A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-06-03 / 22. szám
2. OLDAL \ fó P* «71*01? A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CI.FVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: (key évre________________$6.00 «1 évre _____________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year_______________$6.00 Half Year *3.51 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio GAZDASÁGI KILÁTÁSOK Egy ország gazdasági helyzete számtalan tényező függvénye. E tényezők között igen fontos helyet foglal el a mindenkori politikai helyzet. A meghiúsult csúcskonferencia, — mint egy kisebb földrengés a szeizmográfra —, érzékenyen hat ki az egész világ és igy Amerika gazdasági helyzetének további alakulására is. A feszültség parancsolóan előírja, hogy az Egyesült Államok védelmi készültségét tovább kell fokozni. Márpedig a védelmi költségek stabilizálódása, esetleg növekedése, az infláció lehetőségével jár. Lehetőségével — és nem bizonyosságával. Mert ebben a pillanatban nincs hir arról, hogy Washington a védelmi költségeket emelni akarná. A szovjet — a jelek szerint — a nyilván előre megtervezett és nem nagy sikerű komédiát nem akarta és nem is akarja tragédiává változtatni. A Szovjetunió az utóbbi időkben nem egyszer rendezett már ilyen ripacsizü komédiát. Nyugat lassan hozzászokott a fenyegetésekhez és noha ébersége nem lankad, már távolról sem veszi olyan komolyan azokat, mint néhány évvel ezelőtt. A gazdasági élet, a maga rendkívül finom “tapogatóival” mintegy hatodik érzékével, megérzi az események mélyén rejlő “velőt”. Más körülmények között egy ilyen nagyjelentőségű nemzetközi esemény hatására, a tőzsde éles kilengéssel reagált volna. Ezzel szemben ez a szeizmográf, szinte meg sem mozdult. A csúcskonferencia zátonyra futását követő napok a tőzsde rendes hétköznapjai közé tartoztak. A szakértők szerint a politikai eseményeknek nem lesz különösebb kihatásuk a gazdasági életre. Az enyhe inflációs mozgolódásokat a kormány megfelelő mederben tudja tartani. A megfelelő óvintézkedéseket természetesen megteszik, de ugylátszik különösebb beavatkozásra nem lesz szükség. A múlt évi nagyarányú gazdasági fellendülés az idén szerényebb keretek között mozgott. Akik a gazdasági élet ütőerén tartják kezüket, úgy látják, hogy a javulás, ha kisebb mértékben is, tovább tart. Ha csak valami váratlan esemény nem jön közbe, 1960 a kiegyensúlyozott gazdasági helyzet éve lesz. KI KÉMKEDIK? ÉN, TE, Ő . . . A hidegháborús felhőkkel terhes égboltról az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsának termébe belopózott egy napsugár és pár percre felderítette a kedélyeket. Lodge U. S. delegátus bemutatta a tanácsnak azt a remekbe faragott amerikai címert, amelyet a háború után szovjet barátaink elkészítettek és nagylelkűen a moszkvai U. S. nagykövetségnek ajándékoztak. Lodge felnyitotta a remek címert és kiszedett belőle egy apró elektronikus készüléket, amelynek segítségével a nagykövet dolgozószobáján kívül, a folyosón, orosz kémek lehallgathatták a bent folyó beszélgetéseket. Lám, ilyen ügyesen, merészen dogozik az orosz kémszolgálat! Ez sok volt a jóból Gromikónak, kényszeredetten mosolygott és csak egy Nyetet tudott kinyögni. Mert neki minden alkalomra szóló parancsa van, hogy mindent tagadnia kell. Nem úgy a lengyel elvtárs. Ő jóízűen felnevetett és nem Nyetet mondott, hanem Da-t (Igaz!), — sőt több is igaz: az, hogy amit az amerikai kémszolgálat csinál, az sem kismiska, az amerikaiak is értik a módját, hogyan kell rejtett mikrofonokat becsempészni lengyel és más kommunista követségi épületekbe. Nevetségbe fulladt Kruscsev-Gomikó szánalmas próbálkozása, hogy ellenséges támadásnak minősítse az amerikai kémrepülést és olyan dörgedelmes Ítéletet kapjon az Egyesült Nemzetektől, amilyent a szovjet kapott “Budapest” felírással. A száraz, humortalan igazság az, hogy mindenki kémkedik — én, te és ő. Ilyen stiklik miatt nem kell mindjárt a tanitóbácsihoz szaladni. SOK ZAJ SEMMIÉRT Egy párisi újságíró beszélt Stevensonnal s azt irta, hogy Stevenson úgy nyilatkozott, hogy Amerikának előbb-utóbb távoznia kell Berlinből és egész Európából, hogy békességben élhessen a szovjettel. Stevenson azt állítja, hogy a francia újságíró elferdítette az ő nyilatkozatát. Sok zaj semmiért. Lehet ezt igy is úgy is forgatni. Természetesen Amerika nem szándékszik örökké őrt állni Európában; mihelyt felesleges lesz az őrség, Amerika nyugodtan eltávozhat — a szabad és biztonságos Európából. A szovjeten áll a vásár. Anihony Glass 22 éves gépkezelő igy kerüli vissza az iskolába, amikor kocsija egy deiroiii ulkcreszieződésnél fordulatot tévesztett. Az autó a járdára futott, összeütközött egy villany oszloppal, keresztül fúrta magát egy bokor sövényen, miq vérre a Burton elemi iskola pincéjénél állt meg. A hajlónak semmilyen komoly baja nem történt, csupán gondtalan hajtás vádjáért kell a rendőrségnél felelnie. A SZERETET DIADALÜNNEPE A keresztény világnak igyik legszebb legkötői'bb ünnepe a pünkösd. Ahova csak »Ihatott a világot megváltó Istenember igéje, a templomok tornyaiban megikondullak a harangok, hirdetve, íogy az Eszme, mely keresztülment a Kálvária vérke"esztségén, mely diadalmaskodott a Golgothián, nem halt neg, él és élni fog. Az Újszövetség könyvének anitása szerint, mikor Jézus steni dicsfénnyel övezve, felmélkedett a mennyek országába, az apostolokat mély szonoruaág szállotta meg. A tizenkét ember ott állt egy elsnséges világrend közepette i az igazság hajóját, melynek vvezője és kormány rudj a lyenge kezükbe volt letéve, ílboritó hullámverések feíyégették. Mint miniden nagy átalakulásánál az emberi tárladalomnak, most is erős rázcódtatáscik ingatták meg a viágegyetemet s ánnak a tizenkét halásznak volt a magasztos feladata, hogy a ren?ő talajon a pogányság ellenségeskedése közt felépítse rínak a hitnek oltárát, melyíeik alapja a világot átölelő, íz emberiséget testvéri érzelemmel egybekapcsoló szerezet. Már-már csüggedéis szállta neg lelkűket, midőn a Mester ezen a napon, pünkösd ünnepén ellküldé hozzájuk a megerősítés malasztját s tizenkét tüzes nyelv alakjában leszállt föléjük a Szentlélek. Valami csodálatos erő szállta meg az apostolokat, akik azután szétoszlottak a világ különböző tájai felé s nem rettenve a vérpadtól, a vértanúi haláltól, hirdették az Eszmét, íz igazság Igéit. És a kereszt, mely eddig a megalázás szinbóluma volt, most mint a dicsőség jelképe járta be a vi'ág minden tájékát. Pünkösd ünnepe tehát a szeretet vallásának diadalünpepe minden keresztény f eleikezetek között. Talán mert a szeretet ünnepe, azért borítják e napon oly pazarul a virágok a foltét. Hiszen a virág és szeretet édestestvérek. Amerre a szem tekint, a mezőn, a lombokból koronázott erdők árnyékában,, a hegyeik sziklahasadékai közt, a csobogó patak partján, mindenütt virágok hintik bóditó illatúikat. A rózsa kifejti pompáját s pünkösd hajnalára kipattanó bimbója valami édes titkot rejteget magában. Egy kris'álycseppet, egy könnyharmatot, melyet, amíg aludt a világ, valami szerelmes tündérleány vagy egy itt lent járt angyal hullatott szirmai közé. A liliom lehajtja kék virágát s megcsókolja a futó habokat. Himes szőnyeg borítja be a világot s mig megkondul a hajnaliharang imára hivó szava, a berekben, a lombok árnyán, a vetések zöld kalászai között felzeng a madárdal, a természetnek szelíd kis dalosa is a szeretetről mond édes, vidám dalt párjának. Künt a mezőn, benn a kis faluban, a tanyaserok közt, megszűnik a nehéz napi munka, elhal a zaj, esek valahol a kertek alján, illatot szóró prgonaibokrck zöldfüves tövé ben szólal meg a pásztor tilinkója s átrezg a tájon, mészsze, messze, egészen odáig ahol egy szép leány öntöz virágait bogárhátu ház zöld zsalüs ablakán: Nem anyától leítél Rózsafán termettéi. Piros pünkösd napján Hajnalban születtél. A magyar népnek is egyik legkedvesebb ünnepe a pün kösd s mint mindent, ami' szeret, beszövi ezt is dalaiba költészeteoe s feldisziti kép zsletének aranyszálaival. Ek korra lesz félig-meddig sá.rgr a buzakalász, érik a gabonaszem s ez is a küzdelem, a kitartás, az isteni szeretet gyümölcse. Ezért mondja a magyar paraszt: Ha eljön a pünkösd Aranykalászával Megtelik a szérű Isten, áldásával. Pürjkösd van, piros pünkösd napja. S amint elhat hozzánk az orgona-hangja, hívők zsolozsmája, egy kép tolul felénk. A falu népe különös pompával veszi ki részét az ünneplésből. Pünkösd másod-A CÉGÉR ÉS A SZÉP LEÁNY Deák Ferencet farsang táján egy zalamegyei birtokos, régi barátja és komája látogatta meg. Beszélgetés közben szóba került a birtokos két lánya is, akiknek Deák a keresztapjuk volt. — Miért nem hozod fel őket ide, Budapestre? — kérlezte Deák. Hadd lássák; mert a szép leány is csak úgy megyen jól férjhez, ha társaságban forog és ha látják. — Biz’ én nem költekezem — válaszolt a koma« Maradjanak csak otthon. Hiszen a jó bor cégér nélkül is elkel. — El ám, ha megkóstolják — jegyezte meg Deák pajkos mosollyal. GUSZTI BOKRA Mikszáth Kálmánt abban az időben, amikor az Országos Hírlapot szerkesztette, felkereste jóbarátjának, Beksics Gusztávnak a felesége és ezt kiabálta: — Hol van az a gazember? Mikszáth mindjárt tu Vb kiről van szó és mosolyogva igyekezett lecsillapítani a felháborodott asszonyt. Másnap Mikszáth találkozott barátjával, akinek arca ■csúnyán össze volt karmolva. — Mi történt veled, Guszti? — kérdezte Mikszáth. napján a palócság felöltözteti menyasszonyi koszorúval a választott pünkösdi királynét. Ő a falu legszebbje, őt csodálja ifjú és ör ig. Házirólházra viszik bemutatni. ‘Emeljük fel királynénkat, ékes kis királyné asszonyunkat”, szavai mellett magasra melik a kis pünkösdi királyiét, kivánva, hegy olyan mafás legyen a kenderjük s bő esőt, áll liást hozzon a piros pünkösd a ház minden lakómra. Ugyanígy mennek a legények is, a pünkösdi lovaok. Kis legéinykét visznek magukkal, kosárral és a gyűjtött tojásból, húsból és pénzlől nagy lakomát .csapnak piros pünkösd emlékére. Ne bántsd a tolvajt! BUDAPEST. — A Népszava nagy örömmel és büszkeséggel jelenti, hogy cikkeinek hatása alatt Kossá István miniszter visszahelyezte állásába Andreics Irént, a Magyar Államvasutak napközi otthonának vezető óvónőjét. Egy év elmúltával még mindig reménytelennek látszott az óvónő sorsa, mig maga a miniszter közbelépett és elégtételt szolgáltatott az igaztalanul és gazul meghurcolt nőnek. Mi volt a bűne Andreics Irénnek ? Az volt a bűne, hogy leleplezett egy nagyszabású sikkasztást. Andreics Irén, ha megint felfedezi gazfickók gazságait, hallgatni fog mint kimúlt csuka a halastó fövenyében. — Jaj, nagy baleset ért, Beleestem egy tüskés bokorba. — Tudom — mosolygott Mikszáth —, az a bokor nálam járt este. ÉPITŐMÜ VÉSZ-MADARAK Madártani kutatók meg'vizsgáltak egy elhagyott pintyőkefészket -és megállapították, hogy a kis 'énekesmadár otthona valóságos építészeti remekmű, amely a legkülönbözőbb anyagok szakszerű felhasználásával készült. A fészek szétszedésénél 2400 szál lószőrt, 195 tarackgyökeret, sok lóhereszárat, füveket és leveleket találtak. A szorgalmas 'építőmester ezenkívül még juhgyapjut, cérnát, szövetmaradékot és más kiegészítő anyagokat is beépített lakásának falaiba. Vajon hány répülőutat tett meg a fáradhatatlan pintyőke, amig mindezt összehordta? HAZUDNAK MOSZKVA — Az orosz lapok teljes terjedelmében közük Gromikó beszédét, amelyben az Egyesült Nemzetek fóruma előtt ellerreséges • támadással vádolta a U-2 repülése miatt Amerikát, és pár sorban Ä NEMZET CSALOGÁNYA HIRES VOLT ÉS - SZEGÉNY Valahányszor látom a “Szókimondó asszonyság” plakátjait, bizonyos büszkeséggel gondolok rá, hogy én még láttam ennek a klaszikussá vált szerepnek első alakítóját, Blaha Lujzát, a “nemzet csalogányát”. Mint késői kortárs és távoli szemtanú (mint kis inasgyerek a harmadik emeleti karzati állóhelyről) tapsolhattam a dicsőség színhelyéről bucsuzkodó nagyasszonynak. És ez az inaskori élmény lassan összefonódott emlékezetemben egy másik megható történettel, amelynek hősnője ugyancsak Blaha Lujza volt. A történet idején a nemzet csalogánya már nyugalomba vonult, s a nyarat szokása szerint Balatonfüreden töltötte. Ugyanott “nyaraltak” a kaposvári színtársulat tagjai is, ami úgy értendő, hogy a még Kisfaludyék korából való ősi színházban próbálták átvészelni az akkori vidéki színészek számára legkeservesebb évszakot, a nyarat. A mai vidéki színész, akárcsak pesti kollégája, megkapja a nyári fizetéses szabadságát, és kedve vagy lehetősége szerint töltheti a szünidőt. Bezzeg a régi vidéki színész “fázott” a nyártól. A szerződése csak kilenc hónapra szólt, s igy persze valamelyik nyári állomáson kellett átvészelnie a három hónapot. De az akkori balatonfüredi nyaralók nem mutattak valami nagy érdeklődést a szinház iránt. Megtörtént, hogy 15-20 ember lézengett a nézőtéren, ezeknek fele is potyajegyes volt. A deficit egyre nőtt, a színészek tartoztak már szállásadónak, főpincérnek, fűszeresnek, hentesnek. Itt csak csoda segíthet. Ez a csoda kéznél volt. Blaha Lujza vendégfellépése megmenthetné a csőd szélén álló társulatot! Nosza ment a kis szinész-küldöttség a nagy primadonnához. Két vendégfellépésért az elérhető legnagyobb tiszteletdijat, a teljes bevétel felét Ígérték neki (a helyárakat is fel lehet emelni), de a nemzet csalogánya magas korára és gyenge egészségére való hivatkozással elhárította az ajánlatot. — Idejében kell tudni elmenni, gyermekeim — mondta Blaháné sóhajtva, s elbúcsúzott a kétségbeesett küldöttségtől. A kudarccal végződött kísérletnek hire ment a fürdőtelepen. Hallott róla a helybeli mészáros is, aki mint a társulat egyik fő hitelezője, tehát mint érdekelt fél, üzent a direktorért. — Fel a fővel, dirikém! — mondta a nekibusult, öreg bohémnak, aki egyszemélyben a kedélyes apa szerepkörét is betöltötte a társulatnál, bár ezúttal á kedélynek semmi jelét nem mutatta. — Szedje csak öszsze a küldöttségét, s holnap délben jelentkezzék megint a művésznőnél. Szavamat adom, ezúttal sikerülni fog a dolog. — Hogyhogy? — érdeklődött a direktor. — Ne törődjön vele, — szólt az okos mészáros és Ígéretét mesterségére emlékeztető biztatással pecsételte meg: — Itt a kezem, nem disznóláb! Ha pedig egy füredi mészárosmester igen határozottan megigér valamit, annak alapja kell, hogy legyen. Másnap ugyanis ez történt. Blaháné szakácsnéja, mint máskor is, kora reggel megjelent a mészárosnál, hogy elvégezze a szokásos napi bevásárlást. Szatyorba rakta a húst és átnyújtotta a könyvecskét, hogy a mester beirja az uj tételt a többi alá. A máskor mindig barátságos mészáros ezúttal fejcsóválva vette kezébe a zsirfoltos füzetet. — Nagyon magas a számla, angyalom, mondja meg a kedves nagyasszonynak, hogy tiszteltetem és csókolom az aranyos kezeit, de nem tudok tovább hitelezni; nekem is sok a fizetnivalóm. Szorongatnak a szállítók, meg az adóhivatal is éppen most tette nyakamra a kést . . . A szakácsnő otthon sirva közölte a művésznővel a rajtuk esett gyalázatot. Még szerencse, hogy éppen megint jelentkezett a direktor a küldöttséggel. Ezt az embert egyenesen a jóisten küldte: A primadonna arca valósággal felragyogott. — Nahát — mondta legédesebb mosolyával. — Ha olyan nagyon akarjátok, üsse kő, kivételesen fellépek két estére. Fel is lépett, s talán mondanom sem kell, hogy ilyen táblás házakat azóta se láttak Balatonfüreden. A társulat meg volt mentve.. Ez a kis történet emlékeztet arra is ,hogy volt idő, mikor az ország legszebb cimet ajándékozta legnagyobb színésznőjének, a nemzet csalogányának nevezte és csak arról feledkezett el, hogy titulusokból nem lehet megélni. Blaha Lujza, a közönség dédelgetett kedvence, “felírásra” vásárolt húst, nem tudta az adósságát megfizetni a mészárosnak. Salamon Béla. említik csak hogy Lodge ame- természetesen elhallgatja az rikai delegátus felelt Gromi- orosz sajtóközlemény. Egykónak, de semmivel sem tudta szóval: hazudnak, hazugsáigazclni az amerikai álláspon- gaikkal szellemi rabságban tot. Lodge közlését, hogy az tartanak több mint 200 millió oroszok állandóan kémkednek oroszt.
