A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-07-17 / 29. szám
4. OLDAL A Jó PÁSZTOR GENFI RIPORT Irta: Fábián Ilona Az életmentők megérkeztek Savannah. Ga.-ba, ahova helicopierrel hozták a Meldrim. Ga.-i vasúti robbanás egyik áldozatát. A vonat kisiklott egy vasúti hidon és a szerelvény, melynek két kocsija butane gázt szállított, felrobbant. A halottak száma eddig 17, de valószínűleg több is lesz. HU! IMS OLCSÓN KAPHATÓ Pesti riport “Túri vásár sátor nélkül...” ez a régi magyar nóta jut az eszembe, amikor Géniről magáról szeretnék beszámolni. Genf és konferencia: szinte elválaszthatatlan ez a két fogalom. És valóban, itt állandóan ülésezik valamilyen konferencia, melyen rajta csügg a világ szeme, mint amilyen az 1955-ös csúcs, vagy akár : mostani volt. Itt állandóan tanácskoznak kisebb-nagyobb bizottságok, melyek javítani törekszenek a világ során és ahol, mint ahogyan az itteni rossznyelvek mondják, a szónok szónokol és a tagok édes álmukat alusszák. Közben pedig gyártják a jegyzőkönyvek és emlékiratok tömegeit, melyeket ha egymás tetejére raknák, bizonyára felérnének Európa legmagasabb hegyének, a 4810 méteres Mont Blanc csúcsáig. Közben megfeledkezünk arról, hogy Genf nem csupán a konferenciáknak színhelye, de Európának egyik legszebb, legérdekesebb városa. Kövessük hát a genfiek példáját akik édes-keveset törődnek a konferenciákkal, melyek legalább idegenforgalmi szempontból hasznosak. Valaha régen mikor azt kérdezték tőlem, milyen helyen szeretnék lakni, azt válaszoltam, hogy egy hegy tetején, a viz partján és a város kellős közepén. Genfben még ezt is lehet. Ha nem is éppen a hegytetőn, de kilátással az Alpesek és a Jura hegység csúcsaira. (Egyébb csúcsok jelen pillanatban nem láthatók.) Genfnek van kék tava és két folyója. A szmaragdzold, sebesvizü Rhone itt folyik ki a tóból, hogy a város végén elnyelje a sáros, lomhafolyásu Arvet s kuriózumként mutatják az idegenvezetők miként tartja meg egyesülten is jellegét a két folyó, amely békés koexisteneiában folydogál tovább, az egyik piszkosan, a másik tisztán. EGY NAGY KISVÁROS Mint ahogy New Yorkra és Párisra mondani szokás, Genf sem egy város, de sok kis város összetétele. Ahány emberrel beszélek, mindegyik más szemmel látja Genfet. Én is másnak láttam tavaly, mikor csak egy hetet töltöttünk itt és szállodában laktunk. Valóban sokan azt hiszik, ha a Cornavin pályaudvartól, az elegáns Rue du Mont Blancon keresztül lesétálnak a tópartig, már mindent láttak. Hátha még felültek a városnéző buszra és megmutatták nekik a Nemze, tek Palotáját, a bástyákkal körülvett óvárost a dombtetőn, a templommal melyben egykor Kálvin János prédikált az egyetemet és a sok árnyas fákkal telt gyönyörű parkot. Kisvárosiasnak tartják. Pedig órákat is eltart amig a sok villanynegyedet bejárjuk, melyek virágzó kertjeikkel körülveszik a várost. Egyezzünk hát meg az általános véleményben, mely szerint Genf a világ legnagyobb kisvárosa De aztán ne mondja nekem senki, hogy Genf unalmas város. Kislánykor ómban, amikor mint aféle gyerek, aki nem tudja mihez is fogjon, elkezdtem nyafogni, hogy unatkozom, édesanyám azt szokta mondani: “Intelligens ember nem unatkozik.” Akkor ez nekem nagyon imponált. Öt éves korban ki nem akar intelligensnek látszani? De Genfben nincs is szükség külön ösebb intelligenciára, hogy ne unatkozzon az ember A kis fehér hajók, melyekkel bejárhatjuk a genfi tavat, még mindig ott kötnek ki a város közepén, néhány lépésnyire attól a helytől, ahol egykor Erzsébet királyné szivébe szúrták a gyilkos tőrt. Néhány lépésnyire vannak a strandok, s ha szabadulni akarunk a nyár melegétől, 7 perc alatt fel visz a kis imbolygó kötélvasut az 1100 méteres Saléve tetejére. Még akkor is, ha volnának ünnepélyek és látványosságok, mint amilyen a 450 esztendős Kálvin jubileum, amikor a reformáció emlékművének szobrait kivilágították és megszólaltatták, vagy az egyetem 400 éves fennállásának ünnepe, amikor a diákok fáklyásmenetben, k o r a b e li ruhákba öltözött tanáraikkal élükön járták be a várost, akkor sem kell itt unatkozni. Genfnek van öt múzeuma, számos könyvtára, nembeszélve a sok könyvesboltról, amelyektől alig bírok elszakadni. Ahányfelé nézünk, más és más látvány tárul szemünk elé. A vár szűk sikátorai beletorkolnak a divatos és forgalmas üzletutcákba és a bankok és hipermodern bérpaloták közül előbukkan egy ódon vártorony, egykori börtön, a hős szobrával, kit ott fejeztek le. Szinház, operaelőadás, szabadtéri és egyéb hangversenyek és három ma gasnivóju napilap elégiti ki Genf kulturszomját, nem szólva a többi francia és németnyelvű svájci laptól, sőt habár Genf a Kfjvini puritanizmus városának van elkönyvelros, ahol meg van engedve “le strip-tease”, mint idegenforgalmi engedmény vagy attrakció. Amúgy gém érnék rá unatkozni, mert némi háztartási teendők is lefoglalnak. Mindig az volt az érzésem, hogy egy országot vagy várost csak akkor lehet igazában megismerni ha az embernek háztartása is van. Szerencsés véletlen folytán egy kedves kis lakáshoz jutottunk néhány lépésnyire a sajtófőhadiszállástól és háziasszonyunk, aki csak esténkint jár haza, ránk hagyta csinos világos konyháját. Bizony .ez már az ötödik ország, ahol háztartást vezetek és hetenkint kétszer lejárogatok a genfi piacra, amely friss illatos és zamatos gyümölcseivel, zöldségeivel gyönyörűsége nemcsak az Ínynek, hanem a szemnek is. Nem szabad megfeledkeznünk a színes illatos" virágokról,, montreuxi hires vad nárcisokról, Franciaországból hozott gyöngyvirágokról -és szegfűről, de ha már illatokról beszélünk ne hagyjuk emlitetlenül Svájc és Franciaország kitűnő sajtjait, a Gruyéret, a Camembert, a Reblochont, és tenger nyi egyébb válfaját, amelyel talán sohasem kerülnek exportra. Az egyik bódéban izgalmas tésztaféléket árul egy olasz, kész raviolit, gnocchit melyet csak ki kell főzni vagy sütőbe tenni, a másikban sonkát, kész pástétomot és napon szárított húsokat. Supermarket azért errefelé k dívik és a kirándulók külör örömére fogpaszta szerű tu busókba csomagolják a kondenzált tejet, a mustárt és a majonézt, sőt a paradicsommártást is. A genfi piacnak, amely a budapesti Vérmezőre emlékeztető nagy térség szélén húzódik végig, csak egy hibája van: nehéz megközelíteni Néhány lépésnyire van ugyan tőlünk, de olykor tiz percig is eltart amig keresztüljutok a kétirányból vadul' száguldó autók, de főleg kerékpárok és motorkerékpárok stirü során Ilyenkor New York “traffic light”-jai után fog el a vágy. Valóságos közlekedési múzeumot lehetne az itt látható jármüvekből össze állítani melyek, ha automobilokká változnának át, már csak a háztetőkön jutna számunkra hely. Meglettkoru, termetes hölgyeket látunk merész Vespákon száguldani és a múltkorában a sok bicikli közt még egy trailer is parkolt az egyetem előtt. A szűk utcákon kígyózó zöld és piros karcsú villamosok, olyanok mellettük, mint régi korabeli illedelmes nők. Nem hasonlítanak Pest sárga villamosaira, ezeken bliccelni nem lehet, s a lépcsőkön sem lógnak fürtökben az utasok mert induláskor a lépcső laposra csukódik. Itt az is előfordul, hogy az utasok átadják helyüket és átszállhatunk pirosról zöldre és viszont. A hires francia udvariasság, amely Párisban kihalófélben van, itt javában virul. A genfi nem kiabál, nem veszekszik. Azt mondják, ha itt valaki éjszaka háborítja / csendet, szomszédja, kinek álmát megzavarta, se nem ordít, se nem vágja cipőjét a falhoz, csak egyenesen a rendőrségre telefonál. Talán azért, mert olyan tiszta, csendes és rendes ez a város, mondják ridegnek a genfi polgárt. Pedig sehol se láttam annyi kis virágzó kertecskét a város bérházainak tövében — itt sok helyen nincsenek udvarok és a házal háta közös árnyékos terekre vagy utcákra néz — ahol tenyérnyi kis helyen rózsák tö mege virít, kék szarkalábak tornyosulnak, vödrökbe ültetett leanderek között. Nagy becsben állnak itt a házi-állatok, különösen a kutyák Ezeket felengedik minden Járműre, vendéglőbe és a minap mögöttünk a moziban egy barna uszkár aludta keresztül a műsort. A madarakról nem is szólva. Minden ablakon csipog, csiripel, trillázik hol japán fülemüle, hol kanári Legalább féltucat kanárit számoltam össze a szomszéd utcában. Nem csoda hát hogy amikor Madame Gromijko kedvenc kanárija, melyet repülőgépen hoztak utána Oroszországból, világgá repült, vagy ahogy itt Írták “a szabadságot választotta” terjedelmes riportok jelentek meg erről a genfi lapokban. Genfben feltűnik a töméntelen vendéglő, kávéház. Számuk, úgy mondják meghaladja az ezret. Tekintetbe véve hogy nem csupán a városnak, de az egész genfi kantonnak 170 ezer lakója van, ez egészen szép teljesítmény.. A “Geneva Diplomat” cimü angolnyelvü lapocska Ínyenc szakértője, áraik szerint a következő osztályokba sorolja a genfi vendéglőket: külügyminiszterek, nagykövetek, állandó delegátusok és újságírók kategóriája, hozzátéve, ha azonban még nem érkezett volna meg a fizetés, még mindig elmehet a Restaurant (kb. 50 cent) kaphat ebédet Látván, hogy az árakat ille tőleg még az újságírói kategória is csak a főszerkesztőkre és star riporterekre vonatkozik, .vendéglőkutató körutam a Restaurant Rousseaura korlátozódott, ahol néhány lépésnyire Jean-Jaques Rousseau egykori szülőházától egy ódon ház első emeletén diákmenzákhoz hasonló helyiségben, víászkosvászonnal terített afeztalnál korpakása levest ebédeltem, valamint burgonyával és spenóttal bőségesen kerített nagy adag ízletes sztéket. Általában, kitünően és aránylag olcsón lehet Genfben enni. Nekünk is megvan a két kedves szokott helyünk. Az egyik a sebesvizü, zöld Rhone fölé épült teraszával olyan mint egy hajó fedélzete és a tóból frissen fogott hal a különlegessége. A másik a Brasserie Landolt. Sok európai városnak megvan a maga történelmi vagy irodalmi kávéháza, hogy ne említse! mást, mint a pesti Pilvaxot, vagy a nagyváradi Fekete Sast, ahol Ady Endre irta verseit. A Landolt arról hires hogy úgy Leninnek, mint Mussolininek, akik annakidején számüzöttként éltek Genfben, ez volt a tanyájuk. Lenin és felesége a szomszéd házban laktak, mely ma a Hotel Mirabeau, ahová nem tudom tradicióbóPe avagy véletlenül a magyar kommunista újságírók szálltak. Emlékét-nem őrzi tábla, de él itt egy idős orosz, kiábrándult egykori kommunista, '!aki Leninnel sakkozni idejárt. “Mit is várnák ezektől, “morogja”; én már 1909-ben tudtam, hogy ezek kicsodák, hogy egy szavukat sem lehet hinni.” S miközben e sorokat irom látom, hogy ismét csak a konferenciánál lyukadtam ki. Ugylátszik mégsem sikerük politika mentes riportot írnom Géniről. Az Atomklisbban Franciaország is telj es jogú tag kíván lenni. De Gaulle kijelentette: nem hajlandó tovább megengedni, hogy Franciaországban olyan atombombával felszerelt repülő- és rakétatámaszpontok legyenek, melyek fölött az Egyesült Államok rendelkezik. Amerikai törvény szerint • viszont a NATO-hadsereg atomfegyvereinek —- háború esetén való — bevetéséről csak Amerika dönthet, Anglia beleegyezésével. Most harmadik, teljesjogú tagként Franciaország is fel akar lépni, ellenkező esetben, megtagadja, hogy az ilyen repülőflották és rakétabázisok továbbra is francia területen maradjanak. Miután az amerikai törvényt nehéz lenne megváltoztatni, Norstad tábornok, a NATO- hadsereg vezetője, az eddig Franciaországba telepi tett nukleáris flottát Angliába helyezte át. TÁRGYALNI AKARNAK PÁRIS — A francia szocialisták határozatilag mondották ki, hogy tárgyalni akarnak az algíri szabadságharcosokkal a béke érdekéiben. De Gaulle elnököt felszólították, hogy kössön békét az arabokkal. A kis albérleti szobába lelkendezve rohant be Ádámné: — Feri, hallottam egy címet, ahol olcsó lakáshoz jutunk! Több sem kellett Ádám Ferencnek, felkapta kabátját és feleségével együtt rohant r megadott címre, Magyar Józsefékhez, a Váci ut 45-be. Magyar ék igy tájékoztatták Ádámékat: Mohácsra költöznek és a lakást hajlandók két és fél évre bérbe adni potom 15,000 forintért, természetesen előre és készpénzben fizetve. Ádámók a pénzt összeszedték, és hamarosan beköltöztek Magyarék egy szoba, konyhás lakásába. Aztán az idő múlt, és Magyarék ugyanabban a lakásban maradtak. Szó sem volt már Mohácsról, kiköltözésről. A pénzről néha szó esett — veszekedések során —, de Magyarék a pénzt már elköltötték ... * Magyar amolyan kis szélhámos volt csak, legalábbis Bakos Jánoshoz képest. Neki Pesterzsébeten, a Dózsa — Kérem, segítsenek — hangzik a telefonból. — Miben ? — Nem bírom már a sok házimunkát. A feleségem a Filmtechnikai Vállalat számviteli osztályán dolgozik. Október' óta annyit túlóráznak, hogy rendszeresen csak a késői éjszakai órákban ér haza. Az utóbbi hetekben pedig gyakori, hogy egy-két napig is bentmarad a munkahelyén. A Filmtechnikai Vállalat számviteli osztályán az embereket nagy munkában találtuk. Egyesek már második napja nem voltak odahaza. Mándoki Józsefné, a számviteli osztály vezetője elmondta: “Nem lehet őket hazazavarni.” — Október óta folyik ez í rohammunka. Az emberek már nagyon kimerültek, de látják, hogy sok a tennivaló és nem lehet őket hazazavarni. Gyakori a napi 12-14 órás munkaidő, de előfordul az is, hogy 33-34 órát dolgozunk egyfolytában. — Mi az oka a mértéktelen túlóráztatásnak ? Barna Gyula, a vállalat igazgatója arra hivatkozik hogy a Művelődésügyi Minisztérium nem ellenőrizte időben az uj árak kidolgozását. — Több mint tízezer alkatrész uj árát kellett kiszámolnunk — mondotta —, a megadott határidőt csakis túlórákkal tarthattuk be. A leltározás ugyancsak sok tulóráJ igényelt. Ezt követte a dokumentális vizsgálat és a bankrevizió. Ennek során egy sor súlyos hiba derült ki, amiért a főkönyvelőt is felelősségre kell vonni. Mire a hibákat megszüntettük, jött a minisztérium utasitása a negyedévi mérleg elkészítésére, ami miatt még a mai napig is túl órázni kell. Ehhez természetesen mindig megkaptuk a mr nisztérium engedélyét. Fejétől bűzlik a hal A felsorolt tények megfelelnek a valóságnak — de véleményünk szerint mégsem szolgálhatnak indokként arra, hogy az embereket törvénytelenül tulóráztassák. Már az is törvénytelen, hogy a minisztérium illetékes szervei hozzájárultak ehhez. Éppen ezért elsősorban a minisztériumot terheli a felelősség. E vállalatnál néhány évvel ezelőtt már milliós károk származtak György -utón volt egy szoba, konyhás lakása. Elhatározta, hogy vidékre költözését némi üzlettel köti egybe. A lakást eladta Burján Istvánnénak 12,000 forintért, 8000-et előlegben felvett. Ezt a lakást aztán pár hónap múlva eladta Szűcs Józsefnek 8000 forintért. Ennél az üzletnél több mint 5000 forint előleget vágott zsebre, és azután a lakást sürgősen eladta Kosa Józsefnek 13,000 forintért. A kapott 3000 forint előleget azonban visszaadta. Megszólalt lelkiismerete? Nem, mégsem . . . A lakást negyedszer Bakó Ignácnak adta el 6000 forint készpénzért. írást is készített, a pénzösszeget persze kölcsönként tüntette fel. Bakó javára azután lemondott a lakásról, és azt a tanács ki is utalta a vevőnek. A turpisság azonban kiderült, és Bakótól — elvették a lakást. * A fővárosi bíróság most Magyart egy évi börtönre. Bakost két év és négyhónapi börtönre ítélte. érdekes riportja a fegyelem lázaságai miatt. Mégsem gondoskodtak arról, hogy alaposabb rendszeresebb ellenőrzéssel megelőzzék a baj t. Finom szakszervezet! A vállalatnál felmerült törvénysértésért felelős a szakszervezeti bizottság és a Művészeti Dolgozók Szakszervezete is. írásban űgyán nem járultak hozzá a mértéktelen túlóráztatáshoz, de tudtak róla és nem tettek ellene sem- 7iit. Pedig a szakszervezet feladata közé tartoEik, hogy a dolgozók érdekeinek, egészségének védelmében a leghatározottabban fellépjen a törvényeink megtartásáért. KUTYAHARAPÁST KUTYA SZŐRÉVEL Pelveste brazíliai városban harcot indítottak a nagyvárosi zaj ellen. Jelszavuk: Kíméljük polgártársaink idegeit, ne lármázzunk. És hogy a kampány kezdetét mindenkivel tudassák, meghuzatták a város összes harangjait, diszlövéseket adtak le és erős hangszórókon ismételten felhívták a lakosságot az akcióban való részvételre. MEGSZÓLALNAK A NÉMÁK? R. V. Tait angol szájsebész uj készüléket alkotott, amelynek segítségével állítása szerint visszanyerhetik hangjukat olyan betegek, akik azt gégemütét következtében vesztették el. Az angol fogászati szaklapban ismertetett készülék lényege az, hogy egy zsebben hordható telep gombnyomásra működni kezd, s a szájba helyezett membrán rezgéseket tesz. A beteg ezután a szokásos beszédmozdulatok segítségével már jól megérthetheti magát. Az orvos beszámolója szerint csak a “h” és a “g” hang kiejtése jár némi nehézséggel. A NEPTUNIT LEGYŐZI A MARINITOT A drezdai fatechnológiai és rostkutató intézetben neptunit nevű uj éghetetlen építőanyagot dolgoztak ki hajók számára. Ezzel megtörték az angol gyárak monopóliumát, mert a kanadai azbesztrostból Angliában készített marinit alulmarad a bazaltrostokból és egy szervetlen kötőanyagból előállított neptunittal szemben. A "Fehér sport" hősei. Balról: Alex Olmedo perui születésű diák, aki a délcaliformai egyetemen tanul, a wimbledoni tenniszverseny döntőjében megszerezte a győzelmet Rod Laver, ausztráliai játékos ellen (jobbról). ROHAMMUNKA HÉT HÓNAP ÓTA A pesti Népszava Óhazai Híradó
