A Jó Pásztor, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-10-09 / 41. szám
8. OLDAL A Jói PÁSZTOR Pünkösd után 21. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 18. fej.,'23—35. szakasz. Hasonló a mennyek országa egy királyemberhez, aki számot akart vetni szolgáival. S mikor elkezdte a számvetést, eléje vivének egyet, aki neki tízezer talentommal tartozott. Mivel pedig nem volt miből fizetnie, parancsolá ura, hogy adják el őt és feleségét, gyermekeit és minden vagyonát s úgy fizessen. Leborulván pedig a szolga, esedezék neki, mondván: légy türelemmel irántam és mindent megfizetek neked . . . Könyörülvén tehát az ur ama szolgán, elbocsátá őt és az ádósságát elengedé neki. Kimenvén pedig ez a szolga, találkozék egy szolgatársával, ki neki száz dénárral tartozott s megragadván, fojtogatá őt, mondván: Add meg, amivel tartozol. És leborulván szolgatársa, kéré őt, mondván: Légy türelemmel irántam és mindent megfizetek neked. De amaz nem engedett, hanem ment és tömlőébe veté őt, amíg csak meg nem íizeté adósságát. — Látván pedig szolgatársai a történteket, igen megezomorodának s urukhoz menvén, elbeszélék neki mi történt. Akkor előhiván őt ura, mondá neki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem neked, mivelhogy kértél engem, nem kellett volna-e tehát neked is könyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én is könyörültem rajtad? És megharagudván ura, átadá őt a poroszlóknak, mig csak meg nem fizeti minden adósságát. így fog cselekedni mennyei Atyám is veletek, ha meg nem bocsáttatok, kiki az ő atyafiának, szivetekből. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk a mai szent evangéliumban határozottan s nyíltan kijelenti, hogy amilyen bánásmódot tanúsítunk embertársainkkal szemben, épp olyant fog a jó Isten is velünk szemben tanúsítani. Más szóval: a jó Isten csak abban az esetben bocsát meg s gyakorol velünk irgalmat, ha mi is megbocsátunk és tudunk irgalmasak lenni embertársainkkal szemben. Pünkösd után 21. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 8, 5—15 Rubens világhírű remekműve a "Keraszirefeszités" 5 másik műremekkel együtt eltűnt a Toronto, Ont.-i képtárból. A kár több mint 600,000 dollár. A meleg jég legendája ZSÓFIA CSODÁLATOS ÚTJA A BEFAGYOTT VÁG FOLYÓ JEG&N ÁT A középkori legendákban rendszerint sok a költészet... — Zsófia csodálatos útja a befagyott Vág folyó jegén át eszembe juttat egy, azt hiszem máig nagyon elfelejtett legendát. De ha úgy akarunk eljárni, mint az a bizonyos evangéliumi szolga, aki elfogadta ugyan urának nagy irgalmasságát, de ő már az egyenrangujával tizemben, szolgatársával szemben, még csak egy csekély irgalmat sem akart gyakorolni, akkor kedves ■ »lvasóim, ránk is vonatkozik az, amit Krisztus egy Lnás helyen mond: Irgalom nélkül való ítélet vár mindazokra, akik az irgalmasságot nem gyakorolták. Mert hát mi alapon várok megbocsátást és irgalmat Istentől, az Uramtól, amikor én egy embernek, a társamnak nem akarok megbocsátani és irgalmazni? Ugyan mi jogcímem van Isten végtelen nagy adományára, amikor én egy végtelen kis ajándékot se akarok adni? Azt mondja az írásban az Ur: “enyém a bosszú, én akarok mindent visszafizetni!” Isten jogába avatkozik tehát az az ember, aki ítélkezik és bosszút gyakorol embertársa fölött, legyen bármennyire is igaza, legyen bármennyire is megsértve. És az ilyen ember eljárásával mintegy kihívja az Istent, hogy úgy járjon el vele szemben is, mint ahogyan ő járt el embertársaival szemben . . . Gyerek koromban (úgy nyolcvan esztendőnek előtte) felvittek minket jó szüléink Trencdán megyébe!, hogy a rokonoknak bemutassák a jövendő nemzedéket. Utaztunkban megjártuk a Vág folyó fölötti sziklafészket, a sztrecsnói várromot is, ahol egykor Wesselényi Ferenc, a későbbi összeesküvő nádor, első felesége, Bosnyák Zsófia élte bus szalmaözvegyi éveit, mig férj ura akkor, mint az ország főkapitánya, hadi életét élte a Sztrecsnótól jó távol eső Murány várában. Ott őke^yelme inem annyira a császárok szerinti rekaciós magyarokat támadta, de sokkal inkább a vár ura, Széchy György szép hajadon lányának, Máriának, a költő megénekelte Murányi Venusnak, a szivét ostromolta. Átmentünk a Vágón és a várral szemközti falucska: Teplicska festői kis templomába is elmentünk, hogy lássuk annak azt a félhomályos kuckóját, ahol Wesselényi, Zrínyi és Frangepán első megbeszélésükre találkoztak, hogy felszabaditásk az elnyomott hazát, és aminek volt (és lehet, hogy még ma is van) egy nevezetes érdekessége: Wesselényi első feleségének, Bosnyák Zsófiának a mészkőszikla sírjában a természet által kiszárított holtteteme. Tompa Mihály 1847-ben igy énekelt róla: S még egyet. A Miatyánkban naponkint talán többször is elmondjuk: “és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk az ellenünk vétetteknek ...” Bocsáss meg, amint mi is megbocsátunk . . . Ha mi ennek a krisztusi imádságnak szavait ajkunkkal ugyan elmondjuk, de az értelme szerint nem cselekszünk, vagyis ha mi nem bocsátunk meg felebarátunknak, akkor az az imádság nem áldás lesz ránknézve, hanem átok; akkor nem megbocsátást esdünk le ,hanem — megtorlást, nem irgalom vár ránk, hanem irgalmatlanság .. . Mert ha nem akarunk megbocsátani és mégis ajkunkra merjük venni ezen szavakat: bocsáss meg, miképpen mi is megbocsátunk, akkor mintegy azt mondjuk Istennek: Uram, amit én gyűlöletet és haragot táplálok szivemben embertársam ellen, úgy táplálj Te is ellenem hasonlóan gyűlöletet és haragot. — Hát nem borzasztó az ilyen imádság, hát nem átok-e inkább az? ... És hozzáfűzhetjük még azt is, amit ugyancsak az írás mond: “A te szádból Ítéllek meg, haszontalan szolga! . . . ” “Vigyázzunk, nehogy önmagunk mondjunk ki magunk fölött ítéletet. IZRAEL — A “Druz közlöny” adataiból kiderül, hogy egy druz menyasszony ára lényegesen olcsóbb, mint a muzulmán menyasszonyé. Mig a druz lányért átlagosan 1143 font hozományt követel az apa, addig egy muzulmán lány átlagosan az ország egyes vidékei szerint változik a druz menyasszonyért fizetett összeg. 1958-ban 231 druz házassságot kötöttek. A 231 “vőlegény közül 220 aláírásával hitelesítette a házasságlevelet, mig 11 ifjú az ujjlenyomatát használta. Ez arra mutat, hogy a druzok között több az irni- és olvasni tudó, mint a muzulmánok között. künk ott. a holttest mellett. Beszélte, hogy — a néphit szerint —j a férjéért epedő Wesselényiire nagyon szenvedett ott fönn a fellegeket szaggató vár magányossága miatt, és sóvárogva várta a percet, mely megszabadítsa e szenvedéstől. És akkor egy éjjel az Isten Anyja megjelent Zsófia eőtt és azt mondta neki: — Meg foglak menteni. Ha most. a dermesztő fagyok idején mindennap átmegy a teplicskai kis templomba és ott. elmondasz három Iiiszek,egyet. De utadat gyalog és mezítláb tedd meg a befagyott Vág folyó jegén át. És Zsófia követte az álomalak szózabát, és a szakadékos, hófedte hegyi utón lejött a várból és átment a fo■yó jegén. Ahová mezítelen lábát tette, ott a hó, ott a jég meleg maradt az egész napon át, hogy a folyón átmenő emberek részesei lettek a csodának. A meleg hó! A meleg jég! Ezt az elragadó képtelenséget csak költő találhatta ki. Ez nem elhet valami pap ötlete; nem képzelhette-el egy fiatal, rajongó káplán sem, hanem a népfantázia vetette ki magából mindannyiunk gyönyörűségére. A nép költői forrásából buggyant elő és az a népköltő maga sem tudta, mekkora költő, és hogy minden fejtörés nélkül irt vagy mondott eme kis história a vár elhalt úrnőjéről — századok múltán is megcsodált és rajongva el-elismételt költészeti csoda lesz. Tegyük még azt is hozzá, hogy az imának fogganatja lett: Zsófia rövid idő múltán megszabadult gyötrelmeitől és valóságban is találkozhatott a Szüzanyával. HIPNÓZIS - VISSZAFELE Mondá az Ur e példabeszédet: Kiméne a magvető, elvetni az ő magvát; és amint vetett, némely mag az útfélre esék, és tapodtaték, és az égi madarak megevék azt. És némely a kősziklára esék, és kikelvén, elszárada, mert nem vala nedvessége. És némely a tövisek közé esék, és együtt felnővén a tövisek, elfojták azt. És némely a jó földbe esék, és kikelvén, százannyi termést hoza. Ezeket mondván, kiálta: Akinek fülei vannak a hallásra, hallja meg. Kérdezzék pedig őt tanítványai, mondván: mit jelent e példabeszéd? kiknek ő mondá? nektek adatott tudni az Isten országa titkát; egyebeknek pedig példabeszédekben, hogy látván , ne lássanak, és hallván, ne értsenek. Ez tehát a példabeszéd: A mag az Isten igéje. Az útfélre esők azok, kik hallgatják, azután eljő az ördög, és kiveszi az igét szivökből, nehogy hívén, üdvözöljenek. A kősziklára esők azok, kik midőn hallják, örömmel fogadják az igét; de nincs gyökerök; egy ideig hisznek, és a kisértet idején eltávoznak. A tövisek közé esők azok, kik hallják, de utóbb a szorgoskodástól, gazdagságtól és az élet gyönyörűségeitől elfojtatnak, és gyümölcsöt nem teremnek. A melyek pedig a jó földbe estek, azok, kik tiszta és jó szívvel hallván az igét, megtartják, és termést hoznak béketürésben. Ezeket mondván felkiálta: Kinek fülei vannak a hallásra, hallja meg. SZENTBESZÉD Két század óta fekszik Sírjában a halott! Két hosszú század óta, De el nem hamvadott! Az Ur, im a kegyessel Mi nagy csudát teszen: Romlatlan vivé által Időn s enyészeten! Akkor hallottam egy bűbájosán költői történetet, amit a sekrestyés mondott el ne-MELBOURNE, Ausztrália. — Dr. Ainslie Meares ausztráliai orvosi hipnotizőr a Practitioner cimü orvosi szaklapban érdekes értekezést közöl az orvosi hipnózis veszélyeiről. Orvosok, akik értenek a hipnotizáláshoz, sokszor hipnózis utján próbálják a páciensnek nemcsak lelkiállapotát kikémlelni, hanem betegségük valami rejtett okát kifürkészni. Ennek az eljárásnak kétségkívül vannak előnyei, de Dr. Meares szerint a hipnotizálás kockázattal is jár. Ugyanis megtörténhet, hogy a hipnotikus álomba merült páciens nemcsak saját rejtett érzéseit és gondolatait árulja el, hanem esetleg felfogja a kezelő orvos gondolatait is — például az orvosnak azt a gondolatát, hogy “ezen a bajon, sajnos, nem lehet segíteni, a páciensnek már csak pár hónapja van hátra ...” Ha a hipnotizált páciens ráébred a kezelő orvosnak ilyen gondolatára, ez káros hatással lehet, hátráltathatja a beteg gyógyulását, sőt öngyilkosságba is kergetheti. Mármost felmerül a kérdés: csakugyan van-e ilyen, hipnotizált állapotban bekövetkező gondolatátvitel? Dr. Meares hisz ebben és hivatkozik az utolsó száz évben előfordult bizonyítható esetekre. SZÉLESKÖRŰ ELŐKÉSZÜLETEK BREMERHAVEN, Nyugat-Némdtország — Az amerikai hat vezetőség itteni pa-Genevieve, a hires francia szinpa li csillag, Toronto, Canadában kórházba került, mes t túlságosan szűk szoknyájában elesett az öltözőben < s lábát törte. rancsnoksága minden legapróbb részletre kiterjedő “hadműveletet” dolgozott ki, hogy Elvis Presley káplár, világhirü rángatózó énekes behajózása, az állomásról a kikötőbe vonulása zavartalanul, lehetőleg sebesülések nélkül menjen végbe. Attól kell ugyanis tartani, hogy a német lányok meg fogják rohanni, le fogják tépni róla az egyenruhát, hogy egy drága emlékkel gazdagodjanak. Ä hontalanokért NE WYORK — A United States Mission a napokban 400,000 dollárt utalt át a menekültügyi főbiztosnak az európai menekült-táborokban levő öregek, betegek és gyermekek helyzetének megjavítására, sokaknak lágerenkivüli lakásra. Amerika más menekültvédő intézményeknek eddig 900,000 dollár segélyt küldött. Ezek az adományozások a nemzetközi menekült év mozgalom kapcsán történnek. Az Ur Jézus a következőképpen magyarázza a példabeszédet: A mag az Isten igéje. Az Isten igéje, tudniillik az evangélium és annak hirdetése helyesen hasonlittatik a maghoz és a vetéshez; mert valamint az Isten igéje a hirdetőnek szája által, úgy a mag a vetőnek keze által hintetik szét és vettetik el. Valamint az Isten igéje a hallgató szivében, úgy a mag a föld belsejében fogamzik meg. Valamint a magból jön létre a termés, úgy a jó Isten igéjéből erednek minden jó cselekedetek. Valamint a föld mag nélkül haszontalan növényekkel, dudvával, tövissel és más effélékkel nő be, úgy az emberi szív Isten igéje nélkül hiúságokkal és vétkekkel telik el. Valamint a magot, hogy termést hozzon, tiszta, -kövér és nedvdus földbe kell elvetni, úgy az Isten igéjét, hogy szellemi termést hozzon, tiszta és az erényességre, jámborságra kész szívbe kell befogadni — Szent Jakab apostol ezen szavai szerint: “Szelídséggel fogadjátok be a beoltott igét.” Valamint a földet, hogy a mag abban termést hozzon, meg kell tisztítani a haszontalan növényzettől, dudvától, tövistől és más efféléktől, aztán meg kell javitani, megszántani és megboronálni, úgy az emberi szivet is meg kell tisztítani a vétkes hajlamoktól, indulatoktól és szenvedélyektől bűnbánati cselekményekkel. Mondá az Ur: Az útfélre esők azok, akik hallgatják az Isten igéjét, azután eljő az ördög és kiveszi az igét szivükből, nehogy hívén üdvözöljenek. Valamint a mag befogadására nem alkalmas, kemény, járt útra esett magvak nem fogadtatnak be a földbe és nem takartatnak be földdel, hanam azoknak egyik részét a járókelők tapossák el, másik részét pedig a madarak ragadják el, úgy az Isten igéjét azoknak szivéből, kik bűnös szenvedélyeikben elfogulva hallgatják, de belül nem képesek azt felfogadni, kiragadja az ördög, és a szivet a megszokott bűnökre tereli, hogy a lelket magának megnyerje és az örök üdvösségtől megfossza. Szívleljük meg az elmondottakat és adja a jóságos Isten, hogy amire törekszünk, kegyelmének bőségével gyámolitva teljesíthessük és igy egykor bejuthassunk az örök élet dicsőségébe, amelyről a nemzetek apostola igy szól: “Szem nem látta, fül nem hallotta, se az ember szivébe föl nem hatott, mit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.” BOROSZLÖ (Wroclaw), Lengyelország. — A lengyel főügyésség közleményt adott ki arról, hogy 1957-ben a Wroclaw imuzeumból elloptak 13 festményt, közöttük Jaw Matejko lengyel festőművész öt képét. A tolvajok a lopás után több névtelen levélben felszólították a muzeum igazgatóságát, hogy magas összeg ellenében váltsa meg a képeket. A leveleket keletnémet gyártmányú “Bambino”-játék Írógéppel írták, amilyen kevés van Lengyelországban. Az ügyészség felhívta az ország lakosságát az összes “Bambino” gyermekirógépek bejelentésére, egyben a nyomravezetőnek százezer slotty jutalmat ajánlottak fel. TOKIO — Nem lesz többé baj hangosan zongorázó szomszédokkal. Tojo Vada elemi iskolai igazgatónő feltalált és megszerkesztett egy zongorát, amelynek hangjait csak fülhallgatóval lehet hallani.
