A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-08-07 / 32. szám
8. OLDAL a jó Pásztor Pünkösd után 12-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács, 10. fej., 23—37 Az időben tanítványaihoz fordulván Jézus, monda tanítványainak: Boldogok a szemek, melyek látják, miket ti láttok. Mert mondom nektek, hogy sok próféta és király kívánta látni, amiket ti láttok, de nem látta és hallni, amiket ti hallotok, de nem hallotta . . . És ime fölkele egy törvénytudó, kisértvén őt és mondván: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem? Ő pedig mondá neki: Mi vagyon írva a törvényben, miképen olvasod? Amaz felelvén, mondá: Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szivedbői és teljes lelkedből és minden erődből és egész elmédből, felebarátodat pedig úgy, mint saját magadat' És mondá neki: Helyesen feleltél, ezt cselekedjed és élni fogsz. Amaz pedig igazolni akarván magát, mondá Jézusnak: De hát ki az én felebarátom? Felelvén pedig Jézus, mondá: Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba menvén, rablók közé került, akik kifoszták őt és sebesre vervén, félholtan hagyták őt és eltávozának. Véletlenül azon az utón jött lefelé egy pap és látván őt, tovább méné. Hasonlóképen viselkedett egy lévita is, midőn azon helyhez ért és látá őt, elrnéne mellette. Arra utazván pedig egy szamaritánus, odaméne s látván őt, könyörületre indula. És hozzája járulván, bekötöző sebeit, olajat és bort öntvén azokba, föltévé őt barmára s a szállásra vivé és gondját viselő. Másnap elővévén két dénárt, a gazdának adá és mondá neki: Viselj gondot reá és ha többet költenél reá, én amikor visszatérek, megadom neked. E három közül, mit gondolsz, melyik volt felebarátja annak, aki a rablók közé jutott? Amaz pedig mondá: Aki irgalmasságot cselekedett vele. És mondá neki Jézus: Menj és te is hasonlóképen cselekedjél. SZENTBESZÉD A katolikus életben nagyon sokan, még a jobb érzésű és hitük szerint élők között is olyan vélemény .■alakult ki, mely szerint a hit nem más, mint nehéz kötelességeknek sorozata. Tényleg vannak kötelességek is a hívők számára, nemcsak lelkileg kell törődniük önmagukkal, hanem anyagiak terén is sokszor nehéz feladatok elé ^an állítva a katolikus ember. Nehéz hitközségi terhek, amelyeket együttes írővel kell elviselni és amellett más törvények is állnak az emberek előtt, melyek bizonyos fokig korlátokat jelentenek s gátat vetnek annak a szabadosságnak, melynek szabadon áldozhat a hitetlen ember. Túlzás volna azonban, ha valaki csak ezeket mérlegelné az életben és ilyen nehézségek láttára sötét vigasztalannak- minősítené a katolikus életet. Olyan valami volna ez, mintha valaki találna egy régimódi, ütött-kopott Jádikát és azonmód el is dobná,^ jóllehet, ha kinyitná, azt szinarannyal tömve találná, de mert ő csak az elnyűtt külsőt nézte, elvetette azt és igy annak a birtokába jutnak a kincsek, aki okos megfontolással a belsejébe is beletekint' Emberek a szent helyeken Amióta vallás van, a hivő ’élek mindig ösztönösen kereste a szent helyeiket, szüntelen zarándokolt. Szent hetyeknek mindenkor azt tartotta, ahol lélekben, vagy testben találkozott Istennel, a természetfölöttivel. Mikor Jákob Bersabeból Háránba vezető utján a feje alá tett kövön álmában Isten angyalait látja a lajtorján járni, felserkenve igy szól: “Mily félelmetes ez a hely — nem más ez, mint az Isten háza és a menny kapuja.” “Ezért Jákob, mikor reggel felkelt, vévé a követ, amelyet feje alá rakott s felállitá emlékjelül s olajat önte rá.” A keresztény lélek számára a menny kapuja elsősorban a Szentföld. Itt nyilt meg a menny számunkra, itt élt á Szentlélek mátkája, itt testesült meg az Ige. Amióta kereszténység van, soha, a legzordabb időkben sem szünetelt a zarándoklás a Szentföld felé. Vannak azonban másfajta szent helyeink is. Azok a kövek, épületek, ahol vértanuk életüket áldozták: a római Colosseum, Magyarországon Szent Gellért hegye, azok a helyek, ahol szentek éltek: Szent Margit szigete: ahol csontjaik nyugszanak: a katakombák Rómában, Szent Jakab sirja Compostellában, Szent Istváné Fehérváron, Szent Lászlóé Nagyváradon, Remete Szent Pálé Budaszentlőrincen. Más helyek is tudják vonzani a hivő lelket. Megtörténik, hogy egy nagy történelmi egyéniség emléke vonz évszázadokon át: Szent Istváné Bo'ilajkon, Szent Lászlóé Mátraverebélyen, Nagy Lajosé Mária-Zeitben, Hunyadi Jánosé Csiksomlyóp. Van olyan szent hely is, amely évezredek múlva is úgy keletkezett, mint Jákobé. Valahol, nem egyszer erdő mélyén, pusztaságban találkozik egy-egy tiszta lélek Istennel, Jézussal, Szent Anyjával, látomásban, vagy más megrendítő vallási élményben részesül és megjelöli a helyet. Az ilyen helyeket is magáénak vallja a hivő nép. Itt a papság szerepe másodlagos: kiszolgál, fenntart, gondoz, őrködik az élmény tisztasága felett. Ilyen népi, az egyszerű hívők vallásos élményeiből fakadt kegyhely sóik van Magyarországon. A budai-krisztinavárosi kegyképet egy pestisből kigyógyult kéményseprő hozta Olaszországból a budakeszi Mária-képet halálos betegségből felgyógyult legény függesztette fel egy erdei fára; a solymári kegyképet egy pestisből megmenekült polgár helyezte el; a Mária-kéméndi kegyszobor 5 parasztleány látomásának emlékét őrzi; a radnai egy török elől menekülő asszonyét; a sasvári egy másik asszonyét, aki hősiesen viselte férje durvaságát; a hajósi Mária-szobrot a német telepesek hozták és távoli hazájuk emlékét őrzi. Mindenütt valami megrendítő, nagy, hősies élmény, megragadó erővel sugárzó áhitat, egyéniség vagy közösség a forrása a kegyhelynek. A hivő lélek azért siet oda, hogy kiemelkedve a maga hétköznapjából, ott a rendkívülivel, a természetfelettivel találkozzék. Oda zarándokol, ha vigasztalást keres, mert özvegy lett, vagy árva, oda ;>da zarándokol, ha bűnöket akar levezekelni. Jobban ér zi, hogy eleget t~tt, ha a fáradalmat, az e:5í-szitást testileg is érzi. Hallgassuk meg a zarándokok imádságait és énekeit: mindig özvegyek, árvák, betegek és bűnösök siránkoznak,. epekednek, reménykednek bennük. És mindig meg is találják a maguk enyhülését. Testileg ritkábban, de lelkileg mindig. Máskülönben nem mennének oda. Hiába volna a leghangosabb hírverés,' szemfényvesztés, csalás. A zarándoklás és a kegyhely élete olyan, mint egy természeti jelenség. A maga törvényei szerint növekedik és homályosul el, hogy esetleg évszázadok múlva újból fellobogjon. A természetfelettiségében is természeties jellegéből következik, hogy mindig megvannak a kellemetlen velejárói is. Zsibvásár, lacikonyha, cincogó kóbor hegedűs, koldusok, cirkuszi mutatványosok, vándorok és tolvajok zsonganakdonganak minden kegy-hely körül. De effajta mellékjelenségek mindenütt megtalálhatók, ahol sok ember van együtt. Herman Van Der Molen, Grand Rapids, Mich., Halaié m b e r Washingtonból New Yorkba gyalogol! kél mankóval. Papszentelés Augusztus 16-án a máriapócsi kegyhelyen elsőizben lesz papszentelés. Elkó T. Miklós pittsburghi gör. kát. püspök fogja pappá szentelni Skinta István magyar menekült papnövendéket, aki a magyarországi Máriapócson, bazilita kolostorban végezte tanulmányait és a szabadságharc elbukása után menekült nyugatra. Itt papi tanulmányait Okauchee, Wis.-ban a ciszterciták kolostor ában folytatta és végezte be. Ft. Bobák Sándor, a clevelandi Sz-ent János gör. kát. egyház plébánosa az igazga-Máriapócson tója az amerikai magyar Máriapócs kegyhelynek, amely Welshfielden, a Mumford Rd.an, 422 sz. országúinál van és 200 aker területen 1956- ban nyilt meg. A kegyhely hü másolata a magyarországinak. Az augusztus 16-i első papszentelésnél római ' és görög katolikus papok fognak misét celebrálni. Az ugyanakkor rendezendő zarándoklás -keretében két vendég pap fog közreműködni : Rév. Bernadine Hvizdos, O.F.M., Buffaloból, és Ft. Nyéké Vlimos, Welland Ont.-ból. te a Paraklis után, szombaton és vasárnap egész nap. Autóbusz indul Clevelandiról a Szt. János g. k. templomtól szombaton reggel 9- kor, d. u. 4-kor, vasárnap reggel 9:30-kor és déli 12-kor. HATALMAS MARIA SZOBOR NEW YORKBAN VATIKÁNVÁROS — A White Plains, N. Y.-i Columbus Lovagok egy 30 láb magas, hat tonna súlyú bronz Mária szobrot állítanak fel. Az anyagi javakról helyesen akkor gondolkodik az ember, ha nem ragaszkodik hozzá annyira, hogy még attól az áldozattól is irtózik, ami Isten dicsőségére megy. Hiszen templomnak adni annyit jelent, mint a legjobb takarékpénztárba tenni pénzünket, amely dupla kamatot hoz mindenkinek: segít földi, anyagi ügyeinkben is megszerezni az Isten áldását,^ mely nélkül egy tapodtat sem mehetünk tovább és kamatozik az örök élet számára, hisz annak adtuk, akinél bőkezűbben senki sem tudná azt nekünk visszafizetni. Ha valaki igy megfontolja az Egyházával szem. ben köteles anyagi nehézségeit, akkor nem fog kibújni ez alól soha. A katolikus élet virágzása idején épültek azok a világhírű dómok és évszázados hitről tanúskodó régi kolostorok, amelyek azt bizonyítják, hogy azok a kegyes alapítók tudták értékelni az Istennek szánt adományok fontosságát. A vallásos élet egyéb áldozatai, a szentmise hallgatása, szentségek felvétele, bojt, egyházi törvények betartása is csak első pillanatra tűnnek fel nehéznek, de ha megfontoljuk azt, hogy az Isten jósága rendelte ezeket nekünk, hogy Isten gyermekeihez illő nemes és tisztult felfogásban lelki nyugalmat és tartós békességet nyújtó módon élhessük le az életünket, akkor nemcsak hogy nagyra fogjuk becsülni, de szeretni is fogjuk a lelkűnkkel szemben tartozó kötelességeinket. Már az Ószövetségben is hangoztatja az Ur ennek a szükségességét, amikor jóakarattal figyelmezteti az embert arra, hogy a pogány ok útjaira ne térjenek, mert az a kárhozatra vezet. Háromnapos zarándoklat az amerikai Máriapócsra Pénteken, augusztus 14-én este 6 órakor kezdődik a 3 napos búcsú a Troy Townshipban, Welshfiled közelében levő Máriapócs görög katolikus kegyhelyen, Paraklis áhítattal a Boldogságos Szüzanyához. Szombaton reggel 8-kor g. k. magyar liturgia, 10-kor latin mise és ll:30-kor szlavón liturgia. — Délután 1-kor magyar stációzás, 2-kor szlavón stációzás, 3-kor Bánatos Anya ájtatósság (magyar- Panachidas), 4-kor szlavón áhitat a Bánatos Anyához, 9- kor magyar liturgia és gyertyafényes körmenet. Vasárnap reggel 6:30-kor magyar liturgia, 8-kor latin mise, 9:30-kor g. k. magyar I liturgia, 11-kor szlavón liturgia, 2-kor stációzás, 3-kor gia, 2-kor tsációzás, 3-kor megemlékezés a holtakról, 4- kor főpapi liturgia és papszentelés. Gyóntatás pénteken es-Fehér József honolului művész rajzolía ezt az uj US bélyegei, amely Hawaii hivalalos állammá beiktatásakor kerül forgalomba. 15 láb magas gránit talapzaton, a 100 láb magas szikla tetején, amelyről kilátás nyílik a New York State Thruway országúira. A szobrot Olaszországban öntötték, két nagy truckon bevitték a vatikáni kertekbe, ahol azt János pápa megáldotta. Hamarosan truckra és hajóra rakják és Amerikába hozzák ezt, a világ egyik legnagyobb Mária szobrát. Kincskeresők 1733-ból származó spanyol eredetű érméket találtak Tavernier floridai város közelében a tengerben. A hat tagú kutató csoport vezetője szerint hatalmas értékek hevernek még a tenger mélyén. BORS 4,000 tonna borsot exportált 1959 első hat hónapjában India. A behozatal terén első helyen az Egyesült Államok áll 1087 tonnával, utána a Szovjetunió és Kanada következik. Pünkösd után 12-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté, 19, 16—26. Azon időben: Eg'y ifjú jőve Jézushoz, térdre esvén előtte és mondván’ Jó mester! mi jót cselekedjem, hogy örök életem legyen? Ő pedig mondó neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. Ha pedig az életre be akarsz menni, tartsd meg a parancsolatokat. Kérdé őt:: Melyeket? Jézus pedig mondá: Ezeket: Ne ölj, ne paráználkodjál, ne orozz, hamis tanúságot ne szólj. Atyádat és anyádat tiszteljed, és szeressed felebarátodat, mint tennenmagadat. Mondá neki az ifjú: Mindezeket megtartottam ifjúságomtól, mi híjával vagyok még? Mondá neki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, akkor menj, add el a mid vagyon, és oszd a szegényeknek, és kincsed leszen mennyben; azután jöjj, és kövess engem. Mikor pedig az ifjú hallotta ez igét, megszomorodva méné el, mert sok jószága vala. Jézus pedig mondá tanítványainak: Bizony mondom nektek, hogy nehéz a gazdagnak bejutni mennyeknek országába- És ismét mondom nektek: Konynyebb a tevének átmenni a tü fokán, mint a gazdagnak bejutni mennyeknek országába. Hallván pedig ezeket a tanítványok, igen csodálkozának, mondván’ Ki üdvözölhet tehát? Jézus pedig rájuk tekintvén, mondá nekik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. SZENTBESZÉD A mai evangéliumban —nem elsőizben-— Krisztus Urunk nagyon éles szavakkal kel ki a gazdagok ellen, kiparancsolva őket a mennyek országából. Ezt a szenvedélyes kifakadást nem szabad félremagyarázni. Nem minden gazdag ember ellen szól a vád, hogy önzők, kapzsiak s balga módon az aranyban látják a boldogság kutforrását. A példabeszéd egy bizonyos gazdagot említ és persze vonatkozik mindazokra, akik hasonlóképpen gondolkodnak és cselekednek, mint a megszomorodott szivü gazdag, aki embertelenül fukar lévén, még a mennyei örök boldogságot is olcsó pénzen szerette volna megvásárolni. Pedig hát az örök boldogságot megvásárolni nem lehet, se pénzzel, se más földi kinccsel-Legyen ez figyelmeztetés azoknak, akiket a sors anyagi jóléttel látott el. Legyen figyelmeztetés, hogy a sors nem azért halmozta el földi javakkal, hogy azokban dúskáljon, azokat őrizze és vigyázzon, hogy azokból egy garas, egy falat se jusson a szegényeknek, az ínségeseknek, az éhezőknek. Krisztus megbélyegző szavai csak azokra a gazdagokra vonatkoznak, akik a keresztényi felebaráti szeretet parancsát nem követik: “Szegény gazdagoknak” szoktuk nevezni az ilyen gazdagokat, és joggal igy, mert lelkűk mindig üres lesz, lelkiekben koldusok maradnak világéletükben. És összeharácsolt és felhalmozott földi javaikat nem vihetik magukkal az örök életbe ezek a rövidlátó és szűkkeblű gazdagok. így nyerik el méltó büntetésüket. Előbb vagy utóbb megszólal lelkiismeretük és figyelmezteti őket a szomorú végre: Jaj annak, akinek lelkiismerete akkor szólal meg, amikor más késő. BIBLIAI JELENETEK Szent Kristóf a kis Jézust átviszi a folyón