A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-23 / 43. szám

8. OLDAE Ä Jó PÁSZTOR POPE JOHN XXIII. SPEAKING MOTHER ELIZABETH «ETON BOLDQGGÄAVÄTÄSA Pünkösd után 23. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 9. fej., 18—26. szakasz. Az időben egy elöljáró jött Jézushoz, imádá őt, mondván: Uram, leányom most halt meg, de jer, tedd rá kezedet és élni fog. Erre fölkelvén Jézus, kö­veté őt tanítványaival együtt. És ime egy asszony, ki vérfolyásban szenved 12 év óta, hozzája járulván, hátulról megillető köntöse szegélyét, mert mondá magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok. Jézus pedig megfordulván, s meglátván őt, szóla: Bízzál, lányom, a hited meggyógyított téged. És meg­gyógyult az asszony abban az órában. Amint pedig Jézus az elöljáró házába ért és látta a fuvolásokat és a zajongó sereget, mondá: Távozzatok, mert nem halt meg a leány, hanem alszik. És kinevették őt. — Miután pedig eltávolították a sereget, beméne, meg­fogó a kezét és a leányzó felkelt. jZENTBESZÉD A mai szent evangéliumot a halál gondolata len­gi át. . . Úgy a fejedelmet, mint a vérfolyásban szen­vedő asszonyt a halál viszi Krisztushoz, ahhoz a Krisztushoz, aki hatalmas a szavakban és tettekben egyaránt és ahhoz a Krisztushoz, akitől mindketten menekülést, szabadulást kérnek és várnak a halál elől. “Uram, leányom most halt meg, de jer, tedd rá kezedet és élni fog,’’ — így könyörög a fejedelem Krisztushoz, “hacsak ruháját illetem is, meggyógyu­lok,” — igy sóhajt fel magában a szenvedő asszony, ugyancsak Krisztushoz. “Uram, halódunk, de jer, tedd reánk kezedet adj hitet szivünkbe és mi élni fogunk,” igy kellene közülünk is mindenkinek felkiáltani Krisztushoz, a mai szent evangélium nyomán. De nemcsak az evan­gélium, hanem az élet, a tapasztalat nyomán is. Kö­zeledünk a halottak hónapjához, novemberhez, alig pár nap választ el már csak bennünket halottak nap­jától, — haldoklik körülöttünk minden, illő és méltá­nyos tehát, hogy legalább ezekben a napokban gon­doljunk mi is a halálra, gondoljunk elsősorban a mi halálunkra! Meghalunk! Ezt hirdeti a nagy természet, ezt hirdeti nekünk a temető. “Mindennap halunk, hal­­doklunk, mindennap eltávozunk és mégis örökké­­’-alknak képzeljük a földön magunkat,” — igy kiált Fel Szent Jeromos. — Az élet semmi más, mint tol­­dozás és foltozás; toldozzuk-fokozzuk életünk fona­lát, mig egyszer mégis csak elszakad. És ki tudja, mikor halunk meg; ki tudja, hogyan halunk meg? Az evangéliumban azt olvasom: “Nem tudjá­tok, mikor jön el a háznak ura, este-e vagy éjfélkor, vagy kakasszóláskor, vagy reggel.’’ Saul, a zsidók ki­rálya, Gelboe hegyén szövögeti győzelmi ábrándjait és ahonnan a dicsőségbe akart bevonulni, onnan vo­nult be a halál országába. Hány gazdag csinál magá­nak nagyszerű terveket a jövőre nézve; hány tudós, hány művész akarja még egy-két nagy hírű müvei gyarapítani hírnevét, de hát ide is, oda is belenyúl az élet Ura s azt mondja: “esztelen, az éjjel számon ké­rik tőled lelkedet!” Hány szegény szeretne még egy­két évvel tovább élni, hogy még valamit szerezzen a családjának, hogy felnevelje kicsinyeit; de hiába minden, a halált nem lehet megvesztegetni . . . Há­nyán mondhatják el Ezekiás királlyal: “Az én nap­jaim közepén megyek az alvilág kapuihoz, keresve esztendeim maradványát.” Gondoljunk mi is gyakran, legalább ilyenkor, ősszel, a halálra, a mi halálunkra és iparkodjunk úgy élni mindennap, hogy a haláltól félni és rettegni so­hase legyen okunk. János pápa, amikor egy év előtt a pápai trónra lépett, megfogadta, hogy igyekszik megtanulni az angol nyelvet, hogy közvetlenül saját nyel­vükön szólhasson a katolikus milliókhoz, akiknek Ameriká­ban, Kanadában, az angol vi­lágközösség országaiban és egyebütt angol az anyanyel­vűk. A 77 éves Szent atya az­óta egy ir paptól angol nyelv­­oktatást kapott és most első­­izben mondott angolnyelvíi beszédet. Az alkalom a római North American College megalapításának 100-ik év­fordulója volt és a hallgató­ság: 24 bíboros, 90 érsek és magasrangu pap. A katolikus egyház feje a tőle megszokott szerénységgel azzal vezette be, hogy bocsá­natot kért hibás angol kiej­téséért: Aztán bejelentette, hogy “előkészületi stádium­ba’’ jutott Mother Elizabeth Seton boldoggáavatása. Re­mélni lehet, hogy az előkészü­letek aránylag rövid időt fog­nak igériybevenni. Ehhez mindjárt meg kell jegyezni, hogy a boldoggá vagy szentté avatások sok­szor nagyon sokáig vannak előkészítési stádiumban nem egyszer évszázadokig tartott az eljárás, amely ha­sonlít a bírósági bizonyítási eljáráshoz. Az a nő, akinek boldoggá­­avatááa előkészületben van, az első amerikai születésű nő, akit az egyház igy megtisztel. Elizabeth Ann Seton New Yorkban született, protes­táns volt, protestáns paphoz ment férjhez és gyermekeiket protestáns hitben nevelték fel. De férje halála után Eliza­beth áttért a katolikus hitre, belépett egy apácarendbe és megalapította a Sisters of Charity intézetet, amely út­törője volt a katolikus isko­lának Amerikában. Mother Elizabeth Seton 1821-ben halt meg. h világ legnagyobb Madonna szobra White Plains, N. Y.-ban, a nagyváros határán áll 15 láb talapzaton Szűz Mária 30 láb magas bronz szobra, amely­nél nagyobb nincsen a vilá­gon. A Knights of Columbus white-plainsi nagylovagja J. Arthur McNamara felkutatta a Vatikánban az összes Má­­ria-szobrok rekordjait és nem talált ennél nagyobbat. A szobor neve: Lady of Fa­tima Americana. Mint isme­retes, Fatima az a portugáliai falu, ahol 1917-ben három pa­­raszteánynak megjelent Szűz Mária. A Madonna szobor elkészí­tése 100,000 dollárba került. A pénzt a Knights of Colum­bus Father William A. Dumphy tanácsára teremtet­te elő. A szobrot Lumen Mar­tin Winter mintázta New Yorkban, a végső agyag mo­delt Pietrasanta olaszországi városban készítették el, Pis­­toriában bronzba öntötték. A kész szobrot truckon beszálli­­tották a Vatikánba, ahol azt János pápa julius 14-én meg­szentelte. Ezután került sor a hatalmas szobor Amerikába szállítására. A szobor az uj Westchester Expressway mellett a Good Counsel College területén áll, egy 150 láb magas szikla or­mán, úgy hogy mérföldekre látható. Saudi Arábia irónörököse, a 6 éves Mashur herceg és iegyese, a 4 éves Youssef, egy egyiptomi ügyvéd leá­nya, még 10 évi kell várjon, mig egybekelhetnek. Ad­dig is együtt játszadoznak. Kiásták Tiberius római császár barlangjának mesés kincseit RÓMA. — 1957 nyarán út­építő munkások verejtékez­tek az izzó olasz nap alatt Sperlonga város közelében. Sperlonga 80 mérföldnyire van Rómától a dél felé vezető gaetai utón, és ott, ahol az épülő országút az ősi római útvonalat, a Via Flaccát ke­resztez, Giulio Jacopi profesz­­szor, a neves régész éppen egy kétezer éves villa romjai kö­zött kutatott. A utépitő vállalat fiatal mérnöke, Ernő Bellante min­denáron szenzációs felfedezés­re vágyott és felajánlotta, hogy átkutat egy tengerparti barlangot. Ásója alól már az ásatás első perceiben érdekes szobortöredékek kerültek elő, és most már Jacopit is elfogta a régész-szenvedély. A mér­nök és a szakember nem ki­sebb leletre bukkantak, mint Tiberius római császár har­angjára. A barlangból azóta tizen­kétezer szobortöredék került napvilágra. És milyen töre­dékek ! Olaszországban nem jelent szenzációt egy-egy klasszikus szobor kiásása, a sperlongai töredékek egyes darabjain azonban a legnagyobb görög szobrászok kezemunkáját is­merték fel. Hagesandros, Athenodoros, Polydoros re­mekműveinek torzói kerültek elő a barlang belsejéből. Különös izgalmat keltett a Laokoon-csoport egy ismeret­len példánya, amelyen a sze­rencsétlen sorsú trójai főpap és két fia, egy óriáskígyó öle­lésében vergődik. Mind ez ideig azt tartották, hogy a szobor eredetijét a Vatikán­­muzeum őrzi. Most kiderült, hogy ez a szoborcsoport, amely 15'0'S januárjában ke­rült napfényre az Esquilinus­­dobon, másolat. Pedig a Lao­­koon-szoborcsoport a világ kétségkívül leghíresebb mű­vészeti alkotása. Annak ide­jén Michelangelo is elragad­tatva tanulmányozta a szo­borcsoport alakjainak csodá­latos izomzatát, a fájdalom és a kétségbeesés megdöbbentő realitású mozdulatait. Az izgalmat lázas munka váltotta fel, amely azóta is folyik. Elképzelhető, hogy ti­zenkétezer kisebb-nagyobb 1 szobortöredék helyes sorrend­ben való összeillesztése nem könnyű feladat. Az öreg császár búvóhelye Hogyan kerülhetett az óko­ri művészet ilyen nagyszámú remeke egy tengerparti bar­langba? Tacitus, a rómaiak világ nagy történetírója sze­rint, az orgiáiról hírhedt Ti­berius császár Campania tar­tományba vonult vissza, bizo­nyára azért, mert restellette hajlott hátát és kopaszodó fejét. A barlangot évszázadok üle­déke és pora lepte el, a maga korában azonban valóságos kéjbarlang lehetett. Az ása­tások bonyolult úszómeden­cék és csatornák hálózatát tárták fel a barlangban és környékén. A kéjbarlang szá­mos kisebb-nagyobb fülkéből és teremből álló, labirintus­­szerű mesepalota lehetett, amelyet a császár a birodal­ma minden részéből összehor­dott műremekek segítségével tett még pompásabbá. Az ókori szobrászművészet darabjai sokszor megcsonkít­va kerülnek a múzeumok ter­meibe. A tudósok figyelmét ennek ellenére azonnal meg­ragadta, hogy Tiberius bar­langjának szoborcsodái feltű­nően csonkák. Nyilvánvaló volt, hogy a remekműveket nemcsak az idő vasfoga őrölte meg. A rombolásban emberi kéznek is közre kellett mű­ködnie. A régészek rövidesen meg­fejtették a rejtélyt. A bar­lang egyik szögletéből kis ká­polnát ástak ki a földrétegek alól. A kápolna egyszerű mo­zaikpadlóján a kereszt jelét és az A VE GRiVX SANTA (iidvözlégy, .szent kereszt) feliratot lelték. A magyará­zat kézenfekvő, a barlangot keresztény szekta foglalta el és a fanatikus emberek szét­zúzták a pogány és erkölcste­len szobrokat. Kiücnes kívánság WASHINGTON — Morton Sobell 42 éves, atomkémkedés miatt elitéit fegyenc 41 éves felesége engedélyt kért arra, hogy rövid időre együtt élhes­sen a férjével a fegyházban, hogy aztán gyermeket szül­hessen. A különös kérést a kormány elutasította. Morton Sobell bűntársa volt Julius és Ethel Rosenbergnek, akiket atomkémkedés miatt halálra ítéltek és kivégeztek. Azon időben: Jőve Jézus a gadarenusok tarto­mányába, mely Galileának átellenében vagyon. És amint kiszállott a szárazra, egy férfiú jőve eléje a városból, kiben ördögök valának már sok idő óta, és nem öltözött ruhába, sem házban nem lakott, ha­nem a sírboltokban. Ez a mint meglátta Jézust, le­­borula előtte, és fölkiáltván nagy szóval, mondá: Mi közöm veled? Jézus, a magasságbeli Istennek Fia! Kérlek téged, ne gyötörj engem. (Mert paran­csolt a tisztátlan léleknek, hogy menjen ki az ember­ből) ; mivel már sok idő óta gyötörte őt, és meg vala kötözve láncokkal, és bilincsekben őrizteték, de el­szaggatván a köteleket, a pusztákba íizeték az ördö­göktől. Kérdé pedig őt Jézus, mondván: mi a neved? Az pedig mondá: Sereg; mert sok ördög ment vala beléje. És kérék őt, ne parancsolja nekik, hogy a mélységbe menjenek. Vala pedig ott nagy sertésnyáj, legelvén a hegyen; és kérék őt, engedje meg nekik, hogy azokba menjenek. És megengedő nekik. Az ör­dögök tehát kimenvén az emberből, a sertésekbe mé­nének, és a nyáj, a tóba rohana, és megfullada. Mely dolgot látván a legeltetők, elfutának, és megjelen­ték a városban és majorokban. Kimenőnek tehát lát­ni mi történt, és Jézushoz jövének, és ülve találák az embert, akiből az ördögök kimentek vala, felöltözöt­ten és ép ésszel az ő lábainál, és megfélemlének. És elbeszélők nekik, a kik látták vala, mint szabadult meg az ördögtől megszállott. És kéré őt a gadarenu­­sok tartományának egész népsége, hogy távozzék el tőlük; mert nagy félelemben valának. Ő pedig a ha­jóba menvén, visszatére. És kéré őt ama férfiú, kiből kimentek vala az ördögök, hogy vele lehessen. De Jé­zus elbocsátá őt, mondván: Térj vissza házadba és beszéld el, mely nagy dolgot cselekedett veled az Is­ten. És az egész várost eljárja, hirdetvén, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus. Krisztus Urunk a galileai tengertől nem messze fekvő gedarenusok tartományába ment, hol két ör­­döngősök a sírboltokból jöttek ki és oly dühösek vol­tak, hogy senki sem mehetett el azon az utón mellet­tük. SZENTBESZÉD Amint az ördöngősök Krisztushoz értek, kiáltot­tak: Mi közünk veled? Jézus, Istennek Fia! — Mint­ha mondták volna az ördöngősök: Hagyjál békét ne­künk, Jézus! E szavak: Jézus, Istennek Fia, világo­san mutatják, hogy ezen emberekből másnemű lélek szólt, mert az ördöngősök sem azt nem tudhatták, hog ya patrraszállottak között Jézus ott van, sem azt, hogy ő Isten Fia; legkevésbbé lehetett pedig ördön­­gősöktől várni ily vallomást . . . Idő előtt jöttél ide minden gyötörni? — kérdők az ördöngősök Jézustól. Azt hitték az ördöngősök, hogy Jézus az utolsó ítéletet idő előtt már most akarja megtartani és azért intézték Jézushoz eme kérdést: Már most idő előtt hol Krisztus kiűzte az ördöngősökből az ördögöt, jöttél ide minket gyötörni? Közel pedig a helyhez, nagy sertésnyáj legelt: Az ördögök tehát kérék Jé­zust ,mondván: Ha kiüzesz bennünket, hagyj min­ket a sertésnyájba szállani. Ne zárj el a pokol mély­­ségébe, hagyj élnünk a földön. A sertéseket azért választhatták a gonosz szellemek, hogy a gerazenu­­soknak azáltal kárt okozzanak és őket Jézus ellen fellázítsák. Az Ur erre mondá az ördögöknek: Ered­jetek tudniillik a sertésekbe. Az ördöngősök pedig ki­menvén, s ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének mind a sertések. Buzgón esedezzünk az Ur Jézushoz, hogy tá­vozhassa tőlünk a sátán cselszövévenyeit, a rendetlen testi kívánságokat, a rossz indulatokat és gonosz szenvedélyeket, e világ örömeihez s a földi javakhoz való ragaszkodás vágyát. Mert ha ezek erőt vesznek az emberen, akkor az eredmény nem lesz más, mint aggodalom és nyugtalanság, ellenségeskedés, lelki furdalás, balsors a családban, egészség elvesztése, Isten haragja és —örök kárhozat. Törekedjünk te­hát az örök mennyei javak után, nemkülönben Isten bírása és élvezése után. Aki Istent szereti, már e vi­lágon boldogul s egykor élvezni fogja a tulvilági örök boldogságot, melyet Isten azoknak készített, kik sze­retik. Mrs. August J. DiSalvo kezében tartja fia életmentő footballsisakját. A 12 éves Robert iskolai footballtrai­­ningről ment haza, fején a sisakkal. Egy lopott autón menekülő gonosztevő elgázolta és a kocsi két kereke átment a fiú fején. A sisak megvédte komoly sérülés­től. A HETEDIK FELDERÍTŐ Cape Canaveralban újra sikerült egy mesterséges bolygót kiröpiteni a világűrbe. Az Explorer VII, hete­dik a fajtájából, minden 101 percben körülkerüli a Föl­det és rádiójelzések utján információt ad földi figyelő­állomásoknak a légentuli űrben uralkodó időjárási és sugárzási viszonyokról, amiknek ismerete útját fogja egyengetni az ember első elkalandozásának a Holdba. A hetedik Felderitő körülbelül 20 évig fog a Föld körül keringeni, de rádió battériái egy év múlva kime­rülnek és attól kezdve a Felderitő oly néma lesz, mint az égbolt csillagjainak miriádjai. Pünkösd után 23-ik vasárnap EVANGÉLIUM

Next

/
Thumbnails
Contents