A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-02-12 / 6. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA egyes szám ara is cent no. 6. szám The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap. VOL. 38. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, péntek, 1960 február 12 Mikoján békével fenyegetőzik HAVANA. — Mikojan titkos gazdasági tárgyalá­sokat folytatott a Castro kormány tagjaival — titok­ban azért, mert ahol nyilvánosan megjelent, gépfegy­verlövések dördültek el s Castroék féltették vendégük életét. Váratlanul mégis megjelent Mikoján a textil­munkások gyűlésén és békebeszédet mondott ilykép­­pen: “Azok, akik háborúról beszélnek, nagyon jól tud­ják, hogy amint mi pontosan célba tudunk lőni egy ra­kétát a Holdba, úgy el tudunk találni városokat a föld bármely részében”. Hozzátette, hogy a szovjet örök békét akar, mely felett az orosz atombombás rakéták őrködnek. Kommunista vereség Indiában Kerala indiai tartományban 1957-ben amolyan politikai csoda-féle történt: szabad választáson győz­tek a kommunisták és átvették a tartomány kormány­zatát. Ennek a csodának egyszerű volt a magyará­zata: A szavazásra jogosultaknak csak kis része élt szavazójogával, viszont a kommunisták alaposan meg­szervezték a kampányt és igy aránylag több szavaza­tot kaptak, mint amennyi őket általános érdeklődés mellett megillette volna. Aztán elkezdtek szovjet mód­ra kormányozni és hamarosan annyira népszerűtlenek lettek, hogy a nép fellázadt ellenük. A folytonosan megújult zavargások arra kényszeritették a központi kormányt, hogy felfüggessze a keralai önkormányza­tot. Uj választást Írtak ki és ez most megtörtént. Ezúttal a demokratikus pártok jobban megszer­vezték a kampányt és koaliciójuk többségbe jutott. Vége az első szabad választásból kikerült kommunis­ta kormánynak. De figyelemreméltó, hogy a kommu­nisták oly nagyszámú szavazatokat kaptak, hogy dön­tő vereségükről nem lehet beszélni. Ez annál megle­pőbb, mert éppen az utóbbi hónapokban a kinai kom­munisták fegyveres támadása ellenszenvet váltott ki az indiai kommunisták ellen. VITÉZ URAK TŰZKERESZTSÉGE LONDON — Az alsóházban parázs vita kerekedett a katonai kiképzés uj, ultramodern szabályozásáról. A régi szabályzat (régi cs. és kir. magyar nyelven: reglama) 200 mérföldes vándorlást irt elő, egy shil­ling zsebpénzzel. E vándorlás közben kellett az újonc­nak megmutatnia, hogy kritikus helyzetben, amikor már utolsó pennyjét is elköltötte, hogyan segit magán. Újabban modernizálták ezt a szigorú reglamát és arra fektettek súlyt, hogy kényes helyzetben ho­gyan viselkedik egy vitéz ur. Egy pár újabb előirás: Elragadnia vagy kicsalni Trixie Kent hires vetkező táncosnőtől a névaláírásával ellátott melltartóját vagy fűzőjét vagy alsószoknyáját. Vagy: csókot lopni Ca­rol Shelly kabaré énekesnőtől. Vagy: ráülni egy kó­­ristalány combjára a Windmill színházban. A maga­­sabbrangu tisztek, akik ezeket az ügyességi próbákat előírták, úgy vélekednek, hogy az efféle kalandok pró­bára teszik az újoncok leleményességét és a régi reg­lamánál már csak azért is megfelelőbbek, mert — kel­lemesebbek. Norman Dodds munkáspárti képviselő elitélte az uj reglamát, amely, szerinte, nem méltó őfelsége a ki­rálynő katonáihoz. Katonákat a gyakorlótéren kell ki­képezni, nem pedig éjjeli mulatóhelyeken vagy mezte­lentáborokban, mondta Dodds képviselő. TELJES EGYETÉRTÉSBEN... Kruscsev Moszkvába rendelte a gyarmatországok miniszterelnökeit és párttitkárait és ismertette velük a szovjet aktuális politikai célkitűzéseit, amelyek közt, a szokásos propagandaszólamokba ágyazva, első és utol­só helyen áll, hogy Nyugat-Berlint vagy