A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-06-03 / 22. szám

7. OLDAL SZÉP ILONKA IIENI ÉJE . rm-1--TT-~r—r—r—i—Tiinrir i i m »r i - i i ír (a: TÖMiYESV IllliALV — Kisasszony, — mondotta megkönnyebbülve, — azt hittem, sokkal nagyobb bűn nyomja lelkiisme­­retét. Szinte elismerésemet merem nyilvánítani afö­lött, hogy családja előkelőségét mindenáron megvé­deni akarta. — Oh uram, azt most már régen megbántam. Emiatt lettem földönfutóvá. És most oda jutottam, hogy mindenkép jóvá szeretném tenni hibámat. — Ez nagyon szép kegyedtől, — szólt Krecsun elismerőleg. — fia igy áll a dolog, akkor tehetnénk valamit fivérének kibékitésére. — Oh uram, — kiáltott-Etelka szinte lelkesedve, — ha ezt megtenné, akkor én a legboldogabb terem­tés lennék a világon. Krecsun most már más szemmel nézett rá. Már nem Kummer Elizt látta benne, hanem egy előkelő nőt, kinek nemessége ér annyit, vagy talán többet, mint egy újdonsült báró vagy gróf. Átlátta azt is, hogy ha házasságra lépne vele, ez egyáltalán nem lenne meszalliánsz, hanem telje­sen egyenrangú egyének közötti frigykötés. — Kisasszony, — mondotta ismét megragadva Etelka kezét —, engedje meg, hogy előbbi ajánlato­mat ismételhessem! Legyen nőm, ne vesse meg keze­met és szivemet. Esdve nyugtatta rajta tekintetét. — Engedje meg Etelkám, illetőleg nyújtson al­kalmat, hogy kegyednek kárpótlást nyújthassak mind­azért, amit értem szenvedett. Etelka most már tudta, hogy megnyerte a játé­kot. Úgy fordult a kocka, hogy az egész bankot bese­perheti. Most már ő maga nyújtotta kizét Krecsunnak s igy szólt: — Ajánlata boldoggá tesz, de azt hiszem, most egy fontosabb teendő áll előttünk. Az imént emlitette, hogy Bellegarde nem jól érzi magát? E figyelmeztetés egészen meghatotta a román ná­­bobot. — Etelka! — kiáltott lelkesülten —, kegyed igazi angyal. Saját ügyét háttérbe szór it va, gyermekeimre gcndol első sorban. — Hogyne? — viszonzá Etelka bájos mosollyal. — Azt akarja, hogy anyjuk legyek, hót csak gondolni is kell rájuk. Most történt meg először, hogy a nábob megcsó­kolta kezét. — Mily boldog vagyok, *— mondotta. — Birom beleegyezését, hogy gyermekeim anyja lesz. És éppen nekik fog legnagyobb örömükre szolgálni. Mit gondol, mit tegyünk a kis leánnyal? — Talán enyhébb éghajlat alá kellene őt vinni, például Maderiába vagy Kairóba. — Igaza van kedvesem, — de előbb a kegyed dol­gát szeretném rendbe hozni. Nekem eltökélt szándé­kom kegyedet fivérével kibékiteni. — Oh, ez nehezen fog menni, — jegyezte meg Etelka. — De nem lehetetlen! Az lesz életemnek legszebb napja, midőn önöket egymással kiengesztelődve fogom látni. Amint ez meg lesz, akkor elutazunk délszaki ég­hajlat alá. Krecsun később bement a városba. Valami céljá­nak kellett lennie, mert a Wertheim-szekrényből jó nagy pénzösszeget tett a zsebébe. Annak örömére, hogy a rájuk tört kettős katasztró­fából elég tűrhetően láboltak ki, nagyszerű bevásár­lásokat eszközölt. Legelőször is gyermekei részére vett meg min­dent, amiről csak gondolta, hogy örömet szerez nekik vele. Etelkát már most menyasszonyának tekintette s nagyszerű menyasszonyi ajándékot vásárolt neki, iga­zán egy nábobhoz méltót. Ez egy teljes ékszergarnitu­­rából állott, mely Bukarest elsőrangú ékszerkereske­dőjéhez nem régen érkezett meg Párisból s a kirakat­ban közbámulat tárgyát képezte, különösen a hölgyek részéről. . A garnitúra fénypontját egy diadém képezte, melynek három fő ágán három óriási drágakő csillo­gott, egy smaragd, egy-rubin, a középen gyémánt, mind a három olyan nagy volt, mint egy középszerű dió. Többen kérdezték az árát és felhúzták a szemöl­döküket, midőn meghallották: kétszázezer frank! — Ki vehet meg egy ilyet? Krecsun megvette! Az nagy vabyónnal biró bojár, ki özvegysége éveiben az által, hogy birtokán lakva, házat nem vezetett, anélkül is sokat takaritott meg, ez egyszer bőkezű akart lenni s összesen kétszázötven­ezer frankot hagyott az ékszerész üzletében, ki dicse­kedve emlitette ismerőseinek, hogy ilyen jó napja ré­gen nem volt. A nábob ajándékokkal megrakva tért haza. Egy részét — az értékesebbeket — ő maga vitte, a többit boltiszolgák hozták utána. Bukaresti kastélya régen nem volt oly hangos az örömtől, mint most. A gyermekek tapsoltak örörnük­\ TA PÁSZTOR ben és egyre-másra nyakába ugráltak kedves papjáuk­­nak, ki őket ily szép ajándékokkal meglepte. És most Etelkára került a sor, ki nem is sejtette, mily nagyszerű meglepetést szerzett neki a nábob. A meglepetés kiáltása röppent ki ajkán, midőn a csillogó drágaságokat meglátta. Tekintete szinte megdöbbenve, majd elérzéke­­nyülve irányult a hercegre. Szeme megnedvesedett. — Sok, sok,, — rebegte csaknem zokogva. — Ez az én nászajándékom, — mondotta Krecsun és- szeretettel nézett Etelkára. — Fogadja szivesen és legyen enyém! Kitárta karjait, Etelka egy percig tétovázott, aztán mégis a derék férfi keblére dobta magát. Mit érzett ő e pillanatban? Szerelmet bizonyára nem, mert erre a nemes érzelemre az ő szive még nem volt képes. Ennek előbb meg kell tisztulnia mindattól a salaktól, attól a sok gyomtól, amit a benne tombolt gyűlölet és egyéb rossz szenvedélyek nagyra növeltek. Krecsunt azonban őszintén becsülte; beismerte önmaga előtt, hogy ily nemeslelkii, jószívű és jóin­dulatú ember kevés van a világon. E pillanatban boldogok voltak mind a ketten. A nábob örült, hogy célját elérhette. Etelka pedig azon örült, hogy most már nem bánthatja őt senki. Visszatérve falusi kastélyukba, csendben egybe­keltek ! Ezt Bukarestben azért nem tették, mert nem akartak szóbeszédre alkalmat adni a pletykanyelvek­nek. Etelka tehát most igazi úrnője volt a háznak s átvette a kormányzást. De dicséretére legyen mond­va, hogy magaviseletében nem változott meg. Szelíd, jóságos és megnyerő volt ezután is, bár kissé bizto­sabb én önérzetesebb volt fellépése. A gyermekek most már mamának szólították és ő valóban jó mamájuk igyekezett lenni. Különösen Bellegarde volt szeretetének és leggyöngébb gondos­kodásának tárgya. Krecsun már nagyon szeretett volna utazni. Egy napon tehát igy szólt Etelkához: — Ülj ide mellém kedvesem és beszéljük meg ter­veinket a jövőre nézve. Hogy itt nem maradhatunk, az bizonyos. Nem csak te végetted, hanem leánykám végett is melegebb tartományba kell mennünk. — Miért én végettem? — kérdezte Etelka. (Folytatjuk) munka után © * f if ® *•! © jo relrrissuini Jó melegvíz . . . bőségesen. Szerezze be most AUI-40 vízmelegítővel. Melegvíz gyorsan . . . fi költséggel. 4 THE EAST OHIO GAS COMPANY A Santa Cruz, Californiában levő Dominikánus Nővérek kórházá­nak lépcsőjén, Fred Welch, Suzanne Theriot (felső kér) 10 éves kislány kísérője, akinek egy cápa, a tengerparti fürdőzés közben, leharapta lábát, sírva vette tudomásul, hogy gyors közbelépése megmentette a lány életét. AZ ÖREGEK KORHAZBIZTOSITASA SZEMÉLYI HÍREK MONTY ÉS CSU Montgomery angol tábor­nagy, aki egyenlően kimagas­­ó katonai és politikai zseni­nek tartja magát, most a inai kommunista kormány /endége. Meghívta Csu En­­,ai miniszterelnököt, látogas­­:a meg öt angliai otthonában. PASTERNAK Boris Pasternak, a kommu­nista rendszer kritizáló “Dr. Zsivágó” regény szerzője, tú­lórákban meghalt. RIVERO Jósé Rivero, Cuba legna­­yobb, konzervatív lapjának olt kiadója, akinek lapját a lastro kormány elrabolta, Pe­­u köztársaságba menekült s mnan Miamiba készül, ahol nár vár reá a családja. CLAUDE Georges Claude fizika és ;émia tudós meghalt 89 éves rorában. Ő volt a feltalálója i neon lámpának, mely jobban is olcsóbban világit, mint a Irótfonalas villanylámpa. Sok család tapasztalta, hogy egy-egy tagjának sú­lyos betegsége éveken át fel­épített megtakarításainak legnagyobbrészét hamar fel­őrölte. Ez a helyzet leggyak­rabban az idősebb és nyuga­lomba vonult emberek csa­ládját érinti, akiknek kisebb keresetük, de gyakoribb és hosszabb ideig tartó betegsé­gük van. Az öregek egészségi biztosításának kérdése az 1960-as évek fontos szociális problémája lett. E század elején csak há­rom millió amerikai haladta túl a 65 éves kort. Ma már 16 millió ilyenkoru polgártár­sunk van, akik között 5 millió 75 évesnél is idősebb. Kiszá­mították, hogy 10 év múlva 20 millió ember lesz ebben a kor­osztályban. A New York Times nemrégiben statiszti­kát közölt az ilyen korúak át­lagos jövedelméről. Ezek sze­rint a 65 éven felülieknek 74 százaléka évi 1000 dollárnál is kevesebbet keres, 11 szá­zalékuknak 100 és 2000 dol­lár között változik az évi, sze­mélyes jövedelme és csak 15 százaléknak van 2000 dollár­nál is több jövedelmük. A nyugalombavonult em­berek között majdnem há­­romszorannyi krónikus beteg akad, mint a fiatalabbak kö­zött. Felmerül tehát a kérdés, milyenfoku egészségi biztosí­tás gondoskodik idősebb tár­sainkról? A michigani egye­tem kutatásai megállapítot­ták, hogy a 65 éven felüliek 35 százalékának van csak kórházbiztositása, amely a legtöbb esetben elégtelen. Az 1200 dollár évi jövedelmen aluliaknak csak 20 százaléká­ról gondoskodik kórházbizto­­sitás, 2/3-ad részben csak névleges összegekkel. A fenti adatok ismeretében megálla­píthatjuk, hogy milyen fon­tossága van a törvényjavas­latnak, amelyet Aime J. Fo­­rand fhode-islandi demokra­ta képviselő terjesztett a kongresszus elé. Ez a javas­lat a fennálló Social Security törvényt módosítaná úgy, hogy azok, akik nyugdíjra jogosultak, tehát nők 62, fér­fiak 66 éves koruk után, éven­ként 120 napra terjedő ingye­nes kórházi ellátást és sebé­szeti beavatkozást kaphatná­nak, amit a fizetésből levont igen csekély összeg (maxi­málisan évi 12 dollár) fedez­ne. Ugyanannyit kellene a munkaadóknak is fizetniük. A kormány tehát gondoskod­nék arról, hogy az öregek ne szoruljanak jótékonyságra, ha megbetegszenek, és az a joguk, hogy maguk választ­hassák meg kezelő orvosukat, sérelmet nem szenvedne. Levelek ezrei árasztják el a kongresszusi' képviselőket és szenátorokat, sürgetve a törvény megszavazását, úgy hogy ez a kérdés az érdeklő­dés központjában áll. A Fo­­rand Bilit az AFL-CIO szak­­szervezetek, más munkás ér­dekeltségek, az American Democratic Action, a Nation­al Farmers Union és liberális csoportok támogatják. Ellen­zik: az American Medical As­sociation, a biztositó társa­ságok, a kereskedelmi és ipa­ri vállakozók szervezetei és a földbirtokosok szövetsége. Az elnök is kifogásolja a Forand Bili “radikális’ ’ren­delkezéseit, de a kormány ed­dig még nem terjesztett elő javaslatot, amely a biztosítás kérdését megoldaná.- Nyolc republikánus szená­tor is beterjesztett önkéntes privát biztosítást célzó javas­latot, amely minden 65 éven felüli egyén részére nyitva állana; a dijak a biztosított anyagi helyzetének arányá­ban lennének megállapítva, de a kormány is hozzájárul­na a klötségekhez. Az elnök ezt is kifogásolja. American Council ROCKEFELLER? ALBANY, N. Y. — A Név; York állami republikánus pártszervezet határozatot ho­zott, hogy a konvencióig nem határoz, melyik jelöltnek ad­ja az állam 96 szavazatát. Rockefeller kormányzó, aki eddig a háttérben maradt, most kijelentette, hogy ha hivják, elfogadja a jelölést az elnökválasztásra. Mit szól ehhez Nixon, a trónörökös? Azt mondja, hogy ő szereti a versenyt. (Akkor is, amikor úgyszól­ván versenyen kivül van . . .) TITO Tito 68-ik születésnapja al­­valmából két 'üzenetet kapott Moszkvából: A szovjet köztár­sság elnöke, Bresnev, gratu­lált neki és a szovjet hivata­­os politikai elméleti folyóira­ta a szocializmus árulójának bélyegezte. LOUIS Joe Louis, a kiérdemesült néger boxoló bajnok, Castro mbai diktátor szolgálatába lé­­pett mint idegenforgalmi pro­pagandista. Feladata lesz né­gereket cubai vakációzásra to­borozni. A 7 legjobb vicce ANGYALI HÁZIASSZONY A figyelmes háziasszony kedvesen mondja az egyik vendégének: — Önt nem kinálom ko­nyakkal, mert tudom, hogy az Alkoholellenes Liga elnöke. — Tévedés asszonyom — mondja mosolyogva a vendég — én az Erkölcstelenség el­len Küzdők Ligájának vagyok az elnöke. — Oh persze — üt a hom­lokára a háziasszony — tud­tam, hogy van valami amivel önt nem szabad megkínálni... Pefer Badig (bal) egy helicopter csoport tagjaival beszélqet. akik feleségéi, aki egyike voll azoknak a hegymászóknak, akik az Alas­­' kában levő Mounl McKinley hegy csúcséi akarlák elérni.

Next

/
Thumbnails
Contents