A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-06-17 / 24. szám

A JÓ PÁSZTOR 3. OLDAL A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL A SZEM £S ELLENSÉGEI A világsajtót időnkint bejárja olyan hir, hogy vakok visszanyerték látásukat. Ilyen hir a vakok tár­sadalmában nagy izgalmat okoz, nyugodt munkáju­kat megzavarja s ha kiderül, hogy a hir alaptalan, nehezen nyerik vissza egyensúlyukat. Ennek ellenére minden ilyen irányú kisérletet előítélet nélkül figye­lembe kell venni. Ha valaki Röntgen korszakalkotó felfedezés előtt azt mondta volna, hogy az élő em­ber csontrendszerét, zsigereit láthatóvá lehet tenni, bizonyára kétkedéssel fogadták volna. A szem fizikai szerkezete a fotografáló kamrá­hoz mindenben hasonló, de azért működésében lénye­ges a külömbség. A szemben éppen úgy képek kelet­keznek a külvilágról, mint a fotografáló kamarájá­ban, de a készülék érzékeny lemezét a bámulatos mű­ködésű ideghártya pótolja. Egyik kép a másikat vált­ja fel, anélkül, hogy az elmosódottá válnék s e ké­pek az ideghártyában ingerületté alakulnak, melyet a látóideg, mint 500,000 sodronyu kábel, az agyvelő­be vezet, ahol öntudatunkra jutnak s emlékképek ke­letkeznek. Bámulatos tökéletességű berendezés. Iga­zuk van a görög bölcseknek, akik azt mondották, hogy sok csodálatos van a világon, de legcsodálato­sabb az emberi szervezet. A vakságnak sok oka van. Elpusztulhat vagy működésében megromlik maga a felvevőkészülék: a szemgolyó: felmondhatja a szolgálatot a látóideg, megszűnhet az agyvelő működése. Ha a szemgolyó, mint készülék, nem működik s a látószerv másik két része, a látóideg és központ egészséges, a látóideg in­gerlése fényérzést kelthet ugyan, de képeket nem küldhet az agyvelőnek. Régebben sokat Írtak arról, hogy át lehet ültetni a szemet egyik élő lényről a má­sikra. Igen alacsony szervezetű élőlényeknél ez köny­­nyebben lehetséges, magasabbaknál nehezebben sike­rül. Az átültetés a gyakorlatban azon esetekre zsu­gorodott, amikor átlátszatlan szaruhártyát átlátszó szaruhártyával pótolunk. De a szem átültetése és mű­ködésének helyreállítása magasabb rendű állatoknál nem sikerült, annál kevésbé embernél. A tudománynak ma az a főtörekvése, hogy a vakság keletkezését meggátolja s hogy a gyógyítha­tatlan vakokat munkaképessé, megelégedetté tegye. A vakság gyakran elhárítható. Régebben a him­lő nagyon gyakran okozott vakságot. Az újszülöttek genyes szemgyulladása, amióta az orvos újszülött szemébe ezüst készítményt cseppent, megritkult. A trachomaellenes küzdelem sikere elsősorban abban nyilvánul, hogy e nagyon elterjedt betegség ritkáb­ban okoz vakságot, mint azelőtt. A trachoma teljes megszüntetése csak gondos szociális intézkedések ut­ján várható. Ipari államokban a sérülések gyakran teszik tönkre a látást. Robbanások, idegen testek szembe repülése, maró folyadékok szembe fröccsenése meg­felelő védekezéssel elhárítható. A két nagy népbeteg­ség: a tuberkulózis és a venereás betegségek igen gaykran okoznak vakságot. Ha a nikotin nem is vezet a fényérzés elveszté­sére, a látást annyira megronthatja, hogy életerős férfi munkaképtelenné válik. Különösen az 50. év kö­rül támadja meg a sok dohányzás a szemet. Ugyan­ilyen következménnyel jár a szemre a sok alkohol, különösen a pálinka. A faszesz már legkisebb mennyiségben végzetes­sé válhat. Faszesszel hamisított rum, sőt még a fa­szesz gőze is vakságot okozhat. Nehezebb elhárítani a zöldhályog által előidézett világtalanságot, aminek jellegzetessége a látás elho­­mályosulása, anélkül, hogy magán a szemen valami elváltozás volna látható. A bajt magát megelőzni nem tudjuk, de idejekorán végzett operálás a látást meg­mentheti. Sajnos, a betegek gyakran elhanyagolják bajukat, azt hiszik, hogy szürke hályogjuk van, vár­ják a hályog megérését, s evvel elmulasztják a segít­ség lehetőségét. A végzetes, nagyfokú rövidlátás rendesen örök­­lékeny, éppen ezért két nagyfokú rövidlátó házassá­gából származó gyermekek a bajt elég gyakran örök­­lik. A szem ellenségei ezerfélék. Hiszen egyetlen szervünk sincs kitéve olyan szabadon a veszedelem­nek, mint éppen a szem. Minden veszély között első helyen áll a tisztátalanság. Ha tehát valakinek, va­lami idegen anyag csapódik bele a szemébe, ne pisz­kálja a kezével vagy tisztátalan zsebkendővel. A szem védekező szervei a könnyek. Ha a szem veszélyben van, a könnymirigyek egyszerre megnyílnak s a sze­met megtisztítják az idegen anyagtól. Nagyon veszélyes a közös törülköző használata, mert a szembetegségnek legtöbbje, még az egyszerű szemhurut is ragályos. Arról fölösleges is beszélni, hogy minden olyan munka, melyet a szem rosszvilágitásu szobában vagy Életmente» oltóanyag? AMERIKAI ORVOS HARCA A VÉRRÁK LEGYŐZÉSÉÉRT 130.000 főnyi japán baloldali érzelmű lömeg tüntetett Tokióban a US és Japán közölli kaionai biz­tonsági szerződés megkötése és Eisenhower elnök lervbevett látogatása ellen. A tömeg erőszakos cse­lekmények elkövetése nélkül később szétoszlott. Dr. James T. Grace kétéves kisfia megbetegedett. Az or­vos eleinte ártalmatlan gyer­mekbetegségre gondolt, de amikor az apróság állapota rosszabbra fordult, gyanút fo­gott és vérpróbát vett. Az eredmény lesújtó volt: a vizs­gálat a fehér vérsejteknek, rosszindulatú elszaporodását állapította meg. Röviden: a gyermek leukémiában (vér­­rákban) szenvedett. Grace több kollegájával el­lenőriztette vizsgálatai ered­ményét. Orvostársai megerő­sítették megállapításait. Volt azonban valami, ami sehogy­­sem egyezett a diagnózissal: az apa emlékezett arra, hogy a betegség úgy kezdődött, mint valami ragályos kór — lázzal. Viszont mindezideig az orvosok sohasem észlelték, hogy akár leukémiánál, akár más rákos megbetegedésnél fertőzéses jelenségek mutat­koztak volna. Mit mond a szakirodalom? A kétségbeesett fiatal or­vos ezután nekiesett a szak­­irodalomnak, hogy az ellent­mondásnak végére járjon. Azt látta, hogy a szakköny­vek általában hormonokról, rádióaktiv anyagokról, a szer­vezet szöveteinek megbetege­déséről beszélnek, de nem zár­ták ki azt a lehetőséget, hogy a kór előidézésében vírusok (bacillusok) is közrejátszhat­nak. A vírusok a baktériumoknál is kisebb “lények”, melyeket általában az élőlények és a holt anyagok között határ­esetnek tekintenek. Az a tu­lajdonságuk, hogy befészkelik magukat a szervezetbe és ott vegyi utón szaporodnak, be­tegségeket váltanak ki, majd önmagukat semmisitik meg. A ráksejtek hasonló módon kaotikusán szaporodnak. Az orvostudomány a rák megje­lenési formájának két-három­­száz formáját ismeri, amelyek közül azonban csak mintegy harminc jelentkezik gyakrab­ban. A leukémia egy negyed­századdal előbb még a legrit­kább fajtához tartozott, ma­napság pedig egyike a legel­­terj edettebeknek. A betegség átvitele A leukémiára különösen a csirkék fogékonyak. 1908-ban sikerült a tudósoknak megál­lapítani, hogy a csirkék leu­kémiáját vírusok idézik elő. Azóta az orvosok egy része úgy véli, hogy a vírusok em­bernél is előidézhetik a rákos megbetegedést. Sokezer kí­sérlet után sem sikerült azon­ban a kutatóknak egyetlen esetben sem az állati rákot emberre átvinni. Állatról csak állatra tudták átvinni a beteg­séget; ezekután az a véle­mény alakult ki, hogy az em­bernél más a betegség kór­okozója, mint az állatoknál. Grace doktor nem tudta kisfiát megmenteni. De a tra­gédia után feladta magán­praxisát és minden idejét a rákkutatásnak szentelte. A Roosevelt Park Memorial i rákkutató intézetben kezdte meg munkáját. Az intézet ve­zetősége minden lehető se­gítséget megadott a fiatal ku­tatónak. Grace húsz különbö­ző fajta rákbetegség sejtjével dolgozott. Módszere abban állt, hogy “átszűrte” a rákos váladékot. Ezzel az volt a cél­ja, hogy a szűrőn fennmarad­jon minden sejtrész és csak a vírusok vigyék tovább a fertőzést. Először ezer újszülött ege­ret oltott be az igy nyert fo­lyadékkal. A maradékot félre­tette, hogy abban a vírusok szaporodjanak. Később újabb ezer egeret oltott be. Az utób­biakat nem kezelte; azt akar­ta, hogy megállapíthassa raj­tud a spontán jelentkező rák­megbetegedések számát. Ä végeredmény Azoknál az egereknél, ame­lyeket Grace a frissen átszűrt anyaggal oltott be, bekövet­kezett az, amit eddig a tudó­sok lehetetlennek találtak: számos esetben megbeteged­tek rákban. Ezzel az orvostu­domány történetében először sikerült emberi rákot állatok­ra átvinne. Hogy eredménye­it teljesen hitelessé tegye, még egy eredményt kellett el­érnie: a vírusokat az elektro­­mikroszkop alatt is láthatóvá kellett tennie. A kísérleteknek ezenkívül még egy rendkívül fontos mel­lékeredménye is volt. Bár az anyagot húsz különböző fajta rákbetegség kivonatából nyer te, a megfertőzött egereknél elsősorban mellrák jelentke­zett. Miután az egerek általá­ban a mellrákra hajlamosak, a tudós arra következtett, hogy nincs minden rákfajtá­nak külön kórokozója, hanem a vírusok azon a szerven fej­lődnek ki leginkább, amely erre a legfogékonyabb. Grace doktor, a kísérletek befejezése után, egy orvos­kongresszuson e 1 m o n dotta: meg fogja kísérelni, hogy a rákvirusok segítségével a rák ellen hatásosnak látszó oltó­anyagot állítson elő. Herter külügyminiszter nyilatkozott a szenátusi külügyi bizottsága előtt a lelőtt amerikai U-2 jelzésű felderitőgép ügyében. Elismerte, hogy ez egyike volt a* csúcskonferencia kudarcát okozó három pontnak. lámpa mellett végez, a szemidegeket túlzott erőkifej­tésre kényszeríti s mint minden megfeszített, mun­ka, ez a túlfeszültség gyöngíti a szemidegeket és a látóképességet. — A szembe vágódó hirtelen hőváltozás, tehát a léghuzat is nagy ártalmára lehet a szemnek. Hasonló reakciója van a hirtelen kapott fénynek is, a tavaszi napsugaraknak. Különben, hogy mi van a szem áratl­­mára, ezt mindig a szem maga jelenti az embernek azzal, hogy könnybelábad. Ez figyelmeztetés az em­ber számára, hogy a szem veszélyben forog. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT RAVENSBURG, Németország. — Egy jegyespár a menyasszonyi ruha üzletben kiválasztott egy szép fehér ruhát és mindjárt megfizette a vételárat, 120 márkát — 1 és 2 pfenniges ércpénzekkel. Ezeket a fil­léreket a menyasszony négy év alatt spórolta össze, éppen erre a célra. LONDON. —i Hunter londoni ortopédcipész az utóbbi hetekben gyakori látogatója volt az állatkert­nek, végül engedélyt kért arra, hogy az elefántok lá­báról vehessen mértéket. Hunter ugyanis 12 pár pa­rádés elefántcsizmára kapott megrendelést egy indiai maharadzsától. BRÉMA, Németország. — Charly Baumann, a hi­res német állatszeliditő, tavasszal meghivást kapott Moszkvába, hogy egy ottani cirkuszban bemutassa sze­­liditett vadállatait és megmutassa, mit tudnak ezek — közül szibériai medvék. Most Charly újabb értesítést kapott Moszkvából: maradjon otthon. Elmaradt a sze­­liditett vadállatok csúcskonferenciája. CHEMITZ, keletnémet szovjetzóna. — Hans Win­ke lmannt, egy népszerű tánczenekar karmesterét, el­tiltották nyilvános fellépéstől, mert kelleténél több nyugati slágert vezényelt. Minthogy amerikai és más nyugati zene az ifjúság erkölcseit rontja, Kelet-Német­­országban a tánczenekarok programjára csak 40 szá­zalékban szabad veszedelmes jazz, csacsa és más tánc­zenét felvenni, 60 százalék népidemokratikus zene kö­telező. MILANO. — A Scala színházban Aida szerepét a napokban Leontyne Price énekelte — az első néger énekesnő, aki ebben a szerepben ott fellépett. HAMBURG. — Egy borbély műhelyben kicserél­ték egy vendég kalapját. Pár hét múlva, amikor a ven­dég megint eljött hajnyirásra, a borbély átadta neki a kalapját és elkérte tőle az idegen kalapot. A vendég nagyot nézett, elcsodálkozott: ő nem is vette észre, hogy idegen kalapban járt azóta. A vendég — detektív volt. Jó megfigyelő . . . EDINBURGH, Skótország. — Rolande Neff kár­térítésért beperelt egy hotelt, mert az előcsarnokban egy szőnyegen megcsúszott, egy oroszlánra bukott és a fenevad megkarmolta. Kiderült, hogy a fenevad egy kitömött oroszlán volt. TOKIO. — A Fővárosi Rendőrhivatal hosszantar­tó, alapos vizsgálat eredményeképpen hivatalosan megállapította, hogy az emberek szép időben többet isznak, mint ködös, vagy é§Ős napokon. Hat hét alatt a rendőrségre behoztak napsütéses napokon 196 ré­szeget, ködös napokon 83-at és esős napokon 77-et. Ami pedig a munka és iszákosság összefüggéseit illeti, a hivatalos megállapítás úgy szól, hogy legtöbbet isznak a napszámosok, utánuk következnek a fehérgallérosok és harmadik helyen állnak a gyári munkások. RÓMA. — A városi tanács kisebb gondjai közt van egy gond: a város terein álló régi és uj szobrok, régi és uj nagyságok orrainak védelme, betörött orrok pótlása. Római iskólásfiuknak kedvenc foglalatossá­guk a márvány orrok betörése, leparittyázása. A vá­rosatyák elismerik, hogy az unalmas és fárasztó isko­laidő után semmisem tesz oly jót a nebulóknak, sem­misem hoz oly lelki felfrissülést, mint római császárok, görög tudósok és költők orrának megkurtítása. Jellem­ző, hogy a leggyakrabban sanyargatott ókori nagyság Pythagoras, a görög mathematikus, akinek hires tan­tételénél híresebb (a kamaszok körében) a sasorra. És érdekes az is, hogy a lovagias római kamaszok békén hagyják a bronzba öntött, márványba faragott hölgye­ket. A városi tanács közli, hogy a betört orrok pótlása minden évben több hetet vesz igénybe. MEXICO CITY. — Most van a nyolcadik általá­nos népszámlálás Mexicoban. Mint számláló biztosok szerepelnek volt elnökök, egy bíboros érsek, minisz­terek, filmsztárok, toreádorok, bankárok, gyárosok és előkelő hölgyek. Jörge Alesandri, Chile elnöke (balról) a földrengés áldozatai szá­mára érkező külföldi adománycsomagok érkezésénél. Az áldoza­tok számára a US-ből és a Chiléyel szomszédos délamerikai orszá­gokból óriási tömegben érkeznek szerelelcsomagok. A katasztrófá­nak több mint 5000 halálos áldozata van.

Next

/
Thumbnails
Contents