A Jó Pásztor, 1960. január-június (38. évfolyam, 3-25. szám)

1960-02-05 / 5. szám

\. OLDATJ

ÓHAZAI HIRADd

MILLIOMOSOKAT GYÁRTANAK A NÉPI DEMOKRÁCIÁBAN

MEGFIZET A KURUC

BUDAPEST — Molnár Erik jégretett miniszteren kívül még sokan vannak Magyarországon, akik úgy vélekednek, hogy a kapitalizmus még nem jutott a lassú halódás téli évszakába. Vannak a kapitalizmusnak maradványai—vagy, ahogyan a kommunista szónokok és cikkírók mondják: csökevényei. Ezek közé sorolhatók vállalkozó szellemű, súlyos kockázatot vállaló férfiak és nők, akik odáig merészkednek, hogy pullovert horgolnak és eladnak, vagy sertést vágnak és a húsát eladják. Sőt még oly megrögzött gonosztevők is akadnak, akik sok gyapjufonálra tesznek szert, dolgos fiatalokkal készíttetik el a pullovereket és a haszonból, amit szereznek, tisztességes munkabért fizetnek.

Ezek a “spekulánsok és árdrágitók” a társadalmi lépcső legalsó fokára csúsznak le, ha “üzelmeikre” rájön a jó szomszéd vagy a rossz rendőrség.

Egy lépcsőfokkal feljebb sorakoznak a “maszekok”, vagyis a magánszektorban (önálló kisiparban) dolgozók. 1

És a felsőbb fokon és a tetőfokon állnak a lottó szerencsés nyerői. A lottó sorsjáték, szerencsejáték. A szelvények vevőinek ki kell találniok, hogy a jövő vasárnap hazai és külföldi footbáll meceséken mely csapatok fognak győzni. Már két találattal nagy nyereményre lehet szert tenni, mert rengetegen vásárolnak szelvényeket, rengeteg a befizetés. Úgyszólván mindenki játszik, pénzt kockáztat meg, akárcsak szabad országban a termelő és a kereskedő, a vállalkozó és a spekuláns. A különbség a kapitalista és a kommunista gazdaság vállalkozói közt az, hogy a kommunista gazdaságban — a felsorolt kevésszámú kivételtől eltekintve — a kockázattal való pénzszerzésnek fő utja-módja a szerencse hajszolása, a lottó. Azt lehet mondani, hogy a magyarországi proletárdiktatúrában úgyszólván mindenki lottó-kapitalista. Amint ez kiderül a következő újsághírből:

Kétszázmillió lottószelvényt vásároltak a múlt évben a fogadók. A nyerteseknek összesen 297 millió forintot fizettek ki. Tavaly hét szelvénnyel értek el ötös találatot; ezekre összesen 8,168,245 forint nyeremény jutott.

A tiz millió lakosú országban egy év lefolyása alatt tehát egy-egy lakosra átlag 20 lottószelvény jut. Minthogy milliók vannak, gyermekek, szegények, akiknek lottószelvényre nem jut, a játékban résztvevők mindegyikére 20- nál sokkal több lottószelvény, vagyis sorsjegy jut.

A játékszenvedély megítéléséhez közelebb hozza az olvasót a következő kimutatás egy hétről:

A lottó 51. játékhetére 3,819,872 darab szelvény érkezett. Öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 45 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 63,665 forint. A háromtalálatos szelvények száma 4016, ezekre egyenként 356.25 forint fizetnek. Kéttalálatot 93,967 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 15.20 forint.

Ezek a készpénz nyeremények. De van oly lottó is, melyen lakást vagy tárgyakat lehet nyerni.

« Mit csinálnak, mihez kezdenek a szerencsés nyerők, a proletárdiktatúra frissensült

milliomosai és kisebb gazdagjai? Ez érdekes újságcikktéma, sokszor jelennek meg a pesti lapokban riportok szerencsés nyerőkről, jövő terveikről. A legtöbb história azzal kezdődik, hogy először megvásárolják azokat az addig elérhetetlen bútorokat és háztartási készülékeket, amelyekről a lottószelvények vásárlásakor álmodtak. Aztán pénzt osztogatnak, rokonoknak, barátoknak. Aztán begombolkoznak és halomra rakják a rengeteg kölcsönt kérő levelet. Akadt már nem egy szerencsés nyerő, akitől sokkal többet kunyoráltak, mint amennyit a nyeremény kitett.

