A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-13 / 11. szám

2. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Publiihml by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőbég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre ________________$6.00 fél évre________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year______________$6.00 Half Year ----------------------$3.50 Second Class Mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. NE BÁNTSD BOLÍVIÁT? A Time magazin spanyolnyelvü kiadásában meg­bántotta Bolivia délamerikai köztársaságot: Idézte egy amerikai diplomata kijelentését, hogy Bolivián re­ménytelen gazdasági helyzetében csak úgy lehetne se­­giteni, ha feldarabolnák és részeit szétosztanák szom­szédos államok közt. Ezért a boliviaiak nagyon meg­haragudtak, dühösen tüntettek Amerika ellen, meg­rohanták La Paz fővárosban az amerikai követséget és elégettek egy amerikai zászlót. A rendőrség nagy­­nehezen lefékezte a népharagot, mégis a követség jó­nak látta a fővárosban lakó amerikaiak kiköltöztetését a külvárosokba. Ebből az uj délamerikai incidensből két következ­tetést lehet levonni: 1. A boliviaiak ugyan nagyobbára indián származásúak, mégis a spanyol nyelv- és kultúr­körbe tartozóknak számitják magukat s ez alapon jo­got formálnak arra, hogy forróvérű, szenvedélyes em­bereknek tekintsék őket, akikkel nem szabad kukori­­cázni. 2. “Mondj igazat és betörik a fejedet!” Az az amerikai diplomata igazat mondott, Bolivián csak­ugyan csakis beolvasztással lehet segiteni. Ugyanis Boliviában forradalom volt, az uj rezsim olyan népjó­léti törvényeket hozott,, amelyek meghaladják a nép teljesítőképességét, vagy egyszerűbben: az állam a la­kosoknak többet Ígér, mint amennyi van. Keserű igaz­ság, nem tetszik a forróvérű bolíviaiaknak, hogy több­je csak annak a népnek lehet, amely többet dolgozik, többet produkál. • iliam;: •---------------*—■ .trjj jJoir r.i iTyt.ÖY-;vH>l. A PÉNZ TUDÓSA • fU v g I ' Of ■■ t . JÍi Ha pénzre kerül a sor, kevesen értik jobban an­nak lélektanát, mint Bemard Baruch. Nem azért, mert maga is gazdag ember lett, hanem mert négy kormány tanácsadója volt pénzügyekben. És Baruch a napok­­­' • • ......- • ' ; rí ■ '. ■. * ban ezt mondta: — Mélyen a szivünkben mindnyájan tudjuk, ho­gyan kell küzdeni az infláció ellen, de a kérdés az, ké­pesek vagyunk-e meghozni a szükséges áldozatot. A nemzeti érdeket mindnyájunknak a személyi érdek elé kell helyezni. Ez persze úgy hangzik, mint egy szép hazafias be­széd, aminek semmi praktikus értelme nincs. De Ba­ruch a most közeledő béketárgyalásokkal kapcsolat­ban tette a megjegyzést. Egy sereg iparágban ezen a nyáron, májustól kezdődően bértárgyalások lesznek. Túl magas bérkövetelés inflációt hozhat. Túl makacs ellenállás a uniók részéről sztrájkot, a vele járó súlyos következményekkel. Egyszóval: mindnyájan tudjuk a bajok okát. De aki mindennek tudja az okát, még nem okos, — mint Ignotus mondta egyszer. Sokkal fontosabb az áldozat­­készség, az önérdek feláldozása a nemzeti érdekkel szemben. A béketárgyalások küszöbén érdemes lesz szem előtt tartani egy öreg pénzügyi szakértő tanácsát. Kossuth Lajos felesége Meszlényi Terézia Johanna 1809 junius 14-én született. Ez volt a győri csata napja. Édesapja: nemes Meszlényi János földbirtokos Kisdém községben, Fejér megyében. Édesanyja: nemes Kisfaludy Erzsébet. Győr városát ostromolták akkor. A család és a rokon­ság a heves ágyúzás elől a Megyeháza-utca 1. szám alatti nemesi kúria erős pin­céjében keresett menedéket. Sok év múlva Kossuth Ferenc mint miniszter járt Győrben. És lement a pincébe megnéz­ni azt a helyet ahol az édes­anyja született. Mert ott jött világra Meszlényi Teréz. Okos, büszke lány volt. Szép is. A debreceni egyetem birtokába jutott egy családi kép. Az édesanyjával mutat­ja Terézt és a testvérével Flórával. Csipkésujju világos ruha, nyakán sötét szalag-­­csokor, hosszúkás arc, két ra­gyogó sötét szem, dús fekete haj tűnik elő a fehér szalma­­kalap széles karimája alól. 1841 január 9-én Írták ezt be Pesten a belvárosi plébá­nia anyakönyvébe: A vőle­gény neve: kossuthfalvi Kos­suth Lajos táblabiró. A meny­asszony neve: Meszlényi Te­rézia. Kossuth édesanyja Pesten, a széputcai László-ház emele­tén rendezi be lakásukat. Ab­lakuk kertre nyílik. A lakás azért is jó mert szomszédság­ban van a nyomda, a szer­kesztőség. Kossuth ugyanis már .rabságot is szenvedett a sajtó szabadságáért. 1841 ja­nuárjától a Pesti Hírlap szer­kesztője. Ő az első nagy ma­gyar újságíró. A Pesti Hír­lap 60 előfizetőről hamarosan felemelkedik 6000-re. Kos­suth ragyogó irásmüvészeté­­vel magával ragadja a közön­séget. Külön fejezet illeti meg a magyar irodalom történeté­ben. A magasztos eszmék kifej­tésében ihletője a hitvese, Meszlényi Teréz. Lelkes hive a hazafiság eszméjének. Ősi tüzek égnek ifjú szivében és ennek a férfiúnak, akire már évek óta úgy nézett, mint bál­ványára, mindvégig megértő lelkesült társa lesz. Munkában telik életük, a jövendő zenéje lüktet körü­löttük, még a nyomdai gépek zajában is. Házi boldogságuk adja az erőt a küzdelemhez. Három és félévig fáradhatat­lanul szántja Kossuth ludtolla a papirt. Gyöngybetiii uj élet­re hangolják a magyart. Át­formálódik a magyar sors Kossuth Lajos jövőttervező lelke nyomán. A feleség, a drágalelkii nagyasszony, múzsája az urá­nak. Megáldja őket az Isten három gyermekkel. Legna­gyobb fiuk: Ferkó. A legki­sebb gyermek: Lajoska. És a középső gyermek egy si\ , nagyszemü, finomlelkíi lány: Vilma. Mikor Kossuth megválik' a Hírlaptól, kiköltöznek Tiny­­nyére. A vidéki környezetben^ Székesfehérvár körül, a pili­si kék hegyek világában úgy élnek, mint a Paradicsomban. Kossuth uj életet teremt fa­lun is. Kert veszi körül házát. A nép szereti mindnyájokát. Aztán viszi Kossuthot a sorsa feljebb, egyre feljebb. Felesége mindig a leghübb támasza. Egyszer azt Írja Wesselényinek: “Megszökném elátkozott existenciámtól, ha kedves jó nőm angyali kedélye nem vi­dítana munka közben és kin közben.” Tinnyén hatezer forint adóssággal tudja megvenni a házát. Két és fél év alatt 8400 forintot kapott a szerkesztés­ért. Alig maradt pár száz fo­rint. Az se marad, ha a fele­sége nem olyan ügyes asz­­szony, amilyennek kell lenni. Elismerő szavai: — Még soha egy borult pil­lanatot nem csinált, oly mond­­hatatlan számítva viszi ház­tartásomat. Máskor ezt mondja: , — Örömeim gyérek az élet­ben családom körén kivid. Mert ebben árriyéktalanul boldog vagyok. Legnagyobb fájdalma az, ha beteg valamelyik. így ir feleségéről: Félszemem és lelkem egé­szen kedves betegem mozdu­latain csüng.” Kossuthot 1847 őszén kép­viselőnek választják meg. 1848 tavaszán miniszter lesz. 1849 április 14-én pedig a nemzet kormányzói méltó­ságra emeli. Bécsben feljegyezték, hogy milyen nagy nap volt az a dicső márciusban, mikor a magyar országgyűlés küldött­sége bevonult a császárváros­ba. Az első kocsin egy óriási nemzeti lobogó. Rudjához tá­maszkodva áll a kocsin Kos­suth Lajos felesége. A nép mámoros lelkesedéssel élteti a magyarokat. Később is ott van urä közelében, mikor 1849 junius elején Budáról Debrecenbe költözik az or­szággyűlés, 1849 nyarán el kell szakadniok egymástól egyidőre. Világos után levágja gyö­nyörű haját. Csak igy tud ál­ruhában ura után török föld­re menekülni. Kis-Ázsiába hozzák utánok a három gyer­meket. Egy olasz kikötőből indul Kossuth diadalutjára. Vele a családja. Csudálatos lelkese­dés a magyar ügy iránt. így járják be az uj világrészt, hó­dítva a lelkeket. Olaszföldön borul szivökre a szomorúság. Meghal Vilma, fiatalon, Nerviben, 1835 szep­tember 1-én meghal utána az édesanyja is. Kossuth majd­nem összeroskad a sok fájda­lom súlya alatt. Csudálatos hűséggel viselte gondját be­teg feleségének. Genuában pihent a lánya mellett. 1894 márciusában hozták ha­za mind a hármukat, mikor a szabadsághős Torinóban el­hunyt. Kossuth kimondhatatlanul (folytatás a 4-ik oldalon) ELŐKELŐ GAZEMBEREK h REGI JŐ VILÁGBAN (Folytatás) , A HÁZASSÁGI SZAKÉRTŐ SEM ÉRTI A DOLGÁT Dr. I. Harvey Flack, aki azzal szerzett nevet ma­gának az angol fővárosban, hogy fiatal házasokat lá­tott el jótanácsokkal, beismerte, hogy saját házasága 22 év után zátonyra futott. Miközben másokat látott el bölcs tanácsokkal, sa­ját magán nem tudott segiteni a jó doktor. Aggódva mások sorsáért, elhanyagolta önnön boldogságát. A 46 éves orvost otthagyta a felesége. A biróság előtt az asz- Szony azzal érvelt, hogy férje minden szabad idejét pácienseinek szentelte, róla úgyszólván megfelejtke­zett. Dr. Flack most nyilván egy másik házassági szak­értőhöz siet jótanácsért. Már amennyiben nem késő segiteni a dolgon. Az orvos kitart amellett, hogy a fia­taloknak adott tanácsai igenis jók voltak. Well, már évezredekkel ezelőtt megmondották, hogy senki sem próféta saját hazájában. BÉCS. — A szépművészeti múzeumból elloptak egy 36,000 dollárra becsült gobelint. De visszakerül a múzeumba a kincs. Ugyanis a tolvaj otthagyott egy cé­dulát: “Visszahozom, amikor elkészülök a gobelin le­másolásával”. . „F ____ A Jó Pásztor Verses Krónikája MÄECIUS IS Irta: ÁBRÁNYI EMIL Szép ünnep, újra itt vagy! Annyiszor Láttunk már téged ió és mostoha Időkben! Mégis drága vagy nekünk. Mini a tavaszt, nem uniuk meg soha! Tavaszt jelent napfényes március, Tavaszt hozott nekünk is, gyönyörűt! Annyi virágot nem látott a nap, Mióta bolygó csillagokra süt. y Sok század óta börtön volt e föld. Rab volt a nemzet s szolga volt a nép. Szolgája annak, aki maga is Láncot viselt... Mily aljas, durva kép! S elég volt egy nap, hogy máskép legyen. Széttörte láncát a nemesi kar. És a parasztnak adta jobbkezéi: Testvérem vagy te és szabad magyar! Szent korszak! Láttad, hogy a gazdag ur A koldussal önszántából felez; Láttad, hogy a tündöklő palota A jobbágy-viskó hü barátja lesz. És egy imát súg millió ajak És millió szív egy érzésben ég! Szabadság volt a fenséges fohász, S mely átérezte: a testvériség! Örömtelen, zord ifjúság után Nagy üdv az első szerelem kora. De ami szebb és ami édesebb. Az a szabadság első mámora! Hőbb, lelkesebb, mint akkor a magyar. Tisztább, üdébb nép nem volt soha tán! Az első ember állhatott csak igy Az uj teremtés rózsás hajnalán. Az első embert láng-kard verte ki S bujdosni ment az Édenhez szokott. Kegyetlenül levertek minket is. Mert követeltünk életet, jogot, A nem tiltottra vágyott a magyar! Tulajdonunkat adják meg nekünk. Csupán azt kértük. Bűn volt. S elveszett Édes hazánk, legdrágább Édeniink! De mint az Éden kóbor gyermeke Tűrt, fáradt, munkáit s el nem csüggedett És addig törte a kemény rögöt, Mig uj virágzás alkotója lett: Úgy dolgozott e sújtott nemzet is! Büszkén haladt a bus rabságon át Megannyi testvér mindenik fia, Mig visszavivta elvesztett honát. Szép Március, te rád vall e csoda! Te forrasztottad össze a magyart! Legyen hát ünnep, hogy ha jösz közénk. Ameddig Isten fényes napja tart! A legszebb ünnep a tiéd legyen! Emlékedet fölül nem múlja más! Mert te vagy a szabadság, a remény, Te vagy az élet, a feltámadás! Margulin és a kedvese, Fröhlich kisasszony át­kószálták együtt az egész világot, csaltak, loptak, ahogy jött. Közben hiven segítették egymást. Okirat­­hamisitás és csalás miatt fogta el a berlini rendőrség őket. Elegáns megjelenésű, kifogástalan öltözetű a fér­fi is, a nő is. Valamelyik előkelő fürdőhelyen készült a fotográfiájuk, mert boldog együttesben ott ülnek egy kabinban, a fövenyes parton. Margulin cimboráskodott Klim Béla úrral is, aki­nek hamis neve Marquis de La Rémé volt. Hamis vál­tókat gyártottak együtt valami 290,000 márka érték­ben. Kiderülvén a turpiság, a márki ur is hurokra ke­rült hazájában. Amíg a Margulin-pár szabadon volt, pompás éle­tet élt. A legjobb helyeket látogatták, a legelső szabók­nál dolgoztattak. Ha vendéglőbe kerültek, ott csak úgy folyt a pezsgő.' Margulin eltörpül egy másik kitűnő kalandor mel­lett, akit úgy nevezhetünk, hogy Schiemangk őrnagy. Ahol ez mester, ott amaz csak inas lehet. A legnagyobb stilü gazemberek közé tartozik. Körülbelül 50 évvel ezelőtt tűnt fel, mint az amerikai hadsereg hadnagya. Pompás egyenruhát viselt. Két évtizeden keresztül csalta a világot ebben a csillogó kosztümben, de vi­gyázott arra is, hogy az idő múltával rangban emel­kedjék. Megtartotta az előléptetési időt is. A hadna­gyocskából idővel főhadnagy, kapitány, ezredes, végre generális lett. Ennél a pompás rangnál azután megállapodott. Tovább már igazán nem vihette. Természetes, hogy rosszul hangzó szürke nevét is felcserélte, lett belőle gróf Passy. A csillogó egyenru­ha, az előkelő fellépés, a délceg termet nagy hatással volt a hölgyvilágra, amelynek meghódítása képezte főfeladatát. A legelőkelőbb szalonokba bejutott s nem egy gazdag feleségre tett ott szert, akiket természete­sen sietett pénzüktől megfosztani. Végre rajtavesztett a generális ur s elfogták. A dutyiban azonban nem sokáig'volt, mert sikerült neki megugrani, automobilra kapni s egérutat venni. Érdekes típus Ostrowski gróf, melléknéven: a “fe­kete szállodaszellem”. Elegáns, előkelő gavallér nap­pal, aki mindenütt megfordul, urakkal poharaz, höl­gyeknek kurizál, színházba jár,'hangversenyeket láto­gat. Mikor azután hazamegy előkelő szállodájába éjfél után, ledobja a frakkot vagy szmokingot, leveti a lakk­cipőt s eltávozik. Fekete selyemtrikót húz fel, fekete harisnyákat s ebben a furcsa kosztümben elindul. Hal­kan kifordul a szobájából, mint egy szellem, átsiklik a folyosókon s benyit annak az úri barátjának vagy ba­rátnőjének a szobájába, akiről napközben kitapasztal­ta, hogy értékes ékszere s nagymennyiségű pénze van. Besurran, mint egy fekete árnyék s megrakodva tér vissza a szobájába. Másnap ismét, mint előkelő gróf jelenik meg, — vájjon ki sejtené benne a közönséges tolvajt?! -Végül rajtavesztett veszedelmes mesterségén. A berlini Kaiserhof-szállodában lakott a fekete szellem akkor. Ott egy szellemlátogatás alkalmával felébredt a szoba tulajdonosa s megmarkolta a kísérteties láto­gatót. A szállodák fekete szelleme igy került lakat alá. Nagyszabású s érdekes alak az orosz Tschernia­­tieff, a “cár futárja”. Alacsony sorsban született 1857- ben Irkuckban. Apja közkatona volt, anyja .koldusasz­­szony. A csinos árva gyermeket egy Tscherniatieff ne­vű orosz kereskedő örökbe fogadta, nevelte s ellátta minden jóval. A gyermekből szélhámos lett. Bécs, Pá­­ris, Turin, Trieszt, Montreux voltak szélhámoskodásá­nak színhelyei. Grófnak adta ki magát, előkelőén és fényesen élt. Pályafutása kezdetén, 1878-ban Bécsben már elfogta a rendőrség, mert rájött kalandor voltára. Azután folyton emelkedett gazdagságban és rangban. Párisból 1880-ban el kellett mennie valami nagyobb­­szabásu ékszerhistóriák miatt. Montreuxba ment, ahol egy luxuskastélyban lakott, nagy ünnepélyeket ren­dezett. Egy ilyen ünnepélyre Gambleta francia mi­niszterelnököt is meghívta. Itt azután anyagilag tönk­rement. De később ismét talpra állt. Triesztben már rossz volt a sora, mert rászorult, hogy egy lovarnőtől 500 koronát kicsaljon. (Folytatása következik' SZEMÉRMES HÖLGY Balzac, a francia regényírás mestere, gyakori látogatója volt Bagration orosz hercegnő irodalmi szalonjának. Egyik este éppen a női szív érzé­kenységéről folyt a vita a szellem és a társadalom elő­kelőségei közt. Balzac valami megjegyzést tett, amire egyik hölgy cso­dálkozva fordult feléje: — Óh uram, valóban ennyi­re ismeri ön az asszonyoké? — Akár a tenyeremet — felelte az iró. — Hogy meg­tudjam egy asszony történe­tét születésétől kezdve, elég rápillantanom. Akarja, ma­dame, hogy az önét elmond­jam? <— Jó, de ne olyan hango­san ! — könyörgött a hölgy nyakig pirulva. HALLOTTA MÁR . . . ? . . . hogy az iskolaév a 49 államban különböző — 146 és 188 nap közt váltakozik. . . . hogy a New York ki­kötőjében álló Szabadságszo­bor elkészítése és felállítása, 12 évig tartott. 53

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents