A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-13 / 46. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 46. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridgeport, Philadelphia, South Bend. péntek, 1959 november 13 Munkába álltak az acélmunkások Miután a Legfelsőbb Biróság a 80 napos “lehülé­­si” idő tartamára a sztrájkban állt acélmunkásokat a munkába visszaküldte, az acélöntődék újra befütöttek, de még eltart néhány hétig, amig a termelés normális mértékben megindulhat. 117 napig tartott a sztrájk el­ső fejezete és bizonytalan, hogy a “lehűlés” eredményt fog-e hozni, megállapodást kölcsönös engedmények alapján. A fő nehézség nem a bérkérdés eldöntése, ha­nem a munkaadók által követelt jog, hogy a technikai fejlődés folytán feleségessé váló munkásokat elbocsát­hassák. EISENHOWER ÚTRA KEL Eisenhower elnök december 4-től karácsonyig utón lesz, Európában és Ázsiában, ellátogat Olaszor­szág, Franciaország, Görögország, Törökország, India, Afganisztán, Perzsia, Pakisztán és Marokkó fővárosai­ba. A legfontosabb látogatás a párisi lesz. De Gaulle elnökkel kell megbeszélnie az együttes fellépést a Krus­­csev-találkozás előtt. Indiában a nemzetközi mezőgaz­dasági kiállitás amerikai részét fogja megnyitni és Neh­ru miniszterelnökkel a kinai betöréssel kapcsolatos problémákat megbeszélni. A többi látogatások célja Amerika barátságának demonstrálása. A 69 éves elnök 20,000 mérföldet fog utazni jet re­pülőgépen. Egyszer beszélt a pápával... BURNLEY, Anglia. — Jean Reddy telefonoskis­asszony volt és szép szoprán hangja volt. Négy évvel ezelőtt 1000 font sterling ösztöndijjal Rómába ment magasabb énekmüvészeti kiképzésre. Egyszer kihall­gatáson fogadta őt XII. Pius pápa és e naptól kezdve Jean megváltozott, nem érdekelte többé az éneklés, visszautasitott több kedvező fellépési ajánlatot, a ka­tolikus hitre tért és most bejelentette, hogy januárban belép a Benedek-rend londoni zárdájába. HETEDIK FELFEDEZŐ A californiai Vandenberg légibázisról felbocsátot­tak egy uj, hetedik Discoverer mübolygót. Ez most ke­ring a Föld körül, de a mérőeszközöket tartalmazó kap­szulája nem vált le róla valami technikai hiba folytán és vele együtt kering az űrben. A kapszula leválása és a benne található mérések elmaradása miatt csak fél sikernek tekintik ezt a hetedik Discoverert. DIBELIUS ÉS LUTHER BERLIN. — Otto Dibelius, Berlin város és Bran­denburg tartomány evangélikus püspöke, az egész né­met evangélikus egyháztanács elnöke, dacolt a kom­munista keletnémet kormány tilalmával és múlt va­sárnap a kelet-berlini Mária templomban prédikált. Nem támadta élesen az istentelen kommunistákat, nem lázitott a kommunista törvények ellen, de azt jósolta prédikációjában, hogy akik igazságra és igazságosság­ra szomjaznak, azoknak vágya teljesülni fog. Hivatko­zott Luther Mártonra, aki ugyancsak korában népsze­rűtlen elveket hirdetett és győzött. A keletnémet kommunisták nem zavarták az is­tentiszteletet, nem hajtották végre a behirdetett tilal­mat. V TAKARODÓ MAR0KKÓRAN Amig Marokkó északafrikai arab ország francia protektorátus alatt volt, az amerikai hadvezetőség ott repülőtereket és hadikikötőt épitett, összesen 440 mil­lió dollár költséggel és azokat évente többszáz millió dollár költséggel fenntartotta. Ezek a bázisok azt a célt szolgálták, hogy háború esetén bombavető repülőgé­pek onnan felszállhassanak és néhány óra alatt eljut­hassanak Oroszország nagy városai és ipari centrumai fölé. A szovjet az amerikai bázisokkal való körülkerit­­tetésben egyik legnagyobb veszélyét látta. Most teljesült a szovjet vágya: Marokkóból el kell takarodniok az amerikaiaknak. Nem a szovjet kedvé­ért utasította ki őket Marokkó királya, hanem az arab nacionalizmus, nemzeti büszkeség okából. Egyre megy, menni kell. De a veszteség nem tragikus. Mert hovatovább a bombavető repülőgépek elavulnak és a messzetávu ra-Nelson Rockefeller new yorki kormányzó (jobbszélen) és felesége (középen) vendé­gül látta a fiatal Rockefeller (balszélen) apósát (a kormányzói pár között). Balról a második a fiatal menyecske, a norvég Anne Marie Rasmussen. Jönnek a vasutasok... A MOSTANI SZTRÁJKOK. SZTRMKFENYEGETÉSEK MÖGÖTT AZ UJ IPARI FORRADALOM PRORLEMAI HÚZÓDNAK MEG Az acélipari sztrájk még nem ért véget, még senkisem látja a kibontakozás útját, és már — jönnek a vasutasok is. A vasutasok unióinak veze­tői belefujtak a harci kürtbe, bejelentették, hogy ugyan­olyan követeléseket támasz­tanak, mint az acélipari uniók, és ugyanolyan szívós harcra készülnek fel. ők is béreme­léseket követelnek, de nem ez a fő követelésük, hanem a munkaviszonyok rendezése. “Munkaviszonyok’’ — ennek a szónak ma igen nagy jelen­tősége van. A vállalatok, a va­súttársaságok éppen úgy mint az acélvállalatok, az au­tomata korszak beáltával vál­toztatásokat akarnak eszkö­zöm az ember és a gép viszo­nyában. Az automatizálás azt jelenti, hogy gép végez ma oly munkákat, amelyeket teg­nap még emberek végeztek. Némely gép egy tucat mun­káskezet pótol, más tucatjá­val tessékeli ki az üzemből a munkásokat. Mi következik ebből az iparforradalmi változásból ? Ember és gép A vállalatvezetők azt mond­ják: Ha kevesebb munkásra van szükség a fölösszám mun­kásokat le kell venni a bér­listáról, egyszerűbben szólva: el kell bocsátani. Az uniók, ha mondják is, ha nem is mondják ki, minden körül­mények közt az elbocsátások veszélyének elhárítását tart­ják kötelességüknek. Persze a gyakorlatban a do­log nem ilyen egyszerű. Sőt nagyonis komplikált. Régi és uj “feleslegek” keresztezik egymást. Azt állítják ugyan­is az acélvállalati vezetők ép­pen úgy mint a vasúttársasá­gok, hogy már most is sok felesleges alkalmazottnak kénytelenek (az uniók nyo­mása alatt) bért fizetni oly munkáért, ami nem szüksé­ges, vagy oly alkalmazottak­nak, akiknek az üzemben nincs munkájuk, “semmiért valamit’’ kapnak. Az ameri­kai munkásmozgalomban és munkajogban az ilyesminek neve van, amelyet nehéz len­ne magyarra lefordítani: fea­therbedding. Puha, kényelmes ágyat vetnek nem-dolgozó vagy alig-valamit-dolgozó embereknek. A döntés érája közeleg -Az acélipari sztrájkban azért nehéz — e percben még előre nem látható — a köze­ledés a harcban álló felek közt, mert az egyik fél elér­kezettnek látja az időt arra, hogy egy csapással véget ves­sen a featherbeddingnek és éljen az automatizálás áldá­saival, a másik fél ellenben tagadja puha, kényelmes ágyak létezését és el akarja hárítani a munkások ezrei­nek kenyerét veszélyeztető automatizálás átkát. Áldás vagy átok-e több termelés ke­vesebb munkással? Ez a kér­dés és — könnyű erre a kér­désre felelni annak, akinek mindennapi kenyere nins ve­szélyben . . . Áldás vagy álok? Az ember-pótló automata nem mai keletű, már évek óta kisért az áldás-átok és már évek óta eldöntetlenül folyik a vita arról, hogy az automa­tizálás áldás-e vagy átok. A vasúttársaságok és az uniók három évvel ezelőtt fegyver­­szünetet kötöttek, megálla­podtak abban, hogy három évig nem bolygatják meg ezt a darázsfészket. Most a har­madik év végefelé közeleg és kenyértörésre kerül a sor hamarosan. Vasutas sztrájk fenyeget. A nagy baj és kár után, amit az acélsztrájk okoz nemcsak közvetlenül érdekelt feleknek, hanem kívülállók­nak, könnyes szemű harma­dikoknak, az egész nemzeti gazdaságnak, most még na­gyobb veszély fenyeget. Mert a vasúti közlekedés leállása, akár csak az ország egyes ré­szeiben is, katasztrofális gaz­dasági és politikai következ­ményekkel jár. A politikai kö­kéták korába léptünk, ilyen rakéták kilövése lehetsé­ges az Egyesült Államok területéről is. Észak-Afrikában van még több amerikai légi bá­zis, a legnagyobb Líbiában, és vannak rakétabázisok Angliában, Olaszországban és Törökországban is. A többi európai szövetséges országok vonakodnak ame­rikai rakétabázisokat engedélyezni, mert rettegnek orosz rakétatámadástól. vetkezmények: a szovjet ol­daláról fenyegető “békés együttélés,” amelynek gazdar sági téren is az a hadicélja, amit Kruscsev olyan félre­érthetetlen világossággal mondott ki — “Mi el fogunk benneteket temetni.’’ A szabadság halárai A moszkvai hometésreiwle­­zőnek az amerikai nép, a köz­vélemény és szükség esetén uj törvény előbb-utóbb meg fogja adni a feleletet erre a fenyegetésre. A kötelező egyeztetésnek valamilyen formája elkerülhetetlennek tetszik. Senkisem gondol a kommunista példa követésére, sztrájktilalomra és más kor­mánybeavatkozásra : inkább arra gondolnak Washington­ban, hogy megfelelő nyomás­sal elősegítsék a megegye­zést. Egy hivatalos bizottság, mely a vitás kérdéseket vilá­gosan a nemzet elé tárja és megmutatja a méltányos megállapodás útját, nem té­vesztheti el hatását a vitázó felekre. Ha a nemzet közvé­leménye előtt világossá válik, hogy valamely követelés jo­gosulatlan, azt a követelést vajmi nehéz lesz fenntartani és hosszas, károkozó sztrájk utj án kierőszakolni. Minden változik ... Annyi bizonyos, hogy az automatizálás oly mélyreható változásokat tesz szükséges­sé, amelyek elől kitérni nem lehet. A “változás” szürke szó, keveset mond, de sokat sejttet. Azt jelenti, hogy na­gyon sokan lesznek, akiknek megszokott munkájuk helyé­be más munkát kell keresnie \ A kommunista (helyesebben állami kapitalista) gazdasági rendszerben a munkásokat di­rigálják, ide-oda tologatják, más munkahelyre, esetlen kényszermunkatáborba, “szűz területekre,’’ stb. Ameriká­ban az emberi szabadságot nem kell mindjárt lomtárba dobni, ha a technikai fejlődés súlyos uj problémákat vet fel. Amerika már súlyosabb prob­lémákkal is megbirkózott, például akkor, amikor a túl­nyomóan mezőgazdasági ter­melési rendszerből a túlnyo­móan ipari termelésre való át­menetet végrehajtotta. És ne felejtsük el: ameri-Hírek a világ minden részéből VARSÓ. — Lengyelországban hushiány van. A szovjet felajánlott Gomulka kormányának 3000 tonna húst. Ez elegendő egy napra. Gomulka a keletnémet szovjetzónában és Csehszlovákiában ajánlatokat kért husszállitásra hosszúlejáratú hitelben; azt felelték ne­ki az elvtársak, hogy forduljon nyugati barátaihoz. HAVANA. Cuba. — Castro gyilkosság címén kéri Amerikától a Miamiban tartózkodó Pedro Diaz Lanz őrnagy kiadatását. Az őrnagy a cubai légierő parancs­noka volt és azért szakított Castroval, mert a kommu­nistákkal parolázik. Az amerikai kormány nem tehe­tett egyebet, letartóztatta Castro ellenségét. Egyéb­ként a gyilkosság vádja teljesen alaptalan. Diaz Lanz repülőgépből csak röpiratokat dobott le Havanára, nem pedig, — mint Castro állítja —, bombákat. PORT ELIZABETH, Dél-Afrika. — Dr. Geoffrey Dean, az itteni városi kórház igazgatója megállapítot­ta, hogy a 35 éven felüli férfiak a városban naponta át­lag 24 cigarettát szívnak, a vidéken eggyel kevesebbet. Az utóbbi 10 évben a tüdőrák esetek megduplázódtak, de a halálozási arány mégis alacsony. A tüdőrák esetek gyakoribbak lettek, amióta a városokban egyre-másra épültek gyárak s kéményeik ontják a füstöt. LONDON. — Herbert Morrison, 71 éves, munkás­párti vezért, egy rendőr és egy cseléd fiát, a királynő bárói rangra emelte. Uj neve: Baron Morrison of Lam­beth. Londonnak egyik külvárosa Lambeth; ott szüle­tett, ott járt elemi iskolába és ott kezdte karrierjét, mint kifutófiu, majd képviselő, miniszter, helyettes­miniszterelnök lett munkáspárti kormányokban. SYDNEY, Ausztrália. — Kent angliai városból Ausztráliába repült Alec Dadd, amikor értesítették, hogy 16 éves fia motorbicikli-balesetnél súlyosan meg­sérült. 12,000 mérföldet repült az aggódó apa és ami­kor Ausztráliába érkezett, fia már két napja halott volt. MÜNCHEN. — Bruno Beiersdorf hires kisdiák volt. Hét évvé), ezelőtt az uú*m agy ember, akit soha azelőtt nem, látott, megállította őt, a kezébe nyomott egy csomagot és azt mondta neki: “Vidd el fiam a pos­tára.” A csomag Adenauer kancellárnak volt címezve és ez szeget ütötk a kisfiú fejébe. Gyanút fogott és a csomagot nem a postára, hanem a rendőrségre vitte és ott kiderült, hogy abban időzített pokolgép volt. így mentette meg hét év előtt a kancellár életét Bruno Beiersdorf. Most . . . sorozatos hoteltolvaj lások után rendőrkézre került. AUGSBURG, Nyugat-Németország. — Robert L. Eskins amerikai katona beleszeretett egy német lány­ba, annyira szerette, hogy egy percig sem tudott tőle távol élni. Ezért nála maradt — 14 hónapig. Történt aztán, hogy Betty, a csinos német fraulein, szerelme­sének holmija közt talált egy levelet, amelyben egy amerikai miss emlékeztette őt a fogadalmára, hogy amikor leszerel, és hazatér Amerikába, örök hűséget fog neki fogadni. Ennek a kínos felfedezésnek kínos és hangos veszekedés lett a közvetlen következménye. De további következmény is következett. Ugyanis Bet­ty egyik barátnője, aki éppen akkor arra járt, végig­hallgatta a veszekedést és átment a szemben levő ame­rikai katonai állomásra és jelentést tett a hallottakról. A nóta vége az lett, hogy az amerikai hadbíróság a ka­tonaszökevényt három évi börtönre Ítélte. BONN. — Két amerikai Sabre jet repülőgép, gya­­korlatozási repülés után eltűnt. Aztán a keletnémet szovjetzónában tűnt fel. Árulás . . . JERUZSÁLEM. — Egyiptomi MÍG jet repülőgé­pek a Negev felett átrepültek izráeli területen. Izráeli jet repülőgépek sortüzekkel elűzték a betolakodókat. Kairó azt jelenti, hogy a légi csata egyiptomi terület felett volt. NEW DELHI, India. — Több mint 3000 indiai diák tüntetett a kinai kommunisták ellen, “Halál Csu En­­laira!” kiáltásokkal megrohanták a kinai követség épü­letét, tiltakozó írást akartak átnyújtani a követnek, de nem engedték be őket. Erre a diákok a követség kerí­tésére akasztották az Írást, melynek lényeges tartalma az, hogy India kész fegyveres erővel visszaverni a ki­nai kommunista támadást. LIVERPOOL, Anglia. — A kikötőben az egyik vontatóhajó matróza, miközben egy olajszállító hajót kalauzolt a révbe, rágyújtott egy cigarettára. Emiatt megrótták. És a megrovás miatt a matrózzal rokonszen­vező rakodómunkások, 4000-en, sztrájkba léptek. Szim­pátia-sztrájkba. A szimpátia folytán 58 hajó rakomá­nyát nem lehetett kirakni. kaiak könnyebben változtat­nak munkát, munkahelyet, lakóhelyet, mint más nemze­tek fiai. Az óriási amerikai munkapiacon a vándorlás sok szór a vándor előnyére válik. Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Elet, Amerikai Magyarság, Butfaloi Híradó, Philadelphiai függetlenség, Newarki Hírlap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents