A Jó Pásztor, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-15 / 20. szám

A JŐ PÁSZTOR 3. OLDAL ISMERETEK KINCSESTÁRA A BIVALY Mindenki ismeri — legalább is a képeslapok­ból — ezeket az alattomos kinézésű igavonókat, ame­lyeknek befelé hajlított horgos szarvuk van. Vad rokonaik Ázsiában és Afrikában élnek. Az indiai bi­valy különösen a Himalája tövében elterülő mocsa­ras bozótban és a Ganges torkolatánál él. Igen nagy testű, hatalmas erejű állat és nagyon szereti a vi­zet, amelyben naponkint órákat tölt, úgy hogy csak orrlyuka és szarvának a hegye látszik ki a vízből. Ez a bivaly a tigris mellett Indiának legvesze­delmesebb állata. A megsebzett bivalybika szimatjá­val üldözi az ellenséget, úgy, mint a vadászkutya a nyulat. Támadása veszedelmes. Pia dühös, megtá­madja az embert és oly makacsul támad, hogy nincs ellene más védekezés, mint hogy menten le kell lőni. Ha nem semmisül meg, akkor bizton ő semmisiti meg az ellenfelét. A megsebzett bika dühe ellenállhatat­lan. Ha utoléri ellenségét, átdöfi a testét a szarvai­val s azután addig tapossa a patáival, amig felismer­­hetetlen ronccsá nem válik. Az indiai vad bivalyt rendszerint elefánthátról vadásszák, mert gyalog nagyon veszedelmes volna a vadászata. Az arni bivaly a Himalája déli lejtőjén él, s vol­taképpen az indiai bivalynak egy nagyobb és erő­sebb formája. Az írni bivaly, amelyet már ősrégi idők­ben meg szoktak szelídíteni, őse a közönséges házi bivalynak. Amily vad az indiai bivaly vad állapotban, meg­szelídítve épp olyan szelíd, úgy hogy gyermekek őr­zik. Az indiai bivalytehén teje kitűnő és igen sok vajat ad. Annyira hasznos ez az ‘iszap- és vizkedvelő ál­lat, hogy ott, ahol a rizst termelik, valósággal nélkü­lözhetetlen. Ez a magyarázata annak, hogy az indiai bivalyt messzi országokba is eladták. De hogy mi­kor kezdődött a bivaly elterjesztése más országok­ban, azt nem tudjuk. Valószínű, hogy a régi egyiptomiak még nem ismerték a bivalyt, mert az egyiptomi emlékeken sem képben, sem szoborban nyoma sincsen ennek az állatnak. Ma már a Nílus mentén felfelé mindenütt meg­találjuk a bivalyt, amelynek fontos szerepe van az egyiptomi mezőgazdaságban. Olaszország mocsaras vidékein is a bivaly a rendes teherhordó állat és a bivalytehenek szolgál­tatják főként a tejet. A GYILKOS FÁK ORSZÁGA Régi legendák szerint élnek titokzatos fák, ame­lyek mérges gőzöket árasztanak maguk körül s mér­gező erejük olyan nagy, hogy a fölöttük elszálló madár holtan bukik le; a vándor pedig, akit balsorsa egy ilyen fa közelébe sodor s alatta lepihen, többé soha nem ébred fel. A tudomány alaposan megcáfolta ezt a babonás hiedelmet annak ellenére, hogy a legendák vagy a babonák hátterében mindig akad egy kevés igazság • s igy a gyilkos fák meséjének is van valami igaz magva. Brazíliában csakugyan vannak fák, amelyeknek nedve vagy száraz anyaga méreggel van telítve s ha kigőzölgéseiknek nem is tulajdonítanak nagyobb fon­tosságot, mégis többé-kevésbé súlyos mérgezéseket okoztak azokon a munkásokon, akik az ilyen fák fel­dolgozásával voltak megbízva. Olyan tömegesen fordultak elő az ottani faipari munkások között megbetegedések, sőt néha halálo­zások is, hogy egy tudományos bizottság vizsgálat alá vette a feldolgozásra szánt fákat, ami aztán meg­lepő dolgokat derített ki. Egy bizonyos Euxylophora nevű fában olyan anyagot találtak, amelynek fél­milligrammja három perc alatt egy hatalmas ku­tyát megölt. Egy másik fából xanthotoxint vontak ki, amely olyan erős méregnek bizonyult, hogy hígí­tott oldatában halak 2—4 percen belül súlyos gör­csök közepette múltak ki. A cocobolo-ía mérge bőr­gyulladást és gyomorbélhurutot okoz. A tecoma-fa mérge veszedelmes bőrgyulladást vált ki, amely na­gyon nehezen gyógyul s akkor is csúnya, torzító hegedőst hagy vissza. Ez a fa még bútor alakjában is sokáig megtartja mérgező képességét. A szép szí­ne, keménysége és kellemes illata miatt kedvelt ja­­caranda-fa mérge a belső szerveket is megtámadja és megfigyelték, hogy a fehér emberre sokkal he­vesebben hat, mint a szinesbőrüre. A kísérletezések alatt egész sereg szivmérget tartalmazó fafajtát találtak, amelyeknek mérge, a szállongó fapor révén, könnyen belekerülhet a szer­vezetbe s ott súlyos szivmüködési zavarokat idézhet elő. Egy élelmes brazíliai mérnök, aki figyelemmel kisérte a tudományos bizottság munkáját, hamaro-A Panama megszállására készüli kubai kalandorokat megállította s lefegyverezte az amerikai államok szervezetének nemzetközi tengerészeié. Amerika táncol... ÉVI 150 MILLIÓ DOLLÁROS ÜZLET LETT A TÁNC­TANITAS ES MÉfi NÖVEKSZIK / Amerika minden üzleti te­vékenységet számon tart, de még beavatott üzleti 'körök számára is meglepetésként hat, hogy a táncolás “big bu­siness” lett. Minden évben legalább 12 millió amerikai tanul táncolni, é3 a táncisko­lák évi 150 millió dollár üz­letet csinálnak. Nincs ameri­kai város, 25,000-nél nagyobb lakossággal, amelynek ne len­ne legalább egy tánciskolája. Sőt, ma a zenés filmeknek olyan 'hires táncos sztárjai, mint G'ene Kelly, Donald O’Connor és Gene Nelson azt latolgatják, hogy tánciskolá­kat nyitnak. Miért táncolnak? Természetesen, Amerika mindig is a ritmus, a zene és tánc hazája volt, de soha olyan mértékben, mint ma. Mi ennek az oka? A prosperi­tás persze hozzájárul, hogy emberek “szalonképesen” sze­retnek táncolni, de más ma­gyarázata is van. “Az előző generációk idejében — mond­ja egy szakértő — a táncok évtizedekig divatban voltak, Aki megtanulta a keringöt már boldogu’halott minden alkalommal, ahol táncoltak. A francia négyes és annak ame­rikai változata, a Square Dan­ce szinte évszázadokig divat­ban volt. A fox-trot és tangó már a századiforduló éveiben kezdődött, a huszas években lett igazán népszerű és még mindig divatban van. De most minden évben uj táncok jönnek divatba, amelyeket csak tánciskolákban lehet el­sajátítani.” A közönség meg lenne lep­ve, hogy milyen közéleti sze­mélyek veszik igénybe a tánc­­isolák szolgálatait. Thomas E. Dewey volt elnökjelölt és kormányzó, Leweil Thomas. Withrop Rockefeller, Joseph Kennedy, Harvey Rirestone, a néhai Wendell Willkie mind tánciskolái növendékek vol­tak és nóhányan ma is azok. hogy csak egy néhányat em­lítsünk a megrögzött tánco­sokból. A tánciskolák fejedelme Számos közismert és nép­szerű tánc studio van az or­szágban, de a közönség való­színűleg Arthur Murray is­koláit ismeri legjobban. Mur­ray és felesége, Catherine egy népszerű televíziós prog­ramot is fenntartanak, ami persze segíti népszerűségü­ket. Az Arthur Murray stu­dio a tánciskolák 'fejedelme üzleti karrierje szinte bámu­latos és még bankároknak is imponál. Arthur Murray 1924-ben nyitotta meg első tánciskolá­ját és 1940-ben 2 millió dol­lár forgalmat csinált. Tiz év­vel később üzleti forgalma 22 millió 'volt. Az elmúlt évben a 452 Arthur Murray táncis­kola az országban 50 millió dollárt vett be. A tánciskolák szaporodását valószinüleg az okozza, hogy egy studio megnyitásához na­gyon kevés befektetés szük­séges és hogy a bevétel 30-35 százaléka profit. Valamikor nagyobb része volt profit, de manapság a tánciskolák el­szaporodása éles versenyt okozott és erős hirdetésre kényszeríti a tánciskolákat, ami csökkenti a profitot. De még igy is elég nagy ahhoz., hogy százakat csábítson. Jó üzlet a tánc A tánciskolák növendékei számára csábitó az is, hogy az iskola aiféle klub is, ahol öreg és fiatal társaságra ta­lál. Ez a magyarázata annak hogy a növendékek között meglepő nagy számmal talá­lunk középkorú sőt öreg fér­fiakat és nőket. “A 40 évnél idősebb emberek számára — mondja egy ilyen studio tu­lajdonosa — az a tudat, hogy lépést tartanak a táncdivat­tal, bizonyíték arra, hogy nem öregek. Táncolni a fia­talság szórakozása és ki nem akar fiatal lenni vagy annak tűnni?” Hallunk néha visszaélések­ről is tánciskolákkal kapcso­latban. Némely stúdióban szokás “életfogytiglani tagsá­got” vásárolni, ami feljogo­sítja a növendéket, hogy éle­te fogytáig látogassa a stú­diót. Az ilyen tagság ára 12—25,000 dollár között vál­takozik. Nemrégen a bíróság arra kötelezett egy tánc stú­diót, hogy egy 75 éves asz­­szonynak adja vissza a 25,000 dollárját, amit az lefizetett örök tagságdij fejében. Nyil­vánvaló, hangzott a bírói Íté­let, hogy a felperes erőreiha­­ladott koránál fogva már nem fog 25,000 dollár értékű tánc­­leckében részesülni. A táncoló ország Közismert személyiségek nagyon gyakran kikötik azt. hogy a studio nem csinálhat reklámot az ő nevükkel. Ez a magyarázata annak, hogy az ország rendszerint nem hall ihres emberek táncáról. De elárulhatjuk, hogy a hires öregek közt olyan tánciskolái növendékek vannak, mint Eleanor Roosevelt, a windso­­ri herceg, Paul Whiteman, stb. A színpad és film híres­ségei közül említést érdemel Ingrid Bergman, Katherim Hepburn, Rudy Valley, Wal­ter Pidgeon és Bing Crosby. A tánc túlságosan ősi rit-a mi'kus forma, semhogy ma­gyarázatra szorulna miért táncolnak az emberek. A tánc volt valószinüleg az ősember első művészete. A mai tánc­­őrület, amely szédületes üz­leti karriereket tett lehetővé egyesek szerint “vitalitás tul­­tengés.” Oly kevés alkalmunk •van a mai mechanizált, tu [ké­nyelmes világban testi ener­giafelesleg levezetésére, hogy a tánc hovatovább az egyet­len ilyen levezetési lehetőség. Bárhogy álljon a dolog, Ame­rika többet táncol mint vala­ha — és tobet is költ rá. Nem illetékes WASHINGTON. — Dir. Li­nus Pauling, Ndbeldijias an­gol filozófus, Norman Tho­mas szocialista, vezér és Bert­rand Russell angol, filozc'fus pert indítottak az Egyesült Államok kormánya: ellen, azt követelik, hogy Amerika szün­tesse be az 'aitomrobibamtási kísérleteiket. A keresetet a washingtoni szövetségi bíró 'elutasította azzal az indoko­lással, hogy a panasz elintézé­siéire a Ibirősáig nem illetékes, és most ezt a döntést a szö­vetségi ' fellebbezési birósáig ímegerősitette. SOUTHAMPTON, Anglia. — Joey, a kis zöld ma­dár, tizszer keresztülhajózta a nagy tengert a Queen Elizabeth gőzösön, tizenegyedszer már nem utazhat, a hajó kapitánya kitiltotta, a szárazföldre száműzte. Az­ért büntették meg Joeyt, mert a matrózok meggyőző­dése, vagy legalábbis fogadkozása szerint, az ő jelen­léte okozta az utóbbi két hónapban a szörnyű szélviha­rokat, a sürü ködöket és a toronymagas hullámverést. LONDON. — Equity, az angol színészek uniója, azt állítja, hogy a televízió az oka annak, hogy minden negyedik szinész állás nélkül van. Színházak egyre­­másra csuknak, viszont a TV csak kevés színésznek nyújt szereplési lehetőséget. Az angol televíziók csupa régi filmeket játszanak le. PORTSMOUTH, Anglia. — Phyllis Cooper állat­kereskedőnőt az Állatvédő Egyesület panaszára vád helyezték, mert kegyetlenül megijesztett egy egeret. Ezt a bűnt azzal követte el, hogy az egeret egy öt láb hosszú kígyóval közös kalitkában tartotta a kirakat­ban. A tárgyaláson az ügyész büszkén hangoztatta, hogy Anglián kivül nincsen még egy ország, ahol még az egér is jogvédelemben részesül. A vádlott asszony a szelídített kígyóval a karján jelent meg a tárgyalá­son és a kezében tartotta az ugyancsak trenírozott ege­ret. A kigyó nem vetett éhes pillantást az egérre és az egér nem borzolta a szőrét, egyáltalán nem mutatott halálfélelmet. Mrs. Coopert a biró felmentette a vád alól. LONDON. — A Timesban a következő apróhirde­tés jelent meg: “Kétcsövű vadászpuska, ásó és jegygyű­rű olcsón eladó.” PARIS. — Egy bűnügy tárgyalása alatt a birákat sirás fojtogatta, olyannyira, hogy kénytelenek voltak a tárgyalást felfüggeszteni. A birák elérzékenyülésé nek oka az volt, hogy valaki könnygázt tartalmazó kap­szulát tett le az egyik biró székére és amikor a biró ar­ra ráült, a kapszula felpukkant. NUORA, Sardinia. — Két ellenséges család viszá­lyán vérontásra vezetett, az egyik család 170 báránya közül 105-öt az ellenség leölt. Aztán késő éjjel 65 ju­hász egy-egy juhot hozott a csatatérre, hogy a károsult állattenyésztő felfrissíthesse juhállományát. Ilyen a sardiniai juhászok erkölcsi kódexe. KRONACH, Nyugat-Németország. — A községta­nács szeretné megőrizni, mint történelmi emléket, a Rosenberg kastélyt, de nem tudja fizetni a 800 éves épület karbantartásának költségeit. Ezért a következő ajánlatot teszi mindenkinek, akit érdekel: Ingyen ad­juk a kastélyt annak, aki hajlandó 70,000 dollárt költe­ni a legsürgőseob újjáépítési munkára és évente 6000 dollárt költeni a kastély karbantartására. EDINBURGH, Skótország. — Az itteni egyetem diákjai a 18-ik századból való kovácsmühelyből ellop­ták a hires Gretna Green üllőt és tréfás esketések ol­tárképpen használták egy lakodalmi mulatságon. Ez a Gretna Green üllő évszázadokon át hatóságilag elis­mert esketési hely volt, az idők folyamán legalább öt­ezer szerelmes pár itt kötött gyors házasságot, miután az angol-skót határ másik oldaláról átszöktek a házas­ságot ellenző szülők elől. 1940 óta azonban az üllő­­esketéseket már nem ismerik el Skóciában, még ke­­vésbbé Angliában. A törénelmi nevezetességű üllő 5000 font sterlingre van bebiztosítva, de a biztosítási összeg kifizetésére nem került sor, mert a diákok az üllőt csak ( kölcsönbe lopták és az esketési muri után visszavitték az ugyancsak történelmi nevezeteségü ősrégi patkó­­kovácsmühelybe. Prinz Johan Willem nevű holland teherhajó, amely el­sőként érkezett Clevelandba az uj St. Lawrence vizi­­ulon. Az alsó képen Sander Klein, a hajó kapitánya átveszi a virágcsokrot az üdvözlésére jött diákleánytól. UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL EGY PERC ALATT san rájött arra, hogy a mérget tartalmazó fák for­gácsából rovarirtószereket lehet előállítani, amelyek igen jó szolgálatot tesznek a mezőgazdaságban. Ma már hatalmas fűrésztelepek dolgozzák fel a rovar­irtásra szánt, mérget tartalmazó faóriásokat, ame­lyeket — a kormány rendeletére — gázálarccal ir­tanak a munkások. Pontos számitás szerint egy tonna friss fahulla­dék mintegy hetven kiló kiváló minőségű rovarirtót szolgáltat, amely máris rendkívül hatásosan pusz­títja a brazíliai ültetvények kártékony élősdieit.

Next

/
Thumbnails
Contents