A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-24 / 30. szám

2. oldal; A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY ELŐFIZETÉSI DIJAK így évre_______________$6.00 tél ■ ----­évre-$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. HA AKAROM, VEMHES . . . Moszkva budapesti magyarnyelvű szócsöve, a Népszabadság, “Amerikai sajtókampány a csúcsérte­kezlet ellen” cimmel arról cikkezik, hogy az amerikai lapok “zajos kampányt” folytatnak a Kruscsev—Eisen­hower találkozó ellen. Nagyon gyanús a Népszabadság cikkirójának Walter Lippmann megjegyzése, hogy “Az a benyomásunk, hogy Kruscsev valamilyen okból ma már kevésbbé törekszik a csúcsértekezletre, mint az­előtt”. Az angol flotta egyik büszkesége, a H. M. S. Victorious repülőgép anyahajé, amely a második világháborúban a US flottával együtt harcolt a Csendes óceánon. A ha­jót teljesen modernizálták és most C. L. G. Evans tengernagy (jobbról) parancs­noksága alatt látogatást lesz Boston kikötőjében. RÁKÓCZI FEJEDELEM DIPLOMÁCIAI ASZUBORAI Aztán igy folytatja megparancsolt elmélkedését a cikkiró: “Az a tény, hogy befolyásos amerikai körök ellen­zik a csúcsértekezletet, nem újdonság. De milyen ala­pon keveri bele Lippmann ebbe a sötét játékba a Szov­jetuniót, amelynek a kormányfői értekezletet illető ál­láspontja teljesen világos.” Kedves Népszabadság, szívesen felvilágosítjuk, hogy mi, gonosz, háboruskedvü amerikaiak, miért ke­verjük be ebbe a sötét intrikába Kruscsevet, miért gyanítjuk, hogy Kruscsevnek a végén talán nem is lesz kedve csúcstalálkozóra. Azért gyanítjuk ezt, mert már egyszer igy volt — nem is régen, tavaly. Mint a Nép­­szabadság cikkírója is emlékezik, tavaly már készen volt a csúcskonferencia programja, amikor Kruscsev hirtelen Pekingbe repült és Maóval folytatott kétnapos megbeszélés után, se szó se beszéd, lemondta a csúcs­konferenciát. * A Magyar Távirati Iroda jelenti: Malinovszkij orosz honvédelmi miniszter, F. F. Kazakov tábornok, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnoka és Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében látogatást tett a Zrí­nyi Miklós katonai akadémiában. Micsoda? Az orosz csapatok ideiglenesen tartóz­kodnak Magyarországon? Nyet! Kozlov, a Kruscsev helyettes miniszterelnöke és kebelbarátja, azt mondta Williams michigani kormányzónak, hogy a szovjet szí­vesen kivonná Magyarországból csapatait, de a ma­gyar kormány ragaszkodik az orosz katonai megszál­láshoz és kérve kérte Kruscsevet, hogy kegyeskedjék csapatait és főleg tankjait Magyarországban hagyni. Minthogy a magyarországi szovjetkormány az orosz katonaság és az orosz tankok védelme nélkül egy napig sem tudna hatalmon maradni, Kádáréknak nem ideiglenesen, hanem állandóan szükségük van az orosz katonaságra, Magyarország orosz megszállására. Nem úgy van az ma, mint volt régen, amikor a cár hordái Paskiewicz herceg parancsnoksága alatt átjöt­tek a Kárpátok hágóin, letörték a magyar nemzet sza­badságharcát, még egyideig lopkodtak, raboltak, davaj csaszi, aztán hazamentek. ^ SEGÍTSÉG AZ ÖREGEKNEK Aime J. Forand demokrata képviselő javaslatát, hogy a kiöregedett, munkaképtelen amerikai polgárok­nak adjanak ingyenes orvosi segélyt és kórházi ápolást, a munkásszervezetek lelkesen támogatták. De az ame­rikai orvos szövetség, mint ez előre látható volt, ellene fordult. Azzal érvelnek a jó doktor urak, hogy ha a kor­mány a gyógyászatba avatkozik, annak nem lesz jó vége. A bürokrácia és a reguláció árt az orvostudo­mánynak. A Social Security kiterjesztése egy lépés lenne az úgynevezett “socializalt medicine” felé. A terv megvalósítása legalább évi két billió dollárjába kerülne a kincstárnak. Azt hisszük, hogy éppen ez az utóbbi érv szól a terv megvalósítása mellett. Évi kétbilliót a szegény nyugdíjas öregek még együttesen sem tudnak előte­remteni egészségük megóvására. Ha van pénz, ugyan­csak billiók, távoli világrészek kormányainak támo­gatására, miért éppen azoknak ne jutna ebből, akik, amig fiatalok, erősek és munkabírók voltak, ezeket a billiókat előteremtették? Ettől függetlenül, nem értjük az orvosszövetség dühödt ellenkezését. Európában már évtizedek óta kapnak orvosi segítséget, kórházi ápolást az öregek, még a reakciós országokban is. Sokkal szegényebb kis ■országok ezek, mint Amerika és ezideig egyik sem ment csődbe azért, mert ápolta, óvta az öregek egész­ségét. A milliomos amerikai páciensek továbbra is sa­ját számlájukra kezeltetik magukat háziorvosaikkal, ezeket a pácienseket nem kell félteni a szövetségnek. A tcikaji boroknak már ré­gen meg volt a nagy hírük, mikor tokaji aszú még nem is volt. Mert -a tokaji aszút csak a 16-i'k század vége felé fe­dezték fel, amúgy véletlenül. De alighogy felfedezték a vi­lág e legizletesebb, legtüze­sebb borát, gyorsan terjedt el a hire nemcsak az országban, hanem a külföldön is. Persze abban az időben nem voltak még a reklámnak ezerféle formái. A hireket csak a szó­beszéd vette szárnyaira. A tokaji aszú hirét is a szóbe­széd vitte szerte a világba. A szóbeszéd adta tudtul a vi­lág hatalmas fejedelmeinek, gazdag uraknak, hogy Ma­gyarországon van olyan bor, melytől a félholt -ember is táncra perdül, a gyáva bátor­ságra kap s aki abból iszik, elfelejti minden bubánatát. Hamarosan meg is indult a tokaji borok, de főképp a hi­res aszú bor után a nagy ke­resés. Európa több országá­ból sere-gesen jöttek az ügy­nökök, vásárolták a tokajit s vitték a kis gönci hordókat fejedelmi udvarokba, gazdag embereik pincéibe. A 17-ik század vége felé már nagy mérveket öltött a tokaji aszú kivitele, különösen Lengyel­­országba, meg Németország­ba. Krakóból, 'Boroszlóból, Drezdából, Hamburgból és Berlinből esztendőről-eszten­­diőre nagyobb számmal kül­döttek a borkereskedők ügy­nökeiket Magyarországra a késői hegyaljai szüretek után és az akkori viszonyokhoz ké­pest nagy árakon vették a to­kaji borokat; az aszubornak meg éppenséggel hatalmas megrendelői voltak a lengyel és az észak-német fejedel­mek, meg az olyan gazdag emberek, akik valóságos di­csőséget csináltak maguknak abból, hogy vendégeiknek a hires magyar borral kedves­kedhettek. Rákóczi idejében már szin­te históriai nevezetességre jutott az aszubox. Ez lett a legbecsesebb ajándék, amivel uralkodóknak, miniszterek­nek, befolyásos diplomaták­nak, hadvezéreknek, fej edel-MAGYAR NAGYSÁGOK... Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Mi a magyar nagyság? Mi a magyar mérték? Van-e hát közöttünk sok-sok igaz érték? Ám, hogy ne okozzak kínos félreértést: nem úgy általában tettem fel a kérdést. Hogy van sok nagy magyar, én tudom legjobban, s nevük hallatára szivem büszkén dobban. Hanem hát csak azért íródtak e sorok, mert én amerikás nagyságra gondolok. Hány van közöttünk hát amerikás nagyság, kire büszke lehet az egész magyarság? Mert mikor a magyar lapokat olvasom, olvasás után a fejem csóválgatom. Mert bár nagyot tenni itt senkisem akar, önmagái ünnepli nálunk minden magyar! Híreket — úgy látom — nem érdemes írni: úgysem lehet soha a nyomukba érni. Hiába olvasom a hireket végig, amire megírnám, úgyis más történik. Biztos csupán annyi: kettő meg egy három és hogy tótágast áll minden a világon, Bolsi országokban tudjuk réges-régen, hogy testvér testvért öl embermészárszékben. S régen elsírták köliő-hegedüsök: ember-mészárosok lesznek majd a hősök. S elfelejtik majd a nevüket is annak, kik a szabadságért hősökként meghaltak. Vége van már sok szép ünnepi örömnek, ünnepek után a hétköznapok jönnek. Szürke hétköznapok, szürke napigondok: abból való az is, amit most itt mondok: Ahogy elmúlnak a napok és hónapok, öregebbek lesznek szegények, gazdagok. S mire szivünk újra majd uj évnek örül, újabb ráncok gyűlnek a homlokunk körül. Hajunk is szürkébb lesz, egészben vagy részben, s úgy lehet, év végén kihull maid egészen. S hiányát pótolni még pénzzel sem győzve, a szépség is hervad, szinét levetkőzve . . . De a munkaképtelen, öreg, infláció sújtotta amerikai férfiak és nők megérdemlik, hogy legalább ennyit te­gyen értük a kormány. mi udvarokban uraskodó ke­­gyenceknek barátságos jóin­dulatát legjobban -meg lehe­tett szerezni. Amolyan diplo­máciai ajándékképpen egy üveg aszúkor többet ért, mint a csótáros paripa, drága kö­vekkel kirakott kard meg pisztoly. Büszkén és hóditó varázs­erővel vonult be a tokaji aszubor a versaillesi udvarba, s a Napkirály arra is büszke volt, hogy ilyen isteneknek való italt adhatott udvarában lebzselő uraiknak és dámák­nak. Ámde Franciaországban, 15. Lajos uralkodása idején támadt a tokaji aszúnak egy hatalmas ellenfele. Felfedez­ték a pezsgőt. Ez olcsóbb is volt, újdonság is volt , köze­lebb is esett, s bizony rövid idő alatt csaknem kiszorította a magyar aszubcrt. És mert a baj nem jár egyedül, még egy veszedelme támadt a to­kaji aszúnak: Lengyelország feldarabolása s a lengyel urak elszegényedése. Pedig hát Lengyelország volt a magyar borok legtekintélyesebb pia­ca. A historikusok feljegyzik, hogy sohase ittak Magyaror­szágon olyan sok bort, mint abban az időben, mert a ma­gyar urak, nem adhatván el boraikat, maguk itták meg. Hanem azért a tokaji aszú­­bornak megmaradt a maga világhíre. Maradt a borok ki­rálya és se a francia pezs­gő, se a lengyel szegénység nem taszíthatta le trónjáról 3őt, épp ezek közt a viszo­nyok közt vált amolyan re­mek specialitássá, mely után úgy törték magukat a tehetős emberek, mint valami egyé­ni dicsőség után. Tokaji-Hegyaljának Tolcs­­va kivételével a Rákóezi-csa­­lád volt az ura. A Ráfcócziak inskribáltak ugyan némely magyar uraknak — igy a Szirmayaknak — némely bor­vidéket, de ezek csak az egyesszőlők haszonélvezői voltak, a földesúri jogok, amikhez a dézsmaszedés tar­tozott, a Rákócziakat illették. Ennél a földesúri jognál fog­va II. Rákóczi Ferenc 1700- ban a Tokaj-'Hegyaljára ér­vényes szőlőmivelési szabály­zatot dolgoztatott ki, mely mindenkire kötelező volt és már a hőtermelésre vonatko­zó okos intézkedéseket is tar­talmazott. II. Rákóczi idejé­ben a varsói és boroszlói bor­kereskedők drága árakat fi­zettek a finom aszuborért. Gönci hordóját 40—50 tallér­ért vették. Nagy pénz volt ez abban az időben. I. Frigyes porosz király meg Erős Ágost lengyel ki­rály és szász választófejede­lem úgyszólván rendes vevői voltak Rákóczi borainak. Ügynökeik révén állandóan gondoskodtak arról, hogy pincéikből ki ne fogyjon az isteni ital. Rákóczi fejedelem borai­nak szerep jutott a diplomá­ciában. Uralkodók, miniszte­reik meg.követeik utján, va-KATEDRALIS A FŐID ALATT Franciaországban, Roche-Guyon vidékén az egyik hegység alatt földalatti város van, a neve ta­lán gúnyból: Haute-Isle, ami magyarul magas szige: tét jelent. Haute-Isle polgárai évszázadok óta vidáman él­nek városkájukban a föld alatt. Az egész sziklás hegyoldalt keresztül-kasul fúrták. A föld gyomrá­ban valóságos utcák húzódnak, melyek felül, a hegy­be vájt réseken át kapják a levegőt és világosságot. A hauteislei polgár esős, havas időben is nyugodtan sé­tálhat a városka földalatti utcáján, nem ázik meg. Az utca két oldalán nyílnak az üzletek és még a köz­ség iskolája is sziklába vésett helyiség. A temető az egyetlen, mely nem a föld alatt van. Halottaikat eltemetni a völgybe viszik és Isten szabad ege alatt földelik el őket. A földalatti város legérdekesebb épülete a hatal­mas, sziklába vájt székesegyház, valóságos építészeti csoda. Még orgonája is van s egyedül a harangtor­nya emelkedik a föld fölé. A földalatti székesegyház harangjának szava tiszta időben messzi vidékekre elhangzik. — Harangoznak a föld alatt — mondják ilyen­kor a jámbor francia parasztok és keresztet vetnek. A földalatti város évszázadokig volt székesegy­ház nélkül, mert a nagyszerű templomban 14. Lajos óta nem tartottak istentiszteletet. Valami sötét bűnt követtek el benne és ekkor a templomot lerombolták. Századunk elején restaurálták a székesegyházat 2S azóta istentiszteletet is tartanak benne. A földalatti városnak van egy elhagyatott “kül­városa”, amerre nem szivesen jár a falu népe. Ez a földalatti külváros hajdan temetőül és kivégzőhe­­lyül szolgált s a barlangok falai ma is tele vannak a gyászszertartások emlékeivel. Emberi kézcsonkok sötét körvonalai láthatók a falakon. Ezek a sötét je­lek úgy készültek, hogy a kivégzett ember megcson­kított kezét a barlang bezsirozott, vagy benedvesitett falára fektették és porrátört festéket fújtak a falra. A modern barlanglakok kései leszármazottai él­nek Haute-Isle földalatti városkájában, melynek fő­utcája alig szélesebb egy folyósánál s ahol természe­tesen gyalogszerrel közlekednek az emberek a legna­gyobb távolságra is. A föld alatt nincs közlekedési rendőr sem. HÁGA. — Egy holland diplomata, aki a pekingi követségen * *clj«pH cvoirjóin+qt, vakációién odahaza sok érdekes dolgot tudott mondani pekingi tapasztalatai­ról. Egyebek közt azt, hogy, bár jól beszél némétül, nagyon nehezen tudta magát megértetni Kelet-Német­­ország ottani diplomáciai képviselőivel, mert ezek csak oroszul értenek. lósággal ostromolták Rákóczi fejedelmet egy-egy kis aszu­borért. És Rákóczi fejedelem nem fukarkodott. Bőkezűen osztogatta a drága ajándékot. Adogatott nemcsak a fejedel­meknek, hanem a diplomata uraknak is ajándékul a gönci hordóikból. Pompás 'befekte­tés volt az. A história feljegyezte, hogy mikor Rákóczi fejedelem 1706-ban követeket küldött 12-ik Károly svéd királyhoz, ez a íbécsi udvarira való tekin­tettel következetesen elzár­kózott a fejedelem követei elől. Nem akarta őket fogad­ni. Kancellárja mély sajnál­kozással nem titkolta el, hogy valósággal epekedi'k egy kis tokaji aszubor után. No, ha csak ez kell, ezen a bajon le­het segíteni. Rákóczi követei sehová sem mentek anélkül hogy társzekereken ne vittek volna magukkal kis 'gönci hordókat, telve aszuborral. A svéd kancellárnak a szokásos udvariasságok mellett nyom­ban küldöttek a követek pár átalag aszút. És, íme, harmad­napra már fogadta őket a ki­rály. A kis gönci hordók mindig utón voltaik. Vitték magukkal a fejedelem hires ajándékát. Vitték Varsóiba, Drezdába, vitték gróf Hemming minisz­terihez, vitték Nagy Péter orosz cár lengyelországi fő­hadiszállására, vitték Mencsi­­kov, Gorimkin, Dolgorucki és más katonai és 'polgári orosz hatalmasságok számára; vit­ték Berlinbe. Frigyes király udvari főpapjának, a magyar­barát Jabloncvszkynak; Hol­landiába gróf Rechteten és Hamel-Bruini békeközveti - tőknek, sőt vitték Angliába is, lordl Baby kancellárnak és más angol minisztereknek. A kis gönci hordók nagy utakat tettek és jobbára ki­sebb-nagyobb sikereket ér­tek el a diplomácia útvesztői­ben. Egy időben Nagy Péter orosz cár is igen kedvelte Rá­kóczit, még pedig különösen hires aszuboraiért. Egy Ízben,* 1710-ben, vendégül is látta Rákóczi lengyelországi vi­­socskai kastélyában a nagy­hatalmú orosz cárt. Ámbár a cár nagy ivó volt, győzte az italt, de a Rákóczi boraitól úgy berúgott, hogy négy iz­mos magyar főur vitte le a hintójába. Az is históriai tény, hogy Nagy Péter egyik követe, bi­zonyos Corbey nevezetű ur, Egerben a sok pompás bika­vértől gutaütést-kapott és ott nyomban meghalt. Legalább vidáman ment a másvilágra. Még akkor is ostromolták a diplomaták Rákóczit az aszú­­borért, mikor már nagyon rosszra fordult a magyar sza­badsággal összefüződő ügye. 1744-ben ülésezett az utrechti kongresszus. Rákóczi akkor már Lengyelországban volt. Utrechtből a saját kiküldött­jei értésére adták, hogy han­­gulatcsinálás okából jó lenne egy kis aszubor. A fejede­lemnek már csak a jaroszlávi pincékben volt némi 'bora, melyet az 1710-iki szüret után szállítottak oda. A pataki pin­ce azonban már az osztrákok birtokában volt. Rákóczi még is elküldötte Utrechtbe a kis gönci hordókat, Ihadd legyen jobb kedvük a tanácskozó uraknak. Hanem hát az osz­trákok már jobban győzték ezt is, hiszen jobban telt a pataki pincéikből. Talán en­nek is volt része abban, hogy az utrechti kongresszuson már nem ismerték el Ma­gyarországot külön államnak. SUBSCRIPTION RATES: One Year_____________$6.00 Half Year -----------$3.5C 53 Szerkesztőig és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Tolefrm! P.Horrv 1 ..WflS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents