A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)
1960-05-20 / 20. szám
a Jó pásztor OLDAL | Emlékezzünk a régiekről JÁVORKA DIÁK Jávorka diák kedves embere volt II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. Legfontosabb dolgait rábízta. Járorka vitte az üzeneteket a fejedelemtől Bercsényi Miklóshoz, aki a kuruc hadak generálisa volt, Bercsényitől pedig a többi vezérhez. Jávorka tehát mindig utazott az ország egyik szélétől a másikig. Leginkább lóháton utazott; de ha az ellenség kilőtte a lovat alóla, gyalogszerrel folytatta uaját. Vitéz ember volt ez a diák. A labancok Érsekújvár alatt táboroztak, Heister generálisukkal. Jávorka a Dunántúlra igyekezett, az övében volt Rákóczi fejedelemnek egy fontos levele, amit Bercsényi Miklóshoz küldött a nagyságos ur. Portyázó labancok elfogták Jávorkát és vitték nagy diadallal a generális elé. Hej, a vén Heister is megörült Jávorkának, mert tudta, hogy a kurucoknak egyik legvitézebb katonája, aki szivvel-lélekkel szolgálja a szabadság ügyét. — No, te diák, — mondta neki — ma láttad utoljára felkelni a napot. Jávolka vállat vont: — Nem sajnálom az életemet! — felelte nyugodtan. A vén generális meghökkent, mikor Jávorka elszántságát látta. Ő csak saját embereit ismerte, akikről bizonyos volt, hogy térdenállva rimánkodnának az életükért. Másképpen kezdett a diákkal beszélni: — Hát mit szólnál ahhoz, Jávorka, ha azt mondanám neked, hogy kapitánnyá teszlek a seregemben? — Azt mondanám, — szólt Jáborka — hogy köszönöm szives ajánlatát, de én nem leszek labanc, nem leszek áruló. — Látod, boldog ember lehetnél egész életedre — folytatta Heister ravasz mosollyal. — Csinos, szálas legény vagy. Bátor katona, az ilyen embereket szeretik Bécsben az udvarnál. Testőr lehetnél. Nem kellene neked a kurucok ellen hadakozni, soha se tudnák meg azok, hogy hova lettél. Bécsben szolgálnál a felséges császárnál. Még gróf is lehetnél. ' Jávorka megcsóválta a fejét: — Már én csak kuruc maradok holtomiglan. Heister dühösen toppantott a lábával: — Gondolj Ocskayra! — Áruló volt! Én nem leszek áruló. — Akkor felnégyeltetlek, kutya diák! — ordította vak dühében Heister. — Katonák! Verjétek bilincsre ! Aztán mintha eszébe jutott volna valami, felkiáltott: — Megálljatok! Motozzátok meg előbb, hátha van nála valami irás. ^ Jávorka nem vesztette el az eszét ekkor se. Gondolt egyet és a generális elé lépett: — Mondanék valamit, generális ur! — No halljuk! — Gondolkoznék a dolgon estvélig. Heister gyanakodva néz.ett Jávorkára: — Mondd csak, te diák, hányszor szöktél már meg a labancok fogságából? — A számát nem tudom, generális ur, mert én ilyen csekélységekkel nem törődöm, hanem vagy egy tucatszor már megmenekültem. — Ördöngős diákja! — kiáltott fel Heister. — De most nem szököl meg. Vagy labanc lesz belőled, vagy négyfelé vágatlak. — Labanc még halóporömban se leszek, — szólt Jávorka halk hangon. Négyfelé se vágat a generális ur. — Kísérjétek el! — parancsolta a generális a katonáknak. A katonák elkísérték egy sátorba, amelyik a generálisé mellett volt. Négy katona őrizte Jávorkát töltött muskétával és kivont szablyával. Haga Heister generális is megnézte napközben a fogoly kurucot. Jávorka a földön ült és mélyen elmerült gondolataiba. — Min gondolkozol, diák? — szólitá meg Heister. — Imádkozom a magyarok Istenéhez! — felelt Jávorka és sötét, nagy szeme tűzben lobogott. Jávorka egy cseppet se bánta, hogy megölik, csak a fejedelem levele miatt aggódott, ami az övében volt. Azért kérte a gondolkozási időt, hogy a megmotozást elkerülje, hanem itt lesz az est és akkor vége mindennek. Szabadulásra pedig nem volt kilátás. A négy marcona tekintetű muskétás egy percre se vette le róla tekintetét. így még azt se cselekedhette meg, hogy a levelet hirtelen a szájába venné, összerágná és megenné. Külömben is szóról-szóra tudta annak a tartalmát. Nagyon fontos levél volt, amelyben a fejedelem azt parancsolja meg Bercsényi Miklósnak, hogy hol és mikor támadja meg a labancokat. Forró nyári nap volt. A bilincsekbe vert Jávorka ugyancsak szenvedett a hőségtől. A generális szomszédos sátorában a tisztek poharaztak és Jávorka hallotta, ahogy csufolódva az ő nevét emlegették. Jávorka egyszerre figyelni kezdett, a földre fe-A figyelem művészete TANFOLYAM AZOK RÉSZÉRE, AKIKNEK FELFOGASA NEM E LÉG GYORS Manapság, a telefon, a rádió és a televízió korszakában egyre nagyobb szerephez jut a hallott szó. A tanácsok, az utasítások, a rendelkezések je lentős része hang és nem betű utján kerül hozzánk. Ezért tehát nem közömbös: milyen a felfogása a közönségnek, más szóval, a “felvevők” helyesen dolgozzák-e fel a hang formájában kapott élményanyagot. Első pillantásra furcsának hat ez a megállapítás. Hát az értelmes beszédet nem mindenki érti? Nem bizony. A gondolatok felfogásához nemcsupán fülre és a közvetítő organizmusokra van szükség, hanem — figyelemre is. Hányszor fordul elő, hogy — tegyük fel — a vevő egy üzletben pontosan megmagyarázza, mit kíván, az eladó mégsem érti meg, mert egyszerűen nem figyelt, gondolatait nem koncentrálta. Mig a kérdések tisztázódnak, idő múlik el, esetleg kellemetlenségek keletkeznek. Ezeket a visszáságokat ajánlatos kiküszöbölni. A minnesotai egyetem egyik osztályán évek hosszé sora óta ezer és ezer diákot, kereskedőt és más foglalkozásbelit vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy milyen gyors a felfogásuk; a vizsgálat alanyának rövid előadást tartanak egy témáról és aztán az anyagot vissza kell adnia. Ezzel bizonyítják a delikvensek, mennyi maradi meg bennük az elhangzottakból. Kitűnt, hogy a megvizsgált személyek nagyrésze csak “egy füllel” hallgatott, mert az előadott anyagnak maximálisan csupán a felét tudták “visszaforgatni” az agy sejtek magnetofonjáról. A figyelem — amint ezt tudományosan megállapították — olyan szellemi képesség, amelyet állandóan fejleszteni, erősíteni lehet. Kitűnt ez a fentebb említett egyetem munkájából!. Itt a hallgatók jelentékeny része az idők folyamán felfogási készségét legalább 25 százalékkal javította meg. Amikor az ember valamit meghallgat, egész szellemi apoarátusa mozgásba kerül. A figyelmes hallgatás teljes odaadást kíván és közben néhány akadályt le is kell győznie. A nehézségek egyike abban ill, hogy általában gyorsabban gondolkozunk, mint ahogy beszélünk. Ha figyelmünk gyengül, elvesztjük türelmünket és kapcsolatunkat az előadottakkal. Később azután már nehéz az összefüggést megtalálni. A leggyakrabban ez nem is sikerül és amikor az előadó beszédét befejezte, halvány fogalmunk sincs arról, miről is volt szó. A figyelmes hallgatónak olyan gyorsan kell gondolkodnia, hogy a hallottakkal párhuzamosan még kritikai észleleteire s jdő Jusson.. Mert a gondolatok rendszernt uj gondolatokat csíráztatnak ki pozitív, vagy negativ irányban. A figyelmes hallgató igénybe veszi a segédeszközöket is: az előadó gesztusait, a hang színezetét, vagy ha olvas — olvas a sorok között is. A figyelmes hallgató általában tele van érdeklődéssel. Tudatában van annak, hogy ogy unalmasnak látszó előadásban is van használható nag, amelyből tanulhat. A gyenge hallgató az első unalmasnak látszó mondat után olveszti érdeklődését és mintogy bezárja agysejtjeit az előadó előtt. A figyelmetlen hallgató általában türelmetlen. Következésképpen állandó közbeszóX sokkal állítja meg á beszélőt. A figyelmes hallgató viszont türelmesen bevárja az elmondottak végét és csupán akkor sorakoztatja fel megfelelőer küdt és fülét a földre szorította. Sápadt arcába lassacskán visszatért a vér, szempilláit lehunyta, hogy szemének égő lobogása el ne árulja. Aludt vagy poharazott az egész tábor a forró nyári napban, Jávorka pedig közeledő lovas-csapat dobogását hallotta a földön. Még nagyon messze lehettek, de Jávorka dobogásukból azt is kitalálta, hogy kuruczok a közeledők, mert csak a kurucz lovak lépnek úgy, mintha nótára járna a négy lábuk. Jávorka figyelt és szivébe visszatért a reménység. A tábor fölött zöld erdő terült el. A lombos fák közül egyszerre fergeteg rohant a lapályra. És mint a fergeteget megelőzi a mennydörgés, úgy hangzott a tárogató riadója a szélvészként nyargaló kurucz vitézek feje felett. Mintha a mennybéli lángpallosu arkangyalok csapata zúgna le a felhők közül, úgy csaptak a kurucz vitézek a labancz táborra. A labanczok voltak vagy háromezren, de ha háromannyian lettek volna, se tudtak volna ellenállani. Szörnyű kavarodás támadt egyszerre. Heister vérvörös arczczal rohant sátorából és kardját kirántva, sietett a fogoly sátora felé, hogy megöli, mielőtt kiszabadítanák bajtársai. Hanem hol volt már akkor Jávorka! Rettenetes erejével széttörte bilincsét és a megrémült muskétásokat széttaszitva, feje fölött forgatva a vasbilincseket rohant a kuruczok felé. Annak a láncziiak pedig a végén egy ötven fontos vasgolyó volt. Akit az ért, az nem volt többé labancz, hanem halott. Fejvesztetten menekültek a labancz katonák a rettenetes fegyverü Jávorka elől. A generálist lovára tuszkolták tisztjei és menekült mindenki, amerre látott. A kurucz lovasok elérték Jávorkát: — Éljen a szabadság! — kiáltotta Jávorka és ak korát csapott a vasgolyóval egy labancz katona fejére, hogy a másvilágon ébredt föl. Hej, volt aztán nagy öröm és mulatság, amikor a kurucz vitézek összeölelkeztek Jávorkával. Járta a palotás, csapra verték a labanczok otthagyott boros hordóit. csoportosítva az ellenérveket. A figyelmes hallgatásnak első követelménye az összpontosítás. Nem szabad engedni, hogy a figyelem szerteszóródjék, mint az oldott kéve, vagy a felbomlott gyöngysor. Megfelelő koncentrálással az átmenetileg elejtett részleteket is könynyen visszahívhatjuk emlékezetünkbe. A figyelmes hallgató mnden zavaró mellékzörejt kikapcsol. Nem hallgat tanulás közben rádiót, nem foglalkozik mással, mialatt beszélnek hozzá. Az ilyen figyelmes hallgatás nemcsak hasznos, hanem a kötelező udvariasság egyik legfontosabb alkateleme is. És még egy előnye van a figyelmes hallgatásnak: minél jobban fejlesztjük a koncentrálást, annál jobban, szabatosabban és értelmesebben tudunk mi magunk is beszélni. És a szép beszéd, az ékesszólás, a logikusan felépített gondolatsor közvetítése feltétlenül jó hatást tesz partnerünkre és gyönyörűséget szerez önmagunknak is. FRISS ÚJSÁG RÓMA — “Friss újság! A legfrissebb hírek a montemariói katasztrófáról! Legújabb!” Torkaszakadtából ordítozott a már nem egészen fiatal rikkancs és a járókelők percek alatt elkapkodták a friss újság minden egyes példányát. Aztán elhallgatott a hangos újságárus és az újságolvasók kezdtek hangosan ordítozni. “Te bitang! Te csaá!” Az a friss újság háromhónapos újság volt, egy ócskapapirraktárból. Cesare Graiiani, a hangos rikkancs, du-Charles F. Hall, Warsaw, Mo. demokrata szenátor-jelöltei egy veszett kutya megharata. A republikánus Dr. Guss Salley 11-ik körzeti képviselőjelölt védőoltást alkalmaz. A szólásszabadság a rabországban (FEC) A kommunista alkotmány 55. szakaszában kimondja, hogy “a Magyar Népköztársaság biztosítja a szólásszabadságot.” Az alábbi cikket a Békés-megyei Népújságból szószerint veszszük át. Déri János végegyházi lakos már másodszor állt bíróság előtt. Először 1953-ban termelőszövetkezet elleni izgatás miatt, s ezt a bűncselekményt a múlt év novemberében újra elkövette. * Amint a tárgyaláson bizonyítást nyert, a múlt év november 20-án igen sokan tartózkodtak a végegyházi földmüvesszövetkezet 2es számú italboltjában. Déri János ócsárolni kezdte a szövetkezeteket : “A termelőszövetkezetekben csak papíron tudnak termelni.” Majd az Árpád-telepi termelőszövetkezet tagjait kezdte rágalmazni, s arról fecsegett, hogy az ottani vezetőség orruknál fogva vezeti a szövetkezet gazdáit. tyiba került “hamis hírek terjesztése” miatt. Hamis hírek? Igen, ami három hónap elett igaz volt, az ma nem igaz, egyszerűen azért, mert ami régen történt, az nem ma vagy tegnap történt. Egy héttel később, november 27-én az les számú italboltban Augus Istvánhoz fordulva — aki Papon Józseffel beszélgetett — ezt a kijelentést tette: “Ne higyjen neki, mert ezek hazudnak.” Ugyanezen a napon másik két szövetkezeti gazdába is belekötött Déri, bizonyítva, hogy ő milyen jól tud gazdálkodni. S amikor hívták a tsz-be, kijelentette, nem megy, különbben is ő csendőrőrmester volt, s ha a tsz-be menne, úgy megetetné a sertéseket, hogy azok egy szálig megdöglenének. Az említett kijelentésekért és a még durvább izgató megjegyzéseiért végül is letartóztatták, majd a battonyai járásbíróság tiz hónapi börtönbüntetésre ítélte. TELEFONT KAP TELEPHONE THELEPHONE, Tex. — Ebben a neve-zetes városban 11 év óta nem volt az, amiről neve-zetét kapta. Az 1949-50 évi nagy viharok letörték a telefonpóznákat és a helyi telefonközpont becsukott. Most végre felállították a póznákat és Thelephone lakóinak megint van telefonjuk. A fogyókúra őrület veszélyei MILLIÓKAT KERESNEK AZ ÉLELMES VÁLLALKOZÓK AKIK SEGÍTIK FOKOZNI A TÉBOLYT Az Amerikai Orvos-Szövetség jelentése szerint a fogyó kúra országos tébollyá fajult. Az amerikai polgár akármilyen esztelen diétát kipróbál, kivéve azt, hogy kevesebbet 9gyen. A biztositó társaságok jelentése szerint vágy harmincnégy millió ember van “túlsúlyban”. A Gallup poll szerint minden három lakos közül egy fogyni akar, de csak egy-ötöde tesz komoly kísérletet ezirányban. Hogy menynyi embert foglalkoztat a test súlya, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy e pillanatban 92 könyv van kiadás alatt, melyek csak fogyasztásról szólnak. Még a biztositó társaságok is átag 1,000,000 diétás könyvet küldenek évente ajándékul a feleiknek. A Columbia gramofon-lemez társaság a hires Good Housekeeping hetilappal karöltve kiadott egy lemezt, melyen eg;y vékonyhangu hölgy testgyakorlatra biztatja a fogyni akaró polgárokat. Vannak azonban olyan kényelmes lelkek is, akik sem diétázni, sem mozogni nem akarnak. Ezek helyet a fogyasztó intézetek végzik el a munkát. A legnagyobb köztük a “Slenderella” mely 1950 óta 170 “szalont” nyitott ki Amerika különböző részeiben. Slenderella évi forgalma több, mint év $20,000,000-ra emelkedett. Akármilyen furcsán hangzik is, az élelmiszer ipar látja a a fogyókúra tébolynak a legnagyobb hasznát. Több mint 200 cég negyedbillió dollár értékű, alacsony kalóriáju élelmiszert hoz piacra évente. Az egyik gyár, mely hűsítő italokat gyárt, nyolc évvel ezelőtt 50,000 láda alacsony kalóriáju italt adott el. Ma 15,- 000,000 ládát árul évente. Nem hizlaló kenyeret több, mint 300 kenyérgyár árul 5000 amerikai városban, és konzerv és cukorka üzem készít nem hizlaló befőtteket és édességeket. A baj azonban ott kezdődik, hogy a fogyni vágyó a legőrültebb és fantasztikusabb diétákat is kipróbálja. Vannak akik csak banánon és lefölözött tejen élnek hetekig, vagy tojáson és saláta levélen. Voltak fanatikusok, akik egy hónapon keresztül csak sajtot, vagy tiz napig csak szöllőt ettek. E'gy hollywoodi csillag-jelölt nem a művészetével nyert országos sajtót, hanem a diétájával. A hölgy napi 1000 kalóriás fagylaltal fogyott híressé. A napilapok olvasói olyan tömegben követelik a legújabb fogyódiétákat, hogy minden újságnak egy állandó diéta-kutatója van, akik ötven évre visszamenőéig minden lehetetlen és lehetséges fogyó-kúrát felkutatnak. Tömegével vannak a piacon minden fajta fogyó pirulák, melyek időlegesen ha nem is soványkának, de könnyebbé teszik a diétát azzal, hogy a szervezetből kihajtják a vizet, vagy elveszik az étvágyat. Ezeket a “csodaszereket” a legtöbb orvos károsnak találja a szervezetre nézve. Az orvosok szerint még az is több kárt csinál, mint hasznot, hogy az erőszakolt fogyás hol kevesebb, hol több súlyt rak a szervezetre. Dr. Howard Aron szerint fogyás több kárt okoz, mint ha valaki egy kissé nehezebb a kelleténél. A fogyási téboly alapjában Véve a huszas években kezdődött el. Akkor kezdtek az amerikai divatlapok olyan modeleket fényképezni, akik közelebb voltak egy csontvázhoz, mint a női ideálhoz. Azóta csak egyre rosszabbodott a helyzet. A leghíresebb párisi divatszalonok olyan ruhákat terveznek, melyek dereka csak egy hétéves gyermekre illik. Talán ezért van az, hogy — a kimutatások szerint — á nők kitartóbban fogyókúráznak, mint a férfiak. Az orvos szakértők egyben megegyeznek: hogy ha a legtöbb ember ésszerűbben enne és kevesebb alkoholt inna, fölöslegessé válna a legtöbb fogyókúra. t