Különösképpen akadnak sokan olyanok is, akik nem nézik át az eredményről megjelent újsághíreket és nem jelentkeznek nyereményükért. Ilyesmiről szól a következő hir a pesti Népszavából:

A legutóbbi lottó tárgynyeremény-sorsolás óta több mint két hét telt el s számos nyeremény még mindig gazdátlan, köztük az Üllői úti öröklakás is. Nem vitték el 10 motorkerékpárt, konyhabútort, 12 televíziós készüléket •és még nem kellett a panofix bunda sem. A 46. játékhét szelvényeinek bemutatási határideje hétfő.

Ha letelik a nyerő szelvények bemutatásának határideje, elvész a nyeremény. Marad, mi volt: az álom, a reménység, hogy egy napon lesz mosógép és dívány, amit Pesten elegánsan, franciásan rekamiénalí neveznek . . .

Csendélet Budán

BUDAPEST (FEC). — A Kossuth rádió jelentette:

Ellátogattunk a Budaörsi ut 4 18-as épülettömbbe. A lakók zöme dolgozik, de azért a gondnok lakásán mégis összegyűlt egy kis társaság egy kis panaszra. Mi a panaszuk a lakóknak?

— A házainkat tatarozták H9i58-ben, az építő vállalatok a legnagyobb rendetlenséget hagyták itt. Felszedték a gránit-kockákat, úgy rakták visz-I sza, hetek után, megáll benne az erőviz, belefagy a jég, az udvar nincs rendesen kivilágítva, mert az épitővállalat a villanyt is letörte, nem állította helyre. Sötétben jövünk be, elesünk és kitörhetjük a nyakunkat.

— Az ajtókat, ablakokat olyan rosszul javították, hogy éppen csak hogy becsavarták. A szemét-takaritás sem oldódott meg. Gyűlik a szemét, a lakók ezt megoldják úgy, hogy az emeletről leöntik a földszintre. A gyermekek sem a legjobb csemeték. Lecsuzlizzák a villanyégőket. Itt a szülőknek is egy kicsit nagyobb gondot kellene fordítani a gyerekek nevelésére.

— Futbaloznak az ablakok alatt, borzalmas ordítással, és ha rájuk merünk szólni, a legpéldátlanabb válaszokat kapjuk. A szülők nem törődnek a gyerekekkel.

ÖSSZEVESZETTÉ)

LONDON — Malik szovjet nagykövetet Kruscsev visszahívta Moszkvába. Londoni diplomáciai körökben úgy vélik, hogy Maliknak az összeveszejtő szerepét szánta Kruscsev. Az ő feladata lesz, mint Kruscsev tanácsadójának, az, hogy igyekezzék a csúcskonferencia alkalmával kihasználni a nyugati szövetségesek közt fennálló ellentéteket.

(Folytatás a 2-ik oldalról)

a dolog, kérem. Strahlemburg gróf ugyanis szakított a Pepivel. Illetőleg a Pepi szakított a gróffal. A gróf egyedül írezte magát és — hajlandó volt megbocsátani a nőmnek, hogy — olyan rossz volt hozzám. És tetszik tudni, mi derült ki?

— Hogy a grófnő még nindig szerelmes az első férjébe . . .

— Hát ezt honnan tetszik tudni ?

A hatalmas pipaszár megvetően legyintett:

WASHINGTON. — A washingtoni francia nagykövetség dísztermében január 27-én a francia köztársaság elnökének, De Gaulle tábornoknak megbízásából, Hervé Alphand nagykövet Msgr. Varga Béla mellére tűzte a Becsületrend tisztikeresztjét és a nagyhírű szervezet szokásaihoz híven köszöntötte a magyar emigráció kitüntetett vezetőjét.

A magas kitüntetést a háború alatti szolgálataiért kapta Msgr. Varga Béla pápai prelátus, aki Balatonbogláron a lengyel és francia hadifoglyok tízezreit mentette meg Hitlerék bosszújától.

Közvetlenül a háború kitörése után Balatonboglár plébánosa, Msgr. Varga Béla, országgyűlési képviselő, segélyakciót szervezett a lengyel menekültek érdekében. Balatonbogláron helyezték el a lengyel menekültközpontot, ahol gimnáziumot és lyceumot is létesítettek a lengyel diákok továbbtanulása és a lengyel intelligencia utánpótlása érdekében. 1941-1944-ben a balatonboglári gimnázium volt az egyetlen lengyel középiskola az egész világon.

Msgr. Varga Béla segélyakciója 55,000 lengyel katona számára tette lehetővé,

HÁZASSÁGI HIR . . .

BUDAPEST. — Özv. Sógor József né 53 éves nyugdíjas szövőnő, az öttalálatos lottószelvény szerencsés nyertese, felvette több mint egymillió forintos nyereményét. Az illeték levonás után 1,053,062 forintot kapott kézhez. Kétszázezer forintot vett fel készpénzben, a többit takarékbetétként helyezte el. A pénzt rokonsága s újpesti lakótársai között osztotta szét. és még aznap házasságot kötött az egyik újpesti cipész szövetkezet dolgozójával. Újpesten szép családi házat vásárolnak. Életmódján nem változtat, csupán a betétben elhelyezett összeg kamatából egészíti ki férje fizetését.

Húst vettek, ettek — bírságot fizettek

KECSKEMÉT (FEC) — A Petőfi Népe jelenti:

Meggyes Lajos szarkási lakos, akinek másfél hold szőlője van és a havi keresete meghaladja az 1,300 forintot, öt hízott sertéséből egyet levágot és annak húsát 25 forintos kilónkénti áron árusította. A szabálysértési előadó 700 forint birságra büntette.

Megbírságolták azonban vásárlóit is. Bajáki Jánosnak, aki 15 kiló húst vett át Megygyesitől 300, Dömötör Józsefnek 200, Kemenczei Mihálynak 150, Lázár Mihálynak 200, és Czimmer Józsefnének 150 forint bírságot kell fizetnie — vagy ha azt elmulasztják, a legújabb rendelkezés szerint börtönben kell leülniük.

— Ez igy szokott lenni rendesen.

— Hát most is igy volt, kérem. A grófné sirva kérte vissza a szabadságát. Én pedig — amint már többször említettem, nem bírom. . ;

— Tudom, kérem. A női könnyeket!

így aztán, kérem, hajlandó vagyok visszaadni a nőmnek a szabadságát.

— Csak igy egyszerűen? Minden feltétel nélkül.

— Természetesen. Aki menni akar — az menjen.

Az ügyvéd kiverte a hamut öblös tenyerén, a hatamas csibukból.

hogy Jugoszlávián és Olaszországon keresztül elérjék Franciaországot, ahol a legendás Andes-féle hadsereg magvát alkották. Ő maga a lengyel.ellenállási mozgalom összekötője volt és a londoni szabad lengyel miniszterelnök Stanislaw Mikolajczky fiát is, kisegítette atyjához, Londonba..

A magyar segélyakció hire eljutott a francia hadifoglyokhoz is, akik a németországi táborokból megszökve, Magyarországra vették útjukat és Balatonbogláron hagyományos vendégszeretettel fogadták őket. 2,200 francia tisztet és katonát, közöttük 300 zsidó vallásut helyezett el Msgr. Varga Béla a balatonboglári szállodákban és turistaházakban. A franciák Magyarországon szabad emberek voltak; minden vasárnap és a francia nemzeti ünnepen saját francia papjukkal Szentmisén vettek részt. Vasárnap reggel a balatonboglári templomtoronyra a magyar nemzeti zászlóval együtt a francia Tricolort is felhúzták. Szentmisére ka* tonai parádéval vonultak fel, francia nemzeti dalokat énekelve, ami egyedülálló esemény volt Európaszerte a hitleri megszállás sötét idejében.

A francia hadifoglyok egészségük helyreálltával az ország különböző helyein családoknál helyezkedtek el, mint francia nyelv tanárok', másokat az egyházi iskolák alkalmaztak ebben a minőségben és mindegyikük hivatásának megfelelő foglalkozást választhatott. A legtöbbjüket azonban a hazájuk iránti kötelesség De Gaulle tábornok szabadfrancia mozgalmának zászlaja alá szólította, ahová Msgr. Varga Béla segítségével el is jutottak.

Amikor a németek 1944 március 19-én megszállták Magyarországot, a tábort feloszlatták és a balatonboglári plébános is üldözött lett. Mindszenty bíboros, akkori veszprémi püspök autóján az akkori csonka püspöki kar felkérésére és meghatalmazásával titokban Budapestre utazott, hogy a templomokban és egyházi épületekben, valamint intézményekben elhelyezést biztosítson üldözöttek számára.

Szálasi Ferenc rémuralma Msgr. Varga Bélát távollétében halálra ítélte, de ő bujdosása közben sem volt tétlen: az üldözött katolikus pap mindent elkövetett az üldözött zsidóság megmentésére. Azután a vörös hadsereg politikai osztálya fogta el 1944 végén, amiért a lengyel ellenállást segítette.

A háború után Msgr. Varga Béla a Kisgazdapárt országos alelnöke és a budapesti szervezet elnöke, majd 1946-ban a Magyar Parlament elnöke lett. A volt balatonboglári hadifoglyok mind lerótták hálájukat azért a testvéri segítségért, amelyben Magyarországon részesültek* lisieuxi Szent Teréz szobrát ajándékozták a balatonboglári plé— Gróf ur, én egyáltalán hem csodálkoznék, ha ezek után a grófné ön mellett maradna,

A gróf csodálkozva nézett föl.

• — Ezek után ? Mikor ilyen egyszerűen elengedem.

— Éppen azért.

— Dehát, mégis, kérem, miért teszik ezt gondolni... ?

Az ügyvéd szerényen válaszolt :

— Mert igy szokott ez lenni, kérem. A szép asszonyok csak egyet nem tudnak megbocsájtani: ha valaki könynyen le tud róluk mondani.

bániának. Talpazatára a következő francia és magyarnyelvű feliratot vésték:

Ezt a szobrot, egy francia szentnek szobrát, német fogolytáborokból menekült francia katonák állították a balatonboglári templomban, mintegy emlékezetéül annak a szives vendégszeretnek, amelyet a nemes magyar nemzet részéről ismertek meg Balatonbogláron.

.. A nemes erőfeszítés, hogy Magyarországon a parlamentáris demokráciát megerősítsék, a vörös hadsereg és a kommunisták aknam unká j a

következtében m e g h i u s ült. Msgr. Varga Béla 1947 junius 1-én Ausztriába menekült, ahonnét még ugyanazon évben az Egyesült Államokba érkezett. Azóta Msgr. Varga Béla a magyar emigráció politikai szervezetének elnöke.

A balatonboglái í franciák háláját másfél évtizeddel később a francia köztársaság méltánylása követte. Amint a szabad francia mozgalom vezetőjét,, De Gaulle tábornokot megválasztották francia köztársasági elnöknek, egyik intézkedése volt, hogy annak a magyar katolikus papnak a mellére tűzzék a Becsületrend Tisztikeresztjét, aki a legnehezebb időkben segítette a szabad franciákat Magyarországon.

A kitüntetés átvétele után Msgr. Varga Béla a következő nyilatkozatot tette a sajtónak :

“Megragadom ezt az alkalmat arra, hogy felhívást intézzek az egész világ magyarságához, kövessék azoknak a magyaroknak példáját, akik a háború alatt és a náci elnyomás állandó fenyegetése idején a lengyel és francia menekültek ezreinek életét mentették meg, közöttük számos zsidóét is.

Felhívással fordulok honfitársaimhoz, Ítéljék el nyilvánosan azoknak a cselekedeteit, akik a zsidók millióinak kiirtása után az antiszemitizmust segítik elő, ezáltal a nemzetközi kommunizmusnak azon céljait támogatják, hogy a szabad világban a lehető legtöbb zavart okozzák.”

Köszönjük szépen!

A budapesti Esti Hírlap jelenti : Eddig több mint tízezer ajándéktárgyakat tartalmazó csomagot adtak fel külföldi rokonoknak, ismerősöknek .Magyarországon. A csomagtovábbítás egyik központja, a Tempó Kisiperi Szövetkezet, naponta 200-220 külföldi címre szállít ajándékot. A legtöbb csomagot Kanadába és Észak-Amerikába küldik, sok csomagot szállítanak ezenkívül Németországba, az északi államokba és a szomszédos államokba Í3. Az ajándékozók többnyire népművészeti tárgyakkal kedveskednek. A legnépszerűbb ajándékok a könyvek, kézimunkák, szőttesek, matyó babák és — a szegedi papucs.

Turisták, figyelem!

Budapesti újsághír: Gás- 1 pár József rendszeresen fel-Msgr. Varga Bélát, a Magyar Bizottság elnökét a becsületrend tisztikeresztjével tüntették ki

Gőzerővel, tenorral folytatják

a falvak kolhozositását

(FEC) Az 1958-végi és 1959-eleji események 1960- ban megismétlődtek. Amint előrelátható volt, az Egyesült Nemzetek közgyűlése után durva erővel láttak a kolhozositáshoz. Olyan tömeggel és erővel léptek fel a párt emberei, hogy a parasztság ma már a legtöbb helyen csak egy ! választása volt: belépni a kol! hozba és menteni, ami menthető. így szinte napok alatt termelőszövetkezeti község lett Llosszupereszteg (sárvári járás), Kiszombor (Csongrád megye) Alsórajkon (Zala me| gye) is egy nap alatt 160 parasztcsalád belépett a tsz-be i 198 taggal, 1181 hold földdel, és egy paraszt sem maradt már önálló. Ugyancsak tesz községek lettek Kerecsend, Bükkszék, Vécs és Aldebrő Heves megye), ezenkívül Heves megyében 2499 családot kényszeritettek belépésre 10314 holddal. Bács-Kiskun megyében két nap alatt “önkéntesen” 96 család választotta a tesz-t.

Baranyában is erős a nyomás, ahol a falvak 46 százaléka, 165 falu termelőszövetkezeti község. Somogybán: Mesztegnyő, Böhönye, Balatonujlak lettek tsz községekké. A “Szabad Föld” cimü lap nem is csinál titkot a balatonujlaki erőszakos kolhozositásból; nyíltan leírja, hogy eleinte a dolgok nehezen mentek, “de később mozgásba lendült ' minden, mert Szokola Károly ! párttitkár vezetésével harj mincnégyen jöttek át a szomí szédos gazdaságokból segite- I ni.”

Vas megyében pár napi “meggyőzés” után tsz községek lettek: Tanakajd, Vasszécsény, Lipárt, Bárdos, Bozzai, Bőgőt, Kenéz, Pecöl, Vásárosmiske, Szentlóránt, Sorkifalud, Izsákfa, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd. Ezenkívül J Vas megyében még 1492 csa- I Iád lépett be a tsz-kbe, közel 12,000 holddal.

Zalában még tsz községek lettek: Szentpéterur, Bak,

Esztergály, Zalaszentmárton, í Pőtrét, Zalagric.

Békés megyében Gyula szövetkezeti város lett, szintén pár nap leforgása alatt.

A kommunista párt ugyanilyen eredményeket ért el az ország száz és száz más, itt fel nem sorolt községeiben. A párt azonban nemcsak a saját embereit és eszközeit mozgósította, hanem más tényezőkkel is puhította a parasztság ellenállását. Egyidőben jelentek meg a katolikus, református és evangélikus “békepapok” Írásai, akik bibliai idézetekkel igyekeztek bizonyítani, hogy a kolhozositás lényegében egyezik a nagy próféták tanításaival. így a katolikus békepapok lapjában a “Katolikus Szó”-ban Rozsáli Menyhért egri apostoli kormányzói helynök igy indokolja a kolhozositást:

“A mezőgazdaságban is közösségi élet, közösségi munka alakul. Ebben a fejlődő életben újabb és újabb problémák támadnak, melyeknek megoldásához az Egyház tanitá| saiban is megtaláljuk a meg- i felelő mondanivalónkat. A kö- 1 zösségi életnek számos példáját találjuk a Szentháromság életében, az Egyházban, a családban, a népek életében. A közösségi élet ős formája megtalálható volt a pátriarchák korában, gyakorolták azt az első keresztények, akiknek tulajdona közös volt.”

Ugyanígy ir a “Reformátusok Lapjában” Dr. Bartha Tibor püspök:

“Hálaadással gondolunk arra, hogy lelkipásztoraink — szinte egészen, jelentéktelen kivételtől eltekintve — őszinte szivvel, benső meggyőződéssel vesznek részt a falu uj társadalmi és gazdasági rendjének kialakulásában.”

Ugyanígy Ottlyk Ernő evangélikus teológiai akadémiai dékán is a kolhozositá3 mellett tört lándzsát.

A parasztság magára maradt, egyik oldalon a párt, a másik oldalon a titkos rendőrök, tanácsadók, mind-mind arra biztatják, hogy lépjenek be a tsz-be. Be is lépnek. Ebben a belépésben azonban van valami, ami izgatja a kormányt : Amilyen arányban

alakulnak a termelőszövetkezetek, olyan arányban hagyja el a fiatalság a falut.

MOLNÁR ERIK NEM HISZ A KAPITALIZMUS VÁLSÁGÁBAN

BUDAPEST. (FEC) — A Társadalmi Szemle decemberi számában beszámol egy ankétről, melynek témája Molnár Eriknek “A jelenkori kapitalizmus néhány gazdasági problémája” cimü, 1959 júliusában megjelent könyve volt. Az ankét résztvevői — mint a beszámolóból kitűnik — általánosságban szembenfordultak Molnár Erik tételeivel, aki azonban egy-két módosítással kitartott eredeti véleménye mellett. Molnár tehát nem volt hajlandó “önkritikát” gyakorolni és feltehetően ez a magatartása késztette Kállai Gyulát arra, hogy a december eleji pártkongresszuson tartott beszédében Molnárt “revizionistának” bélyegezze meg.

Az ankétra egybegyült több mint száz résztvevő előtt Molnár Erik valóságos vádlottként jelent meg. Csupán egy-két fogalmazási tévedékereste azokat a szállodákat, amelyekről tudta, hogy külföldiek lakják és ott üzletelni kezdett a turistákkal. Iparcikkeket vásárolt tőlük, amelyeket aztán haszonnal tovább adott. A Fővárosi Bíróság devizagazdálkodás veszélyeztetése, valamint Üzletszerű árdrágítás büntette címén vonta felelősségre.

Ebből a kis hírből látszik, hogy a kommunisták megfigyelés alatt tartják a külföldről, érkezett turistákat.

sét volt hajlandó elismerni, tételei mellett azonban változatlanul kitartott.

Különösen támadták Molnár Erik könyvének a következő tételét: “A kapitalizmusban nem működnek olyan törvényszerű tendenciák, melyek a kapitalizmusnak, mint gazdasági rendszernek — az időszakos válságoktól különböző — általános válságát előidézhetnék.”

A felszólalásokra végül Molnár Erik válaszolt. Kijelentette, hogy továbbra is fenntartja nézeteit. “Az igazi vita — mondotta — amely a háttérben lappang, a könyv szellemének a kérdése. A könyv szelleme röviden az, hogy nekünk, marxista forradalmároknak, fel kell ismernünk a tényeket anélkül, hogy látásunkat elhomályosítani engednénk a régi elméletek által, mert csak ebben az esetben vagyunk képesek gyakorlati taktikánkat a tényékhez igazítani és igy eredményessé tenni.”

Molnár Erik 66 éves, a két világháború között ügyvéd volt 1945-1947 között népjóléti, majd többször — igy Nagy Imre első miniszterelnöksége alatt is — igazságügyminiszter, kétizben külügyminiszter. 1948-1956-ig a párt központi bizottságának tagja, a forradalom után nem választották vissza, igy főleg tudományos munkát fejt ki.

A Tó PÁSZTOR