A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-08-21 / 34. szám
8, OLDAU A .Tő PÁSZTOR Pünkösd után 14-ik vasárnap EVANGÉLIUM ./ Szent Máté 6. fej., 24—33 Senki két urnák nem szolgálhat, mert vagy az egyiket gyűlölni fogja és a másikat szeretni, vagy az egyiket tűrni fogja és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak. — Azért mondom nektek: Ne aggódjatok éltetekről, mit egyetek, sem testetekről, hogy mibe öltözzetek. Nem többe az élet az eledelnél s a test öltözetnél? Nézzétek az ég madarait hogy nem vetnek és nem aratnak, sem csűrökbe nem gyűjtenek és a ti mennyei Atyátok táplálja azokat. Nem értek-e ti többet azoknál? Ki adhat pedig közületek gondjai által nagyságához egy könyöknyit? És a ruházatról mit aggódtok? Nézzétek meg a mezők liliomait, mint növekednek, nem dolgoznak és nem fonnak, pedig mondom nektek, hogy Salamon király minden dicsőségében sem volt úgy öltözve, mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, mely ma vagyon és holnap kemencébe vetik, az Isten is ruházza, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitüek! Ne aggódjatok tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk. Hiszen tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon. Keressétek azért először az Isten országát és az Ő igazságát és ezek mind hozzáadatnak nektek. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk a mai szent evangéliumban egy igen nagy igazságot jelent ki tanítványai előtt: “Senki két urnák nem szolgálhat”, majd igy folytatja, hogy a dolog még világosabban álljon szemeink előtt: “Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak”, vagyis nem szolgálhattok Istennek és a pénznek, a világnak. Az emberre nézve földi életben két ur szokott szerepelni: Jó Isten és a világ. Az embert vagy az Isten vezeti, vagy a világ.' A vallásos ember mindenben vallásos meggyőződése cselekedeteit és szavait, de még gondolatait is HZ Isten törvénye szerint irányítja, vagyis nem tesz, , lem beszél, de még csak nem is gondol olyasmit, ami íz Isten parancsolataival ellenkezik, és ha talán mégis tett, beszélt, vagy gondolt rosszat, azt megbánja s iparkodik jóvátenni. Az ilyen ember az Istennek szolgál. A világi ember ellenben mindent a saját, vagy az emberek meggyőződése szerint szeret tenni. Életét, gondolatait, szavait és cselekedeteit csak önmaga vagy az emberek irányítják ... Mindent emberi szempontból, emberi tekintetből tesz. A világi emberre nézve nem az az irányitó, hogy mit mond, vagy mit ir elő az isteni törvény, hanem hogy mit mondok"en, hogy mit mondanak az emberek ... És ha valami tette balul ütött ki, azt nem azért bánja, mert azzal ellenkezésbe jutott az Isten parancsaival, hanem azért, mert amiatt valamiféle kárt, szégyent kellett elszenvednie az emberek részéről. Erre a két hatalomra, erre a két erőre mondja az Ur: “Senki két urnák nem szolgálhat; nem szolgálhattok az Istennek és a világnak!” Két különböző ut ez; az első jobbra, a másik balra vezet. Más a szava az Istennek és más a szava a világnak, azért nem követhetem egyszerre az Istent és a világot. Ha valahol és valamiben igaz a “vagy”, akkor igaz ebben. Vagy az Istennek szolgálok, vagy a világnak, majr öregségemben szolgálok az Istennek . . . Nem mondhatom, hogy például ezen a héten az Isten parancsait követem, a másik héten pedi g a világ szerint élek, aminthogy a gyerek se mondhatja jogosan: ezen a héten szót fogadok, a jövő héten azt csinálok, amit akarok ... Nem mondhatom becsületesen szemedbe, hogy jó barátod vagyok, a hátad mögött ellenséged. És mégis valahogy úgy vagyunk, hogy szeretjük magunkat megosztani az Isten s a világ között. Az Istennek is akarunk szolgálni, de azért a világot sem akarjuk elhagyni. Valahogy úgy akarnánk eljárni, hogy a kecske is jóllakjon, ele káposzta is megmaradjon. Az Ur kedvében akarunk járni, de hát azért néhanapján — mint mondják — az ördögnek is-gyújtunk gyertyát. Hát mindez megalkuvás, kétszínűség. És ilyen a mai ember . . . Ilyen a templomban, sőt ilyen még a családban is. Tudja, hogy mindenhol és mindenben mit kell tennie és mégis nem mer úgy tenni, hanem ötven percentre megalkuszik, látszólag, nehogy másikat megsértse, voltaképpen pedig azért, mert gyáva. S az ilyesmi előfcb-utóbb megbosszulja magát, már az emberek előtt is, de még inkább az Isten előtt, mert az ilyenről mondja Szent János: “Mivel se meleg, se hideg nem vagy, elkezdlek kivetni számból.” Legyünk tehát jellemesek, álljunk határozottan földi életünkben Krisztus mellé, hogy egykoron Krisztus megvalljon bennünket az ő mennyei Atyja előtt. Roseburg, Ore.-ban egy robbanó anyagokkal megrakott teherautó felrobbant. A tűzoltóság megfeszített munkával dolgozott a tűz oltásán. 11 ember lelte halálát a lángok között és 29 súlyos sebesülés történt. Tűzoltók és rendőrök is vannak az áldozatok között. TABÁNI EMLÉKEK A temetők sem örökéletüek. elenyésznek, mint az az soksok em'ber, akiket ölükbe fogadtak. De a sikertek krónikása, aki egykor ott bolyongott a vízivárosi és tabáni temetők besüppedt sírjai, bozóttal benőtt korhadó fakeresztjei, ledőlt síremlékei között, kiböngészte, feljegyezte őket. Eredeti és szivreható volt az a vers, amit egy postatiszt sírkövére vésettek barátai: Negyven évig postakezelő voltam, kiosztottam solt-sok levelet; kinek örömöt, kinek but okozván . . . Bocsássatck meg! Isten vele. tek! Szent Ágoston szavait idézte egy kereszttel ékesített síremlék: “Az ember, ki nem hisz az örök létben, örömök közt él, de szenvedések közt hal meg; de ki hiszi a mennyei életet, szenvedések közt él s örömmel adja lelkét az Urnák.” “Élek. Látok. Ihletek” Örök siratása az életnek és a halálban sem szűnő 'vágya a továbbélésnek ez a felírás. A sírból fenyőfa emelkedett a magasba. Gyökerei a halott poraival ölelkeztek a hant alatt. Megható volt egy plébános sírján az elmosódott felírás: Ez emlé>W««^i szeretet és hála emelte. Itt nyugszik egy lelkipásztor, hű nyája közepette, Ki nyáját ötven évig híven, buzgón legeltette, Együtt éltek szeretetben, mig tartott a. LÜdi pálya, S ha majd egykor megszólal a feltámadás trombitája. Együtt ébred öröklétre, a hü Pásztor és a nyája. Hogy ki volt a hü lelkiatya, azt már akkor nem lehetett elolvasni, mert nevét lemarta az idő a márványkőről. Bizonyára sokan ismerik a pesti Városliget magányos sírját is. Egy magát megnevezni nem akaró fővárosi ügyvéd nyugszik alatta, aki nagy vagyont hagyott Pest városára jótékony céllal. Utolsó kérése az volt, hogy itt temessék el és sírkövére csak ezt a szót véssék: Fűit — volt. A siriratok bokrétájába utolsó virágként kössük ezt az ismeretlen nevű halott fej - fájáról lemásolt két sort: Csak mi rög volt, vált itt röggé; A szeretet él mindörökké! Kolostor a.csónakban Különös hely Hong Kong kikötője. Nagy részén a vizet sem látni, oly sűrűn sorakoznak benne a kinai bárkák, a dzsunkák. Ezek a bárkák nem csupán arra szolgálnak, hogy velük közlekedjenek gs róluk halásszanak; lakóhelyei is családok .tízezreinek. Kínában mintegy százezer ember lakik vizen. Magában Hong Kongban mintegy hatezer halászbárka szorong egymás mellett. Ebiben a tömkelegben található a világ egyik legérdekesebb kolostora. Három francia nővér él a csöppnyi kolostorban. Fcucauld atya rendjébe tartoznak. A Vie Catholique című francia lap egyik munkatársa véletlenül bukkant az érdekes társaságra kikötői bolyongása közben s meglátogatta őket. A bárka legnagyobb részét a csöppnyi kápolna foglalja el. A három nővér, aki rajta lakik, külön engedélyt kapott a Szentatyától, hogy a kápolna tabernákulumában őrizheti a Legszentebbet és szentségimádás közben nyitva tarthatja a szentségház, ajtaját. A nővérek egyenruhája kék selyem, rajta bronzszinü keresztekkel. A bárka orrán a pápai lobogó leng. Az újságíró kérdéseket tett fel életükre vonatkozóan. — A dzsunkák népe, akik között letelepültünk — mondotta vezetőjük, Jézusról elnevezett Dominica nővér — halászatból él. Kísérletet tettünk vele mi is, azonban hamarosan be kellett látnunk, hogy ez olyan művészet,, amelyhez generációk hagyományára van szükség. Ezért az egyik közeli konzervgyárban vállaltunk munkát. Úgy osztjuk be elfoglaltságunkat, hogy váltakozva ketten dolgozunk a gyárban, egy pedig otthon tart ügyeletet. Elmondotta a nővér, hogy nem minidig dolgoznak, mert a gyár egy tető nélküli hangárban működik s ha esik az eső, munkaszünetet kell tartani. — Evangéliumi programjuk? — kérdezte az újságíró. — A lehető legegyszerűbb. Teljesen élni a körülöttünk levő nép életét és abban tenni tanúságot az evangéliumi igazságokról. Ezen az egyszerű módon mindennél hatásosabban tudjuk megismertetni Jézust és az Ő tanítását a dzsunkák népével. KINCSEK AZ AUTÓ FALÁBAN TEL AVIV, Izráel. — A rendőrség nyomozást folytat egy németországi turista ügyében, aki egy izráeli csempészbandával áll kapcsolatban. Heinrich Wagner, a 38 éves németországi turista, aki a Teodor Herzi hajóval érkezett Izráelbe, tekintélyes személypoggyászt és autót hozott magával. A kutatás során a kocsi falából a következő holmik kerültek elő: 516 aranyozott karkötő, 270 nylon sál, 190 selyem fejkendő, 7 kis portable rádió, 580 különböző márkájú karóra és 180 tranzisztor. A turista a szokásos vámvizsgálatnál csak a bőröndjében lévő tape-rekordert említette meg és a tisztviselők kérdésére kijelentette, hogy más elvámolnivalója nincs. Amikor a bőröndöt tüzetesebben megvizsgálták, annak fedelében karkötőket és fejkendőket találtak. Volkswagen-tipusu kocsijának üléseit a turista aranyórákkal és japán gyártmányú tranzisztorokkal bélelte ki. A csempész-áru értéke 30 ezer dollár. A rendőrség tudni akarja, kivel állott Wagner összeköttetésben, kinek kellett volna az árut átvennie? A jelek szerint a nyomozás egy nagy cempészbanda leleplezéséhez fog vezetni. A haifai járásbiróság17000 dollár óvadék ellenében elrendelte Heinrich Wagner szabadlábrahelyezését. A vádlottat Körösi Chájim ügyvéd képviselte a vizsgálóbírói tárgyaláson. Az üggyel kapcsolatban a rendőrség egy telavivi kereskedőt is letartóztatott, akinek lakásán arany óra készletet találtak és aki feltevés szerint együtt dolgozott Wagnerrel. HALLOTTA MÁR. . . ? .. . hogy az almafa leggyorsabban növő gyümölcsfa. Pünkösd után 14-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 22. 1—14 \ Az időben mondá az Ur e példabeszédet: Hasonló mennyek országa egy királyemberhez, aki menyegzőt szerze fiának. És elküldé szolgáit, hogy a hivatalosakat hívják meg a menyegzőre, de nem akarának eljönni. Ismét más szolgákat külde, mondván: Mondjátok meg a hivatalosaknak, hogy íme, elkészítettem ebédemet, tulkaim s hizlalt állataim meg vannak elve és minden kész, jöjjetek a menyegzőre. Azok pedig elmulasztván, elmenének, némelyik majorjába, némelyik pedig keresete után. A többiek pedig megfogák az ő szolgáit és szidalmakkal illetvén, megölék. Hallván ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait s elveszté ama gyilkosokat, és azok városát felgyujtá. Akkor mondá szolgáinak. A menyegző kész ugyan, de a hivatalosak nem voltak méltók. Menjetek ki tehát az utszélekre és akiket találtok, azt mind hívjátok a menyegzőre. És kimenvén szolgái az utakra, összegyűjtők mind, akiket találtak rosszakat és jókat és betelek a menyegzős ház települtekkel. Beméne pedig a király, hogy lássa a települteket és láta ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. És mondá neki: Barátom, hogy jöttél be ide, menyegzős ruhád nem lévén? Amaz pedig elnémula. Akkor mondá a király a szolgáknak: Megkötözvén a kezeit és lábait, vessétek őt a külső sötétségre, ott lészen sirás és fogak csikorgatása Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak. SZENTBESZÉD ~ * A mi szent hitünk azt tanítja, hogy a halál után minden ember megjelenik az Isten itélőszéke előtt és ettől az Ítélettől fog függni a mi örök üdvösségünk vagy örök kárhozatunk, mert jó tetteinkért örök jutalom, bűneinkért pedig örök kárhozat vár ránk a másvilágon. Mi, keresztény katolikusok, mindezt hisszük s mégis sokan, igen sokan úgy élnek, mintha erről semmit sem tudnának, mintha a földi élet után nem volna se ítélet, se pokol, se mennyország. Fáradozunk, küzködünk és verejtékezünk a múlandó földi javak megszerzésében, a lelkünk üdvére azonban sokszor nem is gondolunk. Óh és hányán vannak, akik hallani sem akarnak túlvilágról, pokolról, Ítéletről és mennyországról! Óh, milyen szerencsétlenek az ilyen emberek! Szerencsétlenek, mert a tülvilági ítéletben örök bünhődés lesz osztályrészük. Hogy mi is ily szerencsétlenek ne legyünk, tegyük fel a kérdést: mit kell cselekednünk, hogy az örök életet elnyerjük? Aki üdvözülni akar, annak feltétlen szükséges az, hogy legyen erős hite, mert maga Jézus mondotta: “Aki hiszen, üdvözül.” De még maga a hit sem elégséges az üdvösségre, mert hiszen az ördögök is hisznek s mégse üdvözölhetnek. Feltétlen szükséges tehát, hogy hitünk élő legyen, hogy az a jócselekedttekben nyilvánuljon meg. Vagyis, ha üdvözülni akarunk, feltétlen meg kell tartanunk az Ur parancsait, mert világosan megmondotta azt Jézus Krisztus, hogy “nem mindenki, aki mondja: Uram, Uram, megy be a mennyeknek országába, hanem csak az, aki Atyánk akaratát cselekszi.” Az isteni parancsolatok megtartása nélkül lehetetlen üdvözölnünk. Azért mondja Jézus: “Ha az örök életbe be akarsz menni, tartsd meg a parancsolatokat.” Azonban nagyon csodálkozna az az ember, aki azt gondolná, hogy akkor is üdvözölhet, ha az egyik parancsolatot megtartja, a másikat pedig áthágja. Aki üdvözülni akar, annak az összes parancsolatokat be kell tartani, egyet se szabad áthágnia. Mert ha valaki az összes parancsolatokat megtartaná, de az egyiket áthágná, éppen úgy nem várhat Istentől jutalmat, mint az az ember, aki egy parancsot sem tartott meg, mert azt mondja Szent Jakab apostol: “Ha valaki az egész törvényt megtartja, de egyben vétkezik, vétkezik valamennyiben.” XXIII. János pápa (jobboldali) megáldja a Filipino Papnevelő Szeminárium alapkövét. A papneveldéi Rómában építik fel. A képen baloldali: Rufino J. Santo manilai (Fülöp Szigetek) érseke látható.
