A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-18 / 38. szám

ISMERETEK KINCSESTÁRA VÁNDOROK ÉS VARÁZSLÓK INDIA ŐSERDŐIBEN Indiáról szóló útleírásokban és tudományos munkákban gyakran olvashatunk arról, mennyire káros a társadalmi osztályok szigorú elkülönítése, mennyire széttépi a hatalmas terület lakosságát és mennyire akadályozza a fejlődésben. Ez kétségte­lenül igaz, de azért az Indiában található kasztok éle­te mégsem merül ki abban, hogy egymás ellen hada­kozzanak, vagyis hogy megvédjék magukat a másik kaszt betörése ellen. Az egyes kasztok úgyis eléggé népesek ahhoz, hogy kereteiken belül zárt népi élet alakuljon ki, külön formákkal, szokásokkal és val­lási szertartásokkal. Különösen a tengerparttól, te­hát a nyugati kultúra által érintett területektől tá­vol még a maga ősi formái között él a nép, megvan­nak régi szokásai és ugyanúgy megüli ünnepeit, mint apái. ■ f I | I Ilyen, kultúrától teljesen érintetlen törzs a pfi­­tong-luang törzs. Ők az őserdő nomádjai; egy-egy helyen csak addig maradnak, amig a kalyibának ösz­­szerótt ágak levelei elszáradnak. Ez rendszerint három nap alatt bekövetkezik. Ugyanennyi idő kell a törzs férfiainak ahhoz is, hogy a körzetben felku­tassanak minden vadmázet-adó odút, megszedjenek minden madárfészket és fuvócsővel lelövöldözzenek néhány mókust, galambot, vagy apró majmot. Az asszonyok és a nagyocska gyermekek ezalatt össze­gyűjtöttek egy csomó ehető gyökeret, bogyót, gu­mót, orvosságul szolgáló füvet. A negyedik nap hajnalán aztán felkerekednek és uj terület után néznek, még akkor is, ha az elc’b­­bin még akadna zsákmány. Valami csodálatos ván­dorösztön hajtja őket, vagy talán az okosság, hogy állandó tartózkodásukkal oda ne csalják a nagy ra­gadozókat, amelyek ellen — fegyver hiányában — nem tudnak védekezni. Ezért is vándorlásaikon nem használják a vadcsapásokat és elkerülik a forráso­kat, mert ezeken a helyeken könnyen rájuk törhetne legfélelmetesebb ellenségük: a tigt' •■ iagyos b Egy horda legfeljy*;’ Csak e~ xiből, ugyanannyi asszonyból és néhány gyei me^ol áll. Gyermekeiket imádják, de ilyen életmód mellett alig tudják őket g^lnévélni. A gyermekhalandóság ijesztő,, csaknem 80 százalékos? Az életbenmaradt egyén sem huzza so­káig. Minden félelmük és elővigyázatosságuk ellenere csak nagyon kevesen halnak meg természetes halál­lal. Egy utazó halálozási statisztikát készített róluk; két férfit kobra mart meg, hatot tigris tépett szét, kettőt medvék öltek meg. Hat nyilpárbajban esett el, egy mézszedés közben leszédült a fa tetejéről; egy férfi mérgesbogyót, a másik borsókás disznóhust evett, kettőre rázuhant a fa. Mindössze négy olyan haláleset történt a törzsben, amelyet a rossz szelle­mek kontójára lehetett Írni. A négy haláleset hátra­maradottak leírása szerint tífusz következtében állt be. Háztartásuk egyszerű. Minden edényük és szer­számjuk, beleértve a késeket is, bambuszból készül. A tüzet kővel és acéllal csiholják; az acélt úgy fél­tik, mint mifelénk a briliánst. Még a saját felesége sem tudja, hova ássa el éjjelre az ura a tüzszerszá­­mot. Ennek a primitiv népnek megvannak a maga szokásai, énekei és ünnepei. Gyermekeik maguk­faragta játékszerekkel “papát-mamát” játszanak, fő­zőcskéket rendeznek, gyakran simára csiszolt kavi­csokkal golyóznak. A tizenhatéves fiuk feleségül ve­szik a 12—13 éves lányokat, mindössze a törzsfőnök beleegyezése szükséges. A szemang-törzs is távol minden kultúrától éli a maga ősi életét ; ez is kihalóban van. Félénkek, mint a vadak és csak akkor bújnak elő az őserdőkből, ha csereberélni akarnak. Nem olyan igénytelenek, mint a pfi-tong-luang-törzs emberei. Az apró, göndörhaju, vastagajku nép falvacskákban él, erdőt irt és az igy nyert termőterületen egyet-mást vet. Fegyverük fu­­vócső és dárda; mind a kettővel remekül bánnak. A fuvócsővel a fáról leszedik a majmot, legkedveltebb pecsenyéjüket.*Mosdással ők sem nagyon vesződnek; a piszkot egyszerűen lepörkölik magukról, amennyi­ben addig ugrálnak a tűzön keresztül, amig félig megsülnek. Akármennyire primitívek is, megvannak a ma­guk elképzelései a világról, Istenről, a halálról és a tulvilági életről. Szerintük a halhatatlan lélek, ha ki­röppent a testből, a dzsangalban tovább bujkál, hogy bosszút álljon a halálért. Azt vallják, hogy a jó és rossz szellemek, álmok utján izennek a halandó em­bernek. Halottaikat a legsűrűbb erdőben temetik el s azt a helyet soha többé nem keresik fel. Ennek el­lenére az elhunyt hozzátartozóra sokat gondolnak és emlékére napi élelmükből minden nap egy-két fa­latot áldoznak. Ujholdkor összegyűlnek és táncolnak. A Jó PÁ3ETOR Hogyan működik az eszünk? Ohio amish családjainak gyermekei ebben az évben már sajái iskoláikban tanul­hatnak. Az amishok szektája azt vallja, hogy az iskolában csak Írni, olvasni és alapvető számtani műveleteket kell tanulni ahhoz, hogy jó farmer vagy jó házi­asszony váljék a gyermekből. Az amishok ősei 1525-ben érkeztek Amerikába a svájci- Zürich környékéről. Amkh p'irls mufti keen thpir kende envepod ín Amish adults and children look on picture taking; as a form of vanity, but curiosity occasionally wins (left.) However, several children did pose (right) beside their school in Middlefield, O. NÉHÁNY ÉRDEKÉS TUDNIVALÓ AZ AGYMŰKÖDÉS­RŐL AZ ÚJABB KUTATÁSOK TÜKRÉBEN Valamennyi szervünk kö­zül az agyműködés a legrej - télyessbb. Az agy szerepét, mint idegközpontot értjük nagyjából, tudjuk, hegy min­den mozgásihoz az ingert az agy küldi az izmoknak, tud­juk, hogy várellátás hiányá­ban az agyműködés megszű­nik és vele eigyütt szűnik meg az élet is — de nem tudjuk hogyan ‘gondolkodik’ az agy. Testi értelemben az emberi képességek sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint szellemiek teré.n Mindenki képes ugyanazokat a mozdu­latokat végrehajtani — járni, emelni, ülni, stb. — de nem mindenki képes egy másodfo­kú egyenletei8' ■megfejteni vagy megtanulni görögül. Az ember az egyetlen élőlény a földön, amelynek egyes egye­­dei között oly mértéktelenül nagy a külömbség az agyvelő működésében. Mit “fagyaszt" az agyunk? A tudósok ma sem tudják hogyan működik az agyvelő, de néhány tünetet újabban megfigyeltek és azt hisszük, ezekről érdemes beszámolni. Egyike a fontos kérdéseknek például, mit “fogyaszt” az agy velő. Mindnyájan tudjuk, hogy erős testi munkánál a test vészit súlyából. Egy bo­­xoló vagy egy baseball pitch­er egy óra alatt lefogyhat 5 fontot. Tudjuk mit veszített ...zsirt és vizet. De mit vészit a szellemi munkás, amikor fáradt? Köz­tudott dolog, hogy a szellemi munka a testi munkához tel­jesen hasonló fáradtsági tü­neteket idézhet élő, de suly­­veszteség nélkül. Ez pedig azért van, mert a testi mun­kás automatikusan pótolja azt, amiből többet fogyaszt: oxigént. Az erős szellemi munkát végző egyén több oxigént fogyaszt. Ha szerve­zete nem tudja elég gyorsan pótolni az oxigént a vérben, akkor fejfájást kap. Hány­szor hallottuk szellemileg ki­fáradt embereket fejfájásról panaszkodni! A szellemi munkát végző ember testileg is elfáradhat, mert gondolkodás közben az izmokban feszültség keletke­zik. A Pennsylvania egyete­men végzett kutatások sze­rint a nyak és karizom fárad el legjobban. Testtartás gondolkodásra A Long Island Universityn megállapították azt is, hogy nem miniden testtartás egy­aránt kedvező az inténziv gondolkodásra. Amikor pél­dául állunk, az agynak egy nagy területe “akcióra van beállítva” — mint Dr. Hugo C. Beigel professzor jelenti. Hátrahajolt helyzetben ülni — mint egy borbélyszékben — kedvez legjobban a gon­dolkodásnak. Ebben a hely­zetben az agy vérellátása bő­séges és az izmokban legke­vesebb a feszültség. A napnak egy bizonyos idő­pontja a legkedvezőbb az erős szellemi munkára, de ez egyénenkint változik, hogy melyik része. A szellemi mű­ködés a test hőmérsékletével függ össze. A test hőmérsék­­' lete a nap minden részében Ilyenkor testüket bekormozzák, fejükre virágkoszo­­rut tesznek. Övüket levélcsomókkal díszítik. A két előbb említett törzs mellett a lahu-törzs valósággal kulturnép. Rendes falvakban él, erdős hegyek tetején és főtt ételt eszik. Töméntelen ünne­pük van, ezeket a sámánok (varázslók) tartják nyil­ván. Ha a sámán ünnepet hirdet, a nép azonnal abba­hagyja a munkát és felkészül az ünnepre. Legnevezetesebb ünnepük az ujesztendő köszön­tése. Ilyenkor lezárják a falut, hogy idegen ne za­varhassa őket. A falu közepén felállítják a díszes ün­nepfát, amely tulajdonképpen nem is fa, hanem négy szépen faragott bambuszrud. Ehhez kötözik az áldo­zati állatot, disznót, vagy bivalyt. Az ünnep előesté­jén minden kunyhó áldozatot mutat be a család jó szellemének, egyben megajándékozza az elhalt csa­ládtagok emlékét. Éjjel a fiatalság kivonul a forrás­hoz és teli agyagkorsókkal tér vissza. Az éjjel merí­tett vízzel azután megmossák szülőik kezét, mire az apa megáldja gyermekeit. Ugyanígy megmossák a törzsfőnök kezét is, aki áldással viszonozza ezt a neki kedves ajándékot. Reggelre díszbe öltöznek és megindulnak az ün­nepfához. Szól a dob és a fuvola; az ifjúság széles karéjban körbetáncolja az ünnepfát, utánuk az öre­gek lejtik el ünnepi táncaikat. Még a legidősebb fér­fi is bakursásokkal kerüli meg a faragott bambusz;­­rudakat és hangosan kéri az ujesztendő szellemét, hogy ebben a fürgeségében tartsa meg további ki­lencvenkilenc évig. A tánchoz a falu bandája szol­gáltatja a zenét. Dobon és fuvolán kívül egy különös hangszert is megszólaltatnak, amelyet orgonafuru­lyának lehetne nevezni, mert egy furulyaszerü bam­buszcső több, orgonasiphoz hasonló bainbuszcsőben ágazik el. Gyakran egy hétnél tovább és töménte­len mennyiségű rizsborfogyasztás fejez be, 3. OLDAL ÜTAZAS A FOLD KORUL EGY PERC AI,ATI BAKU — 151 éves korában meghalt Azerbajdzsán legöregebb embere. A legutóbbi időkig egy kolhozban dolgozott. Születési bizonyítványa nem volt. LONDON — A Scottland Yard detektivei elfoktak egy gyilkost, aki megölt egy fegyvertelen rendőrtisztet. A hatóságoknak az alvilág is segítségére volt abban, hogy ezt a bűnözőt kézrekeritsék. A tettes Fritz Podola három hónappal ezelőtt Kanadából érkezett, ahonnan kiutasították. Azzal vádolják, hogy megölt egy rendőr­tisztet, aki a telefonfülkében fogta el, ahonnan Joan O’Hara amerikai modellel beszélt. Podola zsarolni akar­ta a nőt és a rendőrségnek ez tudomására jutott. Mint­hogy a londoni alvilág törvényei szerint fegyvertelen rendőrt nem szabad megölni, Podolát kiszolgáltatták a Scottland Yardnak. SYDNEY, Auszrália — Egy 36 éves lengyel uj­­bevándorló egy mozi zsúfolt nézőterén hirtelen dühro­hamot kapott, hoszu késével hadonászott, szúrt, vágott és addig tombolt, amig rendőr le népi fogta. Huszon­két sebesültje volt a pár perces késelésnek, hárman sú­lyos sérüléssel kerültek kórházba, egy 81 éves férfi be­lehalt sérüléseibe. TOKIO — A Kyoto egyetem elektronikus osztá­lyán elkészítettek egy Írógépet, amely diktálásra in, mégpedig nem japán szőj eleket, hanem latin betűket. LONDON — Az angliai sebész kollégium alelnöke a Rotary Club előtt tartott előadásában úgy véleke­dett, hogy rákbetegek előtt, ha csak lehetséges, el kell titkolni betegségüket. Még azoknak sem kell tudniok ezt, akik teljesen kigyógyultak a rákból. Angliában jelenleg körülbelül 300,000 ember van, akik teljesen kigyógyultak rkbetegségből. TILFISZ, Oroszország — Kelet-Gruziában, a ha­talmas szőlőtermő vidékeken, ezüstjodidos rakétákat használnak jégeső ellen. A rakéták töltete kristályo­sodási folyamatot indit el a gomolyfelhőkben és a csa­padék a hegyekben hull le, nem károsítja meg a szőlőt. HAIFA, Izrael — Tizenötévi bujkálás után a nyu­gat-német rendőrség letartóztatta az 50 éves Franz Hoffmann volt SS ezredest, az Auschwitz-Birkenau-i haláltábor parancsnokhelyettetesét. Hoffmannt, ági álnév alatt rejtőzött, első felesége jelentette fel. Az aszony, aki 1945 óta halottnak hitte és annak nyilváníttatta férjét, 1946 óta özvegyi nyug­dijat húzott a nyugat-német államtól. Hoffmann az utóbbi időben K*rchh®rg .városában és egy másik nővel élt vadházasságbájpnutől 3 gyer­meke született. Hoffmann Auschwitz előtt Dachauban, azt meg­előzőleg lengyelországi koncentrációs táborokban tel­jesített szolgálatot. HAVANA — A cubai szakszervezeti szövetség ha­tározata folytán az ország egyetlen vendéglőjében, bár­jában és kávéházában sem szolgálnak fel ételt Jules Dubors amerikai újságírónak, a Chicago Tribune tudó­sítójának, mert “ellensége a cubai forradalomnak.” más. Vannak, akiknél reggel a legmagasabb, másoknál es­te vagy a nap más részében. Minden esetre, szellemi mű­ködésűnk akkor a legérzéke­nyebb, legfogékonyabb, ami­kor természetes hőmérségle­­tünk -— tehát nem láz — a legmagasabb. Ezzel magya­rázható, hogy egyes emberek reggel mások este a legébe­­rebbek, legélénkebbek. Kézügyesség és szellem A népszerű közhit az, hogy emberek, akik ügyetlenek a kezükkel, valószínűiéig na­gyobb szellemi képességek­kel rendelkeznek, vagy for­dítva, kézügyességgel bíró emberek szellemi képessége kicsiny. Tévedés — mondja Dr. Michel F. Fouracra, a Co­lumbia egyetem tanára. Gye­rekeken végzett megfigyelé­sek mutatják, hogy kézügyes­ség és intelligencia között erős összefüggés van. Felnőt­teknél a kézügyesség hiánya nem jellemző — sok szellemi munkát végző ember egysze­rűen nem használja a kezeit, de képes lenne nagy kéz­ügyességre, ha szüksége len­ne rá. Fordítva: kézi ügyes­séget kivánó mesterségek gyakorlóinál —akik látszólag lóba és nehézkes észj órásn­ak — nem a szellemi képes­ség hiányzik, hanem az isko­lázottság és a gondolkodás gyakorlata. Az agyműködés­ben épugy gyakorlatra van szükség, mint a közügyesség­ben. Érdekes kérdés: lehet-e álomban tanulni? Nem lehet —mondja Dr. E. W. Emmons, a californiai egyetem tanára. Megpróbáltak alvó emberek részére gramofon lemezről kérdés és felelet-szövegeket leadni az álom különféle ál­lapotaiban. Azok akik csak szenderegtek, halványan em­lékeztek a szöveg egy részé­re, de a mély alvók semmire. A felfogás eddig az volt, hogy az agy álom közben is elrak­tározza a benyomásokat. Imin! öregszünk .. . Mi történik agyműködé­sünkkel, amint öregszünk? Ellentétben a közhiedelem­mel, az állandóan erősödik egy bizonyos korig. Hogy meddig, és mikor kezd há­ny atlani, az túlságosan egyé­ni, 'de általánosságban azt le­het mondani, hogy 50 éves ko­rig erősödik. Az ember szel­lemi képessége semmiesetre sem 20 éves korában a legna­gyobb, hanem 50 éves korá­ban — mondja az Office of Naval Research. Ezek az apró adalékok csak melléktermékei — hogy úgy mondjuk, mühelyforgá­­csai a nagy kutatásnak, mely az agyműködést akarja fel­deríteni. Minden szervünkről pontosan tudjuk hogyan mű­ködik — a szív, gyomor, tü­dő, vese, stb. — de az agymű­ködés rejtélye még mindig nem tárult fel a tudomány előtt. Talán a most folyó kon­centrált erőfeszítés lehetővé teszi idővel, hogy belepillant­sunk testünk legrejtélyesebb szervének működésébe.

Next

/
Thumbnails
Contents