A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-12 / 24. szám
A Jó PÁSZTOR 8. OLDAU Pünkösd után 4. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 5,1—11 Az időben történt pedig, midőn a sereg hozzá tódult, hogy az Isten Igéjét hallgassa és ő Genezáret tava mellett áll vala, láta a tó szélén két hajót állani, mig a halászok kiszállottak és mosták a hálókat. Lemenvén tehát az egyik hajóra, amely Simoné volt, s kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a parttól és leülvén, tanitá a hajócskából a sereget. Amint pedig megszűnt szólani mondá Simonnak. Evezz mélyre s vessétek ki hálóitokat a halfogásra. Felelvén Simon, mondá neki: Mester, egész éjszaka fáradoztam, semmit sem fogtunk, de a Te szavadra kivetem a hálót. És miután ezt megtette, a halaknak oly bő sokaságát rekeszték be. hogy szakadoz vala hálójuk .. . Intének tehát társaiknak a másik ha jócskába, hogy jönnének a segítségükre. És ménének és megtöltők mind a két hajócskát, úgy, hogy csaknem elmerültek. Látván ezt Simon Péter, Jézus térdeihez borulva, mondván; Menj ki tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram . . . Mivelhogy félelem fogta el őt s mindazokat, kik vele voltak, a halfogás miatt, amelyet csináltak vala, hasonlóképen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, kik Simon társai valának. És mondá Jézus Simonnak: Ne félj, ezentúl már embereket fogsz. S kivonván hajóikat a szárazra és elhagyván mindenüket, követték Őt. SZENTBESZÉD Midőn az Ur Jézus egyszer azt mondotta Szent Péternek “Vidd a mélyre hajódat s eresszétek meg hálóitokat a halfogásra”, Szent Péter szomorúan ,lehangoltan .szinte reménytelenül felelt az Urnák: “Mester, egész éjszaka fáradoztam, semmit sem fogtunk.” Szent Péterrel együtt mi is sokszor kiáltunk fel igy az életben: Istenem, mennyit dolgoztam, fáradtam, áztam, fáztam, éheztem, szomjaztam, küzdöttem, alig-alig van valamelyes eredmény. Hát mindez bizony keserű igazság. Keservesen tapasztalhatjuk ezt úgy az anyagi, mint különösen az erkölcsi téren. Hány ember szánt, vet és mégsem arat, hány ember ültet, öntöz és gyümölcsöt mégsem szed., hány ember van, aki korán kel, későn fekszik és aranyat mégse lel. Hányszor érezzük, amit az írás mond: “Arcod verejtékével eszed a kenyeret, mig vissza nem *érsz a földbe, mert por vagy és porrá leszesz”. Ámde ha sokszor és sokat dolgozunk hasztalanul, rragy csak silány eredménnyel az anyagi téren, még i öbbet fáradozunk hiába, eredménytelenül az erkölcsi béren. Mennyi szép szó, mennyi szeretettel teljes intés, mennyi jóakaró figyelmeztetés, mennyi jó tanács, üdvös tanítás, mennyi szülői, tanítói, baráti kérés, könny és sirás vész kárba!... Talán még nagyobb keserűséggel tapasztalja a szülő, a tanító, a lelkipásztor, hogy nemcsak a föld, hanem az ember természete is meg van átkozva, hogy az ember magától csak bűnt, csak rosszat hoz a világra. Valóban, ha valahol az erkölcsi téren, a lélek körül igaz az, hogy sokat dolgozván, sokat fáradozván, sokszor semmit, avagy csak keveset fogunk. Óriási munkának kevés a látszata, sok éves fáradozásnak egy perc alatt vége. De nemcsak mások leikével vagyunk igy. így áll a dolog a saját lelkűnkkel is. Hány év repült el már fölöttünk és vájjon elmondhatjuk-e, hogy évről-évre jobbak lettünk, hogy minden évben sikerült legalább egy hibát leküzdenünk, egy bűnt kiirtanunk magunkból. Sokszor bizony magunk és gyermekeink a jóban haladnának előre, sajnos, a rosszban erősödnek meg. Ámde, amikor Szent Péter Krisztus Urunknak azt mondotta: “Mester, egész éjszaka fáradozván, semmit sem fagtunk” akkor itt nem állott meg, hane migy folytatta: “De a Te igédre megeresztem a hálót.” Mintha csak azt mondotta volna: Uram, nem azt teszem,ami nekem tetszik, hanem azt, amit Te parancsolsz és azt azért teszem mert Te parancsolod. Szent Péternek ezen eljárása nagy és szép tanulságot foglal magában mindannyiunkra nézve, akár az anyagi, akár az erkölcsi téren munkálkodunk. A tanulság az, hogy amint Szent Pétert a háló kivetésére nem a múlt sikere, hanem egyedül csak Krisztus szava bírta, akként minket is a munkára, a munkánkban ne a siker buzdítson és fordítva a sikertelenség meg ne gátoljon, hanem igenis buzdítson, fönntartson az Ur parancsoló szava: “imádkozzál s dolgozzál”, vagy amint azt Maclács Imre írja “Az ember tragédiája” cimü halhatatlan színmüvében: “Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!” Az Isten utai egészen mások, mint az ember utai. Istennél a siker nem számit, hanem a jó szándék, a jó akarat. A jó szándék pedig az, hogy Istenért, hogy Isten dicsőségére, Isten kedvéért^ Isten parancsából teszek valamit. Aki Istenért dolgozik, azt a siker alázatossá teszi, a sikertelenség pedig nagyobb munkára ösztönzi. TAIPEI, Formosa. — A kinai nacionalista kormányhoz érkezett jelentések szerint Tibetben még egyre folynak a harcok, Lassza fővárostól délnyugatra állítólag a szabadságharcosok és a kinai katonaság közt lefolyt ütközetben 2600 kommunista katona elesett. Nemzeti tragédia az ünnepi forgalmi halottak nagy száma. Memorial Day weekendjén Bath, N. Y.-ban egy összeütközés halálos áldozatai: Norman Branche, 25, Franchellia Dillon, 28, Annette Garabedian, 18 és anyja. Marguerite 55 éves. A fájdalom öröme Idézet az első korintusi levélből, illetve Ozeás prófétából; “Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?” Manap már kitenyésztettek egy iméhfajtát, amelynek nincsen fullánkja. Amint az “Ostschweiz” cimü sanktgalleni lap jelenti, némi baj itt is van. Igaz, hogy a méhek CONYERS, Ga. — Az orvosi tudomány már nagy lépésefekel halad előre a modern élet egyik legnagyobb veszedelmének, a szivtrombózisnak kutatásában és az állatokon végzett kísérletek máris igazolták a feltevést, hogy megfelelő táplálkozási rendszabályokkal lényegesen meg lehet hosszabbítani a szív munkaképességét és főleg az érfalaknak olyan elzsirosodását. amelynél a szivtrombózis előfordulhat. Az állatkísérletek azonban sohasem lehetnek olyan meggyőzőek s hatásosak, mint ha a kísérleteket élő embereken végeznék el. Ennek azonban az a nagy akadálya, hogy nehezen találhatók olyan szabad emberek, akik hajlandók alávetni magukat az orvosok szigorú és hosszantartó előírásainak. Bizonyos esetekben végeznek ugyan fegyenceken kísérleteket, de ezt etikai okokból kerüli az orvostudomány. Vájjon ki lehetne alkalmasabb olyan kísérletre, amelynél a táplálkozás a főszerepet viszi, ha nem az önmegtartóztatásban elöljáró szerzetesrendek tagjai? Azok az emberek, akiknek aszkéta életmódja a szerzetesi élet, valósággal szállóige lett. Akiknek lelkivilágával összekapcsolódik a felebaráti szeretet és az áldozatosság és akiknél a földi élet szemlélete egyesül a halál gondolatának magasabb szintről való értelmezésével. A Conyers közelében, a trappista kolostorban és a Cullman, Ala.- ban lévő St. Bernát bencés rendházban élő szerzetesek önként ajánlották fel szolgálataikat egy teljesen szokatlan és újszerű kísérletre, amelynek célja, hogy a zsíros ételekben bőséges táplálkozás és a szívbetegségek közötti összefüggéseket felderítse. A kutatók össze akarják hasonlítani a külömböző étrendek hatását az érfalakra és meg akarnak győződni arról, hogy lehetséges-e olyan táplálkozási módozatot találni, amely az érrendszert megkíméli attól, hogy cholesterol lerakódjék az ércsatornák belső falaira. A kísérletre jelentkezett szerzetesek tehát nem csupán az egészségesnek tartott diétát követik, de önként alávetik magukat annak is, hogy kát kivont fullánkjukkal, ám jóval restebbek, mint kardos társaik. Bizony, ők már egyáltalán nem a szorgalom mintaképei, nincs kedvük rajzani; lomhán, unottan gyűjtenek. Nincs még róla jelentés, hogy vájjon a fullánktalan méh gyűjtötte méz ugyanolyan jóizü lesz-e, mint a “régi” méz, de mindenesetre kevesebb, mint eddig volt. A az orvosi tudomány mai állása szerint egészségtelennek tartott, tehát érelmeszesedést okozó ételeket fogyasszanak. Ezeknél: a kolostoroknak lakói a legszigorúbb fegyelembán élnek, épületeiket maguk építik, mindenféle munkát maguk végeznek a rendházban és a szükséges mesterségeket is kitanulják, hogy teljesen a Világtól elzárva éljék le önmegtartóztató életüket. Maguk művelik meg földjeiket, gondozzák állataikat és nem érintkeznek a külvilággal. Beszélgetésüket egymás között a legszükségesebb modanivalókra csökkentik. A két rendházat azért választották 'ki a kísérletekre, mert a trappisták csak növényi ételeket fogyasztanak mig a bencéseknek nincs ilyen rendszabályuk és étrendjük hasonló az átlagos amerikaiéhoz. A trappistáktól 70, a bencésektől 80 szerzetes vesz részt a kísérletekben. A vérvizsgálatokat minden három hónapban végzik és a rendház szakácsa statisztikát vezet arról, hogy ki mit fogyaszt. Az orvosok határozzák meg, menynyi ideig kell követni az előirt étrendet és kell -e változtatást tenni a tudományos kísérletek sikere érdekében. Augustine Moore atya, a trappisták rendfőnöke, a kísérletekről a következőket mondotta: — A szerzetesek örömmel vetik alá magukat az emberiség ügyét szolgáló kísérleteknek. A társadalom nehezen érti meg a kolostori élet leik: oldalát. Mi nem azért élünk itt, hogy elbújjunk a társadalomtól és boldogok vagyunk, ha igaz ügyekben szolgálatára állhatunk. A tudomány szolgálata az emberi “kisérleti nyulak” által, Istennek tetsző cselekedet. A kísérleteket már másfél év óta folytatják és az első jelentést Dr. J. Gordon Borrow, a Georgia Health Control Department szivspecialistája már el is készítette. A közeli jövőben kiterjeszti az amerikai szívbetegség ellen küzdő társaság (American Heart Society) a kísérleteket két további trappista kolostorra, Kentuckyben és Iowában, valamint a Minnesotában lévő bencés rendházra is. fullánk bátorrá éis halalmegvetővé teszi a mehet, hiszen egyszer szúr csak életében és belepusztul. Walter von der Vogelweide mondja, hogy az élet édes és fanyar egyszerre, másképpen nem jó. így van valóiban a keresztény ember életében is. Húsvéti tanítás: szenvedés nélkül nincsen élet. Időnkinti változások sorának vagyunk alávetve, az éjszaka sötétjére hajnal világosodik, borúra derű következik, a tél hidegét tavasz váltja fel. Loyolai Szent Ignácnak ellőtték a lábát, megoperálták; akkoriban még ismeretlen volt a fájdalommentes műtét titka, j rosszul sikerült, újra el kel- J lett a lábát törnie a sebész - j nek, újra összeillesztenie a | rosszul forradó lábat. Hosszú hónapokig gyötrődött az ifjú katonatiszt, unalmában, mert regényt már nem kapott, elolvasta Jézus és a szentek életét és fullánkja életre változott. Megtapasztalta önmagán, amit Arany János mond; Kél és száll a szív viharja. Mint a tenger vésze. Fájdalom a boldogságnak Egyik alkatrésze. Manap jóval több a műtét mint négyszáz évvel ezelőti volt, ma azonban jóval könynyebb is elviselni. Mégis — a beteg manap is szenved manap is ott áll előtte a feladat: el kell viselnie, amit egy felsőbb hatalom reája márt, -erős akaratra és Istenhez siimulásra manap is szűk ség van. Kár optimistának, derülátónak lenni, aki Leibniz-cel együtt azt vallja, hogy ez a világ a lehető legjobb, amelyet Isten teremthetett, mert a Mindenható minden bizonnyal jobbat is alkothatott volna. Viszont ugyanilyen kár volna Nietzschével azt vélni, hogy a borúlátásnak van igaza: a lehető legjobb dolog vágytalannak lenni, mig ránkszakad a vágytalanság, a semmi. A valóság a középuton van. Sienai Szent Katalinnak egykor az Ur két koronát mutatott, az egyik tövisből volt, a másik aranyból; övé mind a kettő, ám nem egyszerre, hanem egymás után. Katalin a töviskorona felé nyúlt és szenvedés lett a sorsa a földi életben, hogy türelmesen elviselt szenvedés után rendkívüli ragyogásban tündöklő korona díszítse őt mindörökre. Dijat nyert egy angol Minászeniy film A spanyolországi Valladolidban tartoták meg a negyedik nemzetközi vallásos filmhetet. Az első dijat az angol “A fogoly” cimü film nyerte el. A katolikus hitre áttért világhírű színész, Alec Guinness alakítja a filmben Mindszenty hercegprímást. immár nem védelmezik kasu-SZENTÉLETU PAPOK, UNT "KÍSÉRLETI NYULAK" Pünkösd után 4. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté, 8, g—13 Azon időben: Mikor bement Jézus Kafarnaumba, egy százados méné hozzája, kérvén őt, és mondván: Uram .szolgám házamban fekszik inaszakadtan, ás gonoszul gyötrődik. És monda neki Jézus: Én elmegyek és meggyógyítom őt. És felelvén a százados, mondá: Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj; hanem csak egy szóval mondjad, és meggyógyul az én szolgám. Mert én is hatalom alatt való ember vagyok, vitézek lévén alattam: s ha mondom ennek: Menj el, elmegyen; és a másiknak: Jöszte, s eljő; és szolgámnak: Cselekedd ezt, és megcselekszi. Hallván pedig ezt Jézus, csodálkozék, és mondá követőinek: Bizony mondom nektek, nem találtam ennyi hitet magában Izraelben sem. Mondom pedig nektek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal mennyeknek országában; az ország fiai pedig kivettetnek a külső setétségbe; ott leszen sirás és fogak csikorgatása. És mondá Jézus a századosnak: Menj el, és amint hittél, úgy legyen neked. És meggy ógyula a szolga azon órában. SZENTBESZÉD A poklos, akit Krisztus meggyógyított, zsidó volt, a százados pedig, kinek szolgáját meggyógyította az Ur, pogány volt, de a zsidó vallás iránt némi hajlandóságot tanúsított. A százados hite alkalmából, aki pogány volt, megjövendölte Jézus a pogányok megtérését,akiknek első zsengéje volt ezen százados. Mintha mondta volna az Ur: A világ minden részéből a keresztény hitre tért pogányok ,mint a pátriárkáknak igazi s szellemi fiai, mint akik hitüknek, örökösei, a pátriárkákkal részt fognak venni a menyország örömeiben; mig ellenben az ország fiai, vagyis a pátriárkák test szerinti fiai, kiknek a menyország természetes örököseinek kellett lenni, kivettetnek a mennyországon kívül levő sötétségre, a gyehennára. És mondá Jézus a századosnak: Menj el és amint hittél, úgy legyen néked. Es meggyógyula a szolga azon órában, vagyis azon pillanatban, amelyben Krisztus kimondta e szavakat: Amint hittél, úgy legyen néked. Mintha mondotta volna az Ur: Hitted, hogy én a távolból egyetlen szavammal meggyógyíthatom a beteg szolgát .gyógyuljon meg tehát a te szolgád az én távollétemben, egyetlen szavamnál fogva. A százados hite és Istenbe vetett bizalma lebegjen mindenkor lelki szemeink előtt . . . Az Ur Jézusba helyezett erős hit s bizalom vezéreljen mindnyájunkat az élet utain. Nehéz küzdelmek közt bízzunk a Szentháromságban öröktől örökké uralkodó és lényegében egy élő és igaz Istenben és Ő megsegít bennünket. OPERETT FORRADALMAK Dél- és Közép-Amerikában, ahol az embereknek spanyol a nyelvük és déli a temperamentumok, folyton-folyvást felkelések, forradalmak, merényletek vannak. Ezeket a kis forradalmakat általában operett-forradalmaknak nevezi a külvilág, mert aránylag kicsiny a tét: egyik tábornok kinyomja a helyéből a másik tábornokot. De a szereplők nem operetthősök, hanem meggyőződéses, fanatikus emberek, kik közű] hol kevesen, hol többen vérükben fetrengenek az első, a második és utolsó felvonás után. Jelenleg Nicaragua diktátora, Somoza ellen lázadt fel alig több mint 100 főnyi ellenzék. A rebellisek a szomszédos Costa Rica köztársaságból repülőgépen jöttek be országukba. Somoza a délamerikai államok közös védelmét kérte az invázió ellen. A harc kimeneteléről ellentmondó hírek érkeznek. Ugyanakkor Ecuador köztársaság legnagyobb városában, Guayaquilben a kommunisták által felizgatott tömeg fellázadt a kormány ellen, hat órai tűzharcban a katonaság és rendőrség leverte a lázadókat, 28 halott és több mint száz sebesült maradt a csatatéren. Részvétnyilvánitás Moszkvából MOSZKVA — A Pravda közli egy kentuckyi bányász család képét: anya öt rongyosan öltözött gyermekével. Képmagyarázat: “Kentuckyban éppen úgy mint más államokban férfiak, nők és gyermekek áhhalállal küzködnek, éhenhalnak.” WHITESBURG, Ky. — Megmutatták ezt a kentuckyi bányász család fejének, Orville Sturgillnak, aki most társaival együtt sztrájkban áll, jobb megélhetésért harcol. És megkérdezték: mit szól hozzá ? Ezt felelte Orville Sturgill: — Szó sincs róla, hogy mi éheznénk. A gyermekeknek van cipőjük. Egyébként pedig, ha választanom kellene, inkább akarnék szabadember lenni és éhenhalni, mint mililomos lenni Szovjet-Oroszországkan* i •?'!*>,! #»'i‘fM* J.U *ii.' .f1*1#:
