A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-07 / 32. szám

A JŐ PÁSZTOR 3. OLDAL ÁTKOS CSALÁDI EMLÉKEK Az angliai Grimsby városkában 20 évvel ezelőtt meghalt egy bizonyos Henry Puckness, aki utolsó le­származottja volt a leghíresebb angol hóhérfamiliá­­nak. A Puekness-család tagjai voltak évszázadokon át Anglia hivatalos ítéletvégrehajtói. A hóhérmes­terség apáról fiúra szállt. Az ő kezük alatt véreztek el azok a nagyurak és királynők, akiknek tragédiáját a történelem lap­jai örökítik meg. Pucknesséknek sok kiváltságuk volt, rájuk maradtak a kivégzettek ruhái, igényük volt a kivégzettek vagyonának egynegyedére és a kivégzettek lakóhelyének polgárai évről-évre adót fizettek nekik — mint a törvény mondja —, "hogy a király ítélő pallósát állandóan fényesen tartsák.” Ez az utolsó Puckness nagy vagyona ellenére visszavonult életet élt, A szomszédai kerülték a hó­hércsalád leszármazottját, aki végül is teljesen elha­­gyatottságban halt meg. Halála után egy rokona el­határozta, hogy egy muzeum számára eladja azo­kat az egyedülálló históriai dokumentumokat, ame­lyek a hóhércsalád birtokában vannak. A relikviák eladása drámai körülmények közt ment végbe. A vevők borzadva nézték a régi vérpad­alkatrészeket, tőkéket, legkülönbözőbb alakú bár­­dokat és pallosokat, amelyek a hóhércsalád házának pincéjéből előkerültek. A napvilágra került holmik között megtalálták Anna Boleyn utolsó feljegyzését, amelyet a siralomházban vetett papírra. Anna utolsó levele egy másféliv széles pergamentpapir, halálfé­lelemtől kusza, reszkető vonásokkal leírva. A leve­let férjéhez, VIII. Henrikhez irta. Nem kevesebb, mint hatvannyolcszor fordul elő a levélben ez a ki­tétel: “Ártatlan vagyok!” Az Írás sohasem került a király kezeibe. A király előtt még a nevét sem volt szabad kiejteni a kegyvesztett és vérpadra dobott feleségének. VIII. Henrik ötödik feleségéről, Catharineról feljegyzi hóhéra, az akkori Puckness, hogy csodála­tos szép asszony volt és minden áron fehér lepelben akart a vérpadra lépni. A király kívánsága pedig az volt, hogy elcsúfító, fekete ruhában járja meg utol­só útját. A hóhér felesége varrta meg titokban a fe­hér köntöst és Catherine valóban ebben ment a vér­padra. Ezt a ruhát is megtalálták a Puckness-család hagyatékában. Egy külön csomagban nagy csomó szőke és fe­kete hajfürtöt találtak. Ezek valaha büszke arisztok­rata hölgyek fejét díszítették. Grey Johannáról, a 18 éves királynőről is feljegyzéseket hagyott hátra az akkor élt Puckness. A feljegyzés szerint a gyermekkirálynő kivég­zése előtt órák hosszat térdelt a siralomház kőpad­lóján és egyre csak ezt ismételte: “Hiszen nem is akartam királynő lenni.” A hóhér feljegyzései sze­rint 1554-ben történt meg a kivégzés egy hideg téli napon és a szegény ifjú királynőnek mezítláb kellett a havon át a vérpadhoz mennie. Maga a hóhér, mint feljegyzik, annyira meghatódott a gyermekkirálynő szomorú sorsától, hogy térdre rogyott előtte és bo­csánatáért esdekelt. Hogy kinjait megrövidítse, oly hatalmas erővel sújtott, hogy a tőkét is kettészelte. Ezt a kettészelt tőkét is megtalálták a Puckness­­család hagyatékában. A térdreborulé-s az állásába került a hóhérnak, pallosát át kellett adnia legidősebb fiának. Ez a Puckness a maga korának leghíresebb hóhérja volt Európában. Hagyatékában egy levelet találtak, mely 1572-ben kelt és amelyben Medici Katalin őt Párisba hívta. A hires hóhérnak Szent Bertalan éjszakáján kellett közreműködnie. Mintegy 300 előkelő férfiú vérzett el ekkor a Puckness-család bárdja alatt. Álba herceg is sokszor igénybe vette az angol bakó szol­gálatait. Ez a Puckness végezte ki Egmont grófot és Hornt, a németalföldi felkelőket, továbbá Coligny herceget. A kivégzettek vagyonának felét, megkapta, úgyhogy óriási vagyonnal tért vissza Angliába. Ez a Puckness végezte ki Stuart Máriát is 1597 februrá 8-án. A bakó ekkor már öreg volt és keze nem volt olyan biztos, mint fiatalabb éveiben. így történt, hogy az első vágás félrecsuszott és csak a másodikra sikerült végeznie a szerencsétlen skót ki­rálynővel. Puckness feljegyzéseiben érdekesen magyaráz­za ezt a balesetet. Azt Írja, hogy amikor felemelte pallosát, hirtelen szúrás nyilait a szivébe. Ezért nem sikerült az első csapás. Stuart Mária a kivégzés reg­gelén egy imakönyvet ajándékozott neki, amelyből a kihálynő egész éjszaka olvasott. A lapok között fe­küdt szép, szőke 'hajának egy fürtje. Az utolsó lapo­kon azonban néhány sor az Isten átkát kéri “azokra a nőkre, akik őt követni fogják.” A királynő minden bizonnyal vetélytársnőire és igy elsősorban Erzsébet­re gondolt, az átok azonban a Puckness-család női tagjain is beteljesedett; ettől kezdve a család vala­mennyi női tagja igen viszontagságos, sok csapástól sújtott életet élt. Atlantic City, N. J. 6b éves légoltalmi igazgatója. Joseph Hackey 100 láb ihagasság­­ból leugrott egy helikopterről az óceánba, a parton felsorakozott nézők ezreinek szemeláttára. A kém — aki nem létezik Van egy rmerikai kém, kit a szovjet hiába üldöz. Neve Robert T. Lincoln, 49 éves és egyénisége inkább felel meg egy hollywoodi film hősének, mint egy gyakorlati életben működő ügynöknek. Lincoln az amerikai hadsereg őrna­gya, bajnok céllövő, elsőran­gú repülő, elbájoló férfi és nagy nőcsábász. 1948 óta Ázsiában dolgozik. Hol Irán­ban bukkan fel, hol Törökor­szágban, sőt besurrant a szovjet határon is. Néhány év előtt például a kurd törzse­ket izgatta a szovj et ellen. A napokban a szovjet sajtó kö­zölte, hogy az amerikai kor­mány áthelyezte ismeretlen helyre. Többet nem tudnak róla, de annyi bizonyos, hogy Lincoln — teljes neve Robert Throckmorton Lincoln — ál­landóan borsot tör a szovjet orra alá. Bosszúból a szovjet közölte róla, hogy eredetileg italcsempész volt a prohibi­­ció idején, le akarták tartóz­tatni, de elárulta cinkostár­sait, amiért megbocsátottak neki, az FBI szolgálatába és később katonai kémelháritó szolgálatba lépett. h nagykövet hallgal Időközben Teheránban J. C. Wiley nagykövetünk, akit a külföldi újságírók állan­dóan ostromolnak a rejtélyes Lincoln őrnagy személyi ada­tai felől, rejtélyesen hallgat. A szovjet kémszolgálat pedig szorgalmasan fejti meg a ko­dé jelentéseket, amelyeket Lincoln kap az amerikai kor­mánytól vagy küld a kor­mánynak. Ezek a kóde-ban irt titkos jelentések, amelyeket a szov­jet kémek valami rejtélyes oknál fogva miniig elfognak, sárga irigységet váltanának ki egy hollywoodi filmírótól. Lincoln szerelmi ügyei — az amerikai katonai attasé repü­lőgépében — ahol egy arab hastáncosnővel yan > szerelmi regénye és a táncosnőről ki­derül, hogy jó összeköttetései vannak a szovjet követség­gel. Máskor Damaskusban jár és ott elcsábít ja a syriai államelnök, Shishekly gyö­nyörű unokahugát. fokozódik a rejtély A szovjet sajtó azután le­leplezte, hegy az őrnagynak feleség? van Amerikában, Springfield, Mass.-ben. Ezt az “erkölcstelen” életmódot végül is az amerikai kormány is megelégelte és Teheránba küldte William J. Donovan tábornokot, az Office of Stra­tegic Service főnökét a hábo­rú alatt. Donovan érkezését a következő távirat előzte meg, amelyet a szovjet ügynökök szintén elfogtak: Jelentések Lincoln ka­landjairól és kicsapongó élet­módjáról a damaskusl és te­­heráni nők között az elnök fülébe jutottak. És bár leg­jobb ügynökeink egyike, az elnök kívánsága az, hogy er­kölcstelen életmódja miatt el kell távolítani szolgálatból. A rejtély azonban egyre fokozód®tt. Dacára az ameri­kai elnök bosszúságának, Lincoln tevékenysége folyta­tódott a szovjet ügynökök bosszúságára. Egy jó tréfa ,,, Most már elárulhatjuk, hogy a szovjet ügynökök so­hasem fogják ártalmatlanná tenni Lincolnt —- egyszerűen azért, mert nem létezik. Az egész történet kitalált mese, egyike azoknak az eseteknek, amikor a diplomaták humor érzékről tesznek tanúságot. A történet szerzője — ámbár hivatalosan tagadja — John C. Wiley teherán követünk. Amint azonban Wiley kö­vet félhivatalosan beismeri, a szovjet önmagát etette meg a tréfával. Mielőtt 1948-ban elfoglalta helyét Teheránban, mint iráni nagykövetünk, ta­nulmányozta a szovjet rádió propagandát. Abban többszöz előfordult egy amerikai kém, amit 10 év előtt maguk az unott szovjet propagandisták neveztek el Lincoln őrnagy­nak. Wiley meg akarta tréfál­nia szovjet propagandistákat. Egy alkalommal a követség egyik tisztviselője “elvesz­tett” egy titkos irattáskát, amelyben “Lincoln őrnagy” távirati jelentései voltak. Másnap a moszkvai rádió már beszámolt róluk. Wiley követ; amikor az iráni újságírók megkérdezték, jelentősen mondta, hogy a moszkvai rá­dióadást nincs módjában “sem megerősíteni, sem meg­cáfolni.” A tréfa várakozáson felül jól sikerült. Az iráni sajtó Írni kezdett a rejtélyes kémről és annak nyomán a moszkvai sajtó és rádió tiz éve foglalkozik vele. Mindenki résztvesz benne , , , A tréfa valójában oly jól sikerült, hegy kár lett volna Lincoln őrnagyot megölni. Wiley követ, valahányszor egy prominens amerikai ér­kezett a Közelkel etre, meg­kérte, hogy vegyen részt a játékban. Ezek az amerikai­ak, a Közelkeleten utazva, to­vább költötték Lincoln őr­nagy hirét. Jack Gouglas, a Legfelsőbb Bíróság tagja volt egyike a prominens ameri­kaiaknak, akik resztvettek a tréfás összeesküvésben. Uj-A wisconsini Menomonie közelében egy utasokkal meg­rakott személyvonat kisiklott, 30 ember megsebesüli. ERLANGEN, Németország. — Rudi Körner, egy tánczenekar kürtöse arra ébredt, hogy ég a háza. Ki­szaladt és elkezdett telitorokból trombitálni. Ezzel is fellármázta az egész falu népét, a tűzoltókat is, a tüzet sikerült hamar eloltani, a trombitás háza ugyan le­égett, de a szomszédos házakban nem esett kár. VILLACH, Ausztria.----Fernand Francesco olasz te­norista rendszeresen csempészett nyakkendőket és kesztyűket Ausztriába. Mikor az osztrák vámhatósá­gok elfogták, autójában 500 pár kesztyű és 35,000 da­rab nyakkendő volt. PEKING. — Csanghszi tartományban van a hires Kingtecsen város, amely már 1500 évvel ezelőtt is mint procelán város volt ismeretes. Az ősi porcelán ipar szék­helyét most uj életre keltették. Az elmúlt években negyvennél több különleges színű porcelánfestéket ké­szítettek a régi hagyományos receptek szerint és vagy húsz csodálatos szépségű uj mázzal is bővitették a vá­lasztékot. A felhasznált színek között ott van az úgy­nevezett “áldozati bíbor”, amelyet régen csak a császá- . ri áldozati ceremóniáknál használt edényekhez volt szabad alkalmazni. BECS. — Liszt Ferenc életéről forgatnak filmet - Bécsben. Charles Vidor, a film rendezője, néhány hét­­tel ezelőtt hirtelen elhunyt. A film rendezését az • ugyancsak magyar származású George Czukor vette át. NÁZÁRET, Izráel. — Furcsa kérelemmel fordult . Názáret városi ügyészhez egy arab asszony: Vegyék el férje öregségi járadékát. Mert a hatvanötéves arab, aki már néhány hónap óta kapja nyugdiját, összegyűlj- ■ tötte a pénzt és most egy fiatal asszonyt akar érte ven­ni. Az ügyész, jóllehet megértette az asszony bánatát, , kijelentette, hogy nem áll módjában olyan lépéseket tennie, hogy a nyugdijat megvonják férjétől. De ha második asszonyt visz a házhoz, eljárást lehet ellene inditani — bigámia cimén. CHESTERFIELD, Anglia. — Joseph Hollis ré­szeghajtás miatt állt bíró előtt. Dr. D. Ballingall rend­őrorvos jelentette, hogy a megejtett vérvizsgálat Sze­rint a vádlott vérében 1 százalék alkohol volt — dup­lája a halálos mennyiségnek. Erre felállt a védő és az eljárás megszüntetését kérte azon a cimen, hogy a vád­lott már a vérvizsgálat idején halott volt. Ez tréfásan hangzott, de komoly ellenvetés volt; csakugyan a bíró elvetette a vádat. NÁPOLY. — Húszon sebesültek meg, közöttük több rendőr is, egy Nápoly belvárosában lezajlott ve­rekedés során. A vízellátásban néhány nap óta nehéz­ség állt be a városban. Közel 800,000 nápolyi érzi meg a városon kívül történt technikai hibát. A csővezeték kijavítása napokat vesz igénybe. Az utcai vízcsapok, szökőkutak környékén kezdődött a verekedés ököllel, késsel. A rendőrség csak nehezen tudta megfékezni a verekedőket. Az asszonyok még á. halastavak Vizét Js kimerték. COLES PARK, Anglia. — Sir Heneage Ogiívié, 72 éves, Anglia egyik legnevesebb sebészorvosa, a mé­hészek országos konvencióján úgy nyilatkozott, hogy a lustaság megbecsülhetetlen kincs; ha nem lennének lusta emberek, a Föld nem forogna többé. Az idő, amit lustálkodással töltünk el, nemcsak kellemes, hanem hasznos idő is, nem elpazarolt idő. A lustaság a maga­sabb intelligencia bizonysága. A lustákodás a termé­szetes állapot annak az embernek, akinek nincsen pil­lanatnyilag semmi tennivalója. Érdemes volna tudo­mányos alapossággal kutatni a lustálkodás techniká­ját. A lustálkodásnak van egy veszedelmes ellensége: a lelkiismeret, az önvád. TOKIO. — A Nemzeti Bank uj 10,000 yen ($25) bankjegyeket hozott forgalomba, amelyek oly erős anyagból vannak készítve, hogy moshatók, de egy hát­rányuk van: minden mosásnál valamicskével zsugorod­nak. JERUZSÁLEM. — Izráel megkettőzi az elathi ki­kötő befogadóképességét (évi 120,000 tonnáról évi 250,- 000 tonnára), hogy az elzárt Szuezi csatornát pótol­hassa. ságirók szintén résztvettek benne, időnkint egy kis hirt helyezve el Lincoln őrnagy­ról, amig aztán tiz év alatt világhirességgé nőtte ki ma­gát. A hires New York Times most végül “megölte” a ké­met, leleplezve a történetet. A szovjet kémszervezet bizo­nyára nagyot néz a hír halla­tára. De Teheránban Wiley követ ragaszkodik hozzá, hogy “Bob Lincoln bármikor feltámadhat”. Ugylátszik iga­za is van, mert az indiai Ma­­kuból érkezik a hir, Ihogy Lincoln őrnagy az ottani csempészek között kémeket szervez, akiket a szovjet te­rületére küld . . . Emlékezzünk a regiekről UTAZAS A FOLD KORUL EGY PERC A FAIT EGY ALKALOM, AMIKOK A DIPLOMÁCIA HUMOR ÉRZÉKRŐL TESZ TANÚSÁGOT A bronxi állatkert u] szer­zeménye.

Next

/
Thumbnails
Contents