A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-13 / 46. szám

R. oldati A írt PÁSZTÓ« Pünkösd után 25-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 13. fej. 31—-35. szakasz Az időiben mondá Jézus: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vevén az ember, elvetett földjébe, amely kisebb ugyan minden mag­nál, mikor pedig felnő, nagyobb minden vetemény­­nél és fává leszen, úgy, hogy az égi madarak eljön­nek és ágai közt laknak. Más példabeszédet is mon­dott nekik: Hasonló a mennyek országa a kovász­hoz, melyet vévén az asszony, elvegyite három véka lisztbe, mig mind megkovászosodott. Mindezeket példabeszédekben mondá Jézus a seregnek, és példa­beszédek nélkül nem beszélt nekik, hogy beteljesed­jék a próféta szava, ki mondotta: Megnyitom szá­mat példabeszédekben, hirdetni fogom, ami el volt rejtve a világ kezdetétől. SZENTBESZÉD Hány és hány nagynak, halhatatlannak hirde­tett emberi munkára mondhatjuk el napjainkban: “volt és nincs”, — hány és hány, egyszer világhírű, világszerte ismert s ünnepelt ember volt, akinek ma már a nevét sem tudják és fordítva: mennyi és meny­nyi kezdetben kicsiny és lenézett isteni, vagy Isten­től ihletett emberi mü van, ami még napjainkban is él és virul, mint ahogyan él és virul a búza, avagy a rozs, melynek magvát a jó Isten évezredekkel ez előtt hintette el a földbe és mennyi és mennyi , életében nem ismert, félreismert vagy pláne a világ részéről eszelősnek, hogy ne mondjam bolondnak tartott em­ber ma ismert, ünnepelt és boldognak, szentnek hir­detett Krisztus Urunk földi országában, az Egyház­ban. “Az én alkotásom tovább marad fenn, mint a tied . . .” Amit az egyszerű, névtelen rabszolga mon­dott a királynak, azt mondja mintegy Szt. Péter, az ismeretlen, az egyszerű halász, amikor megérkezik Kómába s megáll a római császárok palotája és a po­­í ;ány istenek emberépitette temploma előtt ... Az a rabszolga, kicsiny, szerény magvat vetett csupán, ami meg se látszott a hatalmas gúlák mellett és mégis: az még ma is él, épugy Szent Péter is kicsiny, ismeret­jen volt az akkori világ nagyjai, császárai és királyai, Hatalmasai és tudósai előtt és mégis Krisztus Urunk : .eki mondotta: “Te Péter vagy és e kőszálon építem . Uiyaszentegyházamat, s a pokol kapui sem vesznek >',rőt azon.” És ime, hol vannak a Péter idejebeli csá­szárok, királyok, tudósok és hatalmasak; legfeljebb a történelem lapjain olvashatók; Szent Péter azon­ban él és uralkodik szerte a világon a katolikus Egy­házban; él és uralkodik pedig a római pápában a vi­lág végezetéig. A mustármag ugyanis, amelyről a mai szent evangéliumban maga az Ur Jézus szól, az Egyházat jelenti, de jelentheti az Egyház tanítását, a krisztusi tanítást is . . . Általában nagy baj az embereknél, hogy a ki­csiny dolgokra, legyenek azok akár jók vagy rosszak, nem fordítanak elég gondot. Pedig a kicsinyen kell a jót is kezdeni, hogy a nagyobb jót is elérhessük és viszont a kis bajt, a kis bűnt is el kell kerülnünk, ne­hogy a kis bajból nagyobb származzék. Nagy dolgot nem tud mindenki produkálni, a mindennapi kis dolgokat azonban mindenki elvégez­heti, csak legyen meg benne a jóakarat. És erre kell ránevelni az embernek önmagát, a szülőknek a gyer­mekét, az elöljárónak alattvalóját, a tanítónak ta­nítványait, mert ne felejtsük el, hogy az embernek boldogsága a mindennapi kis dolgokon fordul meg s aki a kisebb dolgokban pontos, az a nagyobbakban még inkább azzá lesz. New Haven, Conn.-ban a hirtelen leszakadt felhősza­kadás elöntötte a mélyebben fekvő helyeket és a vasúti aluljárókban az autók viz alá kerültek. Dallas, Tex.-ban a Baylor kórház uj épületszárnyába helyezték át a szülőotthont. Minden anya karjába kapta újszülöttjét, hogy meggátolják az elcseréléseket. V A K B O T T V A A (Folytatás a 2-ik oldalról) Bakony és Vértes hegységék rej tekhelyire vonult. A labancok harci hangula­tára mi sem jellemzőbb, mint Bottyán Jánosnak 1707. már­cius 1-i jelentése: “. . . mert máris annyira jutott azon ni­ni et, hogy az armadáiul két három hold hossznyira ki sem mér menni. Még német uram oda nem mehetett, azhová akarta, hanem csak azhová mehetett, mert szüntelen raj­ta csiripel az had.’ A szabadságharc elérkezett legdicsőségesebb szakaszához: az ország területének nagy ré­sze felszabadult, az onódi or­szággyűlés kimondta a Habs­burgok trónfosztását. 1706 aug. 18-án a Fertő-tó­nál, nov. elején pedig Eger­várnál mért súlyos csapást az ellenségre, utóbbi alkalommal Heister Hannibál is fogságba esett es serege 3000 halottat veszített. 1707 októberében Sopronnál verte meg a laban­­cckat. A következő évben a Vág-mentén harcolt eredmé­nyesen. A tragikus kimenete­lű trencséní csata után ő men­tette meg a hadihelyzetet az­által, hogy harcképes csapa­taival a fejedelem rendelkezé­sére állt. Sikeres harcokat folytatott az ország területére benyomult, fosztogatásokat végző rácok ellen. A szabadságharc tragikus kimenetele azonban előre ve­tette árnyékát. A külpolitikai helyzet kedvezőtlenül alakult a kurucok számára: az örökö­södési háborúban a Habsbur­gok szerencsésen hadakoztak, igy mind nagyobb erőket küldhették a szabadságharc leverésére. A szövetséges Franciaország nem küldött se­gítséget Rákóczinak. Az egyetlen megbízható szövet­séges, Nagy Péter cár, a své­dek támadásának elhárításá­val volt elfoglalva. Az ország gazdaságilag kimerült. Az ön­ző nemesség bomlasztotta a szabadságharc erőit. A főúri katonai vezetők széthúzása, intrikái és a hadvezetésben bekövetkezett árulások (Beze­­rédi, Ócskái, Károlyi) ezt a bomlasztó folyamatot siettet­ték. A Vak Bottyán által veze­tett harcok kedvező kimene­tele legfeljebb lassíthatta, de nem háríthatta el a szabad­ságharc bukását. A hős öreg Selmecbányánál vívta utolsó csatáját. A sáncaiból kitört osztrák hadakat visszavetette. 2000 labanc esett el, s fogság­ba esett maga Tollet tábornok is. Vak Bottyán “a fejedelem generálisa és tábori generális főstrázsa mestere” akin —- ka­tonái szerint —, nem fogott a golyó, nem sokkal á Selmec­bányái csata után, 1709. szep­tember 25-én meghalt. Bottyán János a Rákóczi­kor leghíresebb hadvezére volt. A változó körülmények­nek megfelelően választotta meg a legkedvezőbb harc-mo­dort. Körültekintő módon mérlegelte a szembenálló se­regek erejét, a terepaldta le­hetőséget s határozta el a kez­deményezés, támadás leghe­lyesebb módját. Rendkívüli katonai képességeiről, ret­tenthetetlen bátorságáról Sa­­voyai Eügén herceg, a hires hadvezér is elismerőleg nyi­latkozott. A fejedelem igy ir róla emlékirataiban: “Vakmerő harcos, józan, éber és fáradhatatlan, szigorú fegyelmet tart, igazságos, a katonák és a nép szereti.” A kurucok mély gyászát fe­jezi ki Bercsényinek a fejede­lemhez irt levele: “Most hozták hirt, szegény Bottyán vak sógor tegnap 8 óra tájban behunyta az másik szemét is.” Házmesterek rémuralma a népidemokratikus fővárosban 1200 házfelügyelőt elbocsátottak BUDAPEST. — A Népsza­va jelenti: A Dózsa György ut 132. számú ház házfelügye­lőjének férje és fia megverte az egyik lakót, másokat pedig életveszélyesen megfenyeget­tek. A kerületi Házkezelőségi Igazgatóság Ny. M.-nét azon­nali hatállyal elbocsátotta, mert nem akadályozta meg férje és fia tűrhetetlen visel­kedését, és szükséglakásba akarta lakoltatni, hogy uj házfelügyelőnek lakást bizto­sítson. Ny.-né azonban bíró­sághoz fordult, a bíróság pe­dig a szükséglakásba történő költöztetést megakadályozta, A lakók most okkal panaszol­ják, hogy továbbra is való­sággal terror alatt kell élniük. A fővárosi tanács legutóbbi ülésén Vági Míklósné inter­pellált a lakókkal gorombás­­kodó házfelügyelők ügyében és az illetékes szervek azon­nali közbelépését követelte. A fővárosi tanács rendelete szabályozza a házfelügyelők LOURDESI ZARÁNDOKOK Kereken 30 beteg vagy nyo­morék pap zarándokolt el Olaszországból Lourdesbe, hogy felajánlja szenvedéseit a Szüzanyának. Négy püspök és több jó egészségnek örven­dő paptársuk kisérte el őket. Közel 100 papot hordágyon vagy tolókocsiban kellett a grottához vinni. jogait és kötelességeit. Aren­­delet megsértése miatt ta­valy október óta a fővárosban 1200 házfelügyelőt elbocsátot­tak, mintegy 80-at szükségla­kásba költöztettek, több mint 200-at pénzbüntetésre Ítéltek, s körülbelül 100 házfelügyelő ügye került bíróság elé. — Mi az oka, hogy a lakók túlnyomó többsége szinte ret­teg a házfelügyelőtől ? — kér­deztük a fővárosi tanácstól. — Az államosítások során nemcsak a házakat, hanem a régi házfelügyelőket is átvet­tük, akik a háziurakat ké­­nyükre-kedvükre kiszolgálták és a háziúr iránti tiszteletből, kötelességüknek érezték a la­kók megfélemlítését. Mi min­dent megteszünk, hogy a lakó­kat megszabadítsuk az önké­nyeskedő, diktatórikus hajla­mú házfelügyelőtől. Csali? Hazudott? Sebaj! ANNAPOLIS, Md. — A St. John’s College elnöke ki­jelentette, hogy hajlandó az, egyetemi titkári irodában al­kalmazni Charles Van Dorent a Twenty-one televíziós ha­zugságprogram levitézlet lo­vagját. Baltimore egyik rádió­ja pedig szívesen felvenné hír­­szolgálati igazgatónak, termé­szetesen azzal a kikötéssel, hogy csak igaz híreket sza­bad a mikrofonba bemondani. NEW YORK — Garroway TV-programvezető azt mond­ja, hogy körülbelül 2000 leve­let és több mint 300 táviratot kapott, amelyeknek irói egy kivételével Van Dórén pártját fogják. TV és rádió irók körében felmerült az az eszme, hogy kérdés-felelet programokat tovább is rendezni kellene, de nem oly nagy dijakkal, ame­lyek kisértésbe hoznak naiv és nem naiv mindentudókat. VILÁGPOLGÁR LONDON — Kolozetti asz­­szonynak haj ón leánygyer­meke született és senkisem tudja megmondani, milyen nemzetiségű gyermek ez. Anglia partvidékén, tehát angol területen született, egy Kanada felé útban volt olasz hajón, amely a panami zászló alatt hajózik. Az anya cseh­szlovák volt, de elvesztette állampolgárságát és férjével, akivel Jugoszláviában kelt egybe, Franciaországban élt mostanig. Nehéz lesz ezt a csomót kibogozni! MODERN-KÉNYELEM . . . MARZOLL, Nyugat-Né­­metország. — Itt kiástak egy régi római lakóházat, amely körülbelül 300 évvel Krisztus előtt épült. Az ebédlőben kü­lönféle hztartási eszközöket találtak, úgyszintén központi fűtési csőhálózatot. AZ IRGALMAS SZAMARITÁNUS Szent Lukács 17. rész, 85. szakasz EVANGÉLIUM Az időben, amikor bement Jézus egy faluba, tiz bélpoklos férfiú jőve, kik távol megállának. S föl­­emelék szavukat, mondván: Jézus, Mester, könyö­rülj rajtunk. Kiket midőn meglátott, mondá: Menje­tek és mutassátok meg magatokat a papoknak. És lön, mikor mentek, megtisztulának . . . Egy pedig kö­zülök, látván, hogy megtisztult, visszatért és nagy fenszóval magasztalván az Istent és arcrabonda Jé­zus lábai előtt, bálát adván, és ez szamaritánus volt. Felelvén pedig Jézus, mondá: Nemde, tizen tisztul­tatok meg és a kilenc hol vagyon? Nem találtatott, aki megtérjen és dicsőséget adjon Istennek, hanem csak az idegen nemzetted? És mondá neki: Kelj fel, menj el, mert a te hited megszabadított téged. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk elé tiz poklos férfiú jőve, kik tá­vol megállának s nagy fenszóval mondák: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk, szabadíts meg minket a felette súlyos gyógyíthatatlan betegségtől. Midőn Jézus meglátta ezen poklosokat és meg­hallotta, hogy őt segélyül hívják, mondá: Menjetek, és mutassátok meg magatokat a papoknak ... Ha a pápokhoz elmentek és nekem engedelmeskedtek, ha­talmam s gondviselésem folytán biztosan meggyó­gyultok a poklosságtól. És lön, mikor mentek, meg­tisztulának. A poklosok, Jézus szavaiban a biztosan bekövetkező gyógyulás zálogát bírva, örömmel in­dultak útnak. íme, útközben megtörtént ama csoda, hogy a súlyosabb poklosságban szenvedő tiz férfiú eme gyógyíthatatlan betegségből Jézus isteni ereje folytán megmenekült. A szamaritánus, látván azt, hogy megtisztult a poklosságtól, visszatére a megkezdett utjából és nem ment a többi meggyógyulttal tovább, hanem útját az Ur Jézus felé vette; a legnagyobb örömtől áradozó ajakkal fennhangon magasztalván az Istent, aki Jé­zus által őt meggyógyította. És arcraborula a meg­gyógyult szamaritánus Jézus lábai előtt, a legmé­lyebb alázatossággal s a legnagyobb tisztelettel há­lát adván. Felelvén pedig Jézus, mondá: Nemde, ti­zen tisztultak meg és a kilenc hol vagyon? A szamaritánus, akiről itt említés van téve, áb­rázolja a keresztény vallásra később áttért pogányá­kat, akik aztán hittek Krisztusban s neki hálát adtak, mig ellenben ama kilenc háládatlan azon háládatlan Izraelt juttatja eszünkbe, mely Krisztus szent evan­géliumát megveté. A hálátlanság a lélek ellensége, az érdemek ki­ürítése, az erények szétszórása, a jótétemények el­vesztése. A hálátlanság száritó szél, amely kiszárítja a kegyelet forrását, a könyörületesség harmatát, a malaszt folyamait. Aztán mondá Jézus a meggyógyulnak: kelj fel, menj el, mert a te hited, amelynél fogva hitted, hogy én meggyógyíthatlak s valóban meg is gyógyít]ak, megszabadított téged úgy a testi poklosságtól', mint .pedig a lelkiektől, azaz a vétkektől. Azért valószínű, hogy ezen bélpoklos, Isten ál­tal felbuzditva, töredelmesen megbánta bűneit és megigazult. Azonfelül elhagyta a szamaritánus fele­­kezetét és a zsidó vallásra tért át; végre pedig Jé­zus tanítványává lett, megkeresztelkedett és igy ke­reszténnyé lett, mindenütt hirdetve Krisztus hatal­mát és csodatevő erejét és sokakat téritett meg az ő hitére. Erre ösztönözte a hála, melyért Jézus őt meg­dicsérte. Kövessük az evangéliumi poklost a bizalomban, hogy Jézusnál segélyt és üdvöt találjunk, de ne kö­vessük a hálátlanságban a bélpoklosságtól csodála­tosan meggyógyult ama kilenc zsidó férfiút, akik fö­lött a Megváltó panaszkodik. A jólétnek, mely fölött a poklosságtól megtisztult férfiak örültek, mi is, még­pedig sokkal magasztosabb értelemben, részeseivé lettünk; tanúsítsuk hálánkat az Ur iránt ezen és min­denjóért, melyet tőle minden órában nyerünk, még­pedig azáltal, hogy minden órában üdvünk gyümöl­csét munkáljuk. Amerikai kényelem a szovjetben MOSZKVA. — A szovjet parlamentben Szenin, a költségvetési bizottság elnöke éles szavakkal korholta Nikoláj Mikhailov népmüvelésügyi minisztert az esz­telen pazarlás miatt, ami a minisztériumban végbe­megy. A minisztériumnak 359 tisztviselője van és a felszerelése a következő: 922 Íróasztal, 1726 szék, 255 fotel, 96 dívány, 225 asztali és fali óra, 33 rádió és gra­mofon. HALLOTTA MÁR . . . ? . . . hogy a hold és a nap a földről nézve egyenlő nagy­­ságuaknak tetszenek,' de ez optikai csalódás. A nap 400 szór nagyobb, de 400-szor tá­volabb van a földtől: ezért látszanak egyenlő nagyoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents