A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-10-23 / 43. szám
8. OLDAE Ä Jó PÁSZTOR POPE JOHN XXIII. SPEAKING MOTHER ELIZABETH «ETON BOLDQGGÄAVÄTÄSA Pünkösd után 23. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 9. fej., 18—26. szakasz. Az időben egy elöljáró jött Jézushoz, imádá őt, mondván: Uram, leányom most halt meg, de jer, tedd rá kezedet és élni fog. Erre fölkelvén Jézus, követé őt tanítványaival együtt. És ime egy asszony, ki vérfolyásban szenved 12 év óta, hozzája járulván, hátulról megillető köntöse szegélyét, mert mondá magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok. Jézus pedig megfordulván, s meglátván őt, szóla: Bízzál, lányom, a hited meggyógyított téged. És meggyógyult az asszony abban az órában. Amint pedig Jézus az elöljáró házába ért és látta a fuvolásokat és a zajongó sereget, mondá: Távozzatok, mert nem halt meg a leány, hanem alszik. És kinevették őt. — Miután pedig eltávolították a sereget, beméne, megfogó a kezét és a leányzó felkelt. jZENTBESZÉD A mai szent evangéliumot a halál gondolata lengi át. . . Úgy a fejedelmet, mint a vérfolyásban szenvedő asszonyt a halál viszi Krisztushoz, ahhoz a Krisztushoz, aki hatalmas a szavakban és tettekben egyaránt és ahhoz a Krisztushoz, akitől mindketten menekülést, szabadulást kérnek és várnak a halál elől. “Uram, leányom most halt meg, de jer, tedd rá kezedet és élni fog,’’ — így könyörög a fejedelem Krisztushoz, “hacsak ruháját illetem is, meggyógyulok,” — igy sóhajt fel magában a szenvedő asszony, ugyancsak Krisztushoz. “Uram, halódunk, de jer, tedd reánk kezedet adj hitet szivünkbe és mi élni fogunk,” igy kellene közülünk is mindenkinek felkiáltani Krisztushoz, a mai szent evangélium nyomán. De nemcsak az evangélium, hanem az élet, a tapasztalat nyomán is. Közeledünk a halottak hónapjához, novemberhez, alig pár nap választ el már csak bennünket halottak napjától, — haldoklik körülöttünk minden, illő és méltányos tehát, hogy legalább ezekben a napokban gondoljunk mi is a halálra, gondoljunk elsősorban a mi halálunkra! Meghalunk! Ezt hirdeti a nagy természet, ezt hirdeti nekünk a temető. “Mindennap halunk, haldoklunk, mindennap eltávozunk és mégis örökké’-alknak képzeljük a földön magunkat,” — igy kiált Fel Szent Jeromos. — Az élet semmi más, mint toldozás és foltozás; toldozzuk-fokozzuk életünk fonalát, mig egyszer mégis csak elszakad. És ki tudja, mikor halunk meg; ki tudja, hogyan halunk meg? Az evangéliumban azt olvasom: “Nem tudjátok, mikor jön el a háznak ura, este-e vagy éjfélkor, vagy kakasszóláskor, vagy reggel.’’ Saul, a zsidók királya, Gelboe hegyén szövögeti győzelmi ábrándjait és ahonnan a dicsőségbe akart bevonulni, onnan vonult be a halál országába. Hány gazdag csinál magának nagyszerű terveket a jövőre nézve; hány tudós, hány művész akarja még egy-két nagy hírű müvei gyarapítani hírnevét, de hát ide is, oda is belenyúl az élet Ura s azt mondja: “esztelen, az éjjel számon kérik tőled lelkedet!” Hány szegény szeretne még egykét évvel tovább élni, hogy még valamit szerezzen a családjának, hogy felnevelje kicsinyeit; de hiába minden, a halált nem lehet megvesztegetni . . . Hányán mondhatják el Ezekiás királlyal: “Az én napjaim közepén megyek az alvilág kapuihoz, keresve esztendeim maradványát.” Gondoljunk mi is gyakran, legalább ilyenkor, ősszel, a halálra, a mi halálunkra és iparkodjunk úgy élni mindennap, hogy a haláltól félni és rettegni sohase legyen okunk. János pápa, amikor egy év előtt a pápai trónra lépett, megfogadta, hogy igyekszik megtanulni az angol nyelvet, hogy közvetlenül saját nyelvükön szólhasson a katolikus milliókhoz, akiknek Amerikában, Kanadában, az angol világközösség országaiban és egyebütt angol az anyanyelvűk. A 77 éves Szent atya azóta egy ir paptól angol nyelvoktatást kapott és most elsőizben mondott angolnyelvíi beszédet. Az alkalom a római North American College megalapításának 100-ik évfordulója volt és a hallgatóság: 24 bíboros, 90 érsek és magasrangu pap. A katolikus egyház feje a tőle megszokott szerénységgel azzal vezette be, hogy bocsánatot kért hibás angol kiejtéséért: Aztán bejelentette, hogy “előkészületi stádiumba’’ jutott Mother Elizabeth Seton boldoggáavatása. Remélni lehet, hogy az előkészületek aránylag rövid időt fognak igériybevenni. Ehhez mindjárt meg kell jegyezni, hogy a boldoggá vagy szentté avatások sokszor nagyon sokáig vannak előkészítési stádiumban nem egyszer évszázadokig tartott az eljárás, amely hasonlít a bírósági bizonyítási eljáráshoz. Az a nő, akinek boldoggáavatááa előkészületben van, az első amerikai születésű nő, akit az egyház igy megtisztel. Elizabeth Ann Seton New Yorkban született, protestáns volt, protestáns paphoz ment férjhez és gyermekeiket protestáns hitben nevelték fel. De férje halála után Elizabeth áttért a katolikus hitre, belépett egy apácarendbe és megalapította a Sisters of Charity intézetet, amely úttörője volt a katolikus iskolának Amerikában. Mother Elizabeth Seton 1821-ben halt meg. h világ legnagyobb Madonna szobra White Plains, N. Y.-ban, a nagyváros határán áll 15 láb talapzaton Szűz Mária 30 láb magas bronz szobra, amelynél nagyobb nincsen a világon. A Knights of Columbus white-plainsi nagylovagja J. Arthur McNamara felkutatta a Vatikánban az összes Mária-szobrok rekordjait és nem talált ennél nagyobbat. A szobor neve: Lady of Fatima Americana. Mint ismeretes, Fatima az a portugáliai falu, ahol 1917-ben három paraszteánynak megjelent Szűz Mária. A Madonna szobor elkészítése 100,000 dollárba került. A pénzt a Knights of Columbus Father William A. Dumphy tanácsára teremtette elő. A szobrot Lumen Martin Winter mintázta New Yorkban, a végső agyag modelt Pietrasanta olaszországi városban készítették el, Pistoriában bronzba öntötték. A kész szobrot truckon beszállitották a Vatikánba, ahol azt János pápa julius 14-én megszentelte. Ezután került sor a hatalmas szobor Amerikába szállítására. A szobor az uj Westchester Expressway mellett a Good Counsel College területén áll, egy 150 láb magas szikla ormán, úgy hogy mérföldekre látható. Saudi Arábia irónörököse, a 6 éves Mashur herceg és iegyese, a 4 éves Youssef, egy egyiptomi ügyvéd leánya, még 10 évi kell várjon, mig egybekelhetnek. Addig is együtt játszadoznak. Kiásták Tiberius római császár barlangjának mesés kincseit RÓMA. — 1957 nyarán útépítő munkások verejtékeztek az izzó olasz nap alatt Sperlonga város közelében. Sperlonga 80 mérföldnyire van Rómától a dél felé vezető gaetai utón, és ott, ahol az épülő országút az ősi római útvonalat, a Via Flaccát keresztez, Giulio Jacopi profeszszor, a neves régész éppen egy kétezer éves villa romjai között kutatott. A utépitő vállalat fiatal mérnöke, Ernő Bellante mindenáron szenzációs felfedezésre vágyott és felajánlotta, hogy átkutat egy tengerparti barlangot. Ásója alól már az ásatás első perceiben érdekes szobortöredékek kerültek elő, és most már Jacopit is elfogta a régész-szenvedély. A mérnök és a szakember nem kisebb leletre bukkantak, mint Tiberius római császár harangjára. A barlangból azóta tizenkétezer szobortöredék került napvilágra. És milyen töredékek ! Olaszországban nem jelent szenzációt egy-egy klasszikus szobor kiásása, a sperlongai töredékek egyes darabjain azonban a legnagyobb görög szobrászok kezemunkáját ismerték fel. Hagesandros, Athenodoros, Polydoros remekműveinek torzói kerültek elő a barlang belsejéből. Különös izgalmat keltett a Laokoon-csoport egy ismeretlen példánya, amelyen a szerencsétlen sorsú trójai főpap és két fia, egy óriáskígyó ölelésében vergődik. Mind ez ideig azt tartották, hogy a szobor eredetijét a Vatikánmuzeum őrzi. Most kiderült, hogy ez a szoborcsoport, amely 15'0'S januárjában került napfényre az Esquilinusdobon, másolat. Pedig a Laokoon-szoborcsoport a világ kétségkívül leghíresebb művészeti alkotása. Annak idején Michelangelo is elragadtatva tanulmányozta a szoborcsoport alakjainak csodálatos izomzatát, a fájdalom és a kétségbeesés megdöbbentő realitású mozdulatait. Az izgalmat lázas munka váltotta fel, amely azóta is folyik. Elképzelhető, hogy tizenkétezer kisebb-nagyobb 1 szobortöredék helyes sorrendben való összeillesztése nem könnyű feladat. Az öreg császár búvóhelye Hogyan kerülhetett az ókori művészet ilyen nagyszámú remeke egy tengerparti barlangba? Tacitus, a rómaiak világ nagy történetírója szerint, az orgiáiról hírhedt Tiberius császár Campania tartományba vonult vissza, bizonyára azért, mert restellette hajlott hátát és kopaszodó fejét. A barlangot évszázadok üledéke és pora lepte el, a maga korában azonban valóságos kéjbarlang lehetett. Az ásatások bonyolult úszómedencék és csatornák hálózatát tárták fel a barlangban és környékén. A kéjbarlang számos kisebb-nagyobb fülkéből és teremből álló, labirintusszerű mesepalota lehetett, amelyet a császár a birodalma minden részéből összehordott műremekek segítségével tett még pompásabbá. Az ókori szobrászművészet darabjai sokszor megcsonkítva kerülnek a múzeumok termeibe. A tudósok figyelmét ennek ellenére azonnal megragadta, hogy Tiberius barlangjának szoborcsodái feltűnően csonkák. Nyilvánvaló volt, hogy a remekműveket nemcsak az idő vasfoga őrölte meg. A rombolásban emberi kéznek is közre kellett működnie. A régészek rövidesen megfejtették a rejtélyt. A barlang egyik szögletéből kis kápolnát ástak ki a földrétegek alól. A kápolna egyszerű mozaikpadlóján a kereszt jelét és az A VE GRiVX SANTA (iidvözlégy, .szent kereszt) feliratot lelték. A magyarázat kézenfekvő, a barlangot keresztény szekta foglalta el és a fanatikus emberek szétzúzták a pogány és erkölcstelen szobrokat. Kiücnes kívánság WASHINGTON — Morton Sobell 42 éves, atomkémkedés miatt elitéit fegyenc 41 éves felesége engedélyt kért arra, hogy rövid időre együtt élhessen a férjével a fegyházban, hogy aztán gyermeket szülhessen. A különös kérést a kormány elutasította. Morton Sobell bűntársa volt Julius és Ethel Rosenbergnek, akiket atomkémkedés miatt halálra ítéltek és kivégeztek. Azon időben: Jőve Jézus a gadarenusok tartományába, mely Galileának átellenében vagyon. És amint kiszállott a szárazra, egy férfiú jőve eléje a városból, kiben ördögök valának már sok idő óta, és nem öltözött ruhába, sem házban nem lakott, hanem a sírboltokban. Ez a mint meglátta Jézust, leborula előtte, és fölkiáltván nagy szóval, mondá: Mi közöm veled? Jézus, a magasságbeli Istennek Fia! Kérlek téged, ne gyötörj engem. (Mert parancsolt a tisztátlan léleknek, hogy menjen ki az emberből) ; mivel már sok idő óta gyötörte őt, és meg vala kötözve láncokkal, és bilincsekben őrizteték, de elszaggatván a köteleket, a pusztákba íizeték az ördögöktől. Kérdé pedig őt Jézus, mondván: mi a neved? Az pedig mondá: Sereg; mert sok ördög ment vala beléje. És kérék őt, ne parancsolja nekik, hogy a mélységbe menjenek. Vala pedig ott nagy sertésnyáj, legelvén a hegyen; és kérék őt, engedje meg nekik, hogy azokba menjenek. És megengedő nekik. Az ördögök tehát kimenvén az emberből, a sertésekbe ménének, és a nyáj, a tóba rohana, és megfullada. Mely dolgot látván a legeltetők, elfutának, és megjelenték a városban és majorokban. Kimenőnek tehát látni mi történt, és Jézushoz jövének, és ülve találák az embert, akiből az ördögök kimentek vala, felöltözötten és ép ésszel az ő lábainál, és megfélemlének. És elbeszélők nekik, a kik látták vala, mint szabadult meg az ördögtől megszállott. És kéré őt a gadarenusok tartományának egész népsége, hogy távozzék el tőlük; mert nagy félelemben valának. Ő pedig a hajóba menvén, visszatére. És kéré őt ama férfiú, kiből kimentek vala az ördögök, hogy vele lehessen. De Jézus elbocsátá őt, mondván: Térj vissza házadba és beszéld el, mely nagy dolgot cselekedett veled az Isten. És az egész várost eljárja, hirdetvén, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus. Krisztus Urunk a galileai tengertől nem messze fekvő gedarenusok tartományába ment, hol két ördöngősök a sírboltokból jöttek ki és oly dühösek voltak, hogy senki sem mehetett el azon az utón mellettük. SZENTBESZÉD Amint az ördöngősök Krisztushoz értek, kiáltottak: Mi közünk veled? Jézus, Istennek Fia! — Mintha mondták volna az ördöngősök: Hagyjál békét nekünk, Jézus! E szavak: Jézus, Istennek Fia, világosan mutatják, hogy ezen emberekből másnemű lélek szólt, mert az ördöngősök sem azt nem tudhatták, hog ya patrraszállottak között Jézus ott van, sem azt, hogy ő Isten Fia; legkevésbbé lehetett pedig ördöngősöktől várni ily vallomást . . . Idő előtt jöttél ide minden gyötörni? — kérdők az ördöngősök Jézustól. Azt hitték az ördöngősök, hogy Jézus az utolsó ítéletet idő előtt már most akarja megtartani és azért intézték Jézushoz eme kérdést: Már most idő előtt hol Krisztus kiűzte az ördöngősökből az ördögöt, jöttél ide minket gyötörni? Közel pedig a helyhez, nagy sertésnyáj legelt: Az ördögök tehát kérék Jézust ,mondván: Ha kiüzesz bennünket, hagyj minket a sertésnyájba szállani. Ne zárj el a pokol mélységébe, hagyj élnünk a földön. A sertéseket azért választhatták a gonosz szellemek, hogy a gerazenusoknak azáltal kárt okozzanak és őket Jézus ellen fellázítsák. Az Ur erre mondá az ördögöknek: Eredjetek tudniillik a sertésekbe. Az ördöngősök pedig kimenvén, s ime az egész nyáj a tengerbe rohana és a vízbe vészének mind a sertések. Buzgón esedezzünk az Ur Jézushoz, hogy távozhassa tőlünk a sátán cselszövévenyeit, a rendetlen testi kívánságokat, a rossz indulatokat és gonosz szenvedélyeket, e világ örömeihez s a földi javakhoz való ragaszkodás vágyát. Mert ha ezek erőt vesznek az emberen, akkor az eredmény nem lesz más, mint aggodalom és nyugtalanság, ellenségeskedés, lelki furdalás, balsors a családban, egészség elvesztése, Isten haragja és —örök kárhozat. Törekedjünk tehát az örök mennyei javak után, nemkülönben Isten bírása és élvezése után. Aki Istent szereti, már e világon boldogul s egykor élvezni fogja a tulvilági örök boldogságot, melyet Isten azoknak készített, kik szeretik. Mrs. August J. DiSalvo kezében tartja fia életmentő footballsisakját. A 12 éves Robert iskolai footballtrainingről ment haza, fején a sisakkal. Egy lopott autón menekülő gonosztevő elgázolta és a kocsi két kereke átment a fiú fején. A sisak megvédte komoly sérüléstől. A HETEDIK FELDERÍTŐ Cape Canaveralban újra sikerült egy mesterséges bolygót kiröpiteni a világűrbe. Az Explorer VII, hetedik a fajtájából, minden 101 percben körülkerüli a Földet és rádiójelzések utján információt ad földi figyelőállomásoknak a légentuli űrben uralkodó időjárási és sugárzási viszonyokról, amiknek ismerete útját fogja egyengetni az ember első elkalandozásának a Holdba. A hetedik Felderitő körülbelül 20 évig fog a Föld körül keringeni, de rádió battériái egy év múlva kimerülnek és attól kezdve a Felderitő oly néma lesz, mint az égbolt csillagjainak miriádjai. Pünkösd után 23-ik vasárnap EVANGÉLIUM