A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-06-10 / 23. szám
A JO PÁSZTOR-3« OLDAL Emlékezzünk a régiekről j SZÉCHÉNYI 1848-BAN Irta: SZEKFÜ GYULA 1848 márciusának nagy átalakulásakor érezte Széchenyi, hogy ez az ő évtizedes reformtörekvéseinek diadalát is jelenti; de az örömnek nem tudta magát teljesen átengedni. Ahhoz túlságos gyors és erőszakos módon történt a változás, egyenesen azon a módon, melytől Kossuth elleni polémiájában immár nyolc év óta folyton óvni törekedett a nemzetet. Széchenyi előtt nem volt titok, s nem is csinált magának illúziókat abból, hogy a magyar nemzet e nagy átalakulása a bécsi kormány és uralkodóház, majd a hazai nem-magyar nemzetiség ellenzésével megy végbe. Már pedig politikájának alapigazsága volt, hogy a magyarság a két front ellenében nem tudja magát fenntartani. Innen naplóiban az aggódás, félelem, szorongás érzései, melyek mindinkább elhatalmasodnak rajta, amint világossá lesz, hogy a fegyveres összeütközés kikerülhetetlen. S mivel az együttes osztrák és belső: szerb, horvát, román támadást végveszélynek ismerte fel, innen folyton növekvő elkeseredése azon minisztertársai ellen, akik ebbe a küzdelembe optimista módon mentek bele, innen elsősorban Kossuth magatartásának rendkívül éles kritikája, innen Batthyány Lajost támadó kifejezései, aki ekkor még Kossuthtal tartott, hogy Széchenyi megőrülése után egyesegyedül vegye át a harcot Kossuthtal és a radikálisokkal szemben. Innen egyúttal az a mély, lesújtó s lelkét pokol kínjaival eltöltő benyomás, melyet minden olyan megjegyzés tett rá, mely szerint ez az átalakulás az ő müve! -— lelki szorongásai növekedtével a reform megindítását nem büszke hazafias tettnek, hanem azon végzetes folyamat bűnösen könnyelmű megindításának tekintette, mély a nemzetet 48 végveszedelmébe vitte. Német nyelven irt 48-i Naplója mutatja elméje elborulását s tanúskodik öngyilkossági kísérletéről. Itt csak a Napló legutolsó drámai hangú feljegyzését hozzuk magyar fordításban: “Szeptember 4. Négy órát aludtam. Aztán ostoroztak újra a Fúriák! — Agyon akarom lőni magamat. — Tasner visszatart! — Elmegyek a konferenciára, Kossuthoz. Felmentenek a további együttműködés alól! El vagyok határozva, hogy itt éljek, itt haljak! Elbúcsúzom Tierneytől, Adamtól. Jlyen értelemben irok István főhercegnek is! Soha nem hozott ember több zavart a világba, mint én! Istenem, könyörülj rajtam!” * * * Kemény Zsigmond báró egy 1851-ben “Széchenyi István” címen közzétett tanulmányában feljegyzi Széchenyi elmebajának kitörése előtti utolsó napjait és a 48-as események következményeiről mondott jóslatszerü szavait: ’’Batthyány és Deák Bécsbe mentek az érdekek kiegyenlítésének lehetőségére előkészítő utakat törni. Ezen percekben Pesten a minisztériumban jóformán anarchia volt. Az itt maradt tagok Bécsből vártak valami eredményt, mely kezökbe adhassa a tájékozási fonalat; de Kossuth ellenkezőleg gondolkodik, s augusztus végnapjaiban elhatározd nagyobb arányokban támaszkodni a nép szenvedélyeire. Ily sorserejü percek alatt találkoztam egy barátomnál Széchenyivel. Ő lázas ingerültséggel beszélé, miként Kossuth Budavárát véletlen megrohanás által elfoglani, vagy amint kifejezte “a nemzet számára biztosítani” akarja. Ezért kravalt készít. Háromezer brüsszeli fegyver van elrejtve, melyet az állomány költségén hozatott, de kézbe nem szolgáltata. A nádor értesült az egész tervről; azonban fél minden eldöntő lépésektől. Mig Széchenyi a történteket elmonda, gerjedtsége percenkint növekedett. Kezének üterei kiemelkedtek, s majdnem bogot formáiénak. “Én a csillagokból olvasok, — kiáltott föl könynyezve. Vér és vér mindenütt! A testvér a testvért, a népfaj a népfajt fogja mészárolni engesztelhetetlenül és őrülten. Keresztet rajzolnak vérből a házakra, melyeket le kell égetni. Pest oda van. Száguldó csapatok dúlnak szét mindent, mit épiténk. Ah! az én füstbe ment életem! Az ég boltozatán lángbetükkel vonul végig a Kossuth neve, — Isten ostora!” Mi biztattuk, kicsinyítettük a veszélyt, de kértük, menjen rögtön a nádorhoz a körülmények szerinti intézkedések végett. Ő este 9 órakor kocsijába fogatott, Ígérvén, hogy visszajövet hozzánk betér az eredményekről tudósítani. Én tizenegy utánig vártam; akkor haza kellett mennem. Mit beszélt a nádorral Széchenyi, nem tudom. Haliám, hogy éjfélkor érkezve haza, a legmélyebb izgalmak közt virrasztóit, s a nádor nézetével elégületlen volt. Másnap sem találkozhattam vele. Aztán rögtön Bécsbe indulék s negyvennyolc órával később hallám, hogy Széchenyi is odaérkezett, mint őrült.” A gyevi törvény (Folytatás a 2-ik oldalról) Hát elverték az éhüket hamar, rántottét ettek 'kakastejes kenyérrel, ittak rá piros bort is, meg is köszönték a vacsorát a csárdásnak illendően. — Ilyen jóizüt se ettek ma Budavárában, — ütött a vállára a király barátságosan. — Váljék egészségére, vitéz uram, — dörzsölgette öszsze a két a gazda, de neki is mindjárt eszébe jutott hozzátenni, hogy “kivéve a gyevi birót”. — Én bizony nem veszem ki a gyevi birót se, — nevette el magát a király. — Hej, dehogy nem vitéz uram, dehogy nem! — kiáltotta ijedten a csárdás s kézzel-lábbal, szemmel-orral egyre integetett a sarok felé. A király azonban most már bosszúsan vont vállat: — Ejnye, de fura falu ez a Gyevi, vigye el a markolab! — Kivéve a gyevi ibirót, — kottyan bele a gazda, de oly sebesen ám, hogy a királynak megint csak nevetésre szaladt a szája. — De bizony azt vigye el legelőbb! — Már pedig azt nem viszi! — csikorgóit ki valaki a sarokból, mint a kenetlen kerék. S nyomban, ki is gurult a szoba közepére egy kis dudaformáju ember, akinek szép nagy szélfogó füle volt, mint a szentesi korsónak s azt annál sebesebben mozgatta, minél jobban elfutotta a méreg. — Gyeviben az a törvény, hogy a birót mindenből ki kell venni. — Ejnye, kutya, meg a mája! — csodálkozott el a király. — Hát aztán ki hozta ezt a gyevi törvényt? — A gyevi biró! — lengette a füleit a du:’:aember. —■ No, szeretném azt a jeles birót látni kacagott a király. —• Hát csak nézzen meg kend — szuszogott a dudaem-1 bér, — én vagyok a gyevi biró. Hát akkor kendet vigye el a markoláb mutatott rá a király, — ezt meg Mátyás deák mondja kendnek. Az lett ebből, hogy a gyevi biró mindjárt előrikkantotta a kisbirót és hűvösre tetette a két deákot. — Ki nem ereszted őket addig, mig meg nem tanulják a gyevi törvényt! Ment is a két deák engedelmesen, de kisvártatva lelkendezve futott vissza a kisbiró, fuvogatva az összeszoritott markát, mint az égett sebet. Hát te tán parazsat szorongatsz a markodban, íhé? — meresztett nagy szemet a biró. — Jobban süt ez még annál is, — nyitotta ki a markát a kisbiró. — Ezt küldik a csárdásgazdának a garabonciások. Vadonat uj aranyforint volt, Szent László képe az egyik felén, gyűrűs hplló a másikon, addig csak hallomásból tudtak ilyenről Gyeviben. Meg is szeppent a biró egy kicsit, hogy mégse lehetnek ezek a deákok valami csiribiri embereik. Hazamenet a faluháza felé került, bekukucskált a kulcslyukon a két deákra, de nem csináltak azok semmi különöset. Papirost szedtek elő a tarisznyából, arra irkáltak-firkáltak, a nagyobb mondta, a kisebb irta. — Mégis csak deákfélék lesznek, nyugodott meg a biró. — Majd számon veszem reggel, mire parazolták a mécsest. Kürtriadásra, lódobogásra ébréül reggel. Cifraruhás urak sürögtek-forogtak a háza előtt, középen a két deák. Fogja az ákom-bálkomos papirt a kisebb, adja néki a parancsot a nagyobb. — Olvasd, ispán, olvasd! — Gyevi derék népét szivé' be fogadja a király őfelsége! — olvassa a kisebb deák. — Kivéve a gyevi birót! — mondja a nagyobb. Nincs köztük tökkel ütött fejű ember. — Kivéve- a gyevi birót! Azért elrendeli a király, hogy Gyeviben többet senki porciót ne fizessen! — Kivéve a gyevi birót! Minden gyevi ember pünkösd napján az ő vendége legyen! Kivéve a gyevi birót! Ezüsttálból aranykanállal egyen. — Kivéve a gyevi birót! — Tíz arany utravalót kapjon! — hajtogatta össze az ispán az írást. — Kivéve a gyevi birót! — mondta rá a király s odafordult nevetve a duda-emberhez. — No, gyevi biró, ugye, hogy jól megtanultam a gyevi törvényt? Azzal megsark* ntyuzta lovát s egyszerre porba veszett a kíséretével. (A por nem is változott azóta se.) A gyevi biró pedig nyekkent egyet, mint a megszűrt duda, betakarta magát a fülével s világéletében ki r.(Sim bujt többet alóla. Ezt pedig annak a bizonyságára írtam meg, hogy a tekintélytiszteletet nem most találták ám ki Magyarországon. Virginiai Hitler Lincoln Rockwell, az Amerikai Náci Párt vezére, a newyorki rendőrségtől engedélyt kért, hogy Függetlenség Napján a Union-Square-en gyűlést tarthasson a zsidók és a négerek ellen. A New York Post riporterével meglepően őszintén beszélt a virginiai náci vezér. Elmondta, hogy a newyorki gyűlés rendezését megbeszélte James Madole fasiszta vezérrel, akinek antiszemita Országos Megújulás Pártja a német- és magyarlakta Yorkville városrészben működik. Elhatározták, hogy akár kapnap Union Square engedélyt, akár nem, a gyűlést Függetlenség Napján mindenesetre megtartják. Mert — mondotta — a náciknak és fasisztáknak éppen annyi szólásszabadságuk van, mint a kommunistáknak, sőt több, mert ők nem akarják erőszakkal megdönteni az amerikai demokratikus kormányzatot. Hozzátette, hogy az egész országban vannak náci párthivek és sokan fognak New Yorkba jönni Függetlenség Napján. Rockwell a haditengerészet tisztje volt a háború idején s a Navy tartalékból kizárták egy évvel ezelőtt, amikor egy atlantai zsidó templomban elhelyezett bomba dolgában gyanúba keveredett, mint felbujtó. Ez év februárjában megint meggyűlt a baja a hatóságokkal, náci propaganda terjesztése miatt. A bíróság felmentette azzal az indokolással, hogy Amerikában teljes szólásszabadsága van mindenkinek, annak is, aki megvetését érdemlő eszméket hirdet. A chilei földrengés Hawaiiban is éreztette hatását. A fenti kép Hilo városban készült. A földrengés óriási károkat okozott. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT LONDON. — Egy társaság hetek óta készül az első angliai bikaviadal rendezésére. De az állatvédelmi szövetségek minden követ megmozgatnak, hogy a tervet meghiúsítsák. Nem akarnak vért látni az állatok barátai. BUENOS AIRES. — Klaus Eichmann, a 15 évi hajsza után elfogott náci vezér legidősebb fia, azt állítja, hogy ő az apját 1945 óta halottnak hitte. Az anyja sokszor találkozott egy “Richard bácsival”, de ő — Klaus — nem tudta, hogy ez a bácsi az ő apja, Adolf Eichmann, az SS ezredes, aki legfelsőbb irányitója volt hat millió ember kiirtásának Auschwitzban és más irtótáborokban. Klaus Eichmann az argentin fővárosban, mint mechanikus dolgozik, argentínai felesége van. SYDNEY, Ausztrália. — Az egyik ausztráliai repülőtársaság igazgatója azt jósolja, hogy húsz év múlva világüri hajó 1 óra alatt elviszi majd utasait Ausztráliából Angliába. MOSZKVA. — A Bolshoj színházban tartott ballet vizsgán kitűnő eredménnyel levizsgázott Anastasia Stevens, a Times magazin moszkvai tudósítójának és orosz feleségének 17 éves leánya — az első amerikai leány, aki a Bolshoj színpadán szóló táncot lejtett. Anastasia, orosz nevén Sztászia, még egy évig folytatja tanulmányait a Bolshoj balletiskolában, aztán New Yorkba jön szerencsét próbálni. NEW DELHI. — Újabb orosz ajándékokat kapott a semleges India. A delhii állatkert a következő oroszföldi állatokkal gazdagodott: barna medvék, szibériai antilopok, sarkvidéki rókák, baglyok, vadmacskák és egy óriási szakállas csokoládébarna-fekete-fehér tollazatú keselyű, melynek szárnyai kiterjesztve nyolc lábat mérnek. * < ANCONA, Olaszország. — Több mint száz sérült háborús veterán ellen csalás címén vádot emeltek, mert délolaszországi fürdőzésre felvették a pénzt, de — nem fürödtek s a pénzen a fürdőigazgatósággal megosztoztak. PARIS. — Miután megállapítást nyert, hogy a párisi asszonyok a nagy lakásínség ellenére nem szívesen költöznek Párisból a külvárosokba, St. Cloud külváros egyik realestatese közhirré tette ezt az ajánlatot: Háromszobás házak kaphatók 11,000 dollárért, kis autóval a ház asszonya részéfe, hogy behajthasson Párisba, amikor a férje a családi autóval munkahelyén van. St. Cloudban 300 lakás és kisautó vár vevőre. MÜHLHEIM, Németország. — Dusbaba Erzsi, a szép cigány lányt, elrabolta Christian Rose cigánylegény, akinek kosarat adott. Hagen városából tűnt el a lány és hetekig nem hallottak róla és elrablójáról. Most Erzsi Mühlheimban a rendőrségre ment és azt panaszolta, hogy a szeretője, kérője és elrablója — faképnél hagyta, meglógott. MOSZKVA. — Vízözön volt a Kaukázusban, ha hinni lehet a szovjet rádiónak. Egy orosz professzornak sikerült esőt csinálni, de az eső, — ha hinni lehet Moszkvának —, olyan bőséges volt, hogy a professzor majdnem belefult a várost elöntő áradatba. LAMERSDORF, Németország. Friedrich Wolff, 18 éves papírgyári tanuló bevallotta, hogy ő csinált a gyárban négyszer tüzet, ami milliós károkat okozott. Miért gyújtogatott? Azért, mert a pincében dolgoztatták ócskapapir présnél. OFFENBAU, Németország. — Friedrich Müssler az utóbbi hónapokban kétszer is kibővítette a vendéglőjét, két nagy éttermet építtetett a régi épülethez. A jobb üzletmenet Frau Müller újfajta kiszolgálási módjának volt köszönhető. A vendéglősné meztelenül jártkelt az asztalok körül, úgy szolgálta ki minden oldalról a söröző vendégeket. Ez az édenkerti állapot hetekig tartott. Egy napon az egyik vendég este odahaza becsipett állapotban elárulta a titkot a feleségének. A feleség jóízűen nevetett a vendéglősné eredeti ötletén. De amikor aztán a férj elkezdte dicsérni, dicsőíteni Éva vendéglősné gyönyörű figuráját, kitört a botrány, előbb a házban, aztán a városban, aztán a bíróságon. A biró kerítés címén kilenc hónapi börtönre Ítélte . . . nem a meztelen vendéglősnét, hanem a férjét. ANKARA. — Menderes miniszterelnök diktátori kormányzatának bukását a már megszokott utójáték követi: Tömegsirokra bukkantak, és most már az alkotmány és a szabadságjogok megsértésén kívül gyilkosság vádját is emlegetik Menderes személyével kapcsolatban. A nagy politikai tisztogatás még nem ért véget. Menderes minisztertársain és pártjának többszáz képviselőjén kívül letartóztattak öt tábornokot, köztük a hadsereg és a légierő vezérkari főnökeit. A főtisztek ellen egyebek közt az a vád, hogy lövettek a tüntető diákokra. LONDON. — Egy katonai repülőgép lezuhant egy raktárház tetejére és — nagyobb baj nem történt. A gépből sértetlenül mászott ki a három pilóta és a raktárházban, ahol legalább egymillió tojást tároltak, egyetlen tojás sem tört össze. MADRID. — Elkészült a Madridi Torony, 37 emeletes, Európa legmagasabb épülete. Vannak benne irodák, bútorozott lakások és három emeleten garázsok. Eisenhower elnök pihenőjéről visszatérve Washingtonba, üdvözli lelkes hiveit.