megkapják, vagy meghódítják. A hivatalos közlemény szerint a szovjet és csatlós kormányok és pártok képviselőinek ez a nagy konferenciája a barátság és tökéletes egyetér­tés jegyében folyt le, ami azt jelenti, hogy a csatlósok mindenre, amit a szovjet előterjesztett, egyhangúlag felkiáltottak: “Da!” (Igen!) A berlini kérdésben a szovjet álláspontja, fenye­getése 1958 Hálaadásnapja óta változatlan. Ez a„ ami­re utalva Esinhower elnök kijelentette, hogy nagyon komoly helyzetet teremthet. A magyarországi szovjetkormány és kommunista párt nevében a konferencia után kiadott nyilatkoza­tot Kádár és Münnich Írták alá. Francia ejtőernyős katonák Algírban, figyelmesen hallgatják Charles De Gaulle elnök rádió beszédét, melyben a francia hadsereg feltétlen lojalitását követeli. Kavarodás a drága gyógyszerek körül A VERSENYT KiZAP.O PATENT A DRÁGASÁG FŐ OKA Két fronton folyik a vita — inkább harc — az uj gyógyszerek körül. Csak rit­ka esetekben van szó arról, hogy valamely uj szer nem hatásos, sőt talán ártalmas. Az amerikai gyógyszergyár­tás mai fejlődési fokán inkább az árak alakulása bir fontos­sággal. Mert a drága orvosság nem jó ellenszere komoly be­tegségnek, még álmatlanság­nak sem. A gyógyszerek drágaságá­val elsősorban a szenátus vizsgálóbizottsága foglalko­zik, országos felügyelő ható­ság minőségi és hamis hirde­tési visszaéléseket igyekszik kiküszöbölni. 30 CENT VAGY $39.50 A szenátusi bizottság fog­lalkozik, egyebek közt, a re­­serpine nevű nyugtatószerrel. Ezt a CIBA orvosszergyár ké­szíti. CIBA 1000 tablettát az üzleteknek $39.50-ért ad el és ugyanannyi tablettát 60 cen­tért ajánl fel a kormánynak. Kívülállóknak érthetetlen az; ilyen ármegszabás. A kor­mánynak sem adják el vesz­teséggel a szert, miért számí­tanak fel tehát a kereskedők­nek és azok által a közönség­nek 65-szörös árat? Ennek a gyárnak — mint minden eddig vizsgálat alatt állt gyárnak — önigazoló állí­tása az, hogy nagy összege­ket kell költeniök kutató mun­kára, mielőtt a gyártást meg­kezdhetnék. Például, mondja CIBA, a reserpine eladásából befolyó minden dollárból 14 cent kutatási költségekre megy. Ezt a nyugtatószert (tran­­quilizert) egy indiai növény gyökeréből állítják elő, amely­nek rauwolfia a neve. Erre való hivatkozással a szenátusi bizottság egyik szakértője, Dr. Irene Till, azt mondta, hogy a szabadalmat nem a CIBA-nak, hanem az indiaiak­nak kellett volna adni. A sza­badalom teszi lehetővé CIBA- nak, hogy az orvosszerért annyit számítson, amennyit akar. HOL VAN, HOL NINCS VERSENYTÁRS Van a CIBA nyugtatójánál népszerűbb, elterjedtebb tranquilizer: ennek tudomá­nyos neve meprobamate, for­galomba hozzák Miltown és Equanil néven. Ennek árala­kulásánál az a furcsaság, • hogy az amerikai gyárban ké­­, szitett szer külföldön sokkal olcsóbb, mint itt. Miért? Egy pilula Amerikában 10 cent, Németországban,.*» cent. Mi- i ért e különbség?*. Egyszerűen áriért, mert Németországáig r ; min­• csen szabadalmi védelem alatt, szabad a verseny. Vi­szont oly országokban, ahol patent-védelem alatt áll, akár­milyen néven ez a nyugtató az ára ugyanannyi, mint Amerikában: 10 cent. Világos, hogy a gyógyszer árát nem az szabja meg, hogy nem lehet korlátlan hasznot litása előtt tudományos labo­ratóriumi kutatásra, hanem az a fő kérdés, hogy “Hol van és hol nincs versenytárs?” Ezt a nyugtatót egy Dr. Frank Berger nevű csehszlo­vák menekült állította elő. Tőle megvette a szabadalmat a Carter Products cég, a szert hét gyár készíti, de szerződé­sük értelmében csakis Carter­­nek adhatják el. Carter ezen az orvosszeren évente annyi profitot csinál, amennyi a vállalat egész vagyonának 55 százaléka, tehát Carter a va gyonát minden második év­ben megduplázza, hála a sza­badalom révén biztosított monopóliumának. Egy pilula előállítási költsége háromne­gyed cent, eladási ára 10 cent. OLCSÓ ÉS DRÁGA MUNKAERŐ Szerepet játszik az orvos­szerek árának alakulásánál a munkabérek különbözősége különböző országokban. Leg­magasabbak a munkabérek tudvalevőleg Amerikában. Az American Home Products vál­lalat szószólója a szenátusi bizottság előtt azt állította, hogy gyógyszerei azért ol­csóbbak más országokban, mert az ott eladásra kerülő szereket ott gyártják és ke­vesebb munkabért kell fizet­ni. Bátran odamondott ez az ember a bizottságnak: “Mi ezt a szert előállíthatnék Ausztráliában és a szállítási költségek ellenére olcsóbban árusíthatnék itt, mint az itt gyártott szert.” A vállalat büszke szószóló­ja, Alvin G, Brush, mint rész­vénytársasági elnök évi 126,- 000 dollár fizetést kap. Ami­kor ezt ráolvasták, Mr. Brush visszafeleselt: “Igen ám, de ebből 93,000 dollár az income tax, marad nekem 33,000 dol­lár!” Jó, jó, jegyezte meg Kefau­­ver szenátor, a vizsgáló bi­zottság elnöke, tudjuk, hogy más orvosszer vállalatok elnö­kei sokkal nagyobb fizetést kapnak. Erre is visszaszólt Mr. Brush: “Nekem elég az, amit kapok.” “NEM KELL SEGÍTSÉG!” Ha a laboratóriumi kutatá­sok oly sokba kerülnek, miért nem járul hozzá az orvosszer­­kutatáshoz az országos kor­mány ? — lehetne kérdezni, és joggal. A szenátusi bizottság előtt felmerült ez a kérdés és Ke­­fauver szenátor megdöbbentő magyarázatot adott: A szö­vetségi kormány sokmillió dollárt szánt laboratóriumi kutatások elősegítésére, de az orvosszergyárak nem kérnek, nem fogadnak el szövetségi fi­nanciális hozzájárulást mert féltik jövendő profitjukat. Ehhez magyarázat szüksé­ges. Tegyük fel, hogy valaki végrevalahára megtalálja a rák elleni orvosságot. Ha ez a feltalálás oly intézetben tör­ténik, amely szövetségi hoz­zájárulással végezte a kutató munkát, a szövetségi kor­mány több gyárnak adhatna gyártási engedélyt. Ha ellen­ben azt a gyógyszert gyorsan elő tudná állítani egy gyár, amely nem vett igénybe szö­vetségi hozzájárulást, kérhet­ne és kapna patentét, egyed­­árusitási jogot, és korlátlan profitlehetőség nyílnék meg számára. Ez az oka annak, hogy orvosszergyárak nem veszik igénybe a felajánlott sokmilliós szövetségi hozzájá­rulást a laboratóriumi kuta­tások költségeinek fedezésé­re. Kizárólagos patent nélkül ne mlehet korlátlan hasznot csinálni. MINDENKI CSAL? Az orvosszer iparban be­vett szokás, hogy uj szereket először orvosoknak, az ország összes orvosainak mutatnak be a gyárak szakértő sales­­manjei. Ezek nemcsak szóval dicsérik a szert, hanem fel­mutatnak leveleket, amelye­ket irói, orvosok, az égig ma­gasztalják azt a bizonyos or-Hírek a világ minden részébői HAVANA. — Mikoján szovjet miniszterelnök­helyettest, aki az orosz kiállítás megnyitására ment Cuba fővárosába, ott lelkes fogadtatásban részesítet­ték. A repülőtéren Castro diktátor fogadta. Mikoján túláradóan barátságos fogadtatása annál figyelemre­méltóbb, mert Cuba és a szovjet közt jelenleg nincsen diplomáciai kapcsolat. CALCUTTA. — A Dalai Láma, a tibeti nép “iste­ni eredetű” szellemi vezére, az egyik calcuttai bank­ban nagymennyiségű aranyat helyezett letétbe. Az aranykincset még Tibetből való menekülése előtt csempésztette ki a kinai kommunisták által veszélyez­tetett országából. GENF, Svájc. — Pierre Jaccoud ügyvédet, aki féltékenységből gyilkosságot követett el, hét évi bör­tönre ítélték. Jaccoud a genfi ügyvédi kamara elnöke volt, ő képviselte a bíróság előtt Aly Khant, akit fele­sége, Rita Hayworth több millió dollár tartásdijra pe­relt. * PARIS. — De Gaulle elnök az algériai zendülés leverése után kapott rendkívüli hatalmát már kezdi gyakorolni. A lázadás vezetői közül többeket bebörtö­­nöztetett, sokakat besoroztatott az Idegenlégióba. Kor­mányát átalakította, miniszterelnökhelyettesét, Jacqu­es Soustellet elbocsátotta. HELSINKI. — A finn kormány meghívta Eisen­hower elnököt, látogasson el Finnországba is nyári oroszországi utazása során. RIO DE JANEIRO. — A brazil fővárosban az ame­rikai nagykövetség 1953-ban hatalmas, modern szék­házat épített, mely csaknem két millió dollárba került. Azóta az történt, hogy a brazil kormány uj főváros épí­tését határozta el, az uj városnak van már neve: Brasi­lia, és készen van már sok középület is, de — az ameri­kai nagykövetség székhelye egyelőre csak egy nagy trailer lesz, amelyet a napokbat v '„ : í a V jelen fő­városból Brasilia jövő fővárosba. Eisenhower elnök, aki február végén ellátogat Braziliába, Brasiliában eb­ben a trailerben fog lakni. BELFAST, Eszak-Irország. — A világ legrégibb gőzöse, a Helen Craig, utolsó utján befutott Belfast ki­kötőjébe. Onnan feldarabolva egy ócskavaskereskedő raktárába kerül. VARSÓ. — 111 millió tonnára becsülik a lengyel­­országi Tarnobrzeg környékén levő kénkészletet. Ez mintegy 20 millió tonnával több, mint Mexico kénva­­gyona. Lengyelországban évente 400,000 tonna ként ! fognak bányászni a következő években. PARIS. — A párisi kórházakban ultrahang moso­gatógépekkel tisztítják a sebészeti eszközöket. Ezzel a módszerrel majd a háztartásokban is könnyen el lehet mosogatni akár a legzsirosabb edényt is pillanatok alatt. Az ultrahang szerepe mind nagyobb: a techniku­sok a közeljövőben olyan ultrahang-borotvát Ígérnek, amely penge, szappan, viz nélkül borotvál. RÓMA. — Egy szovjet diplomatától származó, feltétlenül megbízható értesülés szerint, a Németor­szágból kiinduló náci tüntetéseket és gyalázkodásokat decemberben Rómában tervezték ki az orosz és csatlós pártvezérek, itteni összejövetelük alkalmával. BRASILIA, BRAZÍLIA. — Kubitschek köztársa­sági elnök felajánlotta Amerikának, hogy hajlandó bé­kéltető közvetítésre Amerika és Cuba közt. Az ameri­kai külügyminisztérium köszönettel visszautasította az ajánlatot azzal, hogy a közvetlen amerikai-cubai tár­gyalásokat inkább tartja célravezetőnek. vosszert. A levélíró orvosok neve, cime, telefonszáma raj­ta van az ilyen —* hirdetésen. Hogy, hogy nem, egy ri­porternek, a Saturday Review magas színvonalú folyóirat tudományos riporterének az a gondolata támadt, hogy ezek a nevek, és címek talán légbőlkapottak. Nyomozni kezdett és csakugyan kide­rült a turpisság. Leleplező cikk jelent meg a folyóiratban mire a ludas társaság, a hi­res Charles Pfizer & Co. brooklyni cég visszavonta a légbőlkapott dicshimnuszo­kat., Ekkor eljárást inditott Pfi­zer ellen a szövetségi ellenőr­ző hatóság, a Federal Trade Commission. Pfizer azzal vé­dekezett, hogy az efféle csa­lafintaság bevett szokás, l minden orvos tudja, hogy[ azok a dicsérő levelek — köl­temények és azok az orvosok, ha léteznek, a Hold túlsó ol­dalán élnek. Hogy ezt a védekezést az F. T. C. helytállónak véli-e vagy sem, még nem lehet megmondani, mert az eljárást ebben az esetben azért szün­tették meg, mert Pfizer a köl­teményeket visszavonta mind­járt a leleplező cikk megjele­nése után, mielőtt még tudo­mása lett volna arról, hogy az ellenőrző hatóság vizsgá­latot inditott ellene hamis és hazug hirdetés címén. Ennek ellenére nagy jelen­tősége van ennek a vizsgálat­nak. Mert ez volt az első eset, hogy az F. T. C. közbelépett oly hirdetési visszaélés ellen, amelyet nem a közönséggel, hanem orvosokkal szemben követtek el.

Next

/
Thumbnails
Contents