A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-23 / 43. szám

A JÓ PÁSZTOR 3. OLDAL ISMERETEK KINCSESTÁRA AZ OtVOS CS A HALAI Van-e joga az orvosnak megrövidíteni a menthetetlen beteg életét? Az évek óta folyó vita újra fellángolt Angliá­ban: Van-e joga az orvosnak megrövidíteni a gyó­gyíthatatlan beteg életét vagy sem? Tavaly március­ban Maurice Millard leicesteri orvos beszédet tartott a Rotary Clubban. Beszédjében elmondta a történe­tét egy vallásos öreg hölgynek, aki a család házior­vosát megkérte, hogy adjon neki egy “végzetes adag” orvosságot, ha valaha is gyógyithatatlanul megbe­tegszik. Néhány hónappal később az öreg hölgy fáj­dalmas és gyógyíthatatlan rákbetegséget kapott. A betegség harmadik hónapjában a sok szenvedéstől meggyötörve azt mondta az orvosnak, hogy megbe­szélte a családjával a dolgot és rendbehozta földi ügyeit. — Az orvosnak nem volt sem az államtól, sem az egyházaktól hozzájárulása — mondta az előadó —, de sajnálatból megpróbált az asszonyon segíteni. A páciens elvesztette az eszméletét és békésen a más­világra szenderült. A történet igaz — folytatta Dr. Millard. — A dolog velem történt meg. Másnap reggel az összes angol újságok leközöl­ték az esetet és ezzel felújították a régi vitát, hogy van-e joga az orvosnak irgalomból ölni. Dr. Millard elmondta, hogy az esetet azért hoztq fel a Rotary gyűlésen, hogy megmutassa, szükség van egy ilyen törvényre, mely megengedi az orvos­nak, hogy megkönnyítse a gyógyíthatatlan beteg vég­napjait, ha a beteg úgy kívánja. Dr. Milliard apja, aki szintén jónevü orvos volt, már 25 évvel ezelőtt alakí­tott egy szövetkezetei, melynek célja a fent említett törvény kivívása volt. A további interjúban kifejtette, hogy ő sem nem akarta megölni, sem nem ölte meg a beteget. A pá­ciens arra kérte, hogy adjon neki valamit, amitől el­alszik, úgy, hogy ne érezze többé a szörnyű fájdal­makat. Dr. Millard ettől a perctől fogva állandó ká­bulatban tartotta a beteget. — Én nem tudtam pontosan, mint ahogy senki­­sem tudhatja, hogy milyen hatással lesz egy elgyen­gült szervezetre a fájdalom csillapító kábítószer. Le­hetséges, hogy egy nagyon kis adagból elvesztheti a beteg az eszméletét és ez volt a célom. Én nem hatá­roztam el, hogy megölöm a szenvedőt. Az orvos tudja, hogy kockázatot vállal minden injekcióval és csak reméli, hogy a beteg nem szenved soká — fejezte be az interjút az orvos. Azóta Dr. Millard rengeteg levelet és sürgönyt kapott, melyek dicsérik az orvos bátorságát és irgal­mas szivét. Az orvosi újságok szerkesztői kivétel nél­kül helyeseltek neki és rámutattak, hogy Dr. Millard a legszentebb orvosi hagyományok szerint cseleke­dett. Dr. Millard és az orvosok nagy része közt csak az a külömbség — irta az egyik szaklap —, hogy azok nem beszélnek róla. De ez nem jelenti azt, hogy az emberek többsége Angliában helyesli az irgalom ölést. Dr. Millard nem ölt. Dr. Millard csak megkönnyítette a beteg halálát. Amit az orvos el akar érni egy uj törvénnyel, az, hogy ha a beteg maga kéri az orvost, hogy adjon néki egy halálos adag altatót, az orvosnak joga legyen telje­síteni a beteg kérését. Lord Dawson az orvosi kar nemrég elhunyt ki­válósága ezt irta a kérdéssel kapcsolatban: “Bármily szörnyen szenvedett is a beteg, eddig az volt az elfogadott szokmány, hogy életben tartsák a szenvedőt minden áron. Ma már azonban változó­ban van ez az elmélet. Az irgalom az, hogy megköny­­nyitik a beteg halálát még akkor is, ha ez a könnyí­tés megrövidíti a szenvedő életét. SEOUL, Korea. — Az amerikai katonai parancs­nokság minden katonának, aki két évre van koreai szol­gálatra beosztva, kötelezővé tette a koreai nyelv meg­tanulását. JERUZSÁLEM. — Az izráeli rádió jelenti a szen­zációs hirt, hogy Adolf Eichmannt, a Gestapo zsidóirtó osztályának főnökét, felismerték Kuwait arab fejede­lemségben ,ahol egy olajvállalatnál dolgozik. Eichmann a háború után eltűnt, nyoma veszett, 14 éven át álné­ven rejtőzött a világban. Kuwaitba állítólag Nyugat- Németországból ment. Eichmann irányította körülbe­lül hat millió zsidó kiirtását. BRAZZAVILLE, Kongó, Afrika. — A Szahara si­vatagtól délre levő afrikai országokban majdnem két és fél millió leprabeteg él. Az Egyesült Nemzetek vi­lágegészségügyi bizottsága utján eddig egymillió be­teg kapott az uj csodaorvosságokból, melyek hatékony­nak mutatkoznak a szörnyű betegség ellen. Emberi korhatár 150 év LEGYŐZHETŐ-E VÉGLEGESEN A HALÁL? Palatine, Ul.-ban ezt az épülőfélben lévő házat a vihar valósággal "Pisai Ferde To­ronnyá" változtatta. Újjá kell építeni az alapzattól kezdve. Tudományos bizonyítékok j igazolják azt a feltevést, hogy a történelem előtti ember át­lagos életkora 18 év volt. Ke­vés barlangi ember érte meg a 40 esztendőt. 2000 évvel ez­előtt, a római ember átlagos életkora 22-re emelkedett és a középkori Angliában 33 év volt az átlagos korhatár; George Washington idejében 35 és fél év, a Polgárháború korában 43 és a múlt század végén pedig 50 év. Az első világháború körül már 7 évvel tovább éltek az emberek, és ma a férfiak át­lagos életkora eléri a 67-et, a nők pedig az esetek nagy! részében 7 évvel túlélik a fér­fiakat. Az emberi életkor folyto­nos emelkedése láttán jogo­san ötlik fel a kérdés: meddig tolható ki az ember élete? Szaktudósok véleménye kü­­lömbözik a számokat illetően, de valamennyien megegyez­nek abban, nincs akadálya an­nak, hogy a modern orvostu­domány ,segítségével az em­ber átlagos életkora nemsoká­ra elérje a 100 évet és később a 150-et. A szervek egyenlőtlen fejlődése Az öregedés problémája az utóbbi időben az orvostudo­mány érdeklődésének homlok­terébe került. Gerontológu­sok, az orvostudomány örege­déssel foglalkozó ágának spe­cialistái, országszerte izgal­mas kísérleteket és kutatá­sokat végeznek egyrészt an­nak felderítésére, hogyan megy végbe az emberi szer­vezetben az öregedés folya­mata, mi okozza ezt, más­részt, mit lehetne tenni ennek a -folyamatnak lelassítása és végül megállítása érdekében? Dr. C. Ward Crampton a New Yorki Orvostudományi Egyetem volt professzora azt a felfedezést tette, hogy az emberi szervek nem öreged­nek egyenletesen. Egy 60 éves embernek az elhasználó­dás mértékét illetően a szive lehet 40 éves, a veséje 50 és a mája pedig 80 éves. Ebből arra következtetésre jutott, hogy az emberi testben rejlő életképesség hosszabb életre jogosítja őt fel a jelenleginél, és hogy az öregedés folyama­tát szabályozni, késleltetni le­het. Az ok, amiért az ember viszonylag rövid ideig él az, hogy a szervezet ki van téve a betegségek romboló hatásá­nak és minél öregebb az em­ber, annál kisebb az ellenálló képessége. Dr. J. W. Still, a George Washington orvosi intézet professzora, kutatásaiból azt a meglepő következtetést szűrte le, hogy a halál az idegrendszer hibás működé­sének az eredménye, vagyis hogy az ember idegrendszere képtelen a szervezet különfé­le működéseit egybehangolni és helyesen időzíteni. Iyen­­kép, — következtet Dr. Still, — a halál nem egyéb, mint egy bizonyos fajta betegség, olyan mint a polio, a tbc. amely ellen épugy lehet har­colni, mint ezek ellen és vé­gül le is lehet győzni. Hernyók fiatalító hormonja V. C. Wigglesworth angol zoológust hosszú ideig fog­lalkoztatta az a kérdés, hogy mi okozza , a hernyók begubó­­zását. Kutatásai során felfe­dezett a hernyók agyában két mikroszkopikus mirigyet, amelyek egy bizonyos hor­mont választottak ki a begu­­bezás előtti szakaszban. Ami­kor ezt a két mirigyet eltávo­lította, érdekes jelenség kö­vetkezett be. A hernyók nem gubóztak be, hanem élték to­pább * ifjúságukat.” Carroll M. Williams és munkatársai a Harvard egyetemen közöl­ték, hogy mind az ember­ben, mind emlős állatok tes­tében sikerült nekik felfedez­ni olyan anyagokat, amelyek azonosaknak mutatkoznak a rovarok “ifjitó hormonával.” Ezeknek az eredményeknek a birtokában tudósokat erő-FELTÁMADÁS Irta: ZELK ZOLTÁN Beszélek! Jajgatok! Sikoltok! Úgy vcnaglanak szavaim, Mint Budapest kövein a haldoklók. Oly formátlanok, Mint a magyar ifjak és munkások Szétroncsolt holttestei De lehet-e másként szólni? Én nem tudok! Én nem tudok mást: Csak sikoltani. Fclsikoltani az egekre. És leborulni a világ legnagyobb hősei, Amagyar ifjak előtt. Óh, magyar ifjúság, És itt; város peremének meggyalázott népe, Hozzátok könyörgök: Oldozzatok fel bűneimből És fogadjatok magatok közé, Mert higyjétek el, A lelkem már régen a tiétek, Isten legyen veletek, ti élők, És Isten áldjon benneteket, Ti holtak, Akiknek véréből terem a feltámadás. sen foglalkoztatja a kérdés, hogy ezek eltávolításával nem lehetne-e az ember öre­gedését megakadályozni, ahoz hasonlóan, ahogy meg­állították a hernyók gubóvá változását. A Navy legújabb 880 láb hosszú atom buvárhajója, a Theodore Roosevelt Vallejo, Calif.-ban, amely Polaris rakétái tud kilőni és az első ilyen, amelyet a US nyu­gati partján építettek. A Geriatrics cimü orvosi folyóirat közölte, hogy Wal­ter Alvarez professzor nemré­giben egy kivégzett fiatal­ember gyomrából kivágot egy darab izmot és azt betet­te egy közönséges hűtőszek­rénybe. Meglepetéssel tapasz­talta, hogy az izomdarab foly­tatta ritmikus összehúzódá­sát. Dr. Alexis Carrel a No­­bel-dijas biológus sejteket és élő szerveket tápláló oldatok­ba helyezett és azok tovább éltek a végtelenségig. Eleihosszabbító kísérletek A tudomány a modern technika eszközeinek segít­ségével keresi az eszközöket és módszereket az élet meg­hosszabbítására. Több orvosi UIAZAS A FOLD KORUL EGY PERC ALATT CANBERRA, Ausztrália — Az ellenzék vezére egy interpelláció kapcsán azt kérdezte Robert Men­­zies miniszterelnöktől, hajlandó-e alávetni magát a krokodikpróbának. Hogy a miniszterelnök megértse, mit is kiván tőle az ellenzéki vezér, ez mindjárt meg­magyarázta: Malájországban, ahol nemrég válasz­tások voltak, egy képviselőjelölt bevetette magát a krokodiloktól hemzsegő folyóba, annak bizonyságául, hogy ő egyenes jellemű ember s az ő szavában bízni lehet. Ugyanis a krokodilok csak a rossz embereket támadják meg és falják fel. Menzies miniszterelnök igy felelt az ellenzéki képviselőnek: “Én komoly meg­fontolás tárgyává teszem a krokodilpróbát, azt azon­ban már most ajánlom a képviselő urnák, hogy ugor­­jék be krokodilok közé, biztosan nem lesz bántódása.” ■PARIS. — Párisban, Neuillyben, Versaillesben és Vincennesben megnyitották az első néma postahivata­lokat. Az automatagépekkel berendezett helyiségek­ben gombnyomással lehet telefonálni, bélyeget vásá­rolni stb. A gépek még a visszajáró aprópénzt is kiad­ják. KOPENHÁGA. — Grenaa fürdőhelyen egy élel­miszerkereskedő és vevői között állandóan postaga­­lambszolgálat működik. A vevők megrendelésüket a galamb nyakán levő zsákocskába helyezik el. A galamb azonnal elrepül a kereskedő üzletébe, ahol összeállítják a rendelt árukat és a madárral együtt elszállítják azt a rendelőnek. ÁSOL A, Olaszország. — Itt sztrájkba lépett a ha­rangozó, mert keveselte fizetését. A sztrájk megkezdé­sekor, — hogy felhívja magára a figyelmet —, órákon keresztül félreverte a harangokat. BRISTOL, Anglia. — Egy villamos-transzformá­tor épületén a következő felirat inti a járókelőket: “Be­lépni szigorúan tilos! Aki belép, az áram halálra sújtja és két font bírságot fizet!” MÜNCHEN. — Egy teherautó hátsó részén ez a felírás olvasható: “Vigyázz! Ha olyan közel vagy, hogy el tudod olvasni ezt a felírást, akkor már veszélyben forgunk mind a ketten!” HEIDELBERG, Németország. — “Az örök diák”, ez a felirata egy régi sírkőnek, amelyet most fedeztek fel a heidelbergi temetőben. A sírban Georg Adolph Succow hamvai pihennek, aki 1772-ben nagy összeget örökölt nagybátyjától és e vagyon kamataiból élt, 39 évig diákja maradt a heidelbergi egyetemnek. MÜNCHEN. —.60 évig gyűjtött poloskát dr. Kari Singer 90 éves német orvos. A 700 fajtából álló gyűj­teményt most a müncheni múzeumnak ajándékozta. LIVORNO, Olaszország. — 2512 tyúkot lopott há­rem év alatt Lorenzo Leonardi. Valamennyit megette. Ez lett a veszte — a szomszédoknak feltűnt, hogy min­den nap tyuk fő a fazékban. RÓMA. — Luigi Larros képviselő azt javasolta, vezessék be a brazíliai indiánoknak azt a szokását, hogy a törzsi gyűlésen a bőbeszédűségükről ismert szónokok csak féllábon állva beszélhetnek. PARIS. — írni tudó játékbabák jelentek meg fran­ciaországi játéküzletekben. A baba bal kezében papír­lapot tart, erre ir a jobb kezében tartott, óraszerkezet­tel működtetett golyóstollal. NIZZA, Franciaország. — Az idei agglegény-ver­senyen pólyázásból is vizsgázni kellett. Egy oxfordi egyetemi tanár, Mr. Piacid tette leghamarabb tisztába a pólyásbabát és mivel a többi kérdésre is jól felelt, el­nyerte az “Aranyember 1959” címet. BÉCS. — Az autóbalestek okozói igen sok esetben a veszekedő nők — az osztrák rendőrség véleménye szerint. Ezért felhívást intéztek Ausztria asszonyaihoz, ne az autóban veszekedjenek, hanem otthon. LONDON. — A választási kampány idején a szó­kimondó Montgomery tábornagy elvakkantotta magát: “Mindenki, aki a munkáspártra szavaz, bolondházba való”. A választás után 12,216,166 honfitársától, akik a munkáspártra szavaztak, bocsánatot kért azzal a stra­tégiai cselfogással, hogy ő — csak tréfált. egyetem kutató intézetében sikerült kísérleti állatok éle­tét meghosszabbítani részben vegyi anyagokkal, részben pedig besugárzással. Örvö­sek rájöttek arra, hogy az emberi anyagcsere során a test kiválaszt úgynevezett “erősen ható szabad anyago­kat” és arra gyanakszanak, hogy ezeknek sok közük van az öregedés előidézésében. Ha sikerülne találni olyan ké­miai vegyületet, amely kö­zömbösíteni tudná ezeket, az öregedést több, mint való­színű, késleltetni lehetne. Legújabban előállítottak egy bizonyos erősen koncent­rált antioxidáló anyagot, amelyet állatokon ki is pró­báltak. Az eredmény? Az ál­latok életét sikerült meghosz­­szabbitani. Számos kutatónak az a meggyőződése, hogy az öre­gedés titkát a vegyi folyama­tokban kell keresni. Dr. Jo­han Bjorksten Madison, wis­­consini kutató hivatkozott ar­ra, hogy bizonyítékot talált arra nézve, miszerint az öre­gedésnek az az oka, hogy a fehérje molekuláik szabad működését valami megakadá­lyozza. E'z a valami pedig úgy jön létre, hogy az emberi test kitermel bizonyos anyagokat, amelyek hozzábilincselik ma­gukat a fehérje-molekulák­hoz és akadályozzák azokat szabad működésükben és mozgásukban.

Next

/
Thumbnails
Contents