A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-12 / 24. szám
4. OLDAL A FIATALSÁG ELSZAKAD A FÖLDTŐL BUDAPEST. — A Magyar Nemzet cimü napilapban Sipos Gyula “A fiatalság az újat keresi” cimü cikksorozatában a falusi fiatalság problémái ával f og 1 a 1 k o zik azzal a fiatalságéval, amelyik nagy tömegben hagyja ott a falvakat és a paraszti munkát. Ijesztő, amit mond: Tízezrekre tehető azoknak a paraszti gazdaságoknak a száma, melyekben nincs gazdálkodó örökös. Megdöbben az ember, mennyire elöregedett a magyar falu ténylegsen gazdálkodó lakossága. Menynyi idős férfi, asszony dolgozik a határban! Ha még tiz évet összefogó korcsoportokra osztjuk egy-egy falu gazdálkodó lakosságát, ma már sok helyen az ötventől hatvanig terjedő korcsoport a legszámosabb és vannak községek, melyekben több a hatvan éven felüli gazdálkodó; mint a harmincon aluli. Dunabogdányban például a mezőgazdasággal foglalkozó férfiak közül csupán 19 a harminc éven aluli és 86 az ötven éven felüli. Túra községben 42 huszonöt éven aluli fiatalember végez mezőgazdasági munkát, mig az ötven éven aluli földművesek csaknem kétszázan vannak. S ez a jelenség mégsem azonos a franciaországi “meneküléssel” és nem is az Ormánság hajdani “bedeszkázott házainak” tragédiája. Nem arról van szó, hogy ne lenne gyerek — akár egy, akár több, aki örökölhetné a vagyont, csak olyan akad kevés, aki a földművelő munkát folytatná. S ha az okok közt szerepel is az, hogy a paraszti munka éveken át méltatlanul kevés megbecsülést kapott mégse az a legfőbb. Ezek a fiuk — és ezrével lányok is— úgy kerültek el hazulról, hogy jobb életkörülményeket Ígért és adott nékik az ipar, a rohamosan fejlődő város. Szakmunkás lett belőlük, meg mérnök, orvos, tanár. Büszke rájuk a család, a rokonság. Sokan meg a bányászatban, iparban, dolgoznak segédmunkásként, haza is járnak és csak munkájukban szakadtak el a családjuktól. ’ így kialakult valami különös családi munkamegosztás: a gazdálkodásból származó családi jövedelem kiegészül az ipari keresettel. Még uj termelőszövetkezeti községekben is találkozunk néhol ilyen felemás helyzettel. Könyvtárban történt BUDAPEST. — A Könyvtáros cimü lap áprilisi számá-KILŐTTEK 3000 LEVELET Egy Regulus tengeralattjáró hadihajó kilőtt egy rakétát, melyben nem gyilkos bomba volt, hanem 3000 levél, és a cimzett, a Jacksonville, Fia. határában levő légi bázis megkapta ezt az első rakétapostát. íme, a rakéta nemcsak fegyver, hanem hasznos közlekedési eszköz is lehet — és lesz is a jövőben. MENEKÜLÉS VfiG NÉLKÜL (Folytatás az Seregszemle 1 A Menekülitek Éve prokla- Imáiására sorra j elentlkeznek gazdagabb és iszeigény országok, részvételükéit ajánlják fel. Az angol fccinmány első' hiozziájárulásképipen 100,009 font sterlinget (280,000 dollárt) fizet be a klöiziöis kasszába. Az eddigi összes megajánüáisick 2,870,482 dollárt tesznek ki. Most elsőizben vesznek részit a isieigitőakcióban a következő országok': Írország, Monaco (Grace Kelly és férje kis birodalma), Jugoszlávia, Caimboidia, Rhodesia és Nyas»ailand. A szovjet igyarmatbirodalcim tartományai távoltairtjiák magukat ebtől a huimainiltiáhiuis akcióitól, nemcsak abbéli az érthető' okból, mert a világ menekültjeinek legnagyobb része éppen a kommunista zsarnokság elől menekül hontalanságba, hanem azért is, mert szovjet elv az, hogy szükségben levő embereken nem segítenek, segítséget csak politikai célból 'adnak, a kommünisitia beszivárgás elősegitésére. ICEM jubilál ' Az I n t er g o vernmental iComimittee for European Migration, ICBM, a napokban vitte repülőgépen Münchenből New Yorkba az 1000-ik menekültsziáillitmiányít. Az IICEiM 10&l-ben alakult meg, 28 nemzőt közreműködésiével, azzal a céllal, hogy elősegíti európai menekültek letelepítését az, Egyesült Államokban. Eddig 166,009 menekültéit hozott Amerikába, köztiül 75,000-et, akik a vasfüggöny mögül szöktek ált Nyuat-Euirópába. Az ICEM ■eddigi legnagyobb mentőakciója a magyar szabadságharc menekültjei köziül több ezernek átszállítása Ausztriából és Németországból Amerikába. 1-ső oldalról) Anna Frank Falu Wuppertal nyugatnémetorszáigi városban a napokban volt az Anna Frank Falu alaipkőleilételi ünnepélye. Ez, lesz a hatodik Eurőpafalu, D'cmonique Píré belga dominikánus atya alapítása. Ez a belga pap éveik óta fáradozik azon, hogy hajlékot tudjon biztosítani németországi táboriokiban sínylődő oly családoknak, amelyek egyes családtagok ragályos, betegsége vagy bénasága miatt ®ehoteem találtaik befogadásra. A lakótelepekéit Európa-falvaknak nevezte és ez fogalommá vált szerte Európáiban. Pire atya a miuilt évben megkapta a Nobel békedijat s a nagy összegeit, amely ezzel a magas kiitüntetéisisiel jár, a menekültseigélyeziéís cél j aira fordította. Anna Frank, akidül Pire atya a hatodik Euróipa-falut elnevezte, német zsidó kislány volt, aki apjával és többekkel Amsterdamban egy keresztény család házának padláisisizolbáij iában húzód o itt meg, mig egy napon az S. IS. banditáik felfedezték rejtekhelyüket, koncentrációs táborokba hurcolták őket. Anna Frank a bergen-foelseni emberintó táborban elpusztult 19i4i5-bien, amikor már közel voltak a ffelszabaditó amerikai és angol csapatok. Az amístertdami rejtekhelyen naplóit vezetett s ez korúink egyik legmegdöbbentőbb történelmi dokumentuma lett. színdarab és film formájában1 mindenütt — elsősorban Németországban — óriási, megdöbbentő haltáét tett milliókra. Az Anna Frank Falu alapítási ünnepélyén az alapkövet Anna Frank csodálatosképpen éleitbenmaradt apja és Paiul vaniZeeland volt belga miniszterelnök helyezték el. Az uj “faluiban” 20 család, ISO személy fog lakni. A jő pásztor ban olvastuk az alábbi, nem mindennapi esetet. Az Egyetemi Könyvtár olvasótermének csendjét egy zajosan betoppanó alak zavarja meg. A belépő — munkáskülsejü, sapkás férfi, vállán létrával — a rámeredő tekintetek felé kissé türelmetlen hangon odaveti: — Az óráért jöttem. Majd létráját a terem függő díszes bronzóra alá támasztotta. Az óráért jött. A dolgot a raktárkezelő is, az ügyeletes tisztviselő is rendjén valónak tartotta és helyeselte. Az óra ugyanis késni szokott és ezért kéthetenkint mindig előre kell igazítani. Készséggel segítettek az órássegédnek, tartották a létrát, nehogy eldőljön és az olvasókkal együtt érdeklődve nézegették, hogyan szedi le az órát a falról. Segítettek elmenetkor is, kitárták előtte az ajtót, hogy minél hamarább és minél kevesebb zajjal távozhasson. Azután olvasók és könyvtári dolgozók ujult erővel folytatták munkájukat. Eltelt két hét és az olvasótermi tisztviselő sürgetni akarta az óra visszahozatalát, mert nagyon hiányzott. Ekkor kiderült, hogy az a létrás alak nem órássegéd volt, hanem tolvaj. Egy ügyes, agyafúrt tolvaj, aki ismerte a lélektant s tudta, hogy senki sem fog gyanút, ha fényes nappal, a nagy nyilvánsság előtt visz el valamit. Politikai vita a BUDAPEST. — A Népszava szemfüles riporete a Gottwaldról elnevezett gyár ebédlőjében felszippantott egy érdekes kis politikai vitát. íme: Étkezés alatt B. T. mérnök arról beszélget asztaltársaival, hogy még sok nyugati kapitalista lap is elismeréssel ir a Szovjetunió hétéves tervé-K. A. technikus erre megjegyről és technikai fejlődéséről, zi: — De én azt is olvastam, hogy az amerikai szakszervezeti vezetők megmondták a véleményüket Mikoyannak amikor velük villásrenggelizett. B. T. mérnök visszavág. — Én viszont azt is láttam az újságban, kedves kollégám, hogy Mikoyan sem maradt adós. Fejükre olvasta, hogy még sok amerikai tőkés is tárgyilagosabban beszél a Szovjetunióról, mint ők . . . — Azok most csak üzleti érdekből beszélnek tárgyilagosan — szól a technikus. Azután váratlan fordulattal megjegyzi: — Különben is engem nem érdekel az egész politika, semelyik fél véleménye sem. — A politika engem sem érdekel különösebben — felel a mérnök —, hiszen jómagam is, pártonkivüli vagyok, de mint műszaki ember, nagyon tisztelem a tényeket. — A tények ? — csattan fel a technikus és feláll az asztaltól. Távozóban még megjegyzi csufolkodó hangon: — A tényeket is szerkesztik, akárcsak a géprajzot. * gyári ebédlőben ennek panaszos megjegyzésére, hogy még az amerikai tőkések szószólói is barátságosabban viseltetnek vele szemben, mint a munkásvezérek Meany ezt vágta a Mikoyan arcába: “Azért van ez, mert mi munkások jobban ismerjük magukat.” Ez az, amit a pesti Népszavában, a magyarországi álszakszervezetek 1 a p j á b an nem szabad megírni és igy az olvasónak nem lehet olvasnia. Ezt pár héttel azelőtt a Mikoyan amerikai látogatásáról szóló beszámolóból — melyet a Tass szovjet laptudósitó irodától kaptak — kihagyták és ez a magyarázata annak, hogy B. T. mérnök szentül meg van győződve, hogy Mikoyan megpirongatta az amerikai unióvezéreket. Aminek épen az ellenkezője igaz, mint ahogy nagyon sokszor éppen az ellenkezője MINIMÁLIS MUNKABEREK AMERIKÁBAN Az államonként megállapított minimális munkabérek alkotmányosságát még a Roosevelt korszak alatt, 1937-ben erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság és 1938-ban Federal Fair Labor Standards Act is érvénybe lépett, amely az államok közti kereskedelemben az egész országra nézve minimális munkabéreket állapított meg. Azóta úgy a szövetségi, mint az állami törvényhozások még jobban kiterjesztették a munkásság védelmét. Az állami törvények olyan állásokra vonatkoznak, amelyekre a szövetségi törvény “államok 'közti kereskedelemre” vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. Ma már 31 államban, District of Columbiában és Puerto Ricoban vannak ilyen helyi törvények. 1912-ben Massachusetts volt az első állam, amely minimális órabéreket állapított meg. Legújabban Vermont (1957- ben), Idaho, New Mexico és Wyoming (1955-ben) csatlakoztak a munkásvédő államokhoz és 24 más államban felemelték a korábban leszegzett minimális bérek összegét. Alaskában állami törvény $1.25-ben állapítja meg a legkisebb órabért mindenkire nézve, tehát magasabban, mint a szövetségi törvény teszi, amely szerint az államközti kereskedelemben senkinek sem fizethetnek $l.-nél kevesebbet. Állami törvények az 1 dolláros minimumot Conigaz annak, amit a pesti lapok Írnak, amit szegény pesti uj ságiró kollégáink Írni kény-1 telenek. necticut, Massachusetts, Nevada, Rhode Island államokban és Hawaii-'ban, a helyi kereskedelemre és iparra is kiterjesztették. Az ország többi részén a helyi munkabér minimum alacsonyabb. Egyes államokban belátták, hogy nem mindenféle alkalmazott, nem mindenféle vidéken és nem mindenféle iparban érdemel egyforma elbírálást. Állami “Wage Board” hivatalokat állítottak fel tehát, amelyek megkülömböztetést tesznek, például ideiglenes és állandó, kiskorú és felnőtt alkalmazott, továbbá a nagy városokban és a vidéken a nehéz iparban és könynyü munkákban alkalmazottak közt. Ilyen Wage Board például a connecticuti női fodrászok minimális órabérét $1.25-ben állapította meg. Egyre több állam külön (magasabb) bért követel a túlórákért. Alaskában és Hawaiiban maga az állami törvény Írja elő, hogy a heti negyven órán felüli munkáért magasabb bér fizetendő. Általában napi 8 órai munka öt napon át az alap, amelyen túl magasabb bért kell fizetni. A legtöbb állami törvény már elfogadta az elvet, hogy nőket és férfiakat egyforma bér illet meg. Connecticut 1939-ben volt az első ezen a téren. A szövetségi Federal Fair Labor Standard Act, amely az államok közti kereskedelemben és iparban alkalmazott munkásokra vonatkozik, 40 órás heti munkaidőre $1 minimális órabért állapit meg tudvalevőleg. Ezen felüli munkáért az alapbér másfélszerese jár. Tizenhat éven aluli munkást alkalmazni nem szabad. Minthogy az államközi forgalomban alkalmazottaknak a minimálisnál rendszerint többet fizetnek, a törvény tulajdonképeni célja az, hogy a szervezetlen és alacsonybérü munkások sorsán javítson. American Council. OLVASÓINK FIGYELMÉBE Clevelandiban és környékén lakó oilvaisóinikait arra kérjük, hogy ezentúl; az előfizetéseiket közvetlenül a Jó Pásztor főirodájába küldjék be, amelynek címe: 1736 East 22 St., Cleveland 14, Ohio. Merénylet Castro arcképe ellen MIAMII, Fia. — Jósé Manuel Paella vendéglő jelbe egy autóiból harcim golyót ropitettek be, az autoimolbilista nyeimiban ltovábbhajtotit, kocsija számát senkiseim tudta feljegyezni. A három lövés Castro oubai körszakálfais minisiztieirelniölk arcképe ellen irányult, amely a vendéglő falát díszítette. HÁTFÁJÁS, DERÉKFÁJÁS, IZOMFÁJÁS vagy más végtagfájdalmak, esetében, dörzsölje be a fájós testrérszt EASY It U R F O 11 Y O IJ készítménnyel, melynek kipróbált enyhitő hatását számtalan hálalevél bizonyítja. — Nélkülözhetetlen a háznál. — Registered U. S. Pat. Office. Magyar gyógyszerész készítménye. — Ára S1.50, CANADÁBAN' $2.00. Kérjük rendeléséhez a csekket, vagy money ordert mellékelni. a. Adorján 1970 Lincoln Avenue, Chicago 14, 111. Bár mások beszélgetésébe belekotyogni nem Illik, egy megjegyzést kénytelenek vagyunk tenni. A mérnök emlékeztette a technikust arra az emlékezetes szóváltásra, mely Mikoyán és Meany közt lefolyt. Az amerikai unióvezér alaposan odamondott a kizsákmányoló álkommunista rendszer másodvezérének és CSALÓDOTT BiÉlQS. — A methodista mened'ékház második emeleti ablakéiból leugrott és súlyos sérüléseket szenvedett Sugár Róza 18 éve® leány, aki a szabadságharc napjaiban elhagyta az országot, hogy kint jobb életet kezdhessen. De reményében csalatkozott. A szerencsétlen magyar leány tragédiája jó hír a Volksstimme cimü ikcimimiunista lapnak, mert alkalmat adott arra, hogy, mint már százszor tették, megint az osztrák kormányt tegyék felelőssé magyar menekültek balsorsáért. Azt írja a kommunista lap, hogy az osztrák kormány “esztelen és embertelen” politikája okozta a magyar leány tragédiáját, azzal, hogy meneidékjogott adott az akikor 15 éves leánynak. A Voliksstirnme persze megfeledkezik arról, hogy Kun Béla bukása után is hasonlóképpen viselkedett az osztrák kormány és akkor a kommunistáknak ez ellen nem volt kifogásuk. gédebb iramú élet. ... de bárki A megélhetési költségek mindig bargain! képeznek Majdnem mindenki, néha-néha vágyik a “régi, jó idők” után, melyek elmúltak és sohasem jönnek vissza. Sokan a múlt $l-os kosarait látják maguk előtt, szinültig megtelve. Alacsony adók. Gyen-De találkozott-e olyannal, aki a régi, jó idők kórházai után vágyik? Ki akar egy olyan kórházba menni, dacára az olcsóbb díjszabásnak, ahol 25, 20 vagy csupán 10 év előtt szokásban volt szolgálatokat kapja. Húsz év előtt az átlag életkor 61 év volt. Ma 69% év, köszönet elsősorban a kórházak modern orvosi szolgálatainak. 1935-ben, amikor csupán 36% amerikai gyermek született kórházban, 60 minden 10,000 közül meghalt. Ma 95% a kórházi születések száma és csupán 5 hal meg 10,000 közül. megnézheti! Mi történik hátunk mögött a kórházakban, mely anynyira hatásos az életkor meghosszabbításában, és az egészség helyreállításában? Fejlődési folyamatok, mint ezek: 1946-ban a kórházak, melyeknek X-ray osztályuk volt, csupán 70% — múlt évben 96%-nak volt. 1946- ban csupán a kórházak 75 százalékának volt laboratóriuma. Múlt évben 96%-nak volt. 1946-ban a kórházaknak csupán 10 százalékának volt recovery room-ja — egy kevésbé ismert, de nagyon fontos haladás, műtét utáni életmentésnél; ma 50%-ának van. Ezek a fejlődések, és sok egyéb hasonló mondja el a csodás tényállást, mely mindannyiunk részére olyan sokat jelent. Jelenünk hihetetlen csodákat ért meg az orvosi tudomány terén. Ezek olyan felszerelést, gyógyszereket, technikai ügyességet eredményeztek, amelyről nem is álmodtunk azelőtt. Úgy van, kórházi szolgálat ma több pénzt igényel. Sokkal többet — ne tévessze szem elől — és állandóan emelkedni fog mindaddig, mig betegségek és halál elleni védelmet követelünk. De a megélhetési költségek mindig bargaint képez. nek. FIGYELJEN IDE: Mielőtt bármilyen úgynevezett “essential”, “basic”, vagy bármilyen korlátolt szolgálatú kezelést adó számlát fizető szervezet kötelékébe lép, gondolja meg jól. Csupán a Blue Cross ad megfelelő védelmet modern kórházban! blue cross of Greater Philadelphia and its 92 Member Hospitals Write Blue Cross, 112 S. 16th St., Philadelphia 2, Pa. for free booklet, “Your Hospital Bill” GHAZAI HIRAD0 4 2 éven felüliek részére
