A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-07-10 / 28. szám
2. OLDAU A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőig és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: így évre__________________$6.00 évre-$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year______________$6.00 Half Year . .-..-$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. AUTOMATIZÁLT FARM Az elmúlt tavasszal a chicagói mezőgazdasági kiállításon bemutattak egy automatizált farmot, amelynek tulajdonosa akár háza tornácáról vezetheti gazdaságát. A traktor fotocellás volt és gombnyomásra, hajtó nélkül szántott és boronáit. Az órával időzített villamos keltető szekrényekből gombnyomásra jöttek ki a tojásból kikelt csibék. A sertéseket és teheneket gombnyomásra táplálták, mint North farmján. Az istállókból a hulladékot futószalag vitte ki. A fejés félautomatikus volt, amennyiben a fejőgépet a tehén tőgyére kellett erősíteni, de onnan kezdve önműködően fejt, és egy gép önműködően paszterizált, sőt palackozott. Mesterséges megtermékenyítés állandóan javitja az állatállományt. Egy emberöltőn belül még a legkisebb farmernek is tiszta fajállatai lesznek. A tenyésztők ma már tudnak zsirtalan sertést, tyuknagyságu pulykát előállítani. Wisconsinban, a mezőgazdasági egyetemen dinnyenagyságu paradicsommal kísérleteznek — atombesugárzás utján. Mindez előreveti a lehetőségét egy olyan élelmiszerbőségnek, amely évszázadokra elhalaszthatja a rettegett időt, amikor “több lesz az eszkimó, mint a fóka”, vagyis több lesz az ember a földön, mint a- termelhető élelmiszer. A farmprogram, amely az ország egyik legkínosabb politikai és gazdasági problémáját okozza a túltermeléssel, ebben a tekintetben üdvös volt. A kis- és középfarmereknek stabilitást adott, úgy hogy azok mertek beruházkodni újabb és újabb gépekbe. Igaz, hogy ez a /program sok kis farmert tönkre iá tett, de a folyamat elkerülhetetlen mezőgazdaságban épugy, mint ahogy elkerülhetetlen volt az iparban. Ma még nehezen tudjuk magunk elé vetíteni a jövő táplálkozását, illetve a táplálék termesztését. Egyetemek kísérleti farmjain látunk búzatáblákat, .amelyek a normálisnál háromszor nagyobb aratást adnak és teheneket, amelyeknek tejhozama kétszer nagyobb az átlagos jó faj tehénnél. — A mazőgazdaság — mondja Dr. Isaac Butler, a Wisconsin! egyetem mezőgazdasági tanára — évezredeken át a legkonzervatívabb emberi foglalkozás volt. Csak most kezdte reformálni önmagát, és alkalmazni a módszereket, amelyeket az ipar már a múlt században alkalmazott. Nem látok semmi okot arra, hogy az élelmiszert ne termeljük ugyanolyan gyári eszközökkel, mint az iparcikkeket az emberiség javára . . . FELNŐTTEK NEVELÉSE Nem tagadhatjuk el ingerültségünket, valahányszor a gyermekbünözés és a laza gyermeknevelés problémáiról hallunk. Szerintünk nincs külön gyermeki probléma, csak emberi probléma van. Egy társadalomban a gyermekek morális színvonala olyan, mint a felnőtteké, akik mintaképül szolgálnak neki. Ha a gyermekbünözés problémáiról beszélünk, miért nem említjük meg a bűnözési statisztika általános emelkedését? * Tudjuk, szokásos napjainkban a gyermekek kifogásolható magaviseleté a televízió bűnügyi drámáinak tulajdonítani. Ez csak megkerülése a felelősségnek. A televízió előtt a rémregények voltak az igénytelenebb ifjúság szellemi tápláléka — mégsem mentegetőztek a felnőttek a rémregényekkel. ' Úgy tűnik nekünk, hogy a felnőttek csak magukról akarják elhárítani a felelősséget a televíziós drámákra való hivatkozással. Amire itt valójában szükség volna, az a felnőttek nevelése, a felnőttek kioktatása, hogy a gyermek nevelése erőfeszítést, önfeláldozást és időt kíván. Azt hisszük, a felnőttek nevelése utján oldhatjuk meg a gyermeknevelés problémáját. A KERALAI TAPASZTALAT Indiában a keralai események bizonyítják, hogy a kommunizmus Ígéretének légvárai milyen hemar omlanak össze. Nem mintha ez újdonság lenne, a tapasztalat közös minden országban, amely megismerte a kommunizmust. Kerala abban a szerencsés helyzetben van, hogy mint India szövetségi tagállama, sikerrel harcolhat a kommunizmus ellen. Ha sikerül magáról lerázni a kommunista kormányzatot, az első eset lesz a történelemben, hogy egy kommunista kormányzat a lakosság tiltakozása folytán megdőlt. Ez okból érdekes lesz figyelemmel kisérni a keralai helyzetet. Kívánjuk, hogy a Anglia "Hovercraft" nevű repülő iányér típusú jármüvét első útjára bocsátották az Isle of Wight-en. A négy lemezű tengely ventillátor 18 incsre tolja fel a Hovercraftot a föld vagy a tenger színe fölé. A Saunders-Roe Co., a gyártó cég, jelenleg egy 40 tonnás modelen dolgozik. A képünkön látható model, amely minden irányb ar működik, 435 lóerős motorral van el-látva. Árpádházi Szent Erzsébet asszony II. Endre leánya ama Gretrudistól, akinek az a bizonyos kellemetlen esete volt Bánk bánnal. Jó választás lehetett, mert különben nem vette volna feleségül a kapzsi. és zsugori tihüringiai gróf. Az asszony félt az urától, félt a thüringiai herceg kegyetlen tekintetétől és durva szavaitól. S gyakran volt oka Erzsébetnek félni, mert szerette a szegényeket, szétosztó köztük ruháit, pénzét, ékszereit. Kis kosarában maga hordta nekik az élelmiszereket. A gróf ellenben igy okoskodott: A jókedvű adakozót szeretik az istenek, én azonban nem szeretem. Az isteneknek könynyü, mert nem az övékből adakozik, de az erfyém'ből és azt nem tűröm. Elkergetéssel fenyegeté nejét, ha ezt a “bolondságot” abba nem hagyja. Az asszony most már csak titokban segíthette szegényeit-, de annál nagyobb szenvedéllyel. Mert azt szeretik megcselekedni az asszonyok, ami tiltva van, bár igaz, hogy emiatt a legritkább esetben lesznek szentekké . . . Egyik sétájánál a vár m elírta: MIKSZÁTH KALMAN lett elterülő erdőben Erzsébetet magyarul szólitá meg egy vézna, fáradt, elrongyolt fiú: —- Mindjárt meghalok az éhségtől, ha nem adsz valamit enni. — Te magyar vagy? — Hol jársz erre? — Apámat keresem, akit foglyul hurcoltak az ellenségek. — Hát várj meg itt, légy türelemmel, hozok valami harapnivalót. Hazafutott s megrakván kis kosarát sonkával, gyümölccsel, kaláccsal, megindult ama hely felé, ahol a fiú várta. A várudvaron a férjével találkozott, aki ingerülten szólt rá: — Mi van abban a kosárban? Erzsébet lesütötte szemeit, de nem felelt. (Megmondod-e rögtön, mi van benne? *, S fenyegetöLeg emelte fel kezet. ’ ' ~ * Erzsébet habozott egy percig, megmondja-e az igazat? De akkor az ura elkobozza az élelmiszereket, őt pedig elkergeti — és a vándor meghal ében. Hátha megmenekednék egy hazugsággal? Istenhez föhászlkcdlék bocsánatért és igy szólt: —Rózsák vannak benne. — Nem hiszem! — rivalt rá a gróf. — Mutasd! S ezzel kitépte kezéből a kosarat. Lerántotta a fehér kendőt, mellyel a kosár le volt takarva. A hercegasszony elhalványodott és reszketett a félelemtől, szive lázasan dobogott, mint a szorongatott galambé és behunyta a szemeit, mintha azt várná, hogy az ura megüti, de az belepillantván a kosárba, nagy meglepetésére minden ingerültség nélkül nyújtotta vissza. — Csakugyan nem csaltál meg Erzsébet. Bocsásd meg, hogy heves&edtom. A kosár szinültig tele volt különféle szinü kis rózsákkal. Isten csodát müveit a szent asszony kedvéért. Ebből a kellemetlenségből tehát Erzsébet kimenekült. De nem hagyhatta őt, a türelmetlenül várakozó fiút szó nélkül. — Nem csaltalak meg, szegény fiú, mert némi élelmei hoztam neked, de akár hiszed, akár nem, rózsákká változott kosaramban. A fiú sóhajtott és elhitte neki, mert oly szép szslid igaz arca volt, mint a Máriáé ami Asszonyunké. — Most már nincs egyebem, — folytató Erzsébel könnyezve — csak ezek a ró zsák, amelyekkel nem lakhatsz jól. Nem adhatok semmit, de ezeket mégis itt ha gyem, hogy Isten még egyszer csodát tegyen velők i javadra. Ezzel kiborította a kosarái és a rózsák a fiú lábaihoz hullottak. Ő felszedő azokat £ tovább inüult velük. Illatoztak neki legalább és gyönyörűsége telt nézésükben. Aztán egyszerre olyan vig lett de oly vig lett, hogy elf elejtő buját, éhségét, mintha kicserélték volna, ugrándc-zve ment az országúton s dalolt egyre dalolt. “Elhagyitanálak kis rózsáim, szép rózsáim, de mégse teszem — mondogatta, — mert hátha még egyszer csoda történik veletek, mint ame szép asszonynál, ahol támad tatok.” így ment és egyre dalolt mig csak apját meg nem találta, sőt még azután is, mig csak haza nem ért és azutár is, mikor (haza ért. A rózsákat próbálta szétszórni, de ázol mindig vele maradtak és r dalokból soha ki nem fogyott, úgy hogy végre is hire leb dalainak, rószáinak. Beszéltek az emberek róluk, magi is emlegette, hogy ezek a ró zsák bűvösek, még majd -egyszer valamikor megváltozhatnak. Pedig ki tudja, hátha már is átváltoztak, — dalok lettek. WASHINGTON. — Az idei költségvetési év deficitje 12 és félbillió dollárra rúg. PUSZTULÁS VAGY BfiKE? Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Roskadozik vállunk a problémák alatt: mikor hull le rólunk a nagy balsorsiakat? Kifeszitve a harc és a béke ive: Genfben dobog most tán egész világ szive? Diplomaták raia csatázik egymással. Farkasszemet nézve a végpusztulással. Béke vagy háború? Háború vagy béke? Lesz-e az embernek végül menedéke?. A zöld asztal most még az igazságosztó, de a végén talán piros lesz a posztó? Mit rajzol a falra titkos égi irás? Hogy fejeződik be Genfben a nagy vívás? Mindig könnyes, véres volt a magyar sorsa, alig akadt, aki szenvedését oltsa. Ki tudja, mily bűnért? Ki tudja, mi végeit? Mindig árnyékos volt felettünk az élet. Hogyha daloltunk is sirva-vigadósan, lefizettük százszor szenvedés-adóban. # Csetlettünk, botlottunk, csatákban vagy vérben: mindig bánaifelhő szállt a magyar égen. Százarcu igazság: mi az igazságod? hogy áll a magyarrral végső számadásod? A történelemben milyen nyomot hagyunk: végleg elveszünk vagy végleg feltámadunk? Magyar történelem, most vagy egykor régen, mindig balsors ködlött fönt a magyar égen. Ha rikkantottunk is olykor egynéhányat, dalunkban ott búgott az örökös bánat. Egyszer jött a török, egyszer jött a tatár, mindig könnyes, véres volt a magyar határ. Egyszer jött az osztrák, egyszer jött a német, mindig árnyékos volt felettünk az élet. Aztán jött az orosz, a "felszabadító", magyar földön dúló örökös vérszivó. Békés jobb életre mindhiába vágyunk: mikor senkisem bánt, egymásai csatázunk! lakosság minél kevesebb vérontással rázza le magáról a kommunistákat, de úgy látjuk a helyzetből, hogy Kerala népe véráldozattól sem riad vissza a cél érdekében. KÜLÖNÖS HALOTTI SZOKÁSOK — A magyarokkal rokon északi népeknél — Írja — érdekes szokások fűződnek a halott kultuszához. Az osztrákoknál és voguloknál az özvegyen maradt nő nyirfahéjból, fából és bőrből bábut készít, mely az elhunytat ábrázolja. Hat hónapon át minden nap odaülteti az asztalhoz a főhelyre, étellel, itallal kínálja és mindig magával hordja. A bábu ruhájának és ékszerének olyannak kell lennie, aminőt az elhunyt férje viselt életében. A jakutok a kun sirszobrok primitiv változataképpen a halott emlékére alakját híven utánzó fabábut faragnak, melyet díszes helyen állítanak föl a szobában; a száját zsírral megkenegtik és húst tesznek elébe. A sámán a halottas állványára emberi alaknak megfelelően kifaragott deszkát állít, melynek törzsrésze madárformáju. A temetéskor a halottal együtt a bábot is szánra helyezik és bőrbe kötözve otthagyják a sir mellett. A bábnak a halotti kultuszban már a régi Egyiptomban is szerepe jutott. A régi egyiptomiak ugyanis fából, mészkőből és gránitból, de leginkább zöld, vagy kék zománccal bevont égetett aranyból halotti habát, úgynevezett sebti-t készítettek, mely a múmia hü mása volt. Testét bepólyázták, két karját á mellén keresztbe tették. Válláról zsákot lógattak le gabona befogadására. A sebtit a mumiasirba temették a halottal együtt, mert a néphit szerint a sebti munkálta meg a halott helyett az alvilági földet. AFRIKAI MESÉK Az ember és a kigyó Az ember és a kigyó egy napon együtt mentek vadászni. Mikor már elég vadat zsákmányoltak, hazafelé indultak. A kigyó, amely több vadat birt el, ezt mondja útközben: — Semmi áron se egyeznék bele, hogy megoszszuk vadászatunk eredményét. — Ez igazságtalanság, — jelentette ki az ember. — Menjünk bíróhoz, döntsön ő. Elmentek a sakálhoz, A sakál meghallgatta a panaszukat, pislogott s az emberhez fordult: — Bot van a kezedben, a kigyó pedig a lábad előtt bever. Mit mondjak-még? Hiszen a halál olyan kis dolog az ember szemében! . . . Az ember megértette s egyetlen csapással agyonütötte a kigyót. * ' Az öszvér és a mezesfazék Két panaszos áll a biró előtt. Tárgyalás előtt az egyik egy szép öszvért adott a bírónak, másik agy nagy fazék mézet. A biró meghallgatta a panaszukat és annak adott igazát, akitől az öszvért kapta. — Miért nem nékem adtál igazat? — kérdezte a másik. — Mit várhatál mást? — felelte a biró mosolyogva. A tárgyalás előtt az öszvér egy rúgással öszszetörte a fazekat és mind kifolyt a méz . . . Az ember és a halál 1 Egy gazdag ember szerződést kötött a halállal, hogy az előzetes figyelmeztetés nélkül ne jöjjön érte. Arra gondolt, hogy igy elegendő ideje lesz az előkészületre, a bünbánatra. Kevéssel a szerződéskötés után kimúlt a gazdag ember egy kis kecskéje. A gazdag ember fel se /ette. Nemsokára ezután egy járvány megtizedelte a, jószágállományát, aztán elvitte á feleségét, két gyermekét. De a gazdag csak folytatta kicsapongó életét. Megint elmúlik pár hónap. Egy nap csak beállít a halál a gazdaghoz: — Gyere velem, ütött az órád. — Miért szegted meg a szerződést? — kérdezte a gazdag. — Hiszen kötelezted magadat, hogy figyelmeztetni fogsz, mielőtt értem jönnél! . . . — Igaz — felelte a halál — és én meg is tartótom a szerződést. Először a kis kecske pusztulásául jelentkeztem, később, mikor jószágaid döglöttek neg, feleséged és két fiad halt meg, naponta jeleznem jelenlétemet. Hát az én hibám, hogy nem akartad tudomásul venni? S ezeket mondva, a halál megragadta zsákmányát és magával vitte. GENUA, Olaszország. — A horkolókat dr. Borisz Vaszilev itt élő orosz származású tudós olyan géppel akarja elcsendesiteni, amely visszavezeti a kellemetlen hangott a fülükhöz, s igy felébreszti őket. Idővel leszoKnaú vagy a horkolásról vagy az alvásról. QUITO, Ecuador. — Tavaly májusban Nixon alelnök betért Alberto Siggo borbély műhelyébe és simára borotváltatta az arcát. Most Siggo mester kitett egy uj cégtáblát: “Mr. Nixon borbély műhely és szépségszalon”. >3 ERZSÉBET RÓZSÁI
