A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-24 / 30. szám

8. OLDAL A jó PÁSZTOR Pünkösd után tizedik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 18. fej., 9—14 Az időben mondá Jézus némelyekhez, akik elbi­zakodtak, hogy ők igazak s másokat megvetettek, s példabeszédet. Két ember méné fel a templomba, hogy imádkozzék, az egyik farizeus, a másik pedig vámos. A farizeus megállván, igy imádkozék magá­ban : Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi emberek: rabló igaztalan, házasságtö­rő, mint ez a vámos is. Kétszer bőjtölök hetenkint, tizedet adok mindenből, amim van. A vámos pedig távol állván, szemét se merte felvetni az égre, ha­nem mellét verve mondá: Isten, légy irgalmas, ne­kem, bűnösnek. Mondom nektek: ez megigazulva mé­né haza, inkább mint amaz, mert mindaz, aki ma­gát felmagasztalja az megaláztatik és aki magát meg­alázza, felmagasztaltatik. SZENTBESZÉD Az Ur nem tartja helyesnek azoknak az állás­pontját, “ákk magukban bíznak, mint afféle iga­zak.” Az ilyenek túlságosan felbecsülik az önérzetü­ket és azt hiszik, hogy ők szentek. Túlságosan nagy­­rabecsülik az erejüket s a jóra való hajlandóságukat: azt hiszik, hogy őket semmiféle kisértés sem dönte­né le. „Szép az önbizalom, sőt indokolt esetben bizonyos .fokig kötelesség is önmagunk megbecsülése, de egye­dül magunkban ne bizzunk sohasem. Buktak már el angyalok is, Krisztus közvetlen környezetéből is ki­került egy feketelelkü Judás. Ezek mind jók voltak valamikor. A magunk törekvésén és munkáján felül az Isten kegyelmétől várjuk az erőt és kitartást. Az Isten kegyelmének pedig a forrásai a szentségek és az imádság. A mai szent evangéliumban az Ur Jézus két imádkozót mutat be. Az egyik jól imádkozott, a má­sik rosszul. A farizeus felszállott az emberi gőg, a túltengő önérzet, a lelki elbizakodottság és önteltség csúcsára és onnan dicsekedett az Urnák saját jócselekedetei­vel. Miközben megvető szemekkel nézte a porban, az önmegalázásban s az önbeismerésben Istenhez só­hajtozó és irgalmát esdeklő vámost. A gőgös farizeus önmagát tolta fel, a vámos kisebbítésével. Túlozta önértékét és cselekedeteinek olyan tulajdonságokat tulajdonított, amelyek azok­ban nincsenek meg. Egyszóval kedvét lelte a tévedés­ben s az igazságtalanságban. A vámos pedig leszál­lóit bűnös mivoltának mélyére s mellét verve, Isten irgalmát kérte. A farizeust a gőg és önhittség magas­latáról az Isten letaszította a megvetés mélyébe és a vámost pedig a megalázkodás porából felemelte a megigazulás fényébe. A farizeus rosszul imádkozott, mert csak a jót emelte ki önmagáról és csak a rosszat ismerte el má­sokról. A vámos jól imádkozott, mert őszinte önbe­­vallomással rebegte el bűnös tévedéseit s vallotta be gyarló mivoltát. Sokaknál előfordul nemcsak az imánál, hanem egyik legfontosabb lelki cselekménynél is, a szent­gyónásnál, a farizeus hibája. Vannak, kik azt gyón­ják, ami nem bűn, sőt érdem: hogy ők vallásosak szentmisére járnak és imádkoznak, nem bántják a más jószágát. Arról azonban, hogy irigyek, szeretet­lenek és szivükben haragtartók, rágalmazók, buja gondolatokkal vannak tele, csak nagy faggatásra akarnak tudni valamit. Nem gondolják meg, hogy hiába ép lelkűknek ezer szerve is, ha egy halálosan beteg. Igen csúnya a farizeus viselkedésében még az is, hogy a maga külsőséges jóságának kiemelése mel­lett — másokat megítél. Megítéli a vámost. Jézus a Szentirás más helyén igen óv bennün­ket ettől a bűntől, parancsot adván: ne Ítéljetek! Bi­zony sokszor tévedünk felebarátaink megítélésében, főleg elítélésében. Ügyelünk tehát a mások fölött való ítélkezésben. * Megszeretjük a szent evangélium szavai után ezt a vámost és ugyan miért, Azért, mert töredelmes alázattal, lélekből fakadó őszintesége példája annak, hogyan kell embernek Istenhez fordulnia. Lehet, hogy sokszor fáj nekünk a büszkék meg­vetése, a gőgösök lenézése. Bizony nem baj, testvér! Hidd el, sokkal kívánatosabb a szegény vámoshoz ha­sonlítani, mint a gőgös farizeushoz, — mert nem az a fő, hogy mit tart felőled a világ, hanem az, hogy ott lehess a vámos mellett az Ur igazi követésében. PARIS. — De Gaulle elnök elrendelte, hogy a nemzetgyűlés képviselői szabadon szónokoljanak, ne írásból olvassák fel beszédeiket. (Washingtonban évek­kel ezelőtt hasonló felolvasási tilalmat javasolt Carl Hatch szenátor és javaslatát igy indokolta meg: “Ha a szenátorok nem olvasnak, hanem beszélnek, legalább tudni fogják, hogy miről van szó.”) Caliíormában, a Hidden Valley erdőtűz nemcsak 200 aker erdői pusztított eh de óriási károkat okozooti a vadállományban is. A síremlékek ihletett 1757. november 1-én szüle­tett Antonio Canova, a szá­zadfordulónak Thorwaldsen mellett legkitűnőbb szob­rászművésze. Lángelméj e mintha csak késői fellcbba­­nása lett volna a reneszánsz­kor nagy szcbrászatának. Szakitva a barokk-kort j el­lemző nyugtalan mozgalmas­sággal, visszatért a klasszi­cizmus nyugodt, harmonikus ábrázol ásmódj ához. Tárgyi szempontból két — meglehetősen ellentétes — csoportra oszthatjuk alkotá­sait: antik-görög mitológiai alakjaival, jeleneteivel jelké­pesen az általános emberit fejezi ki; ám vannak alkotá­sai — s ezek érdekelnek ben­nünket közelebbről —, ame­lyekben gyökeresen keresz­tény felfogással a földöntu­­liak gondolatköre jut kifeje­zésre. Különösen a halál és az örökkévalóság misztériuma foglalkoztatja művészi kép­zeletét. Ő a síremlékek legih­­letettebb szobrász-költője; s hogy mennyire valóban kato­likus szemmel tudott belelát­ni a halál problémájának leg­mélyére, azt mi sem bizonylt­ja jobban, mint az, hogy vi­lághírű sirszobrainak legjava az egyház legelőkelőbb temp­lomaiban nyert elhelyezést. Életének utolsó szakaszá­ban hátat forditott a mitoló­giai tárgykörnek és szinte ki­zárólagosan vallásos tárgyú CIGÁNYOK NEMZETKÖZI ZARÁNDOKLÁSA Európa minden részéből több ezer cigány gyűlt össze a napokban Sainte Marie de la Mer földközi-tengeri fran­cia városkában, ahol három­napos tengeri zarándoklásu­­kat tartották. A zarándokla­ton Urtasun avignoni érsek is részt vett, aki csónakról adott áldást a zarándokokra. A pápa és az aranycsináló Egyszer X. Leó pápát (1513-1521) kalandor keres­te fel, aki tudósnak vallotta magát és közölte, hogy rájött az aranycsinálás nyitjára. Szolgálatait, jó jutalom fejé­ben, felajánlotta őszentségé­­nek. A pápa szívesen fogad­ta a “tudóst” és jutalmul egy üres zacskót nyújtott át neki. — De hisz ez . . . üres zacskó . . . Széntséges atya! — Hát persze — felelte a pápa — ha te, mint állítod, ér­ted az aranycsinálás művé­szetét, akkor neked bizonyá­ra nincs is másra szükséged, mint egy nagy zacskóra, melybe belerakhatod az ara­nyakat. szobormüveket alkotott. Ilye­nek: a Hit szimbolikus alak­ja a római Santa Luca e Mar­tina templomban. Alfieri olasz költő síremléke a firen­zei Santa Croce templomban, a Stuart uralkodó család sír­emléke a római Szent Péter bazilikában. Szülővárosában, Possagnoban templomot ala­pított a Szentháromság tisz­teletére, itt is van eltemetve utolsó müve, a Krisztus sira­­tását áL-ázoló bronzcsoport PESTI KIS A Budapesti Nőtanács a Néphadsereg Központi Tiszti Háziában rendezte meg a bu~ dapesti háziasszonyok első konferenciáját. A konferen­cia mintegy 450 résztvevője előtt Bodonyi Pálné, a Buda­pesti Nőtanács titkára tartott beszámolót. A vitában sok kérés, közér­dekű javaslat és indítvány hangzott el. A külső kerüle­tekben lakó asszonyok példá­ul a napi bevásárlással járó nehézségekről panaszkodtak. Megértéssel és helyesléssel fogadták a konferencia részt­vevői azt az indítványt, hogy a háziasszonyok minél több helyen szervezzék meg a dol­gozó szülők gyermekeinek a felügyeletét. A tanácskozással egyidejű­leg a tiszti ház előcsarnoká­ban kiállítás nyílt háztartási * * kisgépekből és azokból a kon­­zervekből, f é 1 k ész-ételekből, amelyek könnyítik az otthani munkát. * A székesfehérvári Vörös­marty Színház újjáépítési munkái közben fémhengerbe zárt üvegedényt találtak, ben­ne a színház alapkőletétele­kor, 1872, augusztus 20-án kelt okmányt. Az üvegedénybe . helyezték a színház építésével kapcso­latos kiadványokat is, ezen­kívül az akkor forgalomban volt arany, ezüst és réz­­pénzérmék egy-egy darabját. Az okmány ismerteti a szín­ház megalapításának körül­ményeit, és feltünteti a szín­házat tervező és építő mér­nökök és más szakemberek nevét. Az érdekes leletet a székes­­fehérvári István király Mú­zeumban helyezték el.” * Tinódi Lantos Sebestyén sírját régóta kutatják Sár­­várott. A helyi muzeum az összegyűjtött adatok alapján rövidesen ásatásokat kezd. * A Veszprémi Vegyipari Egyetem fennállásának tize­közelében. Egyébként vallá­sos tárgyú szobrai közül a legnevezetesebb a térdelő Magdolna a Como-tó melletti Villa Car lottóban. Ranalli műtörténész sza­vaival: Canova nagy és an­gyali férfiú, kiben feltámadt nemcsak lángelméje, hanem szívj ósága is ama régi mes­tereknek, akiket a művészet gyakorlásában a szeretet ve­zérlett. KRÓNIKA dik évfordulója alkalmából ünnepség-sorozatot rendez­tek. Az egyetem tanácsa jubi­leumi ülésen több mint fél­ezer résztvevő előtt felavatták az egyetemen végzett első doktorokat. Eddig töb mint hatszáz ve­gyészmérnököt adott az or­szágnak a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem. Kanada lakossága 17 és fél millió OTTAWA, Ont. A kormány statisztikai hivatala a junius 1-én végződött év adatait kö­zölte. Eszerint egy év alatt 2.3 százalékkal emelkedett Kanada lakosainak száma. Mig a múlt év junius elsején 17.048.000 ember élt az or­szágban, ezidén már 17,442,- 000 a lakosság száma, ami 394.000 növekedést mutat. A bevándorlás csökkenése főleg Ontario, Quebec és Bri­tish Columbia tartományok­ban volt észlelhető. Ontario lakosainak száma emelkedett a legszembetü­­nően, 149,000, azaz 2.6 száza­lék emelkedéssel 5,952,00 lé­lekre. A Szí Anna Nőegylet kártyadélutánja A Szent Erzsébet Egyház­­község kebelében működő Szent Anna Nőegylet tagsága a búcsú ünnep alkalmából jú­lius 26-án, vasárnap délelőtt a 10 órai nagymisén testüle­tileg járul szentáldozáshoz, délután 3 órai kezdettel pedig kártyadélutánnal teszi emlé­kezetessé a búcsú napját. A kártyapártít Szabó Györgyné 2866 E. 100 utcai otthonának udvarán tartják. Adomány tetszés szerint A vendégeknek süteményt és kávét szolgálnak fel. Az egylet kéri tagjait, hogy sü­teményeket ajándékozzanak. Szabó Györgyné otthoná­ban 200 vendég elfér, abban az esetben, ha vasárnap dél­után esős idő lenne. Pünkösd után tizedik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 17, 14—23 Az időben egy ember méné Jézushoz, térdre bo­rulva előtte és mondá: Uram könyörülj fiamon, mert holdkóros és kínosan szenved, mert sokszor esik tűz­be és gyakran vízbe. Én bemutattam őt tanítványaid­nak, de nem gyógyíthatták meg őt. Felelvén pedig Jézus, mondá: Oh hitetlen s romlott nemzedék, med­dig leszek veletek, meddig tűrlek titeket, Hozzátok őt ide, hozzám . . . S megfeddé őt Jézus és kiméne belőle az ördög s meggyógyult a gyerek azon órá­ban. Akkor a tanítványok titokban Jézushoz járu­lónak és mondván: Miért nem Űzhettük mi ki azt, Mondá nekik Jézus: a ti hitetlenségtek miatt. Mert bizony mondom nektek: Ha annyi hitetek lenne, mint a mustármag, s mondjátok e hegynek: Menj innét amoda, elmegyen, és semmi sem lesz nektek lehetet­len. Ez a baj pedig nem űzetik ki, hanem csak imád­ság és böjtölés által. Mikor pedig Galileában tartóz­kodtak mondá nekik Jézus: az Ember Fia az embe­rek kezeibe adatik és megölik őt, de harmadnapra feltámad. SZENTBESZÉD Ezen ifjú, kiről itt szó van, nehéznyavalyás volt s ezáltal nagyon gyötörtetett. A nehéznyavalya, mely közönségesen az altest kóros idegzetében alapszik, leginkább holdváltozáskor jelentkezik s épp ezért nevezték az ilyen beteget holdkórosnak. Amint a holdkóros fiú atyja előadta kérését, Jézus igy felelt: Oh, hitetlen és romlott nemzedék, meddig leszek veletek, meddig tűrlek titeket, Krisztus Urunk ezen szemrehányását, melyet a holdkóros ifjú atyjának, a zsidóknak és az írástudók­nak tett, nyomon követi az ő végtelen könyörületes sége, midőn igy szól: Hozzátok őt ide, hozzám. És kemény fenyegetés közt megparancsolta Jézus a sá­tánnak, hogy a fiút hagyja el és kiméne belőle az ördög, és meggyógyula a gyermek azon órától. Akkor a tanítványok titkon Jézushoz járuló­nak, mondván: Miért nem Űzhettük mi ki azt, Mon­dá nekik Jézus: A ti hitetlenségtek miatt, azaz hi­tetek erőtlensége miatt. Mert bizony mondom nek­tek: ha csupán annyi hitetek lenne, mint a mustár­mag és mondjátok e hegynek (tudniillik a Tábor­hegynek, amelyről Jézus lejött): Menj innét amoda, elmegyen és semmi sem lesz nektek lehetetlen. Ha volna igaz hit benneteket, belső erővel teljes hit, kül­sőleg bármi csekély, olyan, mint a mustármag, mely külsőleg kicsiny s csekélynek látszó, de bensőleg tele van termő erővel, úgy olyan dolgokat vihetnének véghez, melyek lehetetlennek látszanak. Az ördögi faj nem űzetik ki, csak imádság és böjtölés által. Imádságot és böjtölést követel Jézus a gonosz lélek kiűzésére, de ha ezek különös hatalommal bír­nak, akkor az Istennel való egyesülés különösen erős és a szív tisztaságára való törekvés, az érzéki ösz­tönök fékezése és az ételben s italban még a szüksé­gesektől való megtartózkodás által is, különösen buz­gó legyen. Mások szerint ezen eszközök magukra a meg­szállottakra vonatkoznak, hogy ezek is, amennyi­ben lelki erejük nincs egészen a sátán hatalmában, saját megszabadulásukra szintén ezen hitet, úgy­szintén azt, ami ebben foglaltatik, felébreszteni köte­lesek, az magától értetődik. Igaz hit, imádság és böjtölés által üzzük el ma­gunktól az ördögöt, és megromlott hajlamaink és szokásos bűneink benső, gonosz szellemét és akkor fogjuk látni beváltva azon fényes Ígéretet, melyet az isteni Üdvözitő tett, ■ midőn tanítványaihoz igy szólt: “Ha mit kérendetek az Atyától az én nevem­ben, biztosan megadja nektek.” BIBLIAI JELENETEK Eszter és Hámán szobrásza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents