A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-26 / 26. szám
8. OLDAU A Jó PÁSZTOR Pünkösd után 6. vasárnap Pünkösd után 6. vasárnap EVANGÉLIUM Az amerikai tengerész őrség készítette ezt a fénykép felvételt Iceland közelében az Atlantic óceánon, ahol a szovjet tengeralattjáró megjelent a viz színén. Szent Márk 8. fej., 1—10 ♦ Ama napokban, midőn ismét hatalmas sereg vala együtt és nem volt mit enniük, magához hiván a tanítványait, mondván nekik: Szánom a sereget, mert im már három napja tartanak velem s nincs mit enniök, és ha étien bocsátom haza őket, ellankadnak az utón, mert némelyek közülök messziről jöttek. Felelék neki az Ő tanítványai: Honnan elé, pthetné ki az ember ezeket kenyérrel itt, a pusztában ? És kérdé őket: Hány kenyeretek vagyon ? Azok pedig mondák: Hét. Erre parancsolá a seregnek, hogy telepedjék le a földre. S vevén a hét kenyeret, hálát , idván, megszegé és tanítványainak adá, hogy eléjök tegyék, és a sereg elé tevék. Egy kevés halacskájuk is vala, azokat is megáldá és eléjük téteté- És evének és jól lakának. S a megmaradt hulladékokból hét kosárra] szedtek fel. Valának pedig, akik etek, mintegy négyezren. És elbocsátá őket. SZENTBESZÉD A mai szent evangéliumban a sokezer embert tápláló Krisztus bámulattal tölti el az embert. — Hát hogyan? — kérdjük — a földiek megvetésére buzdító Krisztus most földi táplálékot is nyújt az embernek? . • . Hiszen a tömeg étlen-szomjan, mindenről megfeledkezve hallgatja az evangélium tisztán csengő szavait! De Krisztus nem feledkezik meg arról, hogy az embernek táplálékra is szüksége van. A bajbajutott ember pedig milyen könnyen hajlandó elhinni, hogy az Isten megfeledkezett róla! íme, előttük a példa, hogy az Ur sohasem feledkezik el róluk még akkor sem, hogyha mi magunk elfeledkeznénk is magunkról. Van ugyanis isteni Gondviselés, amely kiterjed az ember minden ügyére, mert ne feledjük el, hogy semmisem történik Isten rendelése nélkül, vagy legalább is az Ő megengedése nélkül. Végtelenül jó és bölcs az Isten, csakis olyasmit rendel el és csakis olyasmit enged meg, ami lelkűnknek, javára válik, még ha az ember ezt nem is látja. Ezt mondotta Tóbiás is fájdalmai között, mikor mindene elpusztult már és ráadásul oly súlyos sebeket, fekélyeket kapott, hogy a szemétdombon cserepekkel vakargatta azokat: “Igaz vagy én Uram és minden utad igazság és Ítélet.” A Bölcsesség Könyve hasonlóan ir: “A te kormányzásod elér végtől-végig erősen, ó Uram ,és mindent kellemesen elrendez”. Főképen Szent Pál hangsúlyozza ezt az igazságot: “Tudjuk pedig, hogy az Isten mindent javára változtat azoknak, akik őt szeretik.” De hogy ezt a tanítást mi is megérthessük, szükséges, hogy a földi élet minden eseményét az örökkévalóság szempontjából nézzük, hisz az Isten azért küldi reánk, sokszor a földi megpróbáltatásokat, hogy megjutalmazhasson a másvilágon. Minden az örök cél szolgálatában áll. Még a rossz is, a szenvedés is arra szolgál, hogy megtisztítsa lelkünket a bűn következményeitől és alkalmat adjon érdemgyüjtésre. Nehéz időket élünk most. A rossz gazdasági viszony megcsappantotta a kereseti lehetőségeket, csökkentette a munkaalkalmakat. Mindenki kesereg és panaszkodik, mert nem tudja, mit hoz a jövő számára. A hitből élő ember nagyon jól tudja, hogy, kötelessége mindenben Isten akaratában belenyugodni ügy a jó-, mint a balsorsban, az idők viszontagságaiban, sorscsapásban, nyomorúságban épen úgy, mint bőségben. El kell mondnunk a türelmes Jobbal: “Ha a jókat elvettük Isten kezéből, a rosszakat miért ne vegyük el?” ‘ És ha mindent megtettünk, amit tehettünk, legyünk nyugodtak, az Isten jósága segítségünkre siet és nem küld reánk megpróbáltatásokat — erőnkön felül-KAPITALISTA KIZSÁKMÁNYOLÁS Az amerikai-orosz kulturcsere jegyében az oroszok most New Yorkban, a Coliseumban, kiállitást rendeznek, júliusban pedig amerikai kiállitás lesz Moszkvában. Az amerikai kiállitás költségei körülbelül öt millió dollárt tesznek ki, az oroszok tiz millió dollárt költenek erre a propagandára. Az orosz kiállitás igazgatója, Mazhulo, a sajtó képviselői előtt úgy nyilatkozott, hogy a kiállitás költségei magasabbak, mint számitották. A kiállitásnál foglalkoztatott amerikai munkások bérei okozzák a magas kiadásokat. Manzhulo jelentheti Kruscsevnek, Mikojánnak és a többieknek, hogy hazugság az, amit ők hirdetnek, hogy Amerikában a munkásokat kizsákmányolják. Összehasonlitó adatokkal is fog szolgálni Manzhulo a moszkvai propagandistáknak. A középkorban, de még az újkor kezdődő századaiban is az emberek rettenetesen sokat ittak. Mi volt az oka? Lehet, hogy a rossz kutvizet pótolták nemesebb nedűvel, lehet az is, hogy a régi orvostudomány a borban nevezetes gyógyító erőt sejtett, oly annyira, hogy tudományos értekezések ajánlották a havonként egyszeri lerészegedést, mint a szervezet általános megtisztítását. Érthető, hogy ez az orvosi tanács a legnagyobb népszerűségre tett szert s az egészségükre különösen kényes férfiak a tisztitó műveleteket naponkint is végrehajtották. Magát a részegséget nem tartották szégyennek, az volt HÚSZ ÉVE PÜSPÖK DUDÁS MIKLÓS HAJ'DUDOROG. — Húsz évvel ezelőtt, 1939 május 14- én szentelte görög katolikus püspökké Dr. Dudás Miklóst Serédi Jusztinián bíboros esztergomi érsek, Magyarország prímása. Dudás Miklós a magyar püspöki karnak ekkor és sokáig a legfiatalabb tagja volt. 1902-ben született Máriapó tson, 1921-ben lépett a bazilita rendbe, amely 1924-ben Rómába küldte az ottani központi rendházba s a XIII. Gergely pápáról elnevezett egyetemre, ahol 1928jban szerezte meg, kitüntetéssel, a doktori rangot. A teológia egyetemes kérdései érdekelték ezeknek lett a szaktudósa. 1925-ben tette le a nagyfogadalmat és 1927-ben szentelte pappá püspöke, Miklósy István. Doktorátusa után rendje magyarországi rendtartományának novicius-mestere lett s már fiatalon az ő nevéhez fűződött a rendi tudományos képzés reformja, modernizálása. Ugyanakkor az egész országban ismert nevű missziós szónok volt s lelkigyakorlatok vezetője. Áldozópapságá nak 12 éve alatt mintegy 7C missziót és lelkigyakorlatot vezetett. Mindössze 37 éves volt amikor püspökké lett. Egyházmegyéje tulaj donképper bele van ágyazva a többúpüs pökségek közé, s a Dunától az ország északi és keleti határáig ér. Egyházmegye-kormányzatához a görög katolikus plébániák és lelkészségek számának jelentős megszaporitása fűződik, s papjai képzésének a modern kor igényeihez való alkalmazása. a fő, hogy a berugás módszeresen történjék. Az ivást Európában a régi időkben épugy szabályokhoz kötötték, mint a görögök és rómaiak. Legáltalánosabb volt az ősi ivászati regula: a köszöntés. Ennek kapcsán ittak minden elképzelhető dologra: egymás egészségére, holtak emlékére, a haza üdvére, ellenség pusztulására. Cserey Mihály meg is rója ezt az áldatlan szokást: egyenesen a mértéktelen ivásnak tudja a török veveszelmet. “Addig ivék a szegény magyar, — írja —, amig a józanéletű pogány török elboritá szegény hazánkat s megitatá velünk a magunk vérünket s mi mégsem tudunk tanulni, hanem pohár mellett való köszönetekkel akarjuk a török császár hadát megverni, amint helyesen mondja Pázmány Páter: amennyi bort megivott eddig a magyar a török veszedelemért, ha mint egy mély völgybe töltötték volna s a török császár táborát odavinnék, ki nem tudnának jönni, c-tt fulladnának meg a borban. Nem is tartják már véteknek a magyarok. Ha valaki egészségiért elköszönik rád a pahárt s meg nem ihatod, halálos ellenségeddé teszed; csúfolják, gyalúzzák s még az asztaltól is kivetik.” Pedig ha már a magyarok - megitta bor egy mély völgyet töltött volna meg, úgy a többi európai népről, különösen a németekről bízvást azt monühatnók, hogy annyi bort és sört ittak össze, amennyi a Danakil- sivatag medencéjét is megtöltötte volna. De ezt a rengeteg italt mind kellő formák között fogadták be a gégék. A felköszöntés kereteit a legszélsőbb határokig bővitették ki. Mikor Európa népei még pogányok voltak, az isteneik és hőseik tiszteletére ittak á ezt a szokást megőrizték a keresztség felvétele után is .azzal a különbséggel, hogy a poharazás immár a a szentek emlékére történt. A papság hiába küzdött a szokás ellen, kénytelen volt azzal beérni, hogy legalább a felköszöntött szentek számát korlátozza. Különösen Szent Ulrik, Márton, István, Mihály, Miklós és János volt kénytelen a megtiszteltetés kétes dicsőségét tűrni. A szent János emlékére ürítendő pohár szokása máig is fennmaradt. A szokás eredetét abban a legendában lehet keresni, amely szerint János evangélista egy méregpoharat keresztvetéssel megáldott s azután ártalom nélkül kiürítette. Sok helyütt december 27-én, János napján, a gazda mindegyik hordójából vesz valamicskét, a templomban megáldatja s a hordókba visszatölti. Ezzel — gnodolja — megakadályozza a bor romlását s bátran kínálhatja belőle a távozó vendéget. PESTI KIS KRÓNIKA A sztálinvárosi gáz távvezetéken jut el a fővárosba. A 70 kilométer hosszú gázvezeték építését nagymértékben gépesítették. A 300 milliméter átmérőjű vascsöveket különleges rakodógéppel szállítják a budapest-pécsi országút mentén kijelölt nyomvonalhoz. Eddig a csöveket körülbelül 20 kilométer hoszszuságban rakták le a nyomvonal mellé, a hegesztéssel pedig már Adony határába értek. A szovjet árokásógép csak a napokban látott munkához, de máris 5 kilométer hosszú árkot készített. Csütörtökön látott munkához a lánctalpas sztálinyec, amely az összehegesztett és szigetelt csöveket az árokba fekteti. Az első napon körülbelül 800 méter hosszú csövet fektetett le. * Főnyereménnyel húzták ki a 11-ik sorozat 05879 számú sorsjegyet, de a szerencsés nyerőnek nem adták ki a megnyert Zetor traktort, mert nem tudja felmutatni a nyerő sorsjegyét. Eldobta azt. így történt a dolog: Az őszi mezőgazdasági kiállitás sorsjátékára mindenütt a vidéken árusítottak sorsjegyeket. A gödöllői járásban levő Szada községben senkinek se kellett sorsjegy. Amikor erről értesült Tóth Rezső, az Előre kolhoz könyvelője, azt mondta, ez szégyen, a falu becsületének megmentésére legalább egy sorsjegyet meg kell venni. A községi tanács elnöke, aki a száz sorsjegyből álló sorozatot éppen vitte már Gödöllő felé, hogy elszámoljon, kitépte a sorozatból a 05879 számú sorsjegyet és Tóth Rezső megvette azt. A húzás után Tóth Rezső a postahivatalban, átfutotta a kisebb nyeremények listáját. DÁVID SZÓL GÓLIÁTHOZ A hidrogénbombás szovjet fenyegetési marathonja során célbavette azt a kis országot, amelynek történelméből származik a marathon versenyfutás: Görögországot. Kruscsev fenyegetésére, hogy háború esetén tönkrelöveti Görögországot, ha most azonnal nem lép ki a nyugati szövetségből, ha rakétabázisokat állít fel és ha nem fogadja el a szovjet ajánlatát, hogy a Balkánon seholse állítsanak fel rakétabázisokat. A görög kormány a rettenetes fenyegetésre ezzel felelt: A rakétabázis tilalom nem egyéb, mint propagandafrázis, amely mögött az a szovjet igyekvés húzódik meg, hogy gyengítse a nyugati védelmi szövetséget, amely egyben Görögország védelme. A görög Dávid nem fél az orosz Góliáttól. a nagyobbakról biztosra vette, hogy az ő sorsjegyének száma nincs köztük. Minthogy kis nyereményt nem tálát a listán, eldobta a sorsjegyet. BOMBAS BOLOND Bostonban a rapid transit vonat egyik magaslati állomását leiveigcb© röpítette egy iházikászitésrü bonniba, ameílyeit nyilvánvalóan egy őrült helyezett el egy nyilvános ruhatári szekrényben. 38 ember megsérült, közülülk három súlyosan. EVANGÉLIUM Szent Máté 9. rész, 29. Azon időben bemenvén Jézus a hajócskába, átkele a tengeren és jőve az ő városába. S ime hozának neki egy ágyban fekvő inaszakadtat. S látván Jézus azoknak hitét s mondá az inaszakadtnak: Bízzál fiam, megbocsáttatnak neked a te bűneid. És ime némelyek az írástudók közül mondák magukban: Ez káromkodik. S látván Jézus az ő gondolataikat, mondá: Miért gondoltok gonoszokat sziveitekben? Kérdem tőletek: Mi könnyebb, mondani-e megbocsájttatnak neked a bűneid, vagy pedig mondani* Kelj fel és járj? . . • Hogy pedig tudjátok, hogy az ember fiának hatalma vagyon a földön a bűnök megbocsátására, akkor mondá az inaszakadt embernek: Kelj fel, vedd ágyadat és menj házadba. És felkelve és haza méné, látván pedig ezt a seregek, megfélemlének és dicsőiték az Istent, aki ily hatalmat adott az embereknek. SZENTBESZÉD Az írástudók nem tartották Krisztust Istennek, hanem csak embernek és e tévelyben állandóan megmaradtak; ennélfogva tehát folytonosan üldözték az Urat, egészen a kereszthaláláig. És látván Jézus az Írástudók gondolatait, mondá: miért gondoltok gonoszát sziveitekben? Mi könnyebb, mondani-e: Megbocsáttatnak neked a bűneid, vagy mondani: Kelj fel és járj? . . . Isten részéről mind a kettő könnyű, mert mindkét ténykedés csodamüvelet, melyhez Isten mindenható erejére van szükség. A tehetetlen ember pedig egyiket sem viheti véghez; de az Írástudók előtt talán nehezebbnek látszott a beteget egy szóval meggyógyítani, mivel ezzel semmi csalás nem lehetett összekötve . . . Jézus tehát az előttük nehezebbnek látszó dolog véghezvitele által meg akarta nekik mutatni, hogy ami előttük kevésbbé nehéznek látszik, azt is megteheti, vagyis a bűnöket is megbocsáthatja. Krisztus nemcsak mint Isten bocsátotta meg a tűnőket, de mint ember is, mivel emberi természete íz isteni természettel egy isteni személyben egyesült s a Fiuisten második személyében állott: azért az egész világ bűneiért elegei tehetett az Ur; ennélfogva Isten után a legfőbb tekintély és hatalom a bűnök megbocsátására vonatkozólag Krisztusnak adatott; — ezen tekintélyt és hatalmat másokra, tudniillik a papokra is átruházta az Ur, hogy ők is megbocsáthassák a bűnöket. Végre mondá Jézus az inaszakadtnak: Kelj fel, vedd az ágyadat és menj házadba. Az Ur Jézus valahányszor valami csodát vitt véghez, mindannyiszor hozzá szokott volt valamit adni, amiből a csoda valódisága s nagysága kitűnjék- így itt megparancsolta az .inaszakadtnak, hogy vegye fel ágyát, amely parancsnak inaszakadt készséggel engedelmeskedett s fölkele rögtön és haza méné, vállaira vevén ágyát, amint megparancsolta Krisztus és pedig a tőle nyert teljes egészség jeléül. Látván pedig ezt a seregek, megfélemlének és dicsőiték az Istent, aki ilyen hatalmat adott Jézusnak, akit legtöbben csak csodatevő prófétának tekintenek. BIBLIAI JELENETEK Templomépiiés Judsában. LINARES, Mexico. — Csodával határos, ami itt egy bárban történt: Tisztek és katonák három óra hoszszat veszekedtek, lövöldöztek egymásra és a háromórás tűzharcban csak egy hadnagy esett el, mindössze négyen sebesültek meg. Szent János áldása Irta: VÉGH ISTVÁN
