?éter székesegyház erkélyére lépett és érces hangon jelen­tette be a téren összegyűlt százezres tömegnek a pápa­­választás eredményét: “Az uj pápa Roncalli kardinális, aki a pápai trónt XXIII. János aéven foglalja el.” A bejelentés osztatlan örö­möt keltett a katolikus világ­ban. Később azonban felme­rült a kérdés: milyen ember íz uj pápa, akinek személyé­ből addig aránylag kevesen í^llottak ? Roncalli bíborost 30 év óta smerték a különböző európai 'óvárosokban, mint a Vatikán János pápa egyik agilis diplomatáját. Jól­ismert alakja volt Velencének is, amelynek öt évig pátriár­kája volt. Mindentől eltekint­ve azonban a pápai trón 262- ik birtokosát, XXIII. János pápát a katolikus hivők nagy­része alig ismerte. Ma, több mint egy évvel megválasztása után, a kissé termetes, joviális külsejű pá­pa egyike a legismertebb, leg­népszerűbb egyéniségeknek. Nagyszámban vannak hívői, kik egyszerűen “Uncle John”­­nak hívják és általános nézet az, hogy János pápa úgyszól­ván rohammal hódította meg a katolikus világ szivét. János pápa egyik-másik cselekedete mély bepillantást enged humánus érzésekben gazdag lelkivilágába. Még megválasztása előtt látoga­tást tett a Vatikán ácsmü­­helyében. “Úgy látom — mon­dotta — ez a munka gyorsan kiszárítja a torkokat”. És máris intézkedett, hogy min­denki kapjon néhány üveg fi­nom bort. Karácsony első napján fel­kereste a Regina Coeli fog­házat. A fogházban 90 év óta ez volt az első pápai látogatás. “Önök — igy szólt a rabok­hoz — nem tudnak engem meglátogatni, ezért én láto­gatom meg Önöket. Aztán el­mondta, hogy az ő családjá­ban is van “büntetett előéle­tű” személy. Egyik rokona en­gedély nélkül vadászott és ezért egyhónapig ült a rácsok mögött. János pápa szakított a régi hagyományokkal és magas tisztségét friss, eleven élettel töltötte meg. Egyik-másik in­tézkedése meglepetést, sőt né­ha megrökönyödést váltott ki környezetéből, amely meg­szokta a régi tradíciók tiszte­letben tartását. Nemrégen utasította a Vatikán lapját, a L’Osservatore Romanot, hogy szavai idézését a jövőben igy kezdje: “A pápa ezt mondot­ta.” A lap ugyanis a múltban a pápák kijelentéseiről ilyen formában számolt be: “Ezek a Szentatya szavai, amelyeket fenséges ajkairól elleshet­tünk . . .” E cikornyás sti­­ust János pápa mindörökre száműzte a lap hasábjairól. És éppen ilyen keresetlen, közvetlen és emberi minden más kapcsolatában is. Hagyomány volt például az is, hogy a pápának egyedül kell étkeznie. Csakhogy Já­nos, aki mindig emberek kö­zött forgott, szereti a kedé­lyes, vidám társaságot. Egy hétig bírta csak a magányos étkezést, de nagyon kényel­metlenül érezte magát. “Az­után — mesélte környezeté­nek — elkezdtem kutatni a Szentirásban, vájjon van-e ott valami utalás vagy elő­írás arra nézve, hogy a pápá­nak egyedül kell táplálékát elfogyasztania. Minthogy semmi ilyesmit nem találtam, szakítottam ezzel a szokással és mondhatom, most már sok­kal jobban érzem magam.” A pápa rendszerint olaszul beszél. Azt állítja, hogy fran­ciául csak nagyon keveset tud. Az egyik kihallgatás után valaki ezt mondta: “ő az egyetlen ember Olaszország­ban, aki elismeri, hogy keve­set tud franciául.” A különös azonban az, hogy ez nem igaz. A pápa remekül beszéli a francia nyelvet. Az olaszon és francián kí­vül bolgárul, törökül, uj görö­gül beszél és — ami természe­tes — folyékonyan és tökéle­tesen ir és beszél latinul. Most tanul angolul. Tanítója Msgr. Thomas Ryan, aki egy­ben titkára is. Mivel a titkár ir származású, a pápa akcen­tusa is erősen “irish”. De — mondta a szentatya — ez csak kedvesebbé teszi a nyel­vet. Különös és a pápáknál szo­katlan humorzéke különböz­teti meg elődei hosszú sorá­tól. És a humorral nem is. ta­karékoskodik. Egyizben az olasz prelátusok egy csoport­ja tett látogatást nála a Vati­kánban. A csoport tagjai kö­zött volt Arrigo Pintonello fő­­prelátus, az olasz hadsereg egykori ezredese. A papok sorra járultak eléje, hogy gyűrűjét ajkukkal illessék. Amikor Pintonello került sor­ra, a pápa kiegyenesedett, szalutált és igy szólt. Sir, i Roncalli hadnagy szolgálatá­ra jelentkezik”. A pápa ugyanis az I. világháborúban Pintonello alatt szolgált. János pápa gyakran éjfélig, sőt még azon túl is fenn van és dolgozik, mégis ő az első, aki a Vatikánban felkel. Reg­gel négy órakor kezdi a napot az Angelussal, majd 6:30-kor tartja a reggeli misét. Ezután reggelizik. Kilenc órakor kez­dődnek az audienciák, ame­lyek azután egész nap foly­nak, a megállapított sorrend szerint. “Egyenesen pápának szüle­tett!” — ez az általános vé­lemény XXIII. Jánosról, aki szerencsésen egyesíti magá­ban a szentatya, a hittudós és az igaz ember legszebb eré­nyeit. Ennyi jó tulajdonság ritkán egyesül egyetlen em­berben. János pápa egyike ama keveseknek, akit a Te­remtő az erények ilyen gaz­dag skálájával ruházott fel. HONVÉDŐ A BÖRTÖNBEN GRAND RAPIDS, Mich. — Dr. H. Chandler Davis, a mi­­chigani egyetem volt mate­matika tanára, a kongresszus felforgató üzelmeket vizsgá­ló bizottsága előtt megtagad­ta a feleletet oly kérdésekre, melyek az ő politikai felfogá­sára vonatkoztak, és vonako­dott információt adni mások­ról. Ezért — a kongresszus megsértése cimén — hat hó­napi börtönre Ítélték. Miután a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet helybenhagyta, a pro­fesszor most felvételre jelent­kezett a börtönben. Bevonulá­sa előtt igy nyilatkozott: “Hat hónap nem tulnagy idő, amikor a haza védelméről van szó.” Ő ugyanis úgy véleke­dik, hogy amikor dacolt a kongresszusi bizottsággal, az amerikai szabadságjogokat, a lelkiismereti és szólás-szabad­ságot védelmezte . . . KRUSCSEV ÉLETRAJZA MOSZKVA — Kruscsev “önéletrajzát” most írja egy bizottság, melynek élén a dik­tátor veje Alexei Adzubei áll. A könyvet angolul a Double­­day newyorki könyvkiadó cég fogja kiadni. DE GAULLE ÉS LAFAYETTE WASHINGTON — De Gaulle elnök amerikai látoga­tásának programja oly gaz­dag, hogy szinte zavarba hoz­za a vendéglátó amerikai ha­tóságokat. Tele van az ország Lafayette nevű városokkal és — valamennyi szeretné ven­dégül látni az uj idők nagy francia tábornokát, De Gaulle köztársasági elnököt. A tékozló fiú EVANGÉLIUM Szent Lukács 15,11—32. Mondá az Ur e példabeszédet: Egy embernek két fia vala. És mondá az ifjabb közülök atyjának: Atyám, add ki nekem az örökségrészt, amely engem illet. S elosztó nekik az örökséget. És nem sok rap múlva, összeszedvén mindent ifjabbik fia, messze tar­tományba méné és ott eltékozlá örökségét buja élet­tel. És miután mindent megemésztett, nagy éhség lön azon tartományban és szűkölködni kezde. És el­­menvén, azon tartománynak egy polgárához sze­gődött, ki majorjába kiildé át, hogy őrizze a serté­seket. És kiváná gyomrát megtölteni a moslékkal, melyet a sertések falának, de senki sem ada neki. Magába térvén pedig, mondá: Hány béres bővelkedik az atyám házában kenyérrel, én pedig itt éhen halok. Fölkelek és az atyámhoz megyek és mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened, már nem vagyok méltó, hogy fiadnak neveztessem, csak bére­seid közé fogadj be engem. S felkelvén, elméne atyjához. Mikor pedig még messze volt, meglátó őt atyja, irgalmasságra indula és hozzá futván, nyakába borula és megcsókolá őt. És mondá neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened, már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevez­tessem. Atyja pedig mondá szolgáinak: Hamar hoz­zátok elő a legjobb rúnát s öltöztessétek fel őt; adja­tok gyűrűt kezeire és sarut lábaira és hozzátok elé a hizlalt borjut, öljétek le, együnk és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt vala és fölébredt, elveszett vala és megtaláltatott. És elkezdtek vigadozni. Az ő idősebbik fia pedig a mezőn volt és midőn visszatért, a házhoz közeledvén, hallá az éneklést és vigadozást. És szólitván egyet a szolgák közül, kérdé, jmi dolog ez? És mondá neki: Az öcséd jött meg és j atyád a hizlalt borjut ölette le, hogy visszatért egész­­j ségben. Erre megbosszankodék s nem akart bemenni. ! Atyja tehát kijővén, kezdé kérni őt. Amaz pedig fe- J lelvén ,mondá atyjának: íme annyi esztendő óta szol- I gálok neked és soha sem hágtam át parancsodat, de jsoha nem adtál nekem egy gödölyét, hogy barátaim­mal vígan elkölthettem volna; midőn pedig ez a te fiad, ki örökségét ellatorkodta és megjött, a hizlalt borjut ölted le neki. Ő pedig mondá neki: Fiam, te mindenkor velem vagy és mindenem a tied, de most vigadni és örven­dezni illett, mert a te öcséd meghalt vala és felébredt, elveszett vala és megtaláltatott. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk egy alkalommal az Írástudók­nak és farizeusoknak a fenti példabeszédet mondotta. Az atya alatt érteni kell az Istent, aki mindnyájun­kat teremtett. Az örökség alatt érteni kell az Isten­nek minden adományát, azaz a test, a lélek, a ter­mészet és a malaszt minden javait. Az idősebbik fiú alatt érteni kell az igazakat és pedig azokat, akik akik valóban igazak voltak, mind pedig azokat, akik magukat igazaknak tartották ,mint voltak az Írás­tudók és a farizeusok. Az ifjabbik, a tékozló fiú alatt értendő a nyilvános bűnös. A tékozló fiú nem csupán ínségének s nyomorának birt öntudatával, de valódi töredelmességet is érzett elkövetett ballépései felett. S a szerető atya a legnagyobb örömmel fogadta visz­­sza tékozló fiát, aki haza jött és bűneit töredelme­sen megbánta. így az Istennek és az ő angyalainak a vétkeit töredelmesen megbánó bűnös ember meg­térése felett nagy öröme van; nemkülönben Isten a vétkeit töredelmesen megbánó, megtért bűnös em­bert ugyanoly, vagy még jobb állapotba helyezi, mint aminőban a bűn elkövetése előtt volt. Gondold meg, ember, hogy a legnagyobb jóte­vődet, sérted meg a bűn elkövetése által. Gondold meg, keresztény lélek, hogy e legnagyobb jótevőd, az ég és föld mindenható Ura ,ismét a legmelegebb szeretettel fogad vissza keblére, ha lemondasz er­kölcstelen életedről. Ez ne tartóztasson vissza min­den bűntől? Fegyveres erő készenlétben... Puerto Rico szigeten és a környező tengeren már­ciusban nagy amerikai hadgyakorlatok lesznek, me­lyekben részt vesz mind a három fegyvernem: a hadse­reg, a haditengerészet és a légierő. A hadgyakorlat célja nemcsak gyakorlatozás, ha­nem figyelmeztetés Castro cubai diktátornak, a pana­mai túlsó nacionalistáknak és a Cubában és Panamá­ban egy idő óta feltűnően mozgolódó kommunisták­nak, hogy Amerika kész fegyveres erővel is megvé­deni a Panama csatornát és a Cuba délkeleti végén levő Guantanamo haditengerészeti bázist. A 15 napi hadgyakorlat fő mutatványa az lesz, hogy Amerika néhány óra lefolyása alatt elegendő ka­tonai erőt tud elszállitani oda, ahol arra szükség lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents