A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-29 / 22. szám

EGYES SZÁM ÄRA 15 CENT No. 22. SZÁM The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap VOL. 37. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Bridge port, Philadelphia, South Bend, péntek, 1959 május 29. CSERBENHAGYJÁK MAGYARORSZÁGOT A diplomácia genfi boszorkánykonyhájából sűrű füstfelhő száll fel, amely mögött elhalványul a magyar felszabadulás reménysugara. Nyugat-Németország kormánya meg akarja győz­ni a szovjetet, hogy a német militarizmus feléledésétől, támadó szándékától nem kell tartania, tehát nyugod­tan hozzájárulhat a német egység helyreállításához, amivel együtt békésen megoldódnék a Kruscsev-gyár­­totta berlini krizis is. Békés szándékát Nyugat-Német­ország tettekkel hajlandó bizonyitani. Hajlandó meg­­nem-támadási szerződést kötni Lengyelországgal és Csehszlovákiával, ami azt jelenti, hogy nem fog töre­kedni arra, hogy fegyveres erővel visszahódítsa a ke­leti tartományokat, amelyek a háború vége óta lengyel kormányzat alatt állnak; nem fogja fegyveres erővel támogatni a szudéta németek követelését, hogy Cseh­szlovákiában jogaikba visszahelyezzék őket; és hajlan­dó meg-nem-támadási szerződéseket kötni a többi szov­jetcsatlós országokkal is: Magyarországgal, Romániá­val és Bulgáriával. Fekete pecsét A német ajánlat lényege az, hogy a keletnémet szovjetzóna és Nyugat-Németország egyesítésének meg­engedése fejében hajlandó véglegesnek elismerni a kö­zépeurópai helyzetet, a szovjet európai gyarmatbirodal­mát. Ez a nyugatnémet ajánlat csak jámbor óhaj, mert­­hiszen a szovjettől alig lehet elvárni, hogy feladjon vala­mit, ami a kezében van — Kelet-Németországot — egy vagy több szerződésért, vagyis kommunista fogalmak szerint papirrongyért. Mégis Amerika és a nyugati szö­vetségesek pozícióját a genfi alkudozásnál gyengiti az ni német álláspont,, men m szabad szem elől tévesz­tenünk, hogy bármily európai rendezésnél döntő sze­rep illeti meg Németországot, a szabad világ leghatal­masabb bástyáját az európai kontinensen. Reális politikai és gazdasági meggondolások ve­zérlik a nyugatnémet kormányt. A politikai elgondo­lás az, hogy a szovjet poziciója Európában erősebb, mint a szabad világé, Kelet-Németországot megszállva tartják, Nyugat-Berlin tulajdonképpen orosz fogságban van tizennégy év óta, — tehát engedni kell, meg kell hátrálni. Ehhez járul egy gazdasági elgondolás: felfo­kozni az árucserét a szovjetcsatlós országokkal és ezál­tal fellazítani ezeknek a gyarmatoknak gazdasági füg­gését a szovjet anyaországtól. Hogy mennyire reális, az adott erőviszonyokhoz idomuló ez a német elgondolás, az eléggé (és elszomo­­ritóan) kiviláglik abból a tényből, hogy Genfben Her­­ter külügyminiszter nem is meri szóbahozni a közép­európai népek rabságát, holott, ha az erőviszonyok megengednék, a rabországok felszabadításának köve­telését kellene szembeszegni a szovjet követeléseivel. Ki erősebb? Az erőviszonyok mérlegelésénél ezzel a helyzettel találjuk szemben magunkat: A szovjet birodalom van a középen, Európa-Azsia hatalmas központi fekvésű földterületén, mi pedig, a szabad világ nemzetei, ennek a nagy földterületnek peremén állunk őrt. Képletesen: a szovjet egy erős várban helyezkedik el, mi kint ál­lunk. A szovjet hol itt, hol ott előretörhet és azon a ponton, ahol előretör, erősebb, mert azonnal harcba tud vetni fölényes katonai erőt. Ha mi helyileg nem tudjuk visszaverni az orosz támadást, csak teljes erőnk harcbavetése marad hátra — az atomháború, amelytől természetesen visszarettenünk. A szovjet teljesen tisz­tában van ezzel és ezért a berlini előretörés után, amely valahogyan majd csak elsimul érzékeny szabad világi áldozatok és veszteségek árán, számolnunk kell a jövő­ben egyre újabb lokális előretörésekkel, amelyekkel a szovjet újabb és újabb engedményeket zsarolhat ki a szabad világtól. Elvi álláspontunkat, hogy nem ismerjük el a szov­jet európai gyarmati uralmát, mindenesetre fenn kell tartanunk, ha belátható időn belül elveink megvalósi­­tása lehetetlen is. Az igazság a mi oldalunkon van és a történelem tanulsága szerint az igazság minden fejlő­désnek egyik hatalmas tényezője. Példaképpen elég India vértelen függetlenségi harcát emliteni. Genf és Budapest Az Európai Rabnemzetek Szövetsége a genfi kon­ferencia alkalmából Herter külügyminiszterhez távira­tot intézett, arra kérve őt, hogy Genfben ragaszkodjék ahhoz, hogy a konferencia napirendjére tűzzék a közép­­(folytatás a 4-ik oldalon) A genfi konferencián résztvevő nyugati külügyminiszterek. Balról-jobbra: Selwyn Lloyd, angol, Maurice Couve de Murville, francia és Herter U. S. külügyminiszter. Mellette Petit Pierre svájci és Gromijko szovjet külügyminiszter. Herter, Lloyd és Couve Washingtonba repültek Dulles temetésére. Hontalanok millióit harmincegy nemzet segiti A VILÁG MENEKÜLT ÉV" EMBERMENTÉ) PROG­RAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSÁRA KÉSZÜLNEK zlban a mailt ha­rr elnök meghi­­vüVai/fT ;i ‘ -szóiésav gyűlt* c egyibe közéleti személyiségek, az ipari és üzleti világ, a miunkáisszervezetek, társadal­mi és egyházi alakulatok kép­viselői, tötlb mint 160-an, hogy megbeszéljék azokat a teendőiket, laimelyeilc révén si­kerre vihetik a július elsején kezdődő Menekültek Évét, hontalanok megszámlálhatat­lan tömegeinek megmentését, uj otthon és uj élet megte­remtését részűikre. A Julius elsejével! kezdőidő tizenkét hó­napot az Egyesült Nemzeteik nagygyűlésre proklamálta a menekültek évének és egyben felhívta a nemzetközi szövet­ség tagneimzeteit, azok tár­sadalmát és kormányát, hogy minden tőlük telhetőit megte­gyenek a tervbevett emlber­­mentési munka eredményessé téltele érdekében. A Fehér Háziban két napon át tartott Ikonfeireneia célja volt Ame­rika szerepének kijelölése eb­ben a világraszóló akcióiban. Az alapvető miunka már ko­rábban megkezdődött: Meg­alakult az Egyesült Államok Menekült Bizottsága, melynek élén Francis B. Sayre, a Washington Cathedral dékán­ja áll. Ennek a bizottságnak kettes programja van : 1. köz­pénzekkel és magános adomá­nyaiból megsegíteni a világ sok részében élő, sinylődő hontalanokat, a kommunista terroiruirailimak menekült j eit és i2. sürgetni és kezdemé­nyezni az amerikai bevándor­lási törvény módosítását, a lehető legtöbb hontalan be­bocsátását. Seregszemle Hiányán vannak, a hontala­nok, a menekültek? Fontos számot senkisem tud monda­ni. Haimmiairskjold, az Egye­sült Nemzetek főtikára, a vi­lágszervezethez beérkezett je­lentések alapján a világhábo­rú 'óta hazátlanokká lett em­bereik számlát 40 millióira be­csüli. Sokan e milliók köziül azóta megtalálták hazájukat — vagy saját hazájukban vagy idegenben, és ma már “csak” körülbelül 15 millió azoknak a férfiaknak, nőknek és gyermekeknek szj ma, akik­nek nincsen otthonuk; nincsen megélhetésük és segitségire szorulnak, kegyelemkenyéren élnek. Az Egyesült Nemzetek menekültsegélyző szervei két­­hiáiroim milliónak nyújtanak teljes vagy csekély segítsé­get. Ami segítségre ezenfelül még szükség van, azit 31 nemzet köbében rendezendő gyűjtési kampányok bevéte­léből fogják a szerencsétle­neknek nyújtani. Az első nemzeti gyűjtési kampány előreláthatólag Ang­liában lesz, a. jövő hónapban, Elizabeth királynő védnök­sége alatt. Más orsziágoklkan hasonló akciókra kerül sor nemsokára. Kivéve persze a szovjetet és annak gyarmat­birodalmát. A kommunista elnyomás alatt álló országok természetesen nem vehetnek részt oly akcióiban, amely az ő rémuralmuk elől menekült személyeiket van hivatva is­­tápolni. A szovjet országok csak ott segítenek menekülte­ken, ahol ezzel a segítséggel árthatnak a szabad világnak, például Algériába élelmiszer segítséget, ruhát, orvosságot (és természetesen fegyvere­ket is) nemcsak az orosz kor­mány küld, hanem ezt köte­lességüknek érzik a gyarma­ti kormányok is, köztük a so­kat nélkülöző magyar nép Moszkváiból kirendelt kormá­nya. Az Egyesült Nemzetek égi­sze alatt folyó menekültisegi­­tő akcióból nem részesülnek azok, akik a keletnémet szov­­j etzónából menekültek Nyu­gat-Németországiba. Ezeknek 'megsegítése nem nemzetközi feladat, mert ők mint teljes jogú polgárok élnek hazájuk nyugati szabad, résziében. Európai táborok Európában nagyobb honta­­lantáborok vannak: Ausztriá­ban, Nyugat hN émetorsz ág­ban, Olaszországiban és Gö­rögországban — összesen 120 tábor. Ezekben a táborokban 28,000 hontalan él — csak­nem kivétel nélkül kommu­nista uralom alatt, álló orszá­gokból menekültek —- és kö­rülbelül 18,000 ezek közül azoknak a száma, akik tíz vagy több éve vannak a tábo­rokban. Nehéz kikerülni a tá­borokból, mert nincsen elég munkalehetőség; különösen az öregeik és betegek helyzete kilátástalan. Az, olaszországi táborokban legnagyobbrészt Jugoszláviá­­ból menekültek vannak, a gö­rögországi táborokban balká­niak. A 28,000 táborlakón kívüli még körülbelül 100,000 mene­kült él nehéz, körülményeik közit a felsorolt országokban, a z o nkivül arFnciaországban és Törökországban. A magyar szabadságharc menekültjei közül csak keve­sen élnek még mindig tábo­rokban: Ausztriában, Német­országban, Franciaországiban és egyebütt munkát és megél­hetést találtaik ámbár a múlt évi gazdasági visszaesésnek első áldozatai voltak, sokan munka nélkül voltak és van­nak. Fehérek és színesek Fehér oroszok, akik a bol­sevik forradalom óta átszivá­rogtak kínai területre, csöbör­ből vederbe jutottak, kommu­nista országbeli kommunista országba. Ezeknek ezrei évek­­ó'ta kivándoroltak Hong Kon­gón át, főleg Ausztráliáiba és Brazíliába. Honig Hongban egymillió kínai menekült van, a kom­munizmus menekültjei. Ilyen nagy tömeget az a,m,úgyis gazdasági nehézségeikkel küz­dő ikis angol gyarmat nem tudja foglalkoztatni. Élnek és senkisem tudja, miből, ho­gyan élnek, csoda, hogy nem pusztulnak el tömegesen. Ezt a csodát Amerikának köszön­hetik, mert innen jön évente öt millió dollár értékű élelem a U. S. kormány termésfeles­legeiből. Csaknem egymillió a Pa­lesztinái arab menekültelk száma. Ezeket már régen fel­szívhatták volna, saját gazda­sági életükben íoiglalkoztat­­hatták volna a szomszédos arab testvérországok, de- az (Folytatás a 4-ik oldalon) Hírek a világ minden részéből BECS. — Miután a világkommunizmus éppen a békés és semleges Bécset választotta ki ifjúsági világ­­konferencia szinhelyéül, a Csehszlovákiából a háború után kiűzött, Nyugat-Németországban és más orszá­gokban letelepedett “faji németek” is Bécsben rendez­ték négynapos tömeggyülésüket, melyen negyedmillió szudétai német vett részt — köztük sok javíthatatlan hitlerista. TOKIO. — A szovjet követelésére, hogy Japán szakadjon el az amerikai védelmi szövetségtől és nyil­vánítsa magát semlegesnek, a japán kormány azt fe­lelte, hogy a mai világhelyzetben nem maradhat sem­leges. PARIS. — A francia Akadémia “halhatatlanjai” sorába jelentkezett Paul Morand regényíró, de aztán De Gaulle elnök kívánságára visszalépett a jelöléstől. De Gaulle közbelépése azért történt, mert Morand a háború idején a német nácikkal együttműködött. Most Pierre Benoit regényíró e beavatkozás miatt lemon­dott akadémiai tagságáról, de közölték vele, hogy az Akadémiából kilépni nem lehet, mert aki oda belépett, az minden időkre halhatatlanná lett. Benoit ezek után megelégszik azzal, mondotta, hogy soha többé nem lé­pi át az Akadémia küszöbét. TUNISZ. — A kínai kommunista kormány fel­ajánlott 25 repülőgépet az algériai felkelőknek, de ezeknek nincsenek repülőtereik. Legfeljebb helikopte­reket használhatnak, amelyeket a szovjetcsatlós orszá­gokból érkezett pilóták kezelnének. MOSZKVA. — A szovjet uj mübolygókat készit, amelyekből lefotografálhatják a világ minden egyes pontját. MOSZKVA. — A szovjet Litvániában, Lettország­ban és Észtországban bevezeti a ciril írást, mert a la­tin betűk olvasása rongálja a szemet és az idegeket . . . LONDON. — Elizabeth királynő és férje polio vé­dőoltást kapnak, mielőtt útra kelnek kanadai és ame­rikai látogatásukra, junius 18-án, a St. Lawrence ten­geri ut ünnepélyes megnyitására. NEW DELHI. — Az All-India szakszervezeti kongresszus, mely kommunista vezetés alatt áll, közli, hogy 1,450,000 tagja van, mig a Nehru miniszterelnök kormányát támogató Indian National Unió tagjainak száma csak 1,410,000. VATIKÁN CITY. — János pápa, mint eskető pap szol­gált a múlt héten: Előtte kötött házasságot unokaöccse, Flaviano Angelo Roncalli, menyasszonyával, Maria Galimbertivel. BUENOS AIRES. — Argentínában rossz hatást tett az amerikai kormány rendelkezése, mellyel betil­totta sózott argentínai hús behozatalát. Argentina évente átlag 30 millió dollárban szállított sózott húst Amerikába. De az amerikai tilalomra nyomós ok volt: száj és körömfájással megfertőzött marha húsa volt az újabb szállítmányok közt. i AMMAN, Jordán. — Az arab országok “államfői” konferenciát tartanak az uj izráeli bevándorlás tárgyá­ban. Arról van szó, hogy a szovjet országokból zsidók kivándorlását egyre nagyobb számban engedik meg a kommunista kormányok, nyilván avégből, hogy meg­­juhászositsák az arab kormányokat, amelyek antikom­­munista politikát folytatnak. Az arabok reszketnek uj zsidó bevándorlástól, mely gyarapítaná a katonai szol­gálatra alkalmas izráeliek számát. PARIS. — Egy egyházi kövesbolt volt egy szovjet ország kémszolgálatának egyik hadiszállása. Apácák­nak öltözött detektívek nyomoztak és leleplezték a kémiroda vezetőit: egy lengyel nőt és egy Ausztriá­ból származó honosított francia állampolgár házaspárt. LONDON. — Az angol kormány kiutasította Szol­nok Péter magyar követségi tanácsost, mert ez terro­rizálni próbált egy szabadságharcos menekültet, haza­térésre akarta kényszeriteni azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem tér haza, a kormány bosszút áll otthon­maradt családján. A magyar szovjetkormány a magyar terrorista követségi tanácsos kiutasítására azzal felelt, hogy kiutasította a budapesti angol követség első ke­reskedelmi titkárát. PORT ROYAL, Jamaica. — Az amerikai országos földrajzi társaság és a Smithsonian Institution, a ja­maicai kormánnyal együttműködve, a nyár folyamán tudományos expedíciót küld ide a város rég viz alá me­rült részének feltárására. 1692 junius 7-én volt a pusz­tító földrengés, amely elnyelte a régi várost, amely ak­kor Henry Morgan, a tengeri rablók koronázatlan ki­rályának főhadiszállása volt. BERLIN. — D. Karl Grobbecker, a rostocki egye­tem mezőgazdasági osztályának igazgatója, átszökött Berlin nyugati zónájába és politikai menedékjogot kárt. I AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents